Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-13 / 134. szám

iiygg smém ára 1500 korona. -jiLirmiHIXH * MaMMwjali mák »»r«no-«tc» S. (T6if*4iM»tt*»I siwnben.) Tele»m iMM.SMged" megjeleOill MMö Mv«e!é»el mindéi üif«* "t® 1500 i&M. BJÖii*«íí«i iraki Ed SARWl* íelybea E5'J00, »ad«. 0tt»ia U íídéken 40006 tar. Hirdetési ári* i FtlbasiBon I mm. 400, egy hasábon 800, máslél nasábon 1200. Sr0»eg. közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. Szövegközi! közieméínyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 13, PÉNTEK. 134-ik szám. A versaillesi választás. Mióta a francia köztársaság fennáll, már második ízben fordult elő, hogy elnököt menesztettek. Negyvennyolc órával ezelőtt Millerand elnök megírta kétsoros lemondó levelét és ma már hagyományos szokás szerint XIV. Lajos fényes versaillesi palotájába vonulnak ki a francia kamara és szenátus tagjai, hogy hat esztendőre az uj államfőt megválasszák. A választás minden valószínűség szerint Painievé-re, a többségre jutott baloldal jeöltjére fog esni. A választás megejtése után a negyvennyolc órára elárvult Elysée-palota ormán ismét megjelenik az elnöki lobodé ús az uj e'nök még a néhai királyok idejére emlékeztető díszfogaton bevonul rezidenciájába. A francia köztársaság alkotmánya az államfőnek tényleges hatalmat nem ad a kezébe. Az elnök reprezentál és ellenjegyez, de nem avatkozhatik bele az ügyek tényieges vitelébe. Az államfői jogkör e megnyirbálásából még mindig kiérzik a féíelem, hogy egy tényleges hatalommai felruházott elnök veszedelmes talál lenni a köztársaságra. A Napoleonok két ízben is megmutatták, hogy kedvező viszonyok között az elnöki méltóságból miként lehet átlendülni a császári trónusra. 1871 óta az elnök az aranyozott dfttzgomb a torony tetején, vagy ha ugy tetszik, a szélkakas, amelynek arra kell fordulni, amerre a parlament többsége kivánja. Kivételt a legutolsó évtizedek francia története csak egy esetben ismer. Poincaré idején nem volt Utok, bogy az elnök elhagyva eizáíkózoltságának hűvös légkörét, politikát csinál. Poincaré elnökséginek idején a kíméletlen háború és könyörtelen béke politikájának volt a képviselője. Miniszterelnöke Ciémenceau a nemzeti blokk- ban egyesítette mindazokat, akik ugyanezt a politikát vallották. Elnöki mandátumának lejartával utóda, Millerand is ugyanezt a politikát akarta követni. Szándékát dokumentálta azzal, hogy a volt elnököt bizta meg a kabinetalakitással, ö maga az elnöki székben nártember maradt, legutóbb pedig személyesen beleavatkozott a választási mozgalmakba. A választás egy hónappal ezelőtt a szövetkezett baloldal győzelmével végződött; nyomán menni kellett Poincarénak, utána pedig MÜlerandnak is aki nem akart belenyugodni az eredménybe, hanem a többség akarata ellenére akart kormányt alakitani. Millerand és Poincaré alkalmasint ott vétették el a számításukat, hogy Poincaré elnökségérek az idején háború volt. A háború idején rtdig a francia közvélemény nemcsak elnézte, hanem egyenesen megkövetelte, hogy az elnök i-Bven és fogja össze az összes erőket az orszác megmentésére. Ezt az elvet elfogadta Franciaország még a békekötések idején, sőt a békekötések után is egy darabtg m.kor még élt az a hit hegy Franciaországot háborús szenvedgeiért kárpótolni kell és Németországból ki kell préselni mindent, amit lehet. Amint azonban derengeni kezdett a megértés, hogy a háborús bossm politikájának is van határa, a írancia közvélemény pedig kezdett belefáradni a háborús Jelszavakba és megszállási kalandokba, lehetetlenné vált az államfőnek és miniszterelnökének helyzete akik nem akarták észrevenni az ország fcifáradását, a hangulat megváltozását és személyes presztízsük latbavetésével a véres esztendők anakronisztikussá vált politikáját akarták folytatni A miniszterelnök sorsát már & választás, az elnökét pedig a választáson kialakult többség első szavazása pecsételte meg. Millerand valósággal a saját múltjának lett az áldozata. Politikai pályafutását a revizionista szocialisták táborában, Jauiés oldalán kezdte meg, aki a nemzetek közötti békének volt hirdetője és életével fizetett azitt, hogy Franciaországot nem engedte belesodorni háborús kalandokba. Vele ellentétben Millerand a Dreyfusügy idején tárcát vállait Casimir-Périer kabinetjében és beleélve magát a hatalom szeretetébe, először otthagyta pártját, azután elhagyta a demokrácia elveit és űzte az erős kéz politikáját, amelyet annak idején ő maga támadott a legerősebben. Tévedett azonban az időben. Fáradt országok és fáradt népek hangulata nem kedvez az állandó izgalmak és fenyegetések rendszerének. Lehet, hogy a holnapi elnökválasztás sorsforduló lesz Európa történetében. Félesztendő előtt Anglia nyilatkozott meg, hogy izgalmak helyett békét akar Európában. Most Franciaország a köztársaság első méltóságának menesztésével nyilvánította ki akaratát. Ha levonják ennek a kettős akaratnyilvánításnak a konzekvenciáit, akkor remélni lehet, hogy a nyugati hatalmak ismét előveszik a porosodó szakértői Jelentéseket és Németországgal együtt leülnek a. tárgyaló asztalhoz, hogy az igazi békét megteremtsék. A Jelek azt mutatják, hogy a népek és országok fáradtak. Ideáljaik nem azok, akik harcot hirdetnek, hanem akik a békét hozzák nekik. A versaillesi választás kikényszerítése ennek a békevágynak egyik ujabb megnyilvánulása. Painlevé elnöksége mellett nyilatkozott a többség. Paris, junius 12. A baloldali pártoknak abban az előzetes szavazásában, amelyet a köztársaság elnökségre való jelölés ügyében rendeztek, 475 képviselő és szenátor vett részt. A szavazás eredménye a következő: A kamara elnöke Painlevé 306, a szenátus elnöke Doumergue 149, Poincaré egy szavazatot kapott, 19 szavazólap üres. Páris, junius 12. Tegnap radikális küldöttség kereste fel Deumerguet, a szená'us elnökét és megkérdezte, vájjon elfogadja-e az elnökségre való jelölést, ha az előzetes kongresszus öt jelöli. Doumergue kijelentette, hogy csak abban az esetben fogadná el, ha a kamara és a szenátus valamennyi republikánus tagját meghívják az előzetes kongresszusra. Semmikép sem egyezhet ugyanis abba, hogy bizonyos mértékben egy pártnak legyen a jelöltje, mert Millerandnak is azt hányták a szemére, hogy elnöksége idején pártvezérként cselekedett. Páris, junius 12. Herriot szerdán kijelentette, hogy nem vállalná el a kabinetalakitásra való megbízást olyan elnöktöl, akit a royalisták támogatásával választanának meg. Páris, junius 12. A Journal szerint Herriot minden előkészületet megtesz, hogy ha az uj elnök nyomban az Elysée-palotába történt bevonulása után meghívja, kész miniszteri listával IIMIMMMMMMMíMMMMtMMMMMMíMMMMMMMBf állhasson elő. A minisztérium kinevezése ebben az esetben már a szombat reggeli hivatalos lapban megjelenik, ugyanaznap délután pedig a kamarában és a szenátusban felolvasnák a kormánynyilatkozatot. Páris, junius 12. Hir ezerint Herriot a kormánynyilatkozat felolvasását, illetőleg a szavazást követő napon Londonba utazik és tárgyal Macdonalddal. E szerint lehetséges, hogy a londoni látogatás már vasárnap megtörténik. London, junius 12. Á Daily Express egy Herriottal való beszélgetést közöl, amelyben Herriot annak a reményének ad kifejezést, hogy az angol kormánnyal a szakértői tervezet végrehajtása tekintetében sikerül összeköttetést teremteni. Kijelentette még, hogy a Németországhoz való közeledést óhajtja és minden eszközt meg fog ragadni, hogy a német-francia viszony feszültségét megszüntesse. IMMMHMMMMMMM Jugoszlávia Belgrád, junius 12. Pasics miniszterelnök a jövő hét elején Veldesbe utazik. Jól informált körökben azt állitják, hogy ez alkalommal a miniszterelnök az uj miniszterek kinevezési okmányait fogja előterjeszteni. A mai helyzet szerint négy miniszter fog kiválni a kabinetből, J MMMMMMMMMMII^^ válsága. hogy helyükbe kik lépnek.az nem egészen bizonyos. Ellenzéki körökben ugy tudjak, hogy Pribicsevics minden erővel forszirozzs, hogy a Radicspárt ellen a nemzetvédelmi törvényt alkalmazzák. Állitják azonban, hogy a radikális pártban ennek az akciónak nagy az ellenzéke. Németország fölvétele a Népszövetségbe. London, junius 12. A Daily Telegraph politikai munkatársa trja: A brit diplomácia fáradozásai ebben a pillanatban abban összpontosulnak, hogy a német kormányt meggyőzzék annik szükségességéről, hogy azonnal kérjék Németországnak a nemzetek szövetsegébe való felvételét. Macdonald miniszterelnök az augusztus—szeptemberi népszövetségi közgyűlést olyan történelmi alkalommá akarja avatni, amelyen döntő lépések történnek az iránt, hogy létre hozzák Európában az általános megelégedést. Ez nem érhető el, ha Németország vonakodik a Népszövetséghez csatlakozni. Mussolini részéről igérelek történtek arra nézve, hogy Macdanold fáradozásait Genfben támogatja Az albán felkelés győz az egész vonalon. Belgrád, junius 12. Albániából érkezett hirek megerősítik, hogy a felkelők az egész vonalon győzelmet arattak, csupán Ahmed bég és társai tanúsítanak még gyenge ellenállást Dibra környékén, de a helyzet reménytelen, mert a kormánycsapatok tisztei és katonái tömegesen mennek át szerb területre. A közeljövő kilátásai még zavarosak. A déli felkelők Valonában FanLoii orthodox püspök vezetésével ideiglenes kormányt alakítottuk, de arról nincsen hir, hogy ezen berendezkedésben az északi felkelők is közreműködnének. A legutóbbi hirek szerint Ahmed bég 500 emberével Durazzóba vonul vissza, ahol ugyanazon a vonalon akarja a védelmet megszervezni, mint amelyiken 1914ben Essad pasa harco t. A jugoszláv kormány az albániai eseményekkel szemben továbbra is a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedik; ezen a ponton teljesen egyetért az olasz kormánnyal, amellyel egyébként sűrű összeköttetésben áll. Tirana, Junius 12. Az albán nacionalistáknak a kormánnyal hónapok óta folytatott harca tegnap este végleg eldőlt a nacionalisták javára. A regi kormány híveivel külföldre menekült. Tirana városa zászlódiazt öltve, várja a csapatok élén bevonuló felkelő vezéreket, akikben általánosan az ország megmentőit látják. A rend és a nyugslom az egész országban teljesen helyreállt.