Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-01 / 125. szám

1924 junius 1. SZEGED ség, amiért nem régen a tanács ellen adta le szavazatát. — Nem is állította és nem is állitja azt senki — mondottuk —, hogy a tisztviselők határozott utasítást kaptak az „igénknél valé szavazásra, azonban az alárendeltségi viszony érzete akaratlanul is presszióképen hat. — Lehet —, mondotta elgondolkozva a polgármester. — Majd Wimmer Fülöp vádjáról beszél', amely szerint autokrata módon intézi a város ügyeit. — Engem megválasztottak polgármesterré és azért választottak meg, hogy vezessem a város Junius 30-ig 15 ezer állami tisztviselőt bocsátanak el. ügyeit. Igy tehát jogosan vagyok autokrata, amig betöltöm ezt az állást, jogosan kivánom, hogy a dolgok ugy folyjanak, ahogyan én akarom, ahogyan én tartom jónak. Másképen állna a kérdés, ha bolondságokba hajszolta volna a várost az én autokratizmusom, de — legalább is én ugy gondolom — eddig még nem követtem él bolondságokat a város rovására. — A gázgyár ügye — fejezte be a polgármester a beszélgetést —, egészen világos. Ha nem sikerül megfelelő egyezséget elérni, mi bizony tovább folytatjuk a pört jogaink teljes érvényesítéséért, de előbb megkieéreljük azt az egyezséget. Budapest, május 31. A kormány hozzálátott a fölösleges állami tisztviselők elbbcsátására vonatkozó rekonstrukciós intézkedések gyors végrehajtásához. A tervezet értelmében 1926 junius 30-ig 15909 dltami tisztviselőt bocsátanak el. A budapesti államrendőrség személyzetét már a f. év junius l-én 2300 fővel leszállítják. Az elbocsátandók legnagyobb része már el is hagyta az állami szolgálatot. A közélelmezési minisztérium felszámolás alatt . u . „ áll. A személyzet, kivéve azokat a tisztviselőket, • bocsátható tisztviselők 15 százaléka már folyó akik más minisztériumból ideiglenesen nyertek J ivi junius 30 lg végleg ki fog válni az állami beosztást, az átlami szolgálatból f. évi augusztus I szolgálatból. A magyar-jugoszláv tárgyalások kedvezően haladnak. gett. A bírói jogsegélyre vonatkozó tárgyalá31-én fognak kiválni. Ennek következtében 240 tisztviselőt bocsátanak el a minisztériumból. A menekültügyi hivatal, a szénkormánybiztosság s az árvizsgáló bizottság felszámolása folytán az elbocsátott tisztviselők saáma további 270 fővel emelkedik. A létszámredukcióra irányuló további intézkedések szintén előkészítés alatt állanak, ugy hogy a kidolgozott program értelmében elBelgrdd, május 31. A Beugradske Novosti jelenti: A magyar- jugoailáv targyalások kedvezően haladnak előre. A postaegyezménybizottság kölcsönös • megegyezéssel befejezte munkáját, épp ugy a pénzügyi bizottság is, kivéve némely pénzügyi kérdést, amelyet a » soknál néhány vitás pont merült fel. Emiatt Wodi&ner követ elutazott Budapestre, hogy kormányától instrukciót kérjen. Wodianer követ kedden tér vissza Belgrádba s értesüléseink szerint akkor az összes vitás pontok kérdésépénzügyi albizottságnak adtak át elintézés vé- | ben létrejön a megegyezés. A Poincaré-kormány vasárnap lemond. Pdris, május 31. Mint a Temps jelenti, a Poincaré-kabinet tagjai vasárnap délben fél 11 órakor megjelennek az Elysében és a köztársasági elnöknek átnyújtják a lemondást tartalmazó hivatalos iratot. Az Intranzigeant jelentése szerint fennforoghat, hogy az elnök a távozó kabinetet felkéri az ügyeknek még néhány napig való továbbvezetésére, minthogy meg kell várni az uj kamaraelnök megválasztását, ami előreláthatólag csak kedden délelőtt, legkorábban is csak hétfőn este történhetik meg. Pdris, május 31. A radikális szocialista párt végrehajtó bizottságának (lésén Herriot az elnökválságra vonatkozcan kijelentette, hogy ha Millerandtúl elfogadják a kormányalakításra vonatkozó megbízást, lehetetlen azután Millerand ellen fordulniok. llolt-e Szegeden római telep? Sebestyén Károly muzeumi előadása a