Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-07 / 130. szám

1924 innia* 7. SZBQBD A szerb ellenzék vezérének beszéde a szerb-horvát viszonyról. Belsrád junius 6. A demokrata párt főbizott­sága szerd'án este ülést tartott, amelyen Davi­dovics feltűnést kellő beszédet mondott. Davi­dovics hangoztatta, hogy az elégedetlenség napról-napra növekedik s már az állam rend­jét fenyegeti. Meg kell erCsiteni a nép és az állam egységét és ezt azzal lehet elérni, ha visszatérnek a tiszta jugoszláv gondolathoz. Erőszakkal nem lehet testvéri egyetértést te­remteni. Davidovics ezulán elmondotta, hogy a válság alatt tanácskozva a miniszterelnökkel, Pasics kijelentette, hogy erőre van szükség a horvá­tokkal szemben. Gyengék ahhoz önök, — fe­lelte Davidovics. — Ha ez nem sikerül — válaszolt Pasics, akkor engedni fogjuk, hogy váljanak el tőlünk. Beszédét azzal fejezte be Davidovics, hogy a demokrata párt küzdeni fog a demokrácia dia­daláért. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 133 papirkoronával. Baleset a színpadon. Szeged, junius 6. (Sóját tudósítónktól.) Dr. Rácz Andor és Jung Béla bájos operettjének, a Vírágrománcnak pénteki bemutatóján baleset zavarta meg a színpad hangulatát. A második felvonás után, amikor legördült a föggöny és fehugott a zsúfolásig megtelt nézőtír elismerő tapsa, a zsinórpadiasról leszakadt egy diszlet­darab és sebet ejtett Bihari Sándor fején. B.hari Sándor megtántorodott, arcát azonnal elborította a vér. Megrémült tollégái vezették el öltözőjébe és futottak a nézőtérre orvosért. Inspekción tiszti orvos természetesen nincs a színházban, hogy miért nincs, az még ki nem derített titok. A megsétült művésznek, akii idő­közben a földszinten Kvő tüiőrségi szobába vezettek le, ahol a mentöszekrényt őrzik, dr. Kováts József nyújtotta az első segítsége). A színpadon a baleset után azonnal házi vizsgálat indult meg annak a megállapítására, hogy kit terhel a könnyen végzetessé válható balesetéit a felelősség. Megállapították, hegy a zsinórpadlásról az a tizenöt kilós sas-díszlet zuh?n! le, amelyet a csütörtöki turáni-estén használtak. Valószínű tehát, hogy a diszitők gondatlanul erősítették meg és ezért követ­Kezeit be a baleset. Amíg a színpadon a vizsgálat folyt, lenn a tüsörségi szobában dr. Kováts József bajlódott a sebesült bekötözésével. A szó legszorosabb értelmében bajlódott, mert a mentőszekrény ki­nyitásakor derült csak ki, hogy hiányzanak belőle a legszükségesebb gyógy és kötszerek. Szublimál oldaton, vattán és pólyán kivül semmi mdst nem talált a mentőszekrényben dr. Kováts József. Igy nem állíthatta el a vérzést, nem tapaszthalta be a sebet, nem tehetett mást, minthogy szublimáioldattal kimosta és vattával, pólyával ideiglenesen bekötötte. A meglehetősen nagy és mély sebből, amelynek kitisztítását Bihari Sándor sürü, hossau haja nagyon meg­nehezítette, bőségesen ömlött a vér és a vastag kötést néhány pillanat alatt teljesen átásztatta, ugy hogy első pillanatban problematikus volt, vajon látszhatja-e tovább szerepét. Bihari Sán­dornak szerencsére szokatlanul erős fizikuma és idegrendszere van. Más talán eszméletét vesztette volna a suiyos ütéstől, ő csak meg­siédüit kissé és belesápadt, de még a kötözés alatt kijelentette, hogy végig játssza a darabot, a fe'án iétő véres kötést majd fekete-kendővel átköti és igy nem vesz észre a közönség semmit. Dr. Kováts József figyelmeztette a sebesültet, hogy a fejére adott kötésnek túlságosan ideig­lenes jellege van. A seb mély és veszé'yessé válhat, ha elhanyagolják, exért ajánlatos, ha az előadás után azonnal kocsiba ül, a köz­kórházba hajtat és bevarratja néhány öltéssel a sebet. Bihari Sándor a tanácsot meg is fo­gadta és e^yik kollégájától az előadás után kikocsizott a köz'íórházba, ahol végre megkapta a segítséget. A baleset természetesen alaposén megnyúj­totta a második és harmadik felvonás közti szünetet. Mivel azonban a közönség hozzá­szokott már a hosszura nyúló szünetekhez, senki sem gondolt rosszra. A harmadik fel­vonásban Bihari Sándor fekete kendővel át­kötött fejjel jelent meg !a színpadon és végig­énekelte szerepét anélkül, hogy bárki is észre­vette volna hangján balesetét. Pálfy Dániel nem rágalmazta Korányi