Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-29 / 147. szám

SZEGED 19U junim 29. igazi hálálom, síig volt egyéb tiszteletreméltó vita-egyletnél. Egy ilyen parlamentben a szocialisták állíthattak fel nagyon ködös, távoli programmokat. Angliában ellenben a becsületes parlamentarizmusnak volt a következése, hogy a munkáspárt sohasem tűzött távoli, forradalmi célokat maga elé, hanem mihelyt az első emberét behozta az alsóházba, annak a lehetőségével számolt, hogy a többség megszerzése révén, alkotmányos eszközökkel fogja céljait megvalósítani. Ez az igazi alkotmányosságnak és demokráciának ereje, amely lesúrolja az ellentéteket és automatikusan megszünteti a forradalmak veszedelmét. Hogy milyen lesz a szocialista állam, milyen lesz például ebben a szocialista államban az irói és művészi tehetségek elhelyezkedése, miként fognak a kisebbségek jogai érvényesülni, milyen lesz az iparvállalatok igazgatása, mindezekre a kérdésekre szintén vet néhány nagyon érdekes fénysávat Macdonald könyve. Amit azonban ezekről a kérdésekről elmond, azok a vélemények a saját állítása szerint csak egyéni nézetet fejeznek ki és nem is lényegesek. A { szocializmus teljesítménye csak hosszú idők I multával következhetik be, „ha az emberiség fejlődése folytatódik", ha az emberek megériik, hogy az individualizmus mellett a társulási ösztön és kölcsönös segítség is a legfontosabb tényezők közé tartozik és ha a gazdasági előfeltételek meglesznek a szocialisztikus társadalom megvalósulására. Amig ezek az előfeltételek hiányzanak, éppen olyan hiu törekvés megrajzolni a szociális állam gépezetének teívét, mint ahogy képtelenség lett volna képet nyújtani a kapitalizmusról a hűbériség idejében. Látnokokat ismer az emberiség története, de ezeknek szerepe nem a részletek megjövendölése volt, hanem az, hogy nagy változások hitét tudták felébreszteni embertársaikban. Macdonald könyvét, mely az egyes országok szocializmusának fejlődéséről is összefoglaló képet nyújt, fontosságához képest a Franklin Társulat a mai könyvkiadás nyomoruságaitól jólesően elütő díszes kiállításban adta ki. A fordítás munkáját dr. Tonelli Sándor végezte, akinek már számos kiváló műfordítása forog közkézen. Ugyanő az angol kiadást kiegészítette a legutolsó esztendők szociális történetének vázlatos ismertetésével is. Egy óráig Veér Imrével az államfogház elsö emeletén. Megvakult « félszemére ... Szeged, junius 28. (Saját tudósítónktól.) A szegedi állami fogház egyedüli árva lakója dr. Veér Imre, a Dózsa Györgyök, Mariinuzzik késői, de nem elkésett ivadéka. A Törekytanács másfél évre itélte Veér Imrét, a köztársasági párt elnökét, Nagy Gyurka utódját, köztársasági agitációért akkor, amikor az öszszes működő magyar törvényszék ma igy kezdi az iiéletek kihirdetését: „A magyar állam nevében /" — Egy fél esztendőt töltött ki büntetéséből eddig Veér Imre, egy esztendő van még hátra, de ki tudja, mikor szabadul a magyar republikánus, hiszen egymást követik a különböző köztársasági pörök és Veér Imrét, mint visszaeső bűnöst talán életfogytig ki sem engedik az államfogház kapuján. Két hónapja van Szegeden a Caillagbörtön hátamögött, a Vasas Szent Péter-utcában, ahol már az apró fehér házak kezdődnek és ahol az utcán magasra csap föl a nyári, szürke, szegedi por az elzörögő kocsi után. Négy hónapig Szekszárdra ásták el a republikánusok elnökét, abba a Szekszárdba, ahol soha sem volt államfogház és amelyről nem egyszer beszéltek már a parlamentben a szélsőbaloldal követei. Ma elmenlem hozzá. És ez a látogatás nagyon szomorú volt. Szép kis magyar kert virul a fogház elötl. Virágok közt a kukorica hajlong. Megvénült és megőszült fogházőr van a kapunál. A kapu nyitva. Szabad a bemenet. Rád se szól, rád se néz. Bemehetsz. Aztán körösztül a kerten a virágok és a kukorica között. És aztán a ház előtt. A kapuban senki se áll elébed, senki se kérdez, senki se igazoltat. A földszinten balra ki van irva: /. osztály, jobboldalon: II. osztály. Régen osztályozva voltak az államfoglyok: párbajvétség első osztály, izgatás, koriesek második osztály. Most menekültek laknak itt. Aszszonyok, gyerekek. De az ablakokon régi vasrács. Föl az elsö emeletre. Itt vannak az elitéltek. Itt vannak az államfoglyok. Veér Imre árván, egyedül az egész allamfogházban, — szin'e magánzárkában ... jobboldalon vannak a lakások. Ki van irva: III. osztály. H ajtón lukacsos rostély. Egy folyosó. Innen nyíltak a szobák. A zárkák. Megvannak számozva. Három-három szoba egymással szemben. Ot dres. A /3-aaban, a sarokban lakik Veér Imre. Válogathatott, amikor ide költözött. Hat szoba állott redelkezésére. öt most is üres. És még itt megírok valamit. Egyetlen állam fogoly van a szegedi fogházban és három fogházőr vigyáz reá. Azt mondják a szolgálati szabályzat kívánja igy. * Nyitva a szobaajtó. Öltözik. Most jött föl a sétáról. Sokáig állunk egymással szemben. Fogjuk egymás kezét. És most nem tudok addig semmiről sem irni, mig ide nem irom kitörölhetetlenül, hogy Veér Imre, a misfii évre álltéit illamfagely Szekszárdon a bőrtönben megvakult a fél szemére. Szekszárdra ásták el, ahol sohasem volt áüamfogház, ahol sohasem volt államfogoly. Négy lépés hosszú, három lépés széles cella. Ez volt a lakása. Magánzárka. Pedig a rablásért elitélt rabokat is csak büntetésből küldik magánzárkába. A csöndbe, a sötétbe. Mint a Sóhajok Hidja Velencében És Veér Imre sohasem rabolt, sohasem gyilkolt. Csak a rablás és a gyilkolás ellen beszélt. Kályha egész télen nem volt az államfogoly cellájában. Kitörött ablakok a rácsok mögött. Örökké jár a fagyos szél. Bent dudál a szobiban. Lámpa nincs. Örök sötét. És jár a szél. Januárban. g Veér Imre Szekszárdon megvakult a jobb szemére. A jövő héten operálja ki az élettelen szemet Pesten Gross Emil. A szemek Semmelweise. Megvakult a fél szemére, még a fényt sem érzékeli. Igy konstatálta a szegedi egyetemen Rött tanár ur. Veér Imre már csak a balszemével látja a napot. A virágot. A madarat. Mindent, ami szép, ami szabad. Csak ott forog a kidülledt jobbszem, vérrel elfúlva és vakon. Nem csillog és nem beszél. Meghalt Szomorú volt ez a látogatás. Csak idejegyzem összevissza, rendszer nélkül, amit lejegyezhetek Veér Imréről, a szobáról, a beszélgetésről, az életről, a látogatásról. Amit lejegyezhe ek. Világos szép szoba az első emeleten a ssrokban. Egy ablak. Rácsos. Lelátni a virágokra és a kukoricára. A középen asztal. Piros abrosszal van leterítve Könyvek össze-vissza egymás hátán. Toi et moi fölütve. Most fordítja. Kéziratok, idézetek, vádiratok és szomorú dokumentumok. Fehér árkus papirosok egymás tetején, teleírva. A regény, amit itt irt a fogházban. Most lelt kész. Zobor András, talán ez lesz a cime. A Pegazus adja ki Bécsben. Nemsokára benyuj'ja a börlöncenzurához, — ha átmegy, mindjárt megjelenik, mig Veér Imre ül. Egy kis fenyőág egy skatulyában. Hamutartó. Memfisz cigaretta, száz darab. Megkinál az e'itélt, itt a fogházban. A fal mellett mosdó. Három szék. Szembe szekrény. És az ablaknál ágy. Mint a kaszárnyákban Tiszta és aludni is lehet benne. És a szekrény tetején egy cserép virág. Csak a szára, ami megmaradt. Ide hozta valaki az elitéltnek. * Beszélgetünk. Az ablakpárkányon énekel a drága kis arany kanári, ami megkerült. Olt csipog, ott billegeti a fejét. Csak ugy szabadon. Veér Imre azt mondja: — Szeretem a szabadságot. Küzdök érte. És nemcsak elvben. Ha én szereek szabadon lenni, szabadon élni, a madaram is legyen szabad . . . Nem zárom kalitkába... Legyen szabad madár... És itt a fogházban van egy megbilincselt ember és egy szabad madár. * Kérdezem, hogy hogyan él. — Tanulok, írok, fordítok és olvasok. Reggel egy órai séta, délután is. A Csillagban főznek nekem, egy eli élt urasági szakács. Kilencszázezer korona egy hónapra, ebéd, vacsora. Másfél milliót költök itt, hiszen alig k;II valami. Enni és cigareltázni... Könyvet mindig kapok. — A múltkor egy tárgyaláson voltam Pesten. Szünetben a folyosón alltam, mögöttem az őrmester ur, aki most is vigyáz ránk. Egy ur jött hozzám. Soha se láttam. Nem szólt semmit. A kezembe adott egymillió koronát... Amikor zavaromban a nevét kérdeztem, elszaladt. Kiáltoztam. Vissza se nézett. — A mult héten Justh Gyula unokája küldött egymilliót. Akkor hallottam először a nevét. Elkönyveltem a többi kölcsön közé. Ha a regényem megjelenik, visszafizetem. Élek csak valahogy. * Más ól beszélünk. Párisról, ahol voltam, ahova rajongva gondol a republikánus fogoly. Ahol a Notre Dame régi ráncos kövei közé be van vésve kitörülhetetlen fekete betűkkel: Liberié, Egaltté, Fraterntté! A szabad respublika szabad városára gondol, ahol még a rojalisták is szabadon járnak és kiragasztják a falakra az Action francaise-t, hogy ingyen olvassák ... De kinek ragasztják? Ki kíváncsi a királyságra a respublikában? Aztán Szekszárdról beszélünk, ahol a fegyencek cellájában megvakult félszemére. — Örülök, hogy végre Itt vagyok. Végre megszabadultam onnan. Kép/.elheli, milyen jól érzem magam, amikor nekem még az a szabadság is kevés, ami kint van nálunk ... — De nem kívánkozom moss ki innen. Hiszen ki sem lehet nyújtani odakint a karomat. Hiszen lakat van a sziveken. Talán már nem is szabad nekik dobogni. Nem kívánkozom ki innen, amig gyi'kosok szabidon járnak. Veér Imre fogoly. A gyilkosok szabadok. * Hogy miért lett republikánus. — Mazzinl olasz vezér iralai és Castellarl spanyol republikánus munkái győztek meg véglegesen és juttatlak erre a meggyőződísre, amelybői nem engedek soha És a Kossuthpolitika is bizonyítéka annak, hogy egyetlen ut van: a respublika. A magyar kultura legreprezentánssrb szellemei kerültek ki a magyar republikánusok közül: Kossuth Lajos és Petőfi Sándor. — Mi a köztársaság. Egy mondat: Az igazi demokrácia intézményesítése I — És különben is megingathatatlanul itt elitélve is kimondom, hogy bízom a köztársaság győzelmében! A fejlődés egyedüli utfa: a republika. Fényesen igazolják ezt azok a lények is, anelyek azóta történtek, amióta fogoly vagyok. Köztársaság lett a szinte megmozdíthatatlan szultáni Törökország és utóbb Görögország is. Es igazolják meggyőződésemet azok a jelenségek is, amelyek most Angliában és Franciaországban győzelmesek. A Lsbour Party az angol monarchia élén, Herriot és Painlevé a francia köztársaságban 1 — Meg nem ingathat senki, semmi. Bízom. Vér György. Julius 4., 5., 6. ? Elismerten jó cipők készülnek mérték után és raktárra ••Fi Mn4*nnpnÁl Szeged, Feketesas-u. 18. Telefon: 10-60, UJ. meizgernei és Szentháromság-u. 54. Telefon: 11-82,