szegedi várról. Szeged, május 31. (Saját tudósitónktól.) Szépszámú, tudományos kérdések iránt is fogékony intelligens közönség előtt folyt le ma délután a kultúrpalota dísztermében a második muzeumi előadás. Az előadó ezúttal Cs. Sebestyén Károly tanár volt, a muzeum művészeti osztályának vezetője és Szeged múltjának szorgalmas búvára. A szegedi vár keletkezése cimü, a muzeum anyagára támaszkodó, de önálló kutatásokon alapuló nagyérdekü előadásában azt bizonyította, hoev az eddigi tudományos feljegyzéssel ellentétben Szegeden is volt valamilyen római telep, valószínűleg katonai rendeltetéssel. A közönség érdeklődését állandóan lekötö előadásnak amelyet vasárnap délelőtt 11 óra^ megismétel Sebestyén a nagyközönség számára, eszmemenete a következő volt. Bár a történelem azt tanítja, hogy a szegedi vár IV. Béla kiráty korában épült, földrajz, és régészeti szempontok és adatok egybevetéséből arra lehet következtetni hogy a szegedi vár ennél sokkal régibb korban keletkezett s hogy ez az idő visszanyúlik az ókorba. A Tisza völgye már az ujabb kőkorszakban igen sürün lakott terület volt s miután a mármarosi és erdélyi sóbányák utja éppen Szegednél egyesült, egészen bizonyos, hogy már a legrégibb időben is volt itt ezen a fontos földrajzi ponton emberi település és a kereskedelmi utak védelmére való földből készített erődités. Szeged földrajzi fekvése minden más bizonyíték nélkül is igen valószínűvé tenné azt a feltevést, hogy Szeged helyén római telephely volt. Az ősi vizmenti kereskedelmi ut a rómaiak alatt is fennállott, a rómaiak nagy arányokban müvClíék az erdélyi sóbányákat és a só szállítására külön hajóhadat szerveztek, amely a Maroson és a Ti| szán járt le a Dunáig. Ennek a kereskedelmi útnak a védelmére külön hadihajó flottát tartottak fenn a rómaiak és a folyópartokat erődök és községi telepitvények sürü láncolata borította. A Maros balpartján végig egész sora volt a római telepeknek s egy jól kiépített római ut kisérte a folyót csaknem egész hosszában. Ennek az útnak utolsó kimutatható nyoma a mai Németcsanádnál van, a tudomány azonban azt tartja, hogy Szegedig vezetett. A rómaiak igen fejlett pannóniai úthálózatából két ut kelt át a Dunán s ezek valószínűleg Szegednél találkoztak, ahol átkelvén a Tiszán, csatlakoztak a Dáciába vezető marosmenti úthoz. Mivel azonban Szeged kivül esett a római birodalom határain és a régi írók sem említik, a történelemtudomány azt tanítja, hogy Szeged helyén római település nyomait hiába keresünk. Mikor a szegedi várat negyvenkét évvel ezelőtt lebontották, a vár falaiból és a földből kikerült mindenféle régiséget, követ, téglát stb. összegyűjtötték s az ma a szegedi muzeumban van elraktározva. Ezek között ujabb időben, rendezés alkalmával, kerültek elő olyan tárgyak, amelyek kétségtelenné teszik azt, hogy itt a vár helyén a rómaiak idejében telephely, esetleg erődités volt. Előkerültek bélyeggel ellátott római téglák, amelyek a várfalból bontattak ki, ugyanonnan került ki egy faragott kő, (valószínűleg egy oltárkőnek a részlete) római felírásnak három sorával. Találtak a földásás alkalmával mélyen a földben két olyan helyiséget, amelynek a padlója jellegzetes római mozaik-téglácskákkal volt burkolva. Az egyik várfal fundamentumából előkerült egy római márványszobornak a feje, azonkívül akadt még néhány cserép- és bronztöredék, valamint római éremlelet. Ezek olyan tárgyi bizonyítékok, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak és amelyek alapján a régi álláspontot revideálni kell. Hogy mi lett a sorsa a szegedi római telepnek, azt nem tudjuk. Valószínűleg ugyanaz, mint a többi Maros-menti castrumé. Mikor a római őrséÍ

