Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-04 / 127. szám

€gy»s* sas&gw Ara 1500 korona 1 u M«MW*aMi Mik Pwene-ntca 1. (Tői a «ilttaiUIVBl «»oini>en.> Tele)«IWÍ.A.*ieB«l* megjele•» W«S kivitelivel minden 3*®. na— "*a *n 1500 tana. KMiaotési áraki £» MiW » helyben 85000, *nda|MiM vidéken 40j00 kat. EOfED •tirúetéo árak i rílhasábon 1 m 400, egy hasiboa 800, másfél hasábon 1200. SzUveg> közt 23 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzBvegkOzti közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 4, SZERDA. 127-ik szám. Jaworek. Ezt a nevet csak az utálatnak és megvetésnek azzal a teljességével lehet kimondani, amivel valamikor a Luccheni nevét ve'ték a szájukra az emberek, az Erzsébet királyné gyilkosáét. Egyik olyan förtelmes dúvad, mint a másik. De az osztrák kancellár merénylője kártékonyabb, mint a boldogtalan királyasszonyé volt, a korona mártírjáé. Ez egy szentet adott vissza az égnek; Seypel orgyilkosa egy emberélelet akart elpusztítani, akire még n< gy szüksége vau a fö dnek, elsősorban a maga szerencsétlen hazájának, amely neki kSszönheti, hogy Ausztria újra állam számba megy a nemzetek között s nem lett belőle gyeptér, aminek a forradalmak alatt indult. Seypel kancellár nemcsak Ausztriának legnagyobb fia, de tslán az egyetlen nagy államférfi mindazok közt a szerencsepróbálók közt, akiket fölvetett és elmentett az ár azokban az országokban, amelyek központi hatalomnak nevezték magukat, mig a háborút el nem vesztették, azóta pedig semmiféle hatalomnak nem nevezhetők. Ez a csudatévő pap, aki rangban nem vitte többre a pápai prelá'usságnál, többet használt a hazájának a maga eszével, mint egy tucat császára minden kamari!Iájával és minden titkos tanácsosa eszével. Ausztria történetében Seypel főtisztelendő a Babenbergekhez hasonlítható, akik a népvándorlás zivataraiban államot alkottak az Ostmarkból. Csakhogy ennek a reverendás politikusnak a helyzete sokkal súlyosabb volt, mint a harcos hercegeké, mert amit fezok alattvalóik vérével gyűnak össze, annak törmelékeit neki diplomáciával kellett összeragasztani, hogy újra állam legyen belőlük. S a diplomácia bét frontján kellett neki egyszerre épiteni, a külsőn és belsőn és mindakettő sikerült neki. Nemzetét Összebékítette a világgal, órák alatt megszerezvén számára a | szanálási kölcsönt, aminek meddő próbálgatásába három elődje bukott bele és ami még nagyobb dolog volt: összebékítette nemzetét önmagával. A gazdasági szanálással karöltve haladt a lelkek szanálása. A keresztényszocialista politikus létre tudta hozni az őszinte treuga deit kommunisták és szocialisták közt s a katholikus papnak sikerült megteremteni nemcsak a szociális békét, hanem & legteljesebb felekezeti békét is. A reverendás kancellár lanitó mesterévé vált Európa egész legyőzött felének abban, hogyan lehet becsületes és okos politikát csinálni, de egyúttal abban is, bogy a siker politikusa hogyan maradhat meg a hatalom teljességében is szerény és jó embernek. Minden emberi erény vértezte a prelátust és politikai ellenfelei tisztelete is melléállt díszőrségnek s ez , rfigjfirtéa mind nem tudta megvédeni egy I.?ohV í. ffaz gyilkos golyóitól, amelyek hogy ki nem oltottak egy nemes' és tiszta életet, azt Saí? saját külön gondviselésének köszönheti AUAu«tria összes polgári pártjai^^vány^nadnak kifejezést a merénylet felett való felháborodásuknak és ebben a felháborodásban osztozik a szocialista párt is. Nincs politikai frakció Ausztriában, amely magáénak vallaná a gyilkost, vagy csak mentséget keresne is a véres kezű ember számára —, s ez talán nem minden országban történnek igy. Egy párt volna csak Ausztriában, amelyet Jaworek aljas tette mint bűnrészest érinthetne, de ilyen párt nincs Ausztriában: akik bűnösök voltak a háború fölidézésében, azoknak semmi szerep nem jutott a mai osztrák politikában. Mert ne felejtsük el akkor, mikor Jaworekben az emberi társadalomra veszedelmes dúvadat látunk, hogy a háború volt az, ami ezeket a jaworekeket rászabadította az emberiségre. Princip golyója indította meg a háborút és orgyilkos golyó oltotta ki annak a Jaurésnak az életé* aki meg ludta volna állítani a háborút, Politikai gyilkosságnak esett áldozatául Stürgkh is, a háborúnak olyan stádiumában, mikor a katasztrófát már nem lehetett megállítani egy pisztolylövéssel, csak siettetni lehetett. Nem Jfworek az első és félős, nem is az utolsó hibbant eszű ember a mai Európában, aki azt hiszi, hogy terrorral lehet a föltámadást siettetni s hogy lehet áldás a véren, amelyet tőrrel, nyelven Isten áldását kérte a vérontásra. A tömegőrületből lassú a gyógyulás s nem lehetett éveken kérésziül okokat épiteni halomra ugy, hogy azok okozat nélkül maradjanak. Ezt gongoiják meg mindazok, akik tömegeket vezetnek, mindazok, akik talán nem is rossz szándékkal, csak kenyérkeresetből csóvákkal járnak a szalmatetők között és szikrákat dobálnak a puskagolyóval, bombával ereszt ember embertársa poros hordókbal Minden pártvezér gondolja szivéből. A háború evangeliuma volt, a leg- ' meg, mert minden pártnak vannak ostoba és rettenetesebb terroré, amely minden emberi | féleszű Jaworekjei. Herriot kormányzati programja. azonban a Ruhr-vidéket addig kiüríteni, amig a szakértők által javasolt zálogok nincsenek meg. Az egységes szocialista kongresszus a levelet nagy tetszéssel fogadta, azonban mégis elutasította a kormányban való részvételt. Pdris, junius 3. A Le Journal megerősíti, hogy Millerand elnöknek az a szándéka, hogy alkotmányos módon üzenetet intéz a kamarához, amelyben a kamarát emlékezteti alkotmányiéra felelősségére és szavazásra szólítja fel. Millerand csak az esetben mond le, ha ez a szavazás az elnök ellen Bt ki. Pdris, junius 3. Herriot Leon Blum-hoz levelet intézett, amelyben részletes programot ad kormáryrajutás esetére. A rendeleti uton életbeléptetett törvények megszüntetése, a vatikáni nagykövetség megszüntetf se, a kongregáció törvfny végrehajtása, a katonai szolgálati idö csökkentése és a milícia megszervezése, továbtá demokratikus és szociális jellegű munkáítürvények jellemeznék a belpolitikát, külpolitikában a hatclrcak egymásközti békéjének heíyreéllitáse. Oroszom ággal való normális k8pctolat felvételére kell törekedni. Nem lehet MÍMMMMMMMMMMMMMMMMIWM A fővárosi törvényjavaslat. Budopest, junius 3. A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága kedden délután ülést tartott, melyen folytatta a székesfőváros törvényhatósági bizottsága újjászervezéséről szóló törvényjavaslat tárayalását. Az ülést F. Szabó Géza előadó nyitotta meg, bejelentvén, hogy Patnoki Móric bizottsági elnöki tisztéről lemondott. Javasolta, hogy a bizottság az elnökválasztást a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. A keddi ülésen Bettiik József elnököl. A bizottság ilyen értelemben határoz. Ezután az előadó ismertette a törvényjavaslat 11. §-át, amely a törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellenjbenyujlható jogorvoslatok módozatairól, valamint a hivatalból való felülvizsgálatról intézkedik. A felszólalók közül Farkas István a plakátharc teljes szabadságát hangoztatja és annak az egész szakasznak elhagyását kéri. Rakovszky Iván belügyminiszter: Ez a szakasz a közrend és a választási tisztaság megóvása érdekében szükséges. — A bizottság ekként határoz. Az előadó az örökös tagokról szóló következő szakasz teljes elhagyását javasolja s ehelyett az érdekképviseletek beiktatását kéri. Budai Dezső az érdekképviselet megjelölése helyett a következő kifejezést javasolja: ,Testületek is Intézmények képviselői.' Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolva kijelenti, hogy az érdekképviselők nem politikát lesznek hivatottak képviselni, hanem objektivitást. A bizottság az előadó javaslatát fogadta el stiláris módosításokkal. A következő szakasz az állásoknál, tisztüknél fogva a törvényhatósági bizottsági tagokról intézkedik. Rakwszky Iván belügyminiszter válaszában védte azt a gyakorlatot, hogy a tisztviselők is vegyenek részt a tőrvényhatósági bizottság életében. E tekintetben külföldi példákra hivatkozik. A bizottság az előadói javaslatot fogadta el Csilléry András ama módosításával, mely szerint a kerületi elöljárókat is felveszik a bizottsági tagok közé. A bizottság a tárgyalások folytatását holnap délelőtt 11 órára tűzte ki. A büntetőnovella az igazságügyi bizottságban. Budapest, junius 3. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága kedden délután Platthy György elnöklésével ülést tartott és folytatta Mikovényi Jenő előadása mellett a büntetőnovtlia részletes tárgyalását. A kormány részéről Pesthy Pál igazságügyminiszter volt jelen, j Rásziveit az üiésen Tér/Jy Gyula igazságügyi j államtitkár is. A tárgyalást t 11. §-nál kezdték I meg. Rupert Rezső: A szakaszt feleslegesnek tartja. Ez a szakasz a vallás és annak szabad gyakorlata ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozik. A bizottság az idevonatkozó 11. és 12. §-ofcat Farkas Tibor indítványával fogadja el. Ezután hosszabb vita indul meg a rágalmazásra és a becsületsertésre vonatkozó szakaszoknál. Vázsonyi Vilmos és Rassay Károly szólnak hozzá a szakaszhoz. A rágalmazás vétségéről szóló 13. §-nál Rupert Rezső, Rassay Károly, Herczeg Béla és Györki Imre vesznek részt a vitában és ajánlanak módosításokat. Az igazságügyminiszter azonban csupán olyan módosítás elogadását ajánlotta, amely szerint „a rágalmazás által elkövetett sérelem az erkölcsi megbecsülés tekintetében; súlyosan csökkentő legyen". Ezután az idö előrehaladott voltára való tekinttel az elnök a vitát berekeszti és a szavazást, valamint a folytatólagos tárgyalást a szerdán délután tartandó ülésre tűzi ki. A nemzetgyűlés nyári szünoto. A nemzetgyűlés munkarendjére vonatkozólag Almássy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke a következőkép nyilatkozott: Ami a Ház legközelebbi munkarendjét illeti, erre vonatkozólae végleges döntés még nincsen Még nem tudható, hogy a bűntetőnovöla és a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását őszre halasztjuk-e, vagy nem Ténv az, hogy eltérőek a nézetek ebben a kérdésben és az csak ajövőhétenavámtarifa megszavazása után válik aktuálissá. Annyi bizonyos, hogy junius közepén meg kell kezdeni a nyári vakációt, amely október elejéig fog tartani. Nincsen kizárva, hogy a nyári szünet érdekében már csak az indemmtást tűzik a napirendre. A kölciönelőleg garanciája. A kisebb pénzintézetek országos egyesülete helyiségében értekezletet tartottak Az értekezleten a jEBE-n kivül álló középintézetek vettek részt és beható tanácskozás után megállapodtak a kölcsönelőleg garantálása kérdésében. A megállapodás ugy szól, hogy az intézetek összesen egymillió aranykorona erejéig nyújtanak garanciát az előlegre. Az egymilliót 50-100.000 aranykoronás összegekben garantálja 12 középintézet.