Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-07 / 130. szám

€ny»g» ára 1500 ki j * kMdkta. • 511 Perrat-alca & (Fft. )S4JskoU»»l nemben.) Tele­1 m iMUI .Inged* megjele­•a MUO kivételével mindéi SfiJ. KgfM ufm éra 1900 kó­lán. Előfizetési árak i Eo M«|»a helybea S530Q, Inda­MUn «* vidéken 40300 k«. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 7, SZOMBAT. Hirdetési Irak i Péíbasábon 1 mm. 400, egy hasábon 800, máslél hasábon 1300. Szöveg. kSzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzóvegkOzti közlemé­nyek soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. 130-ik szám. Közigazgatási problémák. (I.) A tisztviselői létszám csökkentésének kérdése a legbonyolultabb titkok közé tartozik, a közvélemény nem láthat benne tisztán. Itt valami nincs rendben a számadatok körűi, csak egy a bizonyos, hogy nincs az országban annyi tisztviselő, mint amennyiről néha — nem tud­juk, hol szerzett adatok alapján — az újságok­ban olvasunk. Tisztviselő fogalma alatt mi azo­kat az embereket értjük, akiket ilyeneknek mi­nősít az 1912. évi törvény. Itt teljesen külön kell választani a haderőt a civil alkalmazottak­tól, mert a hivatalnok-társadalom csak akkor talál megnyugvást, ha ismerve a teljesen hite­les és foglalkozási ágak szerint kitünteted sta­tisztikát, fognak hozzá az apasztáshoz. Ezek a statisztikák pedig megkövetelik a nyilvánossá­got, mert a nyilvánosság fogja torkon a pro­tekciót a legjobban. Igy állapithatja meg a leg­kisebb napidíjas is, bogy égetett téglát hor­dunk-e az újjáépítés nagy palotájához, vas­traverzek adják-e az erejét, vagy szúette geren­dák és vályogtéglák? A protekció mostanában egész különös for* mában nyilvánul meg. Nagy tömegek nem attól félnek, hogy elküldik őket, — sokkal izgatóbb szemükben a megmaradásuk. Hihetetlen erő­feszítések történtek és történnek a B-listára való jutás érdekében, szinte tömeghisztériának lehet nevezni, hogyan ijedeznek a pénz romlá­sától s hogyan kergelik az 50-80 milliós vég­kielégítést, lemondva nyugdíjigényről, minden kis-élet áhítozott, végső bizonyosságáról az élet­alkonyon. Uj egziiztenciák támadnak majd, talán segít is rajtuk a tőke, de félős, hogy közgazdasági tudás és gyakorlat hijján csak kísérletezésekbe fognak s a végén a szellemi proletáriátus kon­tingense szaporodik meg. Elhelyezni aztán az igy tönkrement elemet már nem lesz köteles­sége az államnak. A megmaradt rész várja az aranyparitás is­meretlen hányadát és kéizül ennek reményében a fokozott munkára. A délutáni hivataloskodás — kétségtelen — nem kellemes, a legkevésbé nyáron, amikor amúgy is forr az agyvelő, el­ernyednek az izmok. Felborit egész berendez­kedéseket, belemarkol mélyen abba a sok apró­ságba, amiknek összetétele az életet teszi, — végeredményben azonban nem leu baj, ha anyagi megbékéléssel jár együtt. Csak a szegedi közigazgatási példát véve, itt annak idején hó­napok komoly tanácskozása, számvetése, alap­ján tértek át az egyfolytában való hivatalosko­dásra, ehhez a rendszerhez alkalmazkodtak »a iskolák, az egész jogkereső közönség, igy öl­hetett a tisztviselő a családjával együtt asztal­hoz Aí uj rend egy kissé szétválasztja a famí­liákat a Somogyi-telep sok közigazgatási em­berét pedig arra kényszeríti, hogy hajnali be­jövetel után csak este térjen baxa t délben a hivatalában ebédeljen hideget. Mert egy órakor nekiindulni a nagy útnak axért, hogy háromkor már visszaérkezzen, aligha érdemes, téli hófú­vásban semmi esetre. A város nyáron szokta elkészíteni i következő esztendő költségvetését ax idén már abnormis tételekről lesz kénytelen gondoskodni s világitás, meg a fűtés kérdésénél. Ez nem azt jelenti, hogy a téli fűtés három órával tart tovább, hanem öttel, mert a tüzet délben aligha cngfdik kialudni. Az idei félév többlete a reiidkivüli alapot terheli meg, de már most figyelmeztünk mindenkit, fif. o.