Mártont. A szegedi járásbíróság bűncselekmény hiányában felmentő Ítéletet hozott. Dobsa Lászlót, aki ellen Korányi Márton szintén pört indított, a budapesti törvényszék jogerős íté­lettel fölmentette. Pálfy Dániel éppen ezért kérte dr. Dobsa László tanukénti kihallgatását. A járásbíróság a kérelemnek helyt adva, el is rendelte Dobsa László kihallgatását, aki tanúval­lomásában elmondotta, hogy a Pálfy—Korányi­pörben szereplő kitételeknél ő sokkal súlyosabb és sokkal diífamálóbb kifejezéseket is használt Korányi Márton személyével kapcsolatban. Korányi pört is indított ellene, de a biróság felmentette, mert a használt kifejezések helytállóságát hitelt érdemlően sikerült bebizonyítania. Vallomásában elmondotta még, hogy Korányi Márton, mint a Magyar Iparosok Beszerzési Szövetkezetének tit­kára, hűtlenül bánt a szövetkezet pénzével. A szö­vetkezet által szerzett árubehozatali engedélyeket eladták, vagy az engedélyekkel behozott árut nem juttatták rendeltetési céljaira. Az importált fa nagy­részét nemzetgyűlési képviselők, szinészek és újságírók kőzött osztották ki, a cukrot a kávésok és a pénzintézetek kapták, a bőrbehozatali enge­délyeket eladták és ez nagy felzudulást jelentett annak idején az iparosság körében. Megfenyeget­ték Korányit, hogy a bíróság elé állítják. A biró kérdésére kijelentette a tanú, hogy maga Korányi adta el az engedélyeket. Szállóban la­kott, autót tartott, előkelő vendéglőkben étkezett és feltűnően költekezett. Majd felmutatja a bíró­ságnak a budapesti törvényszék jogerős felmentő ítéletét. Ezután Korányi Márton terjesztette elő észre­vételeit. Elmondotta, hogy az első nemzetgyűlési képviselőválasztások idejín Pálfy Dániel hozzáfor­dult azzal, hogy iparos programmal sikerült ma­gát Szegeden jelöltetnie, tehát kérte, hogy kis­gazda programmal jelöltessék valahol. Korányi Szeged, junius 6. (Saját tudósítónktól.) Az az áldatlan harc, amely a forradalmak óta a magyar kisiparosság vezéri méltósága körül, vagy méltó­ságáért folyik és amely egyre jobban szétforgá­csolja az erőket, pénteken egyik uj állomásához érkezett el a szegedi járásbíróság húszas számú szobájában, ahol letárgyalták azt a rágalmazási nört amelyet Korányi Márton indított Pálfy Dá­niel 'ellen. A járásbíróság délelőtt féltizenegy óra­kor kezdte meg a tárgyalást és már délután fél­hat órakor ki is hirdette felmentő ítéletét. A pör előzményei eléggé ismeretesek Szegeden. A Szeged 1923 április 12-iki számában tudósítás jelent meg a battonyai iparosság mozgalmairól és arról a körlevélről, amelyet Korányi Márton, mint a Mncrvar Iparosok Beszerzési Szövetkezetének faStósáei tagja intézett a yidéki ipartestületek­ig Ebben a körlevélben súlyos vádakkal illette V if, SÍ Pálfy Dánielt. Többek között Korányi Márton '"j iuttaUák csődbe a S^tkezeít Sfy Dániel a nyilvánosságra jutott köSél Sán vizsgálatot kért maga ellen a Szeged! ipartestületnél gét viseli. Az ipartestület előljárósági uiesen AO rányi Márton személyével kapcsolatban su yos ki­tételeket használt. Idézte dr. Dobsa tdsziön&k, az IPOSz igazgatójának hírlapi cikjkben hasz­nált kifejezéseit amelyek szerint Korányi Márton közönséges politikai desperádó és korántsem az a puritánleikü iparos, aki alkalmas volna arra, nogy a magyar kisiparosság ügyeit intézze. Korányi Mái ion ezért a beszédért rágalmazást és becsületsértést pört indított Pálfy Dániel ellen. A szegedi járásbíróság péntek délelőttre tűzte ki a pör tárgyalását, amelyen ugy a felperes Korányi Márton, mint Pálfy Dániel személyesen és ügyvéd néSyelDán?eimek1jelentette a járásbíróság előtt, í közbenjárására Szeged második kerületében vaíó­ía"J . P hnn lalKHát* trivarnrrin nrncrrnmmnl mar, i<, „<_ hoCT az ipartestület előljárósági ülésén elmondott beszédének minden kitételét fenntartja annál is inkább, mert az inkriminált kitételekét dr. Dobsa László'nyilatkozataiból és cikkeiből idézte és dr. ban jelölték is kisgazda programmal, meg is vá­lasztották, de azután cserbenhagyta a kisgazda pártot, iparospárti lett. Ez támasztotta fel közöt­tünk a politikai ellentéteket. Korányi Márton ez­után hosszasan foglalkozik az iparosok beszerzési szövetkezetének csődjével, számos tanú kihallga­tását kéri. A járásbíróság azonban elutasította ké­relmét, mert a bizonyítás ilyen irányban való ki­terjesztését nem tartotta szükségesnek. Délben két órakor a biróság felfüggesztette a tárgyalást és folytatását délután négy órára tűzte ki. A délutáni tárgyaláson Korányi Márton folytatta beszédét. Pálfy Dániel a súlyos tartalmú battonyai levélért mind a mai napig nem pörölte be, pedig az ipartestület előljárósági ülésén erre felszólították. Pálfy Dánielnek politikai szerepléséről a szövet­kezeti differenciák előtt egészen más véleménye volt Okmányokat mutat be ennek igazolására Ezután Pálfy Dániel mondotta el védőbeszédét. Az iparosok, beszerzési szövetkezetének csődjével foglalkozik részletesen. Elmondja, hogy azért kellett Korányi Mártont kibuktatni, mert lelkiismeretlen gazdálkodása következtében a szövetkezetnek közel négymillió koronás deficitje volt. — A szövetkezet uj igazgatóságát nem lehet megvádolni azzal — mondotta Pálfy Dániel —, hogy egyéni célokért buktatta ki Korányiékat, mert az uj igazgatóság minden tagja — az egy Vasek Ernő kivételével' — fedhetetlen jellemű úriember, akik azért mentek oda, hogy Korányi Mártont az igazságszolgáltatás kezére juttassák. Hogy ez nem történhetett meg, annak Korányi Márton ravaszsága az oka. Pedig kétségtelen, hogy a szövetkezet bukása Korányi könnyelmű bukásának a követ­kezménye. — Korányit a kommün bukása után ismertem csak meg. Hivei informáltak róla és igy nem tud­hattam, hogy a kommün alatt Szamuelly barát­ságával dicsekedett. Ha ezt tudom, nem adom ki azt az igazolóbizönyitványt, amelyre most hivatkozik. Az inkriminált kitételeket mind fenntartom és vál­lalom érte a felelősséget, azt azonban tagadom, hogy Korányi Mártont zsidónak mondottam volna az elöljárósági ülésen. Ez a szó csak közbeszólás formájában hangzott el. Ha mondtam volna, fér­fiasan elismerném és vállalnám is érte a felelős­séget. Pálfy Dániel ezután következőképen fejezte be védőbeszédét: — Azzal vádoltak, hogy én juttattam csődbe az iparosok szövetkezetét és azért vádolnak ezzel, mert keresztény nemzeti érzelműnek vallom maga­mat. Amit az ipartestület előljárósági ülésén el­mondtam, el kellett mondanom, hogy iparostársaimat megmentsem az ilyen Korányi Márton-féle kártékony alakoktól. Emelt fővel várom a biróság ítéletét és hiszem, hogy ez az itéiet felmentő lesz. Ezután a járásbíróság kihirdette ítéletét, amely Pálfy Dánielt a büntetőtörvénykönyv 326. paragra­fusának első bekezdése alapján felmenti a vád alól. Az itéiet indokolása szerint a biróság bizonyítottnak látja ugyan, hogy Pálfy Dániel az inkriminált ki­fejezéseket használta, de bizonyítottnak látja dr. Dobsa László vallomásából és a budapesti törvény­szék felmentő ítéletéből azt is, hogy ezek a ki­tételek megfelelnek a valóságnak. A vádlott az ipartestület előljárósági ülésén jogos magánérdekből és közérdekből használta azokat. Bűncselekmény hiánya miatt tehát Pálfy Dánielt fel kellett menteni. Pálfy Dániel megnyugodott az ítéletben, Korányi Márton azonban megfelebbezte. ... | ^ •>mrt-trV|n ir> mftjuuua . A magyar-jugoszláv tárgyalások eredménye. Budapest, junius 6. A Belgrádban folyó iragysr-jogoszláv tárgyalások során a két kor­mány megbizottainak eddig a következő kér­désekben sikerült egyezménytervezetekben meg­megállapodniok, amelyet alá is írtak. 1 A kettős megadóztatás kikerülése tárgyában 2 Útlevél és vizű® kérdésébea. 3. A kölcsönös vasutforgalomra és 4. a vámügyekre vonatko­zólag. A tárgyalások tovább folynak. '' •MWinr^^ft^nftnai. ni,.,, - KÜLFÖLDI HIREK. Moszkvai jelentés szerint rémes tűzvész dühöngött Ural fővárosában, JekaSn­burgban. A tűzvész oly nagyarányú volt, hoev a fővá­rosból alig maradt valami. A tüz a gyárvároLn ke­etkezett és egy.de üleg a környékbeli erdőségek is lángbaborultak. A főváros közepén 300 nagy bérpalota lett a lángok martaléka. Az a hir járja, hogy ellen­forradalmárok gyújtották fel a várost - Az athéni újságok hiteles értesüléseket közölnek a bulgáriai Vodenában a görögök ellen elkövetett bántalmazások­ról. t\ bulgáriai görögök kivándorlására alakult nemzet­közi bizottság elnöke lépést tett a bolgár kormánynál, mert a bizottság tarthatatlannak látja a helyzetet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom