Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-05 / 128. szám

I|y»s nsmám ára 1500 korona. 3l«*hMiM| U UtfMm. 'Wi RMk Ftrrno-utCM l (Pö. iWltaléni tmnben.) TeleJJJCgjCiOOSf MH klrtieltrcl minőén 3 9£jrai ixia ára 1900 ko»«W. motbntttl ínki Egy »t*í0Ti helfbeaí5000, CmbH »<dékni 40000 tor rfiroetew >i» i fíitosáDoe 1 mm. 400, egy hasadon 800, másfél hasábon 1200. SzOvegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. v. évfolyam. Szeged, 1924 junius 5, CSÜTÖRTÖK. 128-ik szám. Orvosi diplomák. Manapság igen gyakran nem az úgynevezett vezércikk-témák, hanem a lapok hasábjain szerényen megvonuló szürke kis híradások érdekeiek, mert a későbbi idők történetírói és bölcselői ezekből merithelnek adalékokat egy bábot u utáni szomorú és nyomorúságos korszak lelkületének a megállapításához. Hogy Wifson nagy emberi igék hirdetésével jött át Amerikából Európába és a párisi ötök tanácsában csúfosan bizonyította be képtelenségét az emberszeretet keresztülvitelére, lehet szomorú, de ilyen csalódások már máskor is érték az emberiséget. Hogy Franciaország még ma is Németország teljes katonai, gazdasági és kulturális tönkretételében keresi a saját üdvét s hogy Németország a tehetetlen óriás fogcsikorgatásával védekezik az üdvösségnek e formája ellen, lehet visszataszító, de végeredményben természetes, hiszen már az ősember is a másik ősember leütésében kereste a saját gazdagodását. Hogy a háború, forradalmak és ellenforradalmak tömérdek szemetet kavartak fel a határokon innen és tul és Európa egész sor országában kalandorkormányokat ültettek a polgárság nyakára, szintén érthető, mert ahol szélvihar van, ott a szemét is fel szokott kavarodni. E természe'es jelenségeknek azonban nincsen jellemző erejük, mert egy vagy más formában már megvoltak máskor is és kétségtelenül ismétlődni fognak még az eljövendő esztendők során. A jellegzetes, de szomorú jelenségek ott kezdődnek, mikor úgynevezett komoly emberek, akik máskülönben higgadtan ítélik meg az eseményeket, elvesztik a józan itélőképessegnek a mértekét és még ma is, öt esztendővel a háború befejezése után a háborús lelkiállapotnak a lázában cselekszenek. Politikusoknál, akik a tömeghangulatnak a szuggesztiója alatt állanak, vagy akik a saját üzletük érdekében igyekszenek tömeghangulatot teremteni, meg lehet érteni az ilyen eljárást; az emberi kullurközösségbe ütközik azonban bele, ha ilyesmit tudományos emberek, vagy éppen az emberiség bajainak, nyomoruságcinak, fájdalmainak enyhítésére hivatott orvosok cselekszenek. Ném kevesebbről van ugyanis szó, mint a tudományos és orvoii szolidaritásnak a megtagadásáról, mikor a prágai orvosegyesület beadvánnyal fordult a cseh kormányhoz, hogy tagadja meg az olyan orvosi diplomák nosztrifikálását, melyeknek birtokosai az állam nyelvét nem beszélik. Isten látja a lelkünket, nem különösképen a magyar orvosok sorsa lebeg előttünk, mikor felháborodunk egy ilyen kívánalom hallatára, mert az a meggyőződésünk, hogy még sok, nagyon sok jó, tanult és érző szívű orvos számára van hely e csonka ország határain belül. De emberileg lehetetlennek tartjuk, hogy államok, amelyek mellesleg nyelvileg távolról rem egységesek, a nyelvi különbségekre való hivatkozással tagadják meg a külföldön szerzett orvosi oklevelek érvényesítését. Mellékes e kérdésnél az is, hogy Csehszlovákiának százszámra vannak szinmagyar és tiszta német városai és községei, amelyeknél az orvosi működésnek nem annyira a cseh nyelv, mint inkább az orvosi tudás az előfeltétele. Fontos azonban az, hogy az orvosi diplomának, amely nem politikum, legalább is elvileg egyenlő értékűnek kell lenni, a világ bármely egyetemén szeli!?'