Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-12 / 133. szám

mm&m ára 1500 fteeTOwa ISWÜIMSMl •» MadOWw 'as t ««*» Fwww-nlca fffr­»fci!«IW»á¥alramBben.) TeIe' |«alP-«.AJJwsed'sieaíeie­-»», «BT» «**» 1500 KiMiMié*! irsüt I Escr helyben EKIOO, K»d*­<« Vidéken 40000 kss. dirűetési arak i Félhasabon 1 mm. 400, egy hasábon 800, mistél hasábon 1200. Szflveg­kflzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 0000 kor. SzOvegkOzti kOzlemé­nyek soronként (1000 korona. Családi értesítés 45U00 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 12, CSÜTÖRTÖK. 133-ik szám. Megtintátalanitás. Ha az olvasó nem lóri ki a nyelvéi e cim kimondásába, akkor nincs semmi baj se. Sót bálás is lehet a cim miatt, mert az ártatlan gyerekkorát juttatja eszébe, mikor még nem tudta, mi az a j>essz és ártatlan volt az olyan halálos bűnöktől, mint a demokrácia, liberalizmus és egyéb destrukciók. Az ártatlan gyerekkor ked­venc szórakozásai közé tartozott annak a kér­désnek a fölvetése is, hogy .mért káposztás­talsnitották el a tiszta tányért ?" Hát ennek az elmés időtöltésnek egyenes folytatása a tisztvi­selők megtintátalanitása és megtolltalanifása. A hangsulyginkább a megiintátalanitáson van, mert a megtolltalanitás már ismert dolog és nincs is a tisztviselőkhöz kötve, hanem általá­nosságban kultiváltatik. Ha Kállay Tibor nem olyan szerény ember, mint amilyen, akkor az ország címerét kibővithette volna egy pólyával, amelybe ez lenne beleírva szép hivatalos stí­lusban : „itt mindenki tolllalanitva lesz". De ime a tisztviselők dupla adagban részesülnek a fosztó- képzőben és nem csupán adóalanyi minő­ségükben koppasztatnak meg, hanem tisztviselői mivoltukban is. A tisztviselők többé nem kap­nak se tintát, te tollat, hanem tartoznak ezeket a kenyérkereső szerszámokat a sajátjukból be­szerezni. Mintahogy as arató napszámos a saját kaszájával, a kubikos a saját ásójával és a kő­műves a saját mBlteros kanalával dolgozik. Eszünk ágában sincs ut az uj rendet kriti­zálni. Végre is vagy szanálunk, vagy nem sza­nálunk és ba sz»naiunk, akkor a legégetőbb sebeket kell legelőbb orvosolnunk. Nem fér hozzá kétség, hogy az országot elsősorban a tisztviselők oktalan toll- és tintafogyasxtása tette tönkre. A tisztviselők már évek óta tollat esz­nek — könnyű étel és sokkai főbb kell belőle, mint a húsból — és tintát isznak rá. Hát enneé természetesen véget kell vetni. Ebben mindnyá­jan egyetértünk, legföljebb arról lehet szó, hogy fokozatosan kellelt volna a reformot életbe lép­tetni. Először arról kellett volna rendeletet ki­adni, hogy a tisztviselők hagyják el az i betű­ről a pontot. Az kétezer hektoliter tintát jelen­tett volna az államnak. Aztán rendeletileg tö­rülni kellett volna a dupla mássalhangzókat, végre eltiltani a pont és vessző használatát Az állami tollak használatát is fokozatosan lehetett volna csökkenteni. Minden öt embernek lehe­tett volna egy acéliollat kiutalni, azután azt ki­cserélni lúdtollal s végre varjutoilal, ami egy­részt módot adott volna arra, hogy állami varju­vadászok számára u] állást és u] egyenruhát kreáljanak, másrészt véget vetett volna a varju­tultengésntk. Aztán az is nagyon Qdvös és nraktikus ujitás lett volna, hogy a hivatalfőnö­kök ne a nevűket irják az akták alá, hanem bodzalébe mártott ujjlenyomatukkal hitelesítsék azt Iev csinálták ezt valamikor a szultánok is, ez volt a tanra és ez is volt és lenne olyan előkelően olvashatatlan, mint a vezetőtisztviselők névaláírása. „ ... Azonban mindezzel az önzetlen és tisztán hazafiság-sugallta tanáccsal mar elkéstünk, meit már megvan a végérvényes határozat arról, hogy 8e toll, se tinta, teremtse wt elő az aranyparitás negyven százalékáról álmodó magyar tisztviselő a stalluma dui jövedelmé­ből. Nemsokára érik már a gubacs és ha gubacsszedési engedélyt vált és üres órüt gu­bacsszedésael értékesiti a haza javára, akkor már nem kell más, csak gálic és borecet és abból olyan slilusos középkori tintát szerkeszt­het, hogy nincs az a fakó barátírás, amelyiket le űeiü pipálna fakőságban. A tollat pedig ügyes ember nádból is előállíthatja és aki nem ügyes ember, az menjen a B listára. Ad vocem í B-lista t Csonkamagyarorezágnak háromszor annyi miniszteri tanácsosa van, mint amennyi volt Nagymagyarországnak. Csonka­Magyaiországnak száznái több helyettes állam" titkára van. Csonkamagyarországnak négy pénz­ügyminisztere van és négy pénzügyi államtitkára. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy mennyi kerül ezek­ből B-iistára. Mert paraszt éizszel azt lehet gon­dolni, hogy azzal is lehet szanálni, ha nem­csak a fogpiszkálót spóroljuk el a terítéstől, ha­nem az ezüstkanalat is. Igaz, hogy a mi szanálásunknál nem a kö­zönséges parasztész érvényesül, hanem a régi táblabíró-ész. Azé a régi táblabiróé, aki egy jajszó nélkül állta, mikor a pöstyéni feredőben gyúrták, törték a lábát a fürdőszolgák, mig kö­rülötte minden páciens ordított a fájdalomtól a masszirozók keze alatt. — Urambátyám — fordult valaki a nagy­szivü férfiúhoz, — hogy bírja megállni egy mukkanás nélkül ezt a pokoli kint? — Ugy, ecsém, hogy nem azt a lábam tar­tom oda ezeknek a hóhéroknak, amelyik fáj, hanem az egészségest... ............................... Az indemnitási javaslat az igazságügyi bizottságban. Eudopest, junius 11. A nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága Ráday Gedeon gréf elnökleté­vel szerdán délután ülést tartott. A bizottság Temesváry Imre előadásában az 1924—25. ivi költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról szóló tőr­vényjavaslatot tárgyalta. Temesváry Imre előadó ismertette a törvény­javaslatot. Előadásában kiemelte, hogy a kor­mány kénytelen tolt ufólag mdemnitással lépni a nemzetgyűlés elé, meit az 1924—25. évre vonatkozó rendes, a költségvetés összeállítása még hossssbb időt vesz igénybe, tekintette! srra, hogy számos kérdés megoldása elé állítja a kormányt a szanálási törvénytől kifolyólag. Á kormány ennek elkerülése végett kényszerítve volt indemnitást beterjeszteni. Hegyeshalmi Lajos emelkedett szólásra, A törvényjavaslatot elfogadja, azonban kérdést intéz a pénzűgyminiszhez a tisztviselőkérdések rendezésével kapcsolatban. Gróf Bethlen István miniszterelnök körülbelül 50—60 százalékot he­lyezett kiláíásba aranykorona alapon. Ezzel szemben állítólag alig 40—42 százalékot tenne ki az aranyalspon történő fizetésemelés. Neubauer Ferenc, Sándor Pál, Biró Pál elfo­gadják a javaslatot, de a tisztviselökérdésben kérdéseket intéznek a pénzügyminiszterhez. Korányi Prigyes báró pénzügyminiszter rész- • letesen válaszol ez elhangzott felszólalásokra. | Magyar ügyeket tárgyal a Népszövetség. Elsősorban a tisztviselőkkel foglalkozik. Be­látja, hogy ebben a kérdésben feltétlenül a leg­sürgősebben intézkedni kell. Teljesen alaptalan az a hir — mondotta —, amely az arany­költségvetéssel kapcsolatban 17 millió arany­korona tévedésről szól. Biró Pál felszólalására megjegyzi, hogy ö sem tartja helyesnek azt, hogy magasabbrangu tisztviselők, különösen a vezetőállásba lévők, aránylag rosszabb helyzetbe kerüljenek, mint békében vagy a háború előtt voltak s törekedni fog arra, hogy ezt a relá­ciót, amint a pénzügyi helyzet megengedi, meg­felelösn javítsa. Ezidőszerint azonban, legalább az 1924-25. évi költségvetési évre az adott keretek közt lényegesebb változtatást nem helyezhet ebbsn a tekintetben kilátásba. A bizottság ezután általánosságban, majd részleteiben is minden változtatás nélkül el­fogadta a törvényjavaslatot és elhatározta, hogy ecnek tárgyalására a nemzetgyűléstől a sürgős­ség kimondását kéri. A büntetőjogi novella. Az igazságügyi bizottság szerdán folytatólago­san tárgyalfa a büntetőjogi novellát. A 40-ik § vitája kitöltötte az egész ülést. A szakasz a sözönség közérdekeit szolgáló közüzemek (víz­vezeték, gáz, kórház) működésének a szán­dékos megzavarások elleni védelméről szóL Számos felszólalás után a tanácskozás folyta­tását csütörtökre halasztották. Genf, junius 11. Ma délután kezdődött a Népszövetség ülése a nagy Palace-szálló föld­szinti termében. A tárgysorozaton elsősorban Ausztria és Magyarország pénzügyi szanálásá­nak a folytatása szerepel. A Népszövetségnek ezenfelül döntenie kell a leszerelés kérdésében és főleg azon kérdésben, vájjon a saint-ger­maini és a trianoni békeszerződés egyes cik­kelyeihez alkalmazkodtak-e ? A Népszövetségben ezúttal dr. Benes cseh külügyminisztar elnököl. Genf, Junius 11. A Népszövetség pénzügyi bizotts^a Meulen-t választotta elnökévé. Mint­hogy Smith magyarországi főbiztos súlyt helyez erre, hogy minél előbb elutazhasson Genfből, lehetséges, hogy mindenekelőtt a ma­gyar kérdést fogják tárgyalni. MMMMMIMINkl^^ Pénteken választják a francia köztársaság uj elnökét. Páris, junius 11. Egy ma kiadott közlemény szerint a miniszterek ma délelőtt az Elysée­palotában minisztertanácsra ültek össze. Millerand felolvasta a junius 11-érői keltezett lemondó levelét, melyet a kamara és a szenátus elnökeihez intézett. A levél szövege a következő: „Van szerencsém a szenátus, illetve a kamara elnökének lemondásomat bejelenteni. Engedje meg Elnök ur, hogy nagyra­becsülésemről biztosítsam." Páris, junius 11. Az uj elnök megválasztását pénteken délben egv órakor Versaillesban minden­esetre megtartják. Csütörtökön a kamara és a szenátus többségi pártjai előzetes szavazást fognak tartani. Az még kérdéses, vájjon a baloldali kartell más képviselőket is meghiv-e ehhez a szavazáshoz. Az Echo áe Paris szerint mindazokat meghívják, akik amellett szavaztak, hogy Painlevé kamarai elnök székfoglaló beszédét ki kell plakátiroztatni. Mindeddig csupán Painlevé kamarai elnök jelölé­séről van szó, a többségi pártok Painlevét egy­hangúan fogják jelölni. Páris, junius 11. Millerand, a köztársaság lemondott elnöke a következő levelet intézte polgártársaihoz: Május 11 én, hiven a köztársaság elnökének köte­lességéhez, sz általános választójog következtében meg­nyilvánult akarat tiszteletben, tartásával a többségi politikusokhoz fordultam, akikkel lojálisán együtt őhai­tottam dolgozni. Ezek a férfiak visszautasították aján­latomat és lemondásomat követelték. Olyan követelés ez, amely élesen ellenkezik az alkotmány szellemivel is betűivel. Ez az elhatározás, amelyet a pártszellem su­galmazott néhány kolomposnak, felborítja azt az alkot mányos kezességet, mely szerint az elnököt, kivéve hazaárulás esetét, hét esztendei hivatali tevékenvsfoe alatt senki sem vonhatja felelősségre A koinmr sok nyomása alatt a parlamenten kivül álló letek kijelentették, hogy az elnöknek, ald a tnhhl ségnek nincs ínyére, azonnal le küii "„,,„„;« Veszedelmes precedens ez, amely a közSLSa S' ségét a választások tétjének te^ínti s keS utoí a népszavazást viszi be a politikai morálba te az alkot­mányból kiszakítja az állandóság és fSnolsáa egye­len elemét. Azt hiszem hűtlenséget köveLék ef ha ilyen veszedelmeket rejtő ujitasban, ha csak pesszici­tással is, bünrészességet vállaltam volna Ellenállást fejtettem fa és csak akkor engedtem, amikor a hatal­mamban álló minden törvénye! eszközt kimentettem. Holnap ezeknek a jó polgároknak oldalán, akik az ország minden részéből értékes rokonérzésük bátorító megnyilvánulását küldték, újra megkezdem a harcot a köztársasoe és Franciaország szabidságáért. Páris, junius 11. A szenátus elnöksége elhatá­rozta, hogy a kongresszus a köztársasag elnöké­nek megválasztására pénteken, junius 13-an dél­után két órakor ül össze Versaillesban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom