Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-01 / 125. szám

1924 junius 1. SZEGED ség, amiért nem régen a tanács ellen adta le szavazatát. — Nem is állította és nem is állitja azt senki — mondottuk —, hogy a tisztviselők ha­tározott utasítást kaptak az „igénknél valé szavazásra, azonban az alárendeltségi viszony érzete akaratlanul is presszióképen hat. — Lehet —, mondotta elgondolkozva a pol­gármester. — Majd Wimmer Fülöp vádjáról beszél', amely szerint autokrata módon intézi a város ügyeit. — Engem megválasztottak polgármesterré és azért választottak meg, hogy vezessem a város Junius 30-ig 15 ezer állami tisztviselőt bocsátanak el. ügyeit. Igy tehát jogosan vagyok autokrata, amig betöltöm ezt az állást, jogosan kivánom, hogy a dolgok ugy folyjanak, ahogyan én aka­rom, ahogyan én tartom jónak. Másképen állna a kérdés, ha bolondságokba hajszolta volna a várost az én autokratizmusom, de — legalább is én ugy gondolom — eddig még nem kö­vettem él bolondságokat a város rovására. — A gázgyár ügye — fejezte be a polgár­mester a beszélgetést —, egészen világos. Ha nem sikerül megfelelő egyezséget elérni, mi bi­zony tovább folytatjuk a pört jogaink teljes ér­vényesítéséért, de előbb megkieéreljük azt az egyezséget. Budapest, május 31. A kormány hozzálátott a fölösleges állami tisztviselők elbbcsátására vonatkozó rekonstrukciós intézkedések gyors végrehajtásához. A tervezet értelmében 1926 junius 30-ig 15909 dltami tisztviselőt bocsáta­nak el. A budapesti államrendőrség személyzetét már a f. év junius l-én 2300 fővel leszállítják. Az elbocsátandók legnagyobb része már el is hagyta az állami szolgálatot. A közélelmezési minisztérium felszámolás alatt . u . „ áll. A személyzet, kivéve azokat a tisztviselőket, • bocsátható tisztviselők 15 százaléka már folyó akik más minisztériumból ideiglenesen nyertek J ivi junius 30 lg végleg ki fog válni az állami beosztást, az átlami szolgálatból f. évi augusztus I szolgálatból. A magyar-jugoszláv tárgyalások kedvezően haladnak. gett. A bírói jogsegélyre vonatkozó tárgyalá­31-én fognak kiválni. Ennek következtében 240 tisztviselőt bocsátanak el a minisztériumból. A menekültügyi hivatal, a szénkormánybiz­tosság s az árvizsgáló bizottság felszámolása folytán az elbocsátott tisztviselők saáma to­vábbi 270 fővel emelkedik. A létszámredukcióra irányuló további intéz­kedések szintén előkészítés alatt állanak, ugy hogy a kidolgozott program értelmében el­Belgrdd, május 31. A Beugradske Novosti jelenti: A magyar- jugoailáv targyalások ked­vezően haladnak előre. A postaegyezmény­bizottság kölcsönös • megegyezéssel befejezte munkáját, épp ugy a pénzügyi bizottság is, kivéve némely pénzügyi kérdést, amelyet a » soknál néhány vitás pont merült fel. Emiatt Wodi&ner követ elutazott Budapestre, hogy kormányától instrukciót kérjen. Wodianer követ kedden tér vissza Belgrádba s értesüléseink szerint akkor az összes vitás pontok kérdésé­pénzügyi albizottságnak adtak át elintézés vé- | ben létrejön a megegyezés. A Poincaré-kormány vasárnap lemond. Pdris, május 31. Mint a Temps jelenti, a Poincaré-kabinet tagjai vasárnap délben fél 11 órakor megjelennek az Elysében és a köz­társasági elnöknek átnyújtják a lemondást tar­talmazó hivatalos iratot. Az Intranzigeant je­lentése szerint fennforoghat, hogy az elnök a távozó kabinetet felkéri az ügyeknek még néhány napig való továbbvezetésére, minthogy meg kell várni az uj kamaraelnök megválasz­tását, ami előreláthatólag csak kedden délelőtt, legkorábban is csak hétfőn este történhetik meg. Pdris, május 31. A radikális szocialista párt végrehajtó bizottságának (lésén Herriot az elnökválságra vonatkozcan kijelentette, hogy ha Millerandtúl elfogadják a kormányalakításra vonatkozó megbízást, lehetetlen azután Mille­rand ellen fordulniok. llolt-e Szegeden római telep? Sebestyén Károly muzeumi előadása a szegedi várról. Szeged, május 31. (Saját tudósitónktól.) Szép­számú, tudományos kérdések iránt is fogékony intelligens közönség előtt folyt le ma délután a kultúrpalota dísztermében a második muzeumi előadás. Az előadó ezúttal Cs. Sebestyén Károly tanár volt, a muzeum művészeti osztályának vezetője és Szeged múltjának szorgalmas búvára. A szegedi vár keletkezése cimü, a muzeum anyagára támaszkodó, de önálló kutatásokon alapuló nagyérdekü előadásában azt bizonyította, hoev az eddigi tudományos feljegyzéssel ellen­tétben Szegeden is volt valamilyen római telep, valószínűleg katonai rendeltetéssel. A közönség érdeklődését állandóan lekötö előadásnak amelyet vasárnap délelőtt 11 óra­^ megismétel Sebestyén a nagyközönség szá­mára, eszmemenete a következő volt. Bár a történelem azt tanítja, hogy a szegedi vár IV. Béla kiráty korában épült, földrajz, és ré­gészeti szempontok és adatok egybevetéséből arra lehet következtetni hogy a szegedi vár ennél sok­kal régibb korban keletkezett s hogy ez az idő visszanyúlik az ókorba. A Tisza völgye már az ujabb kőkorszakban igen sürün lakott terület volt s miután a mármarosi és erdélyi sóbányák utja éppen Szegednél egyesült, egészen bizonyos, hogy már a legrégibb időben is volt itt ezen a fontos földrajzi ponton emberi település és a keres­kedelmi utak védelmére való földből készített erődités. Szeged földrajzi fekvése minden más bizonyí­ték nélkül is igen valószínűvé tenné azt a felte­vést, hogy Szeged helyén római telephely volt. Az ősi vizmenti kereskedelmi ut a rómaiak alatt is fennállott, a rómaiak nagy arányokban müvClíék az erdélyi sóbányákat és a só szállítására külön hajóhadat szerveztek, amely a Maroson és a Ti­| szán járt le a Dunáig. Ennek a kereskedelmi út­nak a védelmére külön hadihajó flottát tartottak fenn a rómaiak és a folyópartokat erődök és köz­ségi telepitvények sürü láncolata borította. A Ma­ros balpartján végig egész sora volt a római tele­peknek s egy jól kiépített római ut kisérte a fo­lyót csaknem egész hosszában. Ennek az útnak utolsó kimutatható nyoma a mai Németcsanádnál van, a tudomány azonban azt tartja, hogy Szege­dig vezetett. A rómaiak igen fejlett pannóniai út­hálózatából két ut kelt át a Dunán s ezek való­színűleg Szegednél találkoztak, ahol átkelvén a Tiszán, csatlakoztak a Dáciába vezető marosmenti úthoz. Mivel azonban Szeged kivül esett a római birodalom határain és a régi írók sem említik, a történelemtudomány azt tanítja, hogy Szeged he­lyén római település nyomait hiába keresünk. Mikor a szegedi várat negyvenkét évvel ezelőtt lebontották, a vár falaiból és a földből kikerült mindenféle régiséget, követ, téglát stb. összegyűj­tötték s az ma a szegedi muzeumban van elrak­tározva. Ezek között ujabb időben, rendezés al­kalmával, kerültek elő olyan tárgyak, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy itt a vár helyén a rómaiak idejében telephely, esetleg erődités volt. Előkerültek bélyeggel ellátott római téglák, ame­lyek a várfalból bontattak ki, ugyanonnan került ki egy faragott kő, (valószínűleg egy oltárkőnek a részlete) római felírásnak három sorával. Találtak a földásás alkalmával mélyen a földben két olyan helyiséget, amelynek a padlója jellegzetes római mozaik-téglácskákkal volt burkolva. Az egyik vár­fal fundamentumából előkerült egy római már­ványszobornak a feje, azonkívül akadt még né­hány cserép- és bronztöredék, valamint római éremlelet. Ezek olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak és amelyek alapján a régi álláspontot revideálni kell. Hogy mi lett a sorsa a szegedi római telepnek, azt nem tudjuk. Valószínűleg ugyanaz, mint a többi Maros-menti castrumé. Mikor a római őrsé­Í jek elvonultak és a népvándorlás barbár népei oglalták el a rómaiak helyét, elpusztultak, ledől­tek a falai, rombadőlt a vár. Évszázadokig így feküdt s mikor újra állam alakult a régi Pannónia és Dácia területén és megint erősségeket