? valaki és ezt a diplomát respek?a ügyvédtől, közigazgatási tisztS?*?1 valamely állam megkívánja az ál amnyelv tudását, értjük, de az orvos, kémikus, vagy akár technikus mesterségét ilyen feltéteieknez kötni nem lehet. Az orvosi tudománynak vannak nemzetközi nevei, általános emberi ""ES?fi a£Sek J11^ nem áll meg a pohtikai határoknál. Ezek számára is korlátokat akar felállítani a cseh orvosegyesület, vagy fiz a hátsó gondolat lappang a kívánalom mögött, hogy csak a kellemetlen nemzetekből valókkal szemben fogják alkalmazni ezt a rendszabályt? Avagy nem kacagtató-e még elképzelni is, legyen bármilyen szomorú a lehetősége, hogy oláh és beludzsisztáni állami egészségügyi főmuftik fogják megtagadni a lipcsei, vagy jenai egyetem orvosi diplomáinak a nosztrifikálását ? Tudjuk nagyon jól, hogy politika van az ilyen ötletek mögött. Azok számára, akik az ilyen ötleteket esetleg kenyéririgységböl termelik és politikai gyűlöletből végrehajtják, a legnagyobb jóindulattal kívánjuk, hogy sohase kerüljenek abba a helyzetbe, hogy valaki megtagadja tőlük az első segélyt, mert nincsen nosztrifikálva a diplomája. Ha volt a háborúnak egyetlen igazán felemelő momentuma, az volt, hogy az orvosok nagy többsége baráttal és ellenséggel szemben egyformán teljesítette és teljesíthette orvosi és emberbaráti kötelességét. Német orvosok ápoltak angolokat és franciákat, hadifogoly magyar orvosok ambuláns prakszist folytattak Taskentben és Irkutzkban és a Belgrád elfoglalásakor visszamaradt amerikai orvosok tovább dolgoztak az osztrák-magyar hadikórházakban. Ugy látszik, odáig jutottunk már a békében, hogy már a háborúnak ezt a szép emlékét is el akarjuk pusititani. amuiirL-iTLUi uimui rii rn Marx kormánya megmaradt. A kormány hajlandó közreműködni a szakértői tervek biztosításában. Berlin, junius 4. Mint a lapok jelentései közölték, Ebért birodalmi elnök, miután a különböző pártok között a megegyezés nem sikerült, teljesen régi összetételében nevezte ki újra a Marx kormányt. Berlin, junius 4 A bircdalmi kormánynak a birodalmi gyűlés mai ülésében történt bemutatkozása után dr. Marx birodalmi kancellar vázolta a kabinetalakitással kapcsolatos nehézségeket. Utalt Németorizágn»k hostzas, hiába való fáradozásaira, hogy eljusson az igazi békéhez. Kifejtette, hogy a szakértők előferjesz'ése ügyében való állásfoglalás a biiodalmi kormány meggyőződése szerint Némeország számára létkérdés. A birodalmi kormány a külföldi szakértők előterjesztésében látja a kivezető ula<, ennélfogva közölte a jóvátételi bizottsággal, hogy hajlandó a maga közreműködését a szakértői tervezet végrehajtásában biztosítani Ht a szakértők előerjesztését a becsületes megértés szellemében valamennyi érdekelt kormány elfogadja és végrehajtja, akkor megint szerződéses alapra kerülünk jóváié eli hitelezőinkkel. Ebből azután elengedhetetlenül következik majd, hogy a versaillesi szerződésen túlmenően megszállt területeket pedig ki kell üríteni. Ennek érdekében a birodalmi kormány elszántan síkra Jog szállni. Minden belpolitikai kérdésnek háttérbe kell szorulnia e kérdéssel szemben, ami a birodalom egysége és a német gazdasági élet szempontjából egyaránt fontos. A kancellár azzal végezte beszédét, hogy óva intette a birodalmi gyűlést, ne zavarja meg Németországnak a legutóbbi hónapokban lassan megindult gyógyulását. Hadd lásBa a külföld, hogy a német nép zárt sorokban akar a szabadság felé vezető uton előrehaladni, de végül bizonyságot kell tenni arról is, hogy kész a becsűleies megegyezésekre. Amerika nem ad kölesönt Németországnak. Washington, junius 4. A szenátus külügyi bizottsága tegnap 11 szavazattal hat szavazat elleniben elvetette Fish szenátornak azt a javaslatát, hogy Németország számára tízmillió dolláros kölcsönt adjanak. Ugyancsak elvetette a szenátus 11 szavazattal öt ellenében azt a javaslatot is, hogy Németország meghatározatlan összegű kölcsönt kapjon sürgős segítségként. Végül a szenátus külüpyi bizottsága arról a javaslatról is döntött, amelyet hir szerint németbarát szenátorok terjesztettek elő. Ez a jivaslat azt kivánt*, hogy indítsanak vizsgd' latot, ki jelelős a háború felidézéséért. A bizottság ezt a javaslatot kilenc szavazattal hat ellenében vetette el. Vita a párviadal büntetéséről. Budapest, junius 4. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága szerdán délután Platthy György elnöklete alatt folytatta a btk. kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Pesthy Pál volt jelen. Előadó Mikovényi Jenő. Az ülés elején a bizotttság a rágalmazásra vonatkozó szakaszokat tárgyalta, amelyeket az igazságügyminiszter felszólalása után némi változásokkal elfogadott. Pesthy Pál igazságügyminiszter hozzájárult Hébelt Ede amaz indítványához, hogy az erkölcsi megbecsülés csökkentésénél a ,nagyobb mérvű" jelzőt a javaslatba felvegyék. A visszaesésre vonatkozóan pedig Rassay Károly indítványát telte magáévá, mely szerint visszaeső bűnösnek csak az tekinthető, akit 10 éven belül ítéltek el rágalmazásért. Ezután nagy érdeklődés és tartalmas vita keretében a büntetőnovellának a párbajra vonatkozó szakaszait vette tárgyaláe alí a bizottság. Östör József az államfogház helyett közönséges fogházbüntetés kiszabását kéri. Hasonló értelemben szólalt fel Farkas Tibor. Rassay Károly oly értelemben szólal fel, hogy a becsületbíróság döntésének kikérése minden esetten kötelező legyen. Javasolja, hogy a párviadal büntetésénél, súlyosabb esetekben, a polgári Jogot is függesszék fel s a hivatalvesztést, mint mellékbüntetést, mondják ki. Rupert Rezső követeli, hogy a párviadal védelmét végleg szüntessék meg. Hébelt Ede azt javasolja, hogy a becsületbiróságot állandó szakbirákból alakítsák. Illés József szerint egyedül a társadalmi biróság létesítése a helyes. Vázsonyi Vilmos Illés József indítványa mellett van. Hossu vita után a bizottság a különböző indítványok elvetélével eredeti szövegezésében fogadta el a párviadalra vonatkozó harmadik szakaszt. — Legközelebbi ülés holnap délelőtt, amelyen a javaslat 20. § át fogják táigyalni, mely az egészségelleni büntettekte és a vétségekre vonatkozik. Az uj indemnité*. A nemzetgyűlés ma befejezte a vámtarifa általános vitáját és utána nyomban áttért a részletes vitára. A költségvetési felhatalmazás lejártával le kell tárgyalni az indemnitást is, amely készen áll a pénzügyminisztériumban és azt Korányi báró pénzügyminiszter, amint csak szükségessé válik, nyomban be is nyújtja. Az uj indemnitás azonban a Ház munkarendjének szempontjából nem jelent különösebb megterhelést, mert az ellenzék is azon álláspontra helyezkedik, hogy az indemnitásnál nem provokál nagyobb vita, mert az aranyköltségvetés I keretei meg vannak állapítva és az indemnitás 1 is csak ezen keretek között mozoghat. Az ín| demnitási javaslat nem tartalmaz egyebet, mint