jek elvonultak és a népvándorlás barbár népei oglalták el a rómaiak helyét, elpusztultak, ledőltek a falai, rombadőlt a vár. Évszázadokig így feküdt s mikor újra állam alakult a régi Pannónia és Dácia területén és megint erősségeket emeltek az ország kiváló pontjain, akkor szinte magától kínálkozott újra ez a hely a Tisza-Maros szögénél, a sószállitó utak gócpontjánál. Nem csak a régi helyet, hanem még a régi falakat is felhasználták akkor, mikor a helyén megépítették a szegedi magyar várat. •WWWVWVWWWVWMWWWWVWVM* Jelentések a drágitások frontjáról. Szeged, május 31. (Saját tudósitónktól.) Az árvizsgáló bizottságok hatáskörét alaposan megnyirbálták az utóbbi időben, söt halálos ítéletük is kész van már valamelyik miniszter fiókjában, aki csupán az alkalmas időt várja az itélet kihirdetésére és végrehajtására. A megszükitett hatáskörű és halálraítélt bizottságok működése igy nagyon hasonlatom az sgonizáláshoz. Mozognak még ugyan néha, de ez a mozgás nem jelent már életet, csak az élet szimulálását. A szegedi árvizsgáló bizottság is hasonló sorsra jutott. Pedig valamikor, nem is olyan nagyon régen, egyik legfontosabb intézmény volt a városban. Alig mult el nap, hogy ne adott volna egy-két-kílenc újságcikkre való anyagot és ha a közigazgatási riportert nagyon megharagította valami, a türelmes bizottságon kipróbálhatta méregbe mártott tollának erejét. Ma azonban megszűnt ez a lehetőség. Nagyon csendes intézmény lett az árvizsgáló bizottságból. Létezéséről sem igen tudnak már. A rendes heti ülések is elmaradtak, az elnök csak akkor hivja össze a tagokat, amikor valamilyen fontosabb tárgy kerül szőnyegre. De nem igen kerül, igy a kevésbé fontosakból is fontosak válnak, mert ülésezni még is kell, ha nincs is sok célja és értelme. Pénteken is ülésezett a bizottság, még pedig a régi, jó szokáshoz hiven, szigorúan zárt ajtók mögött. Az ülésnek, értesülésünk szerint, mindössze két fontosabbnak minősített tárgya volt: A nyomozó jelenléce és a rendőrség bünügyi osztályának átirata. A nyomozó jelentéséből tudomásul vette a bizottság, hogy május 2S-áfól 29-éig Szegeden a buza métermázsája 1500 koronával esett, ezzel szemben a liszt kilója 2—300, a marha-és sertéshús kilója 2000, a tejcsarnoki tej literje pedig 200 koronával emelkedett. Pedig a piacon — mondja a nyomozó jelentése — most már lehet jó tejet kapni 4—4500 koronáért, mig a Központi Tejcsarnokban 5200 korona a tej ára... Bejelentette a nyomozó azt is, hogy megfigyelése szerint a piaci süteményárusok nem adják annyiért a kiflit és a zsemlyét, amennyire kiírják, hanem lényegesen drágábban, ha nem látnak ellenőrt maguk körül. Több ilyen árdrágító piaci süteményárust rajta is csípett és feljelentette őket az uztorabiróságnál, amely szombaton tárgyalta le az ügyeket és Luncz József süteményárust azért, mert a süteményt kétszáz koronával drágábban adta, nyolc napi fogházra és 10C0 korona mellékbüntetésre ítélte. Ott rögtön a tárgyalás után le is tartóztatták, mert az eljárás statáriális. Okulhatnak belőle a többiek. Panasza van nyomozónak néhány husiparosra is. Tizennyolcezer koronára irják ki a fej-láb kilóját, de 25—26.000 koronáért adják és olyan csontosat adnak, hogy beletörik az éhes fogyasztó foga. Több husiparost feljelentett ez^rt az uzsorabiróságnál, de itélet még nincs Ha lesz, jelenti.' Dr. Borbola Jenő rendőrtanácsos, az államre?dí"íg„bün5yi jvának vezdője pedig azt közli átiratában az árvizsgáló bizottsággaL hogy a május 13-án tartott ellenőrzés alkalmával harminckét olyan kereskedőt találtak, aki tartja be az árak kötelező kifüggesztéséről szóló rendeletét. Mind a harminckét kereskedő S? m,eFfe a . rendőrség a feljelentést. Május 14-én piaci razziát tartott a rendőrség ,\ía?zia "edménytképen nyolc olyan kofát állítottak a kivágási biróság elé, akik megszegték az elővásárlási tilalmat. Ugyanakkor a Mars-téri zsibpiacon hatrendbeli luhágást konstatált a rendőrség. Dr. Borbola icnő átiratát is tudomásul vette a bizottság és ezzel az ülés tárgysorozata ki is merült.