emeltek az ország kiváló pontjain, akkor szinte magától kínálkozott újra ez a hely a Tisza-Maros szögé­nél, a sószállitó utak gócpontjánál. Nem csak a régi helyet, hanem még a régi falakat is felhasz­nálták akkor, mikor a helyén megépítették a sze­gedi magyar várat. •WWWVWVWWWVWMWWWWVWVM* Jelentések a drágitások frontjáról. Szeged, május 31. (Saját tudósitónktól.) Az árvizsgáló bizottságok hatáskörét alaposan meg­nyirbálták az utóbbi időben, söt halálos ítéletük is kész van már valamelyik miniszter fiókjában, aki csupán az alkalmas időt várja az itélet ki­hirdetésére és végrehajtására. A megszükitett hatáskörű és halálraítélt bizottságok működése igy nagyon hasonlatom az sgonizáláshoz. Mozog­nak még ugyan néha, de ez a mozgás nem jelent már életet, csak az élet szimulálását. A szegedi árvizsgáló bizottság is hasonló sorsra jutott. Pedig valamikor, nem is olyan nagyon régen, egyik legfontosabb intézmény volt a városban. Alig mult el nap, hogy ne adott volna egy-két-kílenc újságcikkre való anya­got és ha a közigazgatási riportert nagyon meg­haragította valami, a türelmes bizottságon ki­próbálhatta méregbe mártott tollának erejét. Ma azonban megszűnt ez a lehetőség. Nagyon csen­des intézmény lett az árvizsgáló bizottságból. Létezéséről sem igen tudnak már. A rendes heti ülések is elmaradtak, az elnök csak akkor hivja össze a tagokat, amikor valamilyen fon­tosabb tárgy kerül szőnyegre. De nem igen kerül, igy a kevésbé fontosakból is fontosak válnak, mert ülésezni még is kell, ha nincs is sok célja és értelme. Pénteken is ülésezett a bizottság, még pedig a régi, jó szokáshoz hiven, szigorúan zárt ajtók mögött. Az ülésnek, értesülésünk szerint, mind­össze két fontosabbnak minősített tárgya volt: A nyomozó jelenléce és a rendőrség bünügyi osztályának átirata. A nyomozó jelentéséből tudomásul vette a bizottság, hogy május 2S-áfól 29-éig Szegeden a buza métermázsája 1500 koronával esett, ez­zel szemben a liszt kilója 2—300, a marha-és sertéshús kilója 2000, a tejcsarnoki tej literje pedig 200 koronával emelkedett. Pedig a piacon — mondja a nyomozó jelentése — most már lehet jó tejet kapni 4—4500 koronáért, mig a Központi Tejcsarnokban 5200 korona a tej ára... Bejelentette a nyomozó azt is, hogy meg­figyelése szerint a piaci süteményárusok nem adják annyiért a kiflit és a zsemlyét, amennyire kiírják, hanem lényegesen drágábban, ha nem látnak ellenőrt maguk körül. Több ilyen ár­drágító piaci süteményárust rajta is csípett és feljelentette őket az uztorabiróságnál, amely szombaton tárgyalta le az ügyeket és Luncz József süteményárust azért, mert a süteményt kétszáz koronával drágábban adta, nyolc napi fogházra és 10C0 korona mellékbüntetésre ítélte. Ott rögtön a tárgyalás után le is tartóztatták, mert az eljárás statáriális. Okulhatnak belőle a többiek. Panasza van nyomozónak néhány husiparosra is. Tizennyolcezer koronára irják ki a fej-láb kilóját, de 25—26.000 koronáért adják és olyan csontosat adnak, hogy beletörik az éhes fo­gyasztó foga. Több husiparost feljelentett ez^rt az uzsorabiróságnál, de itélet még nincs Ha lesz, jelenti.' Dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, az állam­re?dí"íg„bün5yi jvának vezdője pedig azt közli átiratában az árvizsgáló bizottsággaL hogy a május 13-án tartott ellenőrzés alkalmá­val harminckét olyan kereskedőt találtak, aki tartja be az árak kötelező kifüggesztéséről szóló rendeletét. Mind a harminckét kereskedő S? m,eFfe a . rendőrség a feljelentést. ­Május 14-én piaci razziát tartott a rendőrség ,\ía?zia "edménytképen nyolc olyan kofát állítottak a kivágási biróság elé, akik megszeg­ték az elővásárlási tilalmat. Ugyanakkor a Mars-téri zsibpiacon hatrendbeli luhágást kon­statált a rendőrség. Dr. Borbola icnő átiratát is tudomásul vette a bizottság és ezzel az ülés tárgysorozata ki is merült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom