Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-11 / 132. szám

w®m sizém ásra 1500 kerona* : * miaun\U i «wtk »«f«c-Bk» I. <P6, *ftl*tol*Ml *»«fflben.) Telej m ÉWMjbW5" megjeleaffli Möfi WtrMelével minden »»««*« 1500 t«Mk SUHlnMil iraki ED helyben ?5W), S«dapitfnt <M Vidéken 4GJÍ5D km. Hirdetési arak 1 Fémasábon l mm. 400, egy hasábon 800, mái léi hasábon 1200. Szflvcg. közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetéa 10 szóig <000 kor. SzOvegkfizti közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 11, SZERDA. 132-ik szám. Korkép. ... Történelmünknek egyik Iegcsunyább kudarca volt, amelyre késő nemzedékek is pirulva fognak visszagondolni... Kissé el is voltunk bizakodva, de a bukást mégis csak a fátumszerü balszerencse okozta... Hosszú időkig táplálták a magyarnemzetben a legyőzhetetlenség tévhitét... Ármány és árulás volt... Nem az ellenség, hanem a belső destrukció volt a győztes... Egy egész ország érezte a meg nem érdemelt vereséget, mert mindenki érezte, hogy nem becsületes harcban győztek le utolsó lehelletükig küzdő magyarokat, hanem a zsoldosok módjára kishitüen küzdő ellenfelet verték meg... Porba gázolták a vezetők elbizakodottságát, szájhősködését, magyartalanságát s vele lelkes magyarok sok százmilliós áldozatkészségét és egy egész ország reménykedését... Az egész ország érzésben megcsúfolt népe követeli a vizsgálatot, mert haditörvényszék elé szokták idézni a tudatlanságból elveszített csaták megvert hadvezérét ...Az egész ország ítélőszéke elé hívjuk azt az átkos idegen szellemet, amely a maga tudatlanságával, pénzéhségével, lélekvásárlásával, magyartalanságával és kereszténygyűlöletével előidézte a katasztrófális vereséget... Mit tetszik gondolni, melyik nemzeti katasztrófáról van itt szó ? Mohiról, Mohácsról, vagy a világháborúról, vagy mind a báromról együtt? Nem, ez a mérhetetlen fájdalom a párisi sport pályának szól, amelyet e különböző pesti napilapokból szedegetett szemelvények után nemzeti nagylétünk nagy temetői közé kell sorolnunk. S t kiket a nemzeti kCzvélemény haditörvényszéke elé akar állitani, azok nem Ugrin éreekéfr, Tomori Pálék, még csak nem is Frigyes főherceg és Hötzendorffi Konrád, hanem Kis Gyula ur, szövetségi kapitány és egyéb labdarugó generaiiszimuszok, akik ime már a labdarúgást is lesiklatták a wolffkárolyi alapról és a magyar fsji eszmét kiszolgáltatták nubia hasitoníülü szerecaeneinek. Nem vagyunk kompetensek arra, hogy a nemzetközi destrukciónak ehhez az uj romboló munkájához hozzászóljunk és a könnyen Ítélkezőket is arra kérjük, várják meg az érdekelt és megvádolt hadvezérek memoárjait, amelyek esetleg egészen más megvilágításba fogják helyezni a kérdést. Addig csak azt jegyezzük meg, bogy mindig érdeme szerint méltattuk a sport fontosságát, amely öncéljától eltekintve is, mióta világdivattá vált, több dicsőséget szerzett a magyar névnek, mint például a — magyar diplomácia. Mindazonáltal ne vegye senki tőlünk rossz néven, ha kissé túlzottnak találjuk azt az igyekezetet, amely nemzeti gyászt akar csinálni abból, hogy Ali Musztafa lesántította Onatát és Ibn Baturah jobb kondícióban rúgta a labdát, mint az Obiti nevü magyar. Kellemetlen és bosszantó dolog minden esetre, de olyan felháborodást talán még se tesz indokolttá, amilyent a komikustól nagyon kevés választ el. Különösen akkor, ha azt olvassuk, bogy a Képzőművészeti Főiskola bennlakó növendékei egy iv óta a gyűjtőfogházból kölcsönkért priccseken hálnak és abból a tálból eszik meg a hajába jött krumpli vacsorájukat, amiben tizenketten mosdanak minden reggel Es olvassuk azt is, hogy az Operában tbeatre piréet rendeztek a Párisba küldendő atléták költségeinek fedezésére, azcr. bevetlek hetvenmillió koronát és az akció mégir deficittel végződött, mert a rendezőség csak különböző autóköltségek cimén tizenkétmilliót herdált el belőle és .utazásom Jeritzához kétraillióötizázezer korona", mondja a főtitkár ur elszámolása. Igaz, hogy ez nem mind társadalmi gyűjtés volt, hiszen a theatre paréera a népjóléti minisztérium is vett egy páholyt — tekintettel a hazafias célra — nyolcmillió koronáért. Ugyanakkor, amikor a kormány az Országos Képzőművészeti Egyesületnek nem tud több évi segélyt adni húszezer koronánál, holott az is szerzett már elvétve, olykor némi szerény dicsőséget a magyar névnek. Hiába, korkép ez. De ha a szedő elrontja a szót és ékezetet tesz oda is, ahová nem kellene, akkor alighanem az ő részén lesz az ig&zság. A kisántánt prágai értekezlete. London, junius 10. A Manchester Guardian bukaresti tudósítója a kisántánt küszöbön álló prágai értekezletéről a következőket irja: Ez a találkozás valószínűleg a legfontosabb lesz mindazok sorában, amelyeket az utódállamok eddig tartottak. A kisántánt államai mind élénkebb érdeklődéssel kezdenek fordulni a tágabb értelemben vett európai politikai problémák felé és figyelmük ráiereiödöít azokra az igazi viharfészkekre, amelyek rájuk nézve valamikor veszélyt jelenthetnek. Ezek a viharok természetesen nem Ausztriából, vagy Magyarországból fognak kiindulni. Ennek s változott felfogásnak eredménye a nemrég kötött francia-cseh és olasz-jugoszláv szerződés. Ezzel függ össze az a román kísérlet is, ho egyezésre IRYW¥W'FIIYFCV>Y»NN ti-it iwrfhrir- v nnwi inrnuwwin • UJUJUJIW. Csak az indemnitás után kezdődik a fláz nyári szünete. arra a fenyegető magatartásra, amelyet ujabban a szovjetkormány Besszarábia kérdésében tanúsít, egy ilyen megegyezésnek Franciaországgal igen megnövekedett a jelentősége. Rotr4űi« attól tart, hogyha Oroszországgal viszályba keverednék, akkor Csehország és Jugoszlávia ki fogja jelenteni, hogy érdeket nem egyeznek meg teljesen Románia érdekeivel. Bukarestben ugy vélik, hogy a prágai értekezlet Bratianu kertelés nélkül meg fogja kérdezni, hogy mily álláspontra szándékozik az emiitett esetben Csehország és Jugoszlávia helyezkedni. Az itteni beavatott körökben nem nagyon kellető. .uSS uows « a mes meglepetést keltene, ha a kisántánt túlélné hogy Románia végleges kaimat meg- i ezt a megrázkódtatást, amelyet egy ilyen kérdés re Jusson Franciaországgal. Tekintettel 1 nyilt felvetése fog előreláthatólag okozni Budapest, junius 10. A nemzetgyűlés munkaprogramjáról és nyári szünetéről mult pénteken megkezdett pártközi tanácskozást a Ház összeülésének első napján, szerdán folytatják s ezen a tanácskozáson most már Bethlen István gróf miniszterelnök is részt feg venni, hogy ismertesse az egyes pártok megbizotfaival a kormány terveit. Í

Az ellenzéki pártok, igy elsősorban a szociáldemokraták és a liberális képviselők a szerdai pártközi értekezleten ugyanazt a felfogást fogf ják képviselni, aminek már mult pénteken is [ kifejezést adtak, hogy t. i. elengedhetetlenül j szükségesnek tartják a fővárosi törvényjavaslat sürgős letárgyalását, mert a javaslat tárgyalásának elhalasztása esetén ebben az esztendőben már nem lehetne megtartani a községi választásokat, Amennyiben a kormány hajlandó a fővárosi törvényjavaslat letárgyaltatására, ugy az ellenzék készséggel hozzájárul az indemnitási vita rövidrefogásához, ha azonban nem kap kötelező ígéretet arra nézve, hogy a fővárosi javaslat még a nyári szünet előtt a plénum elé kerül, ugy az indemnitási vita ezúttal is hosszú és izgalmas lesz. A kormány, hir szerint, ugy vélekedik, hogy a szerdai pártközi értekezlet éppen ugy eredménytelenül fog végződni, mint a pénteki értekezlet, ezért már is megtette a szükséges intézkedést olyan irányban, hogy a kormánypárt csütörtökön pártértekezletre gyűljön egybe és ezen az értekezleten határozzon a Ház további munkaprogramjáról és nyári szünetéről. Ugy tudjuk, hogy az egységes párt csütörtöki értekezletén a pártközi tanácskozás eredménytelensége esetén olyan határozatot hoznak, hogy az indemnitás megszavazása után megkezdődik a ház nyári szünete. Ilyenformán a vámtarifajavaslat után, amellyel már szerdán végeznek, két kisebb törvényjavaslatot, majd a vámjogi javaslatot tárgyalják le, ugy hogy jövő hét elején megindulhat az indemnitás vitája. Amenynyiben az ellenzék a szerdai pártközi értekezleten bejelentené az éles harcot, ugy az egységes párt részéről már e héten indítványozni fogják, hogy nyolcórás üléseken tárgyalják az indemnitási. A kormány és pártja ugyanis, mint állítják, a külföldi kölcsön küszöbén álló folyósítására való tekintettel minden áron el akarja kerülni az exlexet s egyben biztosítani kivánja a viharos vitákban kifáradt törvényhozói testület nyári szünetének közeli megkezdését. Az indemnitás tárgyalását egyébként szerdán kezdi meg a pénzügyi bizottság. Az indemnitási javaslat. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter kedden délután Temesváry Imre kormánypárti képviselőt felkérte arra, hogy az indemnitás előadói tevékenységet vállalja. Temesváry az indemnitási törvényjavaslatot esetleg már szerdán de legkésőbb csütörtökön délután'a pénzügyi bizottság elé utalja. Pénteken délelőtt már a nemzetgyűlés elé terjesztik a Jelentést és legkésőbb a fövő hét elején megkezdhetik már az indemnitási törvényjavaslat plenáris tárgyalását Ez az indemnitási törvényjavaslat már azért is fontos, mivel az 1924—25. évi költségvetés amely tudvalevőleg az első arany költségvetés technikai okokból még nem készülhetett el Igy az indemnitási törvényjavxslat kereteit csak az 1923-24. évi költségvetés alapján lehetett megállapítani. Egyébként az arany költséavtS* két héten belül most már feltétlenül SEX Ház™!* kerSrZCt2yfl,é8 $zünete « Popovics londoni utjának eredménye. Magyar Nemzeti Bank Popovics Sándor, a elnöke londoni tárgyalásai után ma visszatért Budapestre és még a mai napon átvette hivatalát. Popovics Sándor londoni utjának eredményeiről a következőket haptuk: — Popovics Sándor Londonban az angol pénzpiac legjelentékenyebb vezetőfaktoraival folytatott tárgyalásokat és ezek a tárgyalások olyan eredménnyel zárultak, hogy a kölcsön kibocsátásra kerülő kötvényeinek háromnegyedrészét sikerült az angol pénzpiacon elhelyezni, ugyancsak kedvező megállapodásra vezettek Teleszky János római tárgyalásai is és igy bizonyos az, zömét a ^rSTtr^MgSl jegyezni. A ta^íS^Ö?JE páífi&.aTt,erdamÍ piacoko« hektók el. Illetékes helyen nyomatékosan megcáfolják S *iímith és Zimmermanncgyér?,™űfl S™ előterjesztést tennének a Népszövetség ülésén, hogy kívánatos volna a teljes gazdasági szabadságra való átmenet nélküli Korányi beszámolója * kölcsönről. Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzeitgyűlés szerdai (i!'«én részletes tájékoz-