^ meg, micsods horribilis kiadás lesz ez a mai árak mellet. Régen ez a (étel döntötte ei az egyfolytában való szolgálat kérdését, pedig a villany csak fillérekbe kerüli s huszonnégy forintért felvágotían jutott a pincébe a legtökéletesebb bükkfa öle is. Mégis sokat takarított meg vele a város. Szeretnők tudni, hogy mibe kerül az a teljes tökéletességű villany-bevezetés, felszerelés, ami mostanában folyik a városházán, példátlan gon­dossággal folyik, mert ötféle ember is illesztget egymásután fúrókat, alkatrészeket a falba, de mindig egy két napi távolságban egymástól, viszont a törmelékek felsuroiására állandóan ott tartózkodnak a napszámos asszonyok. Ráérő városatyák, akik ötletszükében a pécsi suhancig szaladnak témáért, utána vethetnék magukat ennek a számolgatásnak, de talán még kellő időben és nem idők multán elkésve, amikor csak a rekr imináció ád hálás duma-anyagot. Aki napi nyolc órát tölt szellemi munkában, az nem produkálhat jót, hiszen a legnagyobb teremtő zseni, Jókai is legföljebb két órát irt egy napon. Heiyes, szó sincs róla, a hivatal más, ott nincs ilyen megfeszült agyműködés, sokban inkább csak technika (hogy ne hasz­náljuk a gépies szót) —, de merjük állítani, hogy a tervezett létszámapasztás mellett is egy gyakorlati és nem közigazgatási ember teljesen mellőzhetővé tudná tenni a nyolc órai időt. Eredményesebben, mint egy tucat miniszteri tanácsos. Nem boszorkányság ez, csak beosztás kér­dése, kímélése a ptpirnak, a nagy labirintusok­nak, a kerülő utaknak. Alkalom adtán vissza­térünk erre a kérdésre és igyekszünk bebizo­nyítani az igazunkat. Nem erőszakolunk senkit, csak eleven példákat állítunk — hogy is mond­ják a politikusok ? — a szemlélhetőiég homlok­terébe. IjUjUULTJUJimirm Stresemann beszéde a birodalmi gyűlésen. Berlin, junius 6. A birodalmi gyűlésen a kormánynyilatkozatról folytatott vita során dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter emelt szót és hosszas fejtegetései során visszautasí­totta a német nemzetiek és a nemzeti szocialis­ták támadásait. — Ami a háborúért való felelősség kérdését illeti, kijelentette Stresemann, hogy a német kormány hajlandó a kérdési hivatalosan sző­nyegre hozni, mihelyt valamennyi okmány a nyilvánosság elé jutott. Ezután ramutatott a Rajna-vidéken fenyegető káoszra és anarchiára és kijelentette, hogy Németország tiz nap múlva újra az elé a kér­dés elé kerül, hogy mi történjék. A szakértők annak megállapításában konklu­dáltak, hogy Németország most és a legköze­lebbi években egyetlen egy fillért sem tud költ­ségvetéséből Jóvátételre fordítani. Stresemann elmondotta még, hogy csak azt az ellenőrzést engedhetik meg, amit ők javasolnak. Ez annyit jelent, hogy a szakértők nem helyeslik a ka­tonai ellenőrzést és a gazdasági viszonyokba való katonai beavatkozást. Nagy bonyodalmakhal fenyeget az albán felkelés. Páris, junius 6. A Maiin belgrádi jelentése szerint az albán felkelők elfoglalták Durazzót. A kormánycsapatok és a felkelők között Alessió­nál nagy ti arcok voltak. Newyork, junius 6. Az európai vizeken lévő amerikai hadihajók parancsnokai utasítást kap­tak, hogy legyenek készenlétben torpedónaszád­jainak Durazzóba való küldetésére. A lapok attól tartanak, hogy az albán események nem­zetközt bonyodalmat okoznak. Berlin, junius 6. A Berliner Tageblait Sku­tariból érkezett jelentés szerint közli, hogy a kormánycsapatok eddig nem szenvedtek döntő vereséget, hanem a megerősített pontokon még mindig tartják magukat. A döntő harc Elbasszá­nál lesz. Belgrád, junius 6. A Beogradski Novosti sku­tarii jelentése szerint Tirana a fölkelők kezébe került. Belgrád, junius 6. Az itteni sajtó egy részét erősen nyugtalanítja Olaszország magatartása. A Politika irja: Az egész olasz sajtónak az a törekvése, bogy a szerbeket állitsa oda, mint az albán polgárháború előidézőit, hogy ekkép szükségesnek lássák megbízást adni Olasz­országnak a rend helyreállítására. Diplomáciai körökben különbözökép magya­rázzák az olasz követnek Belgrádból való gyors elutazását. A diplomaták ugy találják, hogy az olasz követ jelenlétére épp most volna szük­ség a szerb kormány és az olasz kormány közötti esetleges megbeszélések végett. O azon­ban római meghagyásra találta alkalmasnak a Belgrádból való távozást, akkor, amikor az ide­gen beavatkozás kijelölése napirendre kerül. London junius 6. Konstantinápolyból jelentik, hogy Görögország Albániába bevonul, ha Jugo­szlávia megvalósítja szándékát s néhány albán határmenti helyiséget megszáll. Az albán kér­dés veszedelmes kialakulását félelemmel kísérik és Olaszország magatartásához gyanakvó kom­mentárokat fűznek. Tanácskozás a nemzetgyűlés nyári szünetéről. Budapest, junius 6. (Tudósttönk Jelentése.) A nemzetgyűlés pénteki ülése alatt Scttovszky Béla elnökletével pártközi értekezlet volt ax elnöki fogadóteremben. Ezen az értekezleten résztvettek ugy a kormánypárt, mint az ellen­zéki pártok vezető tagjai. A tanácskozás tárgya a nemzetgyűlés nyári szünete volt. Az értekez­leten pártkűlömbség nélkül hingoztatták, hogy a nemzetgyűlés nyári szünetére a képviselőknek feltétlenül szüksége van és figyelembe veendő az a körülmény i», hogy a nemzetgyűlés tag­jainak tekintélyes része agrárius képviselő, akik tz aratási munkálatoknál jelen akarnak lenni. Egyébként is a szanálási törvényjavaslat és egyéb törvényjavaslatok kimerítő tárgyalásai egészségi szempontból is szükségessé teszik, hogy a nemzetgyűlés tagjai pihenéshez jussa­nak. Ezen állásponttal szemten a fajvédő cso­port, a szociáldemokraták és a középpártiak el­lenkező véleményt nyilvánítottak és semmilyen tekintetben nem vállalják a garanciát. Scttovszky házelnök gróf Bíílhlen István mi­niszterelnököt informálni fogja e tárgyalison történtekről, aki a nemzetgyűlés további munka­rendjéről, valamint a nyári szünet tekintetében a végleges döntést hamarosan meghozza. A kölcsön és a kölcsönelőleg. Korányt Frigyes báró pénzügyminiszter a következőket mondotta: A magyar kormány ebben a pillanatban a külföldi pénzpiacokon ugy az összes kölcsönkötvények elhelyezéséről, mint a kölcsönelőleg kérdéséről folytat tárgya­lásokat. Meg kell állapítania, hogy ezek a tárgyalások olyan mederben haladnak előre, hogy még junius hó folyamán az egész kül­földi kölcsön a kölcsönelőleg erejéig biztosit­ható lesz. A londoni, rótnai. genfi és amszter­dami piacon folynak a kölcsön felvételére irányuló tárgyalások, amelyeknek állásáról vasár­nap a Népszövetség genfi tanácsülésén részle­tes tájékoztatást fog kapni a Népszövetség tanácsa is. A Magyarországon tartózkodott népszövetségi bizottság és annak vezetője, bír

Next

/
Oldalképek
Tartalom