Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-14 / 135. szám

SZEOED (V/4 Junius 14 tárgyalás folytatását kedd délután öt órára tűzi ki. A kormánypárt értekezlet*. A kormánypárt junius 13-án, szerdán este 7 órakor értekezletet tart. Az értekezlet tárgya az alelnöki előterjesztés a rokkantak ügyében, to­vábbá Szabó Géza jelentése a tisztviselőkérdés ügyében és Dinich Ödön előterjesztése a katonák nyári szabadságolása ügyében. A nemzetközi kereskedelmi konferencia. A nemzetközi parlamenti kereskedelmi kon­ferencia magyar csoportja Hegyeshalmy Lajos elnöklésével ülést tartott. A csoport alelnökké választotta Sándor Pált, majd elhatározta, hogy a brüsszeli konferencián a tagok közül Hegyeshalmy Lajos, Beck Lajos, Biró Pál, Farkas Tibor, Görgei István, Hajós Kálmán, Hoyos Miksa gróf, Mózer Ernő és Szentpály István vesznek részt. A csoport tagjai jövő pénteken indulnak Brüsszelbe. Az ^bredők gyűlést tartanak Pécsett. Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap nagy­gyűlést rendez Pécsett, ahova Eckhardt Tibor és Lendvai István utaznak, nemzetgyűlési képviselők is le­Hétféle adó. Az újjáépítési akció során tudvalevőleg az adó­fizető közönségnek nagy terhet kell vállalni, ösz­szesen hétféle adóban lesz adózás. Az adófizető közönség legszélesebb rétegeit elsősorban a jöve­delmi és vagyonadó adókivetése érdekli. Ezeknek a végrehajtási utasítása információnk szerint már elkészült a pénzügyminisztériumban és az utasítás 2—3 hét múlva már meg is fog jelenni, ami után rögtön hozzá fognak a hatóságok a fizetési meg­hagyások kézbesítéséhez. A vagyonváltság végre­hajtási utasítása a napokban szintén megjelenik. Ingyenes maradjon a népoktatás. Az egységes pártban erős mozgalom indult meg azon törekvés ellen, amely az ingyenes népokta­tásról szóló törvényjavaslat megváltoztatásával a tandíjfizetés kötelezettségét akarja behozni az elemi iskolákban. Ezen mozgalomban mintegy 40 egy­séges párti képviselő vesz részt, akik Szily Tamás vezetésével azt az álláspontjukat juttatják kifeje­zésre, hogy az ingyenes népoktatást okvetlenül fenn kell tartani. A képviselők felkérésére Almássy László már többször érintkezésbe lépett ezen ügy­ben Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel, akit a legteljesebb megértés gés jóakarat vezet e kér­désben. Elfogadták az iparosok szövetségéről szóló javaslatot. A vámjogi javaslat tárgyalása. Budapest, junius 13. A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről szóló törvény­javaslat tárgyalására térnek át. Farkas István a második szakaszhoz beterjesz­tett azon indítványát, hogy azokat az iparosokat is részesítsék hitelben, akik nem léptek be az Iparosok Országos Központi Szövetségébe, Tamássy József kérelmére elvetik. A 3. és 4. szakaszt az eredeti szöveggel, az 5. szakaszt az előadó stiláris módosításával fo­gadják el. A 6. szakasztól a 16. szakaszig Reisin­ger Ferenc és Farkas István terjesztettek be több módosítást, ezeket mind elvetik és a szakaszokat mind az eredeti szöveggel fogadják el. A 17. szakasznál Farkas István a szövetség ve­zetőségének összeállítására vonatkozólag nyújt be módosítást, amely szerint a szövetség elnökét az igazgatóság maga válassza, Reisinger Ferenc ugyanilyen értelmű módosítást nyújt be. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter rámu­tat arra, hogy a javaslat idevonatkozó rendelke­zésének megítélésénél abból a szempontból kell kiindulni, hogy az állam bizonyos pénzbeli támo­gatást fog nyújtani az iparos-szövetség számára és igy érthető, ha a kormány befolyást akar ma­gának biztositani a szövetség ügyvitelébe. Kéri a szakasz eredeti szövegben való elfogadását. A nemzetgyűlés ilyen értelemben határoz. A 18-tól 26-ig a szakaszokat vita nélkül fogad­ják el. A 27. szakasznál az előadó rámutat arra, hogy a javaslat azon rendelkezése, hogy csak vagyonilag kifogástalan egyének választhatók meg igazgatósági taggá, nem azt jelenti, hogy meg­választani csak gazdag embert lehet, hanem eset­leg az olyan lelkiismeretlen emberek ellen irányul, akik a reájuk bizott pénzekkel meglépnének. Hogy azonban a szöveg világosabb legyen, módosítást nyújt be, amely szerint csak az legyen megvá­lasztható, akinek egyénisége az idegen vagyonok kezelése szempontjából kifogástalan. Reisinger Ferenc módosítást ajánl, amely szerint az igaz­gatóságnak legalább kétharmada szövetkezeti tag legyen. Farkas István csatlakozik a módosításhoz. A szakasz II. részét az előadó módosításával fogadják el, egyébként változtatás nélkül. A 27—40. szakaszt változatlanul, vita nélkül fo­gadják el, a 42. szakasznál, amely az ellenőrzés­ről szól, Farkas István, Reisinger Ferenc és Propper Sándor szólalnak fel, mindannyian a szakasz törlését javasolják. Propper Sándor bol­sevista szakasznak nevezi, mert lehetőséget ad arra, hogy az erősebb szövetkezet belenyúljon a gyengébb szövetkezetek életébe. Az előadó meg­nyugtatja a szociáldemokrata képviselőket, hogy nem is akarnak terrort kifejteni a többi szövetke­zetekben. Kéri a szakasz eredeti elfogadását. A nemzetgyűlés igy határoz. A többi szakaszt vita nélkül fogadják el és a Ház ezzel a törvényjavas­latot részletesen letárgyalta. A vámjogi javaslat. Ezután áttérnek a vámjogról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. Györki Imre előadó ismerteti a javaslatot. Rá­mutat arra, hogy a vámtarifajavaslat életbelépte­tése után nem lehet tovább várni a vámjog kodi­fikációjával. A javaslat nagyon súlyos hiányo­kat van hivatva pótolni. Emellett a javaslat azt a célt tartja szem előtt, hogy a trianoni béke foly­tán előállott elszigeteltségünkből minél hamarabb kikerüljünk. Kéri a javaslatnak részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. Pikler Emil teljesen egyetért az előadó felfogá­sával. El kell ismerni, hogy a javaslat kitűnő és érdemleges munka, látszik, hogy a külügyi állam­titkár nagy gonddal alkotta meg a javaslatot. A javaslatra akkor is sürgős szükség lett volna, ha nem lett volna a vámtarifa törvényjavaslat. Mind­azonáltal nem fogadja el a javaslatot tisztán azért, mert az olyan széleskörű jogot biztosit a kor­mánynak, amelyet ő, mint szociáldemokrata, nem hajlandó megadni. Bartos Andor: A törvényjavaslat szövegét nem találja minden tekintetben megfelelőnek, azonban elfogadja a javaslatot. A nemzetgyűlés ezután a vámjogok szabályozá­sáról szóló törvényjavaslatot általánosságban el­fogadja. A részletes tárgyalásnál az 1—4. szakaszt vita nélkül fogadják eT Az 5. szakasznál Sándor Pál szólal fel. Módosí­tást nyújt be, amely szerint ki kell hagyni a sza­kaszból azt a részt, amely módot ad a kormány ki­viteli és behozatali korlátozásainak további fenn­tartásához. Hosszasabban foglalkozik a behozatali és a kiviteli korlátozásoknál elkövetett nagyszámú panamákkal. Azt fejtegeti, hogy ilyen esetben nem a rosszul fizetett tisztviselőket kell fizetni, hanem a csempésző kereskedőket Bud János miniszter reflektál Sándor Pál fel­szólalására. Azon az állásponton van, hogy minél gyorsabban át kell térni a szabadforgalomra. A vámtarifa életbeléptetése után minden korlátozást, amely nem feltétlenül szükséges, be kell szüntetni. Bizonyos, hogy a korlátozás rendkívül sok vissza­élést szül, már ebből a szempontból is arra kell törekedni, hogy a gazdasági élet forgalmát lehető­leg szabaddá tegyüK. Figyelembe kell venni a kö­rülöttünk levő államok gazdasági politikáját is. A visszaéléseket minden eszközzel lehetetlenné fog­ják tenni és ha a rendszerben is van hiba, a rend­szert magát is meg kell változtatni. Kéri a szakasz elfogadását. Bartos Andor stiláris módosítást terjeszt be. A nemzetgyűlés a szakaszt Bartos Andor stiláris módosításával fogadja ér A minszterelnők válasza Eckhardtnak. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel. Eckhardt Tibor képviselő ur a legutóbbi inter­pellációs napon közbeszólás formájában azt állí­totta, hogy én közbejártam a Weisz Manfréd-féle hadibirtok mentesítésében. Régóta hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy a képviselő ur felhasznál min­den lehető és lehetetlen alkalmat, hogy a való­ságnak meg nem felelő állításokkal a becsületembe gázoljon. A képviselő urnák tudnia kellene azt, hogy a Weisz Manfréd birtokot nem mentesítették a földreform alól, ellenkezőleg annak tekintélyes részét és pedig 3400 holdat igénybe vettek. Már maga az a tény is bizonyítja azt, hogy az állítás nem felel meg a valóságnak. A képviselő ur hal­lott valamit harangozni a kérdésről, én azonban megmondom a valóságot Én igenis közbeléptem, hogy lehetővé tétessék, hogy az igénylök teljes kielégítése mellett a birtokon való gazdálkodás to­vábbra is folytatható legyen. Ezért léptem közbe és azt hiszem, hogy ez nem csak jogom, de kö­telességem is volt. Én erre figyelmeztettem a bi­róság elnökét is, amihez szintén jogom van. Min­den miniszternek joga van, hogy magát a föld­birtokrendező biróság körében képviseltethesse. Fentartom magamnak ezt a jogot és ezért akarom figyelmeztetni a bíróságot olyan körülményekre, amelyek nézetem szerint ellenkeznek a törvény szellemével. (Helyeslés és taps a kormánypárton). A napirendi javaslat. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés kedden délelőtt 11 óra­kor lesz, napirendjén a mai napirenddel és az indemnitásról szóló törvényjavaslattal. Rassay Károly a napirend után felszólalva in­dítványozza, hogy az indemnitás után tűzzék napi­rendre a fővárosi törvényiavaslatot. Orffy Imre hozzájárul Rassay indítványához és kéri az ellenzéket, tegyék lehetővé az indemnitás gyors letárgyalását, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalható legyen a fővárosi törvényjavaslat. Petrovácz Gyula, a keresztény gazdasági párt nevében csatlakozik Rassay indítványához. Haj­landó a teljes nyári szünetet feláldozni azért, hogy a fővárosi törvényjavaslat letárgyalható legyen és a fővárosi ex-lex megszűnjön. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosi törvényjavaslat napirendre tűzessék azon feltétellel, hogy az in­demnitást kellő időben letárgyalják. Végül Gömbös Gyula szólal fel és csatlakozik Rassay indítványához. A Ház Rassay indítványát egyhangúlag elfogadja. Ülés egynegyed 3 órakor ért véget Ujabb vihar pusztított a fővárosban és a Dunántul. Budapest, junius 13. (Saját tudósítónktól.) Tegnap éjszaka fél 4 óra tájban a fővároson nagy zivatar vo­nult át, amely néhány perc alatt a tropikus zivatarokra emlékeztető víztömegekkel árasztotta el a budapesti utcákat, komolyabb bajt is okozott. A keleti pálya­udvar mellett a cinkota—gödöllői helyiérdekű vasút állomásépületébe becsapott a villám és az egész állo­másépület világítási berendezését tönkretette. Az első villámcsapás 3 óra 42 perckor történt és Róna Márton állomásfőnök ebédlőjét érte. Az ebédlő­csillár ekkor hirtelen megvilágosodott, de rögtön el is aludt A második villámcsapás érte az állomási épületet. Ez egyszerre hatolt be az állomásfőnök lakásának Soo voltos vezetékén és a forgalmi iroda vezetékén, amelybe looo volt feszültségü áramot kap­csoltak. Az ebédlöcsillár rezét több helyen megolvasz­totta. az inspekciós személyzet körében nagy riadalmat okozott. A vihar egyébként általános izgalmat keltett a varos­ban. A Botond-utca 15. számú kétemeletes bérházba is beütött a villám és felgyújtotta a bérház tetejét. Budapest, junius 13. A ma délutáni vihar Herceg­halom és Torbágy közt a vasúti forgalomban fenn­akadást nem okozott. Torbágyon az állomásépület tetejét a szél levette, továbbá felfordított két kocsit, amely az állomáson munkáslakásul szolgál, letépte egy raktárnak a tetejét, ahol három munkás könnyen meg­sérült. Herceghalom és Torbágy közt a nyilt vonalon fákat döntött ki a vihar. A helyszínre kiküldött segély­vonat rendbehozta a pályaudvart, ugy hogy a a forga­lom mintegy másfél órai szünetelés után helyreállt. Budapest, junius 13. Az esti órákban az a hir ter­jedt el a fővárosban, hogy a pusztító vihar Bia-Tor­bágyon egész vasúti kocsisort döntött volna fel és rengeteg kárt és sebesülést okozott volna. Illetékes helyen kijelentették, hogy Bia-Torbágyon mindössze egy teherkocsit borított fel a szélvész, de ott sem sebe­sült meg senki. Sokkal nagyobb pusztítás ment végbe Bihar községben, amennyiben több ház tetejét lesodorta. A fővárosi mentők szálltak ki a helyszínre és eddig hat sebesültet szállítottak kórházba. A mentők munká­jukat még az éjféli órákban is folytatták. Kaposvár, junius 13. Ma délután hatalmas zivatar vonult át Kaposváron és környékén. Körülbelül tiz percig diónagysdgu, sót annál is nagyobb jégdarabok estek, amelyek a város valamennyi épületére nyugat­felé néző ablakait kevés kivétellet beverte. A vár­megyeház 98 ablaktábláját, a Magyar Távirati Iroda kaposvári fiókjának 58 ablaktábldját, egy kávéház négy hatalmas tükörablakát és még sok száz ablakot zúzott be a jég. Nagy pusztítást tett ezenkívül a jég­eső az apróbb állatokban, főkép a szárnyasokban. A Kaposvártól Nyugatra fekvő községekbői eddig még nem érkeztek jelentések, mert a a vihar használhatat­lanná tette a telefonvonalat. IMMMMMMMMMMMMMMWMMMWI Az albán felkelés belügyi természetű. Debar, junius 13. Fan Noli, a valonai ideiglenes kormány elnöke kiáltványt tett közzé, melyben kijelenü, hogy a felkelés célja az illegáris csapatok lefegyver­zése, a rend helyreállítása, a nemzet felszabadítása a feudális rabságból és a bűnösök megbüntetése. A moz­galom tisztán belügyi természetű és nem célja a kül­politika megváltoztatása, amely az összes államokkal való barátságos viszony fenntartásából áll. A mozga­lom sikere jelentős lépés az albán nemzet politikai emancipációja és gazdasági, továbbá társadalmi fel­szabadulása irányábin. Belgrád, junius 13. Nincsics, az albán felkelők győ­zelmével előállott helyzettel kapcsolatban kijelentette a Zagraber Tagblatt ' munkatársa előtt, hogy Redzseb Salyát nem lehet az SHS állam ellenségének tekinteni, mert erre eddig még nincs ok. Az SHS királyság maga­tartása az uj albán kormánnyal szemben ugyanaz lesz, mint az előbbiekkel szemben volt, amig az uj albán kormány nem ad arra okot, hogy a magatartásán változ­tassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom