Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-26 / 144. szám

kezett, még akkor is, ha nagy volt a kínálat, a kereslet pedig minimális. Igy történt az, hogy ma már igen sok közszükségleti cikk ára tul van a békeparitáson és ennek természetszerű következ­ménye az, hogy a kereslet a minimumra reduká­lódott. Éppen ezért a szegedi államrendőrség, da­cára a szabad forgalomnak, tovább is figyelteti a hetipiacokat, minden megrendszabályozó, azonnali közbelépés nélkül is minden héten kétszer pontos feljegyzéseket készítenek az érvényben lévő for­galmi árakról, hogy ha kirivó túlkapások jelent­keznének, azokat azonnal megszüntessék a fo­gyasztók érdekében. Hetek folyamán kialakult az a vélemény, hogy a szabad forgalom a hetipiacokon nem hozta meg az egészséges versenyt, hanem az egyes elárusítók között egyöntetű árak alakulnak ki állandóan, amelyből senki sem enged jottányit sem. Ezek az árak pedig legtöbbször nem fedik a való­ban megindokoltnak mondható, föltétlenül olcsóbb árakat. A mai hetipiacról a rendőrség emberei a következő árakat jegyezték fel ezerkoronákban, amelyeket ezután mérlegelés alá fognak venni: Buza 330-310, rozs 280—300, árpa 300-320, zab 300—310, tengeri 300—310, magyarszén 70—80, mák 13, tarhonya 9—10, liszt 0-ás 5800, főzőliszt 5600, kenyérliszt 3600—5000, rozsliszt 3800, korpa 2500, uj burgonya 8000, hagyma 12.000, zöldbab 10.000, borsó 6—8000, kávé 11.000, bors 50—55.000, paprika 50—52.000, cukor 21—21.600, harcsa 37—70.000, csuka 25—40.000, ponty 25—50.000, kecsege 56—80.000, süllő 25-80.000, marhahús 32—28, borjú 44—38, sertés 40, szalonna 34—40, zsir 40, libazsír 65, tej 5000, fölözött tej 2500, tejfel 18—25, vaj 82—70, túró 14—18, tojás 1300, méz 32, kenyér fehér 5400, rozskenyér 4400, só 4600, óbor 12, ujbor 10, mész 950 70—75, tűzifa 45-46, fölvágva 55—56, porosz szén 130—150. Feltűnő volt egyébként, hogy a mai hetipiacon alig volt tavaszi gyümölcs. Cseresznyét csak itt—ott árultak és nem egyszer kértek el egy kilóért 15.000 koronát, a meggy 20.000 korona körül mozgott. Megjelent ma a sárgabarack is, amelynek kilóját 20—25.000 koronáért kínálták, a málnáért pedig 30.000 koronát is elkértek. Helyénvaló lenne ezeket az árakat megfelelő mederbe szorítani. OMMMMIMIMMMMMMMMMAAAMMMMMB Megszűnt a kendergyári sztrájk. Szeged, junius 25. (Saját' tudósttónktól.) Bt£j számolt a Szeged arról a bérharcról, amely a szegedi kenderfonógyár .és a gyár szervezett munkássága között máiiübb niixif egy heíe tar­to& £z a sztrájk volgai első az elmúlt év ok­tóber 3*a óta, amikor is a termelőmunka és a megfelelő munkabérek biztositálára bevezették az úgynevezett szegedi indexrendszerl. Hónapo­kig nem is volt semmi bal & bérekkel, minden héen azt a változott munkabért kapták a mun­kások, amely az index alapján a drágulás arányá­nak megfeleli. Nemrégiben azután differenciák merültek fel a munkások és a gyár vezetősége között, amelyeknek az lett az eredménye, hogy a munkátok megszűntették a munkát. A munkások 25 széziiekos alapbérjavltást kértek minden kategóriára kiterjedően, mert szerintük a paritfis alatt mozognak a munka­bérek. A gyár vezetősége ezzel szemben mél­tányolta ugyan az alapbéremelés jogosságát, de cssk 5—15 százalékos arányban. Az emelés azonban nem vonatkozott—a gyár vezetőség Javas­lata szerint — azokra, akik akkordmunkát végez­nek. Ezen a kérdésen akadtak meg aztán a tárgya­iások. A gyárvezetőség hangoztatta, hogy az akkord nunkások igy is eleget keresnek, a mun­kások pedig emelést kértek az egész vonalon. Mint már tegnap jeleztük, ma délelőtt ujabb tárgyalás kezdődött, amelynek az vo!t az ered­ménye, hogy a gyár javítást ad az egész vona­lon, a munkások azonban lemondanak a 25 százalékról és megelégszenek 5-15 százalék- ' kai. Ezen az alapon a vasmunkások, a lakato­tok már csütörtökön reggel munkába is álla­nak, délután három órakor a többi munkások gyűlést tartanak a Munkásotthonban és — ér­tesülésünk szerint — pénteken reggel a többiek j is megkezdik a munkát. Igy a bosszúra nyúlt . kendergyftri sztrájk véget ért. JMSi 1914 junioa 26 Szombaton tárgyalja a közgyűlés a Zsótér-ház ügyét. Vita a közlegelók megcsonkítása körül. ERZSI kézimunka-ttzlete Szeged, Takaréktár-u. 1 Cipők i elsőrendű kivitel, készen és méret után legolcsóbban ' Karácsonyinál, SStfígff : Szeged, junius 25. (Saját tudósítónktól.) A polgármester — mint ismeretes —, a keddi előkészítő tanácsülésen nem jelenhetett meg és igy a tanács nem döntötte el, bogy a Zsótér­ház ügyét kitűzi- e a juniusi közgyölés tárgy­sorozatára. A polgármester szerdán délelőtt rendkívüli és bizalmas jellegű ülésre hívta magihoz a tanács tagjait. A zártajtók mögöit közölte, hogy a Zsótér ház tulajdonosai har­mincezer aranykoronát engedtek a kialkudott vélelátból és igy hatszázhúszezer koronát kér­nek már csak a házért. Ezzel szembea — kár­pótlásul — azt kívánják, hogy a város tanácsa járuljon hozzá a fizetési feltételek megváltoz­tatásához. Az eredeti megállapodás az volt, hogy a város a vételár egynegyed részét azon­nal megfizeti, második negyedrészét jövőre, felét pedig tiz éven belül öt és fél százalékos amortizációval. A tulajdonosok most azt kí­vánják, hogy a vételér harmadik negyedét öt év múlva egyösszegben fizesse ki a város és az öt és fél százalékos amortizáció igy csupán a vételár fennmaradó egynegyedrészére vo­natkozik. A tazács hosszas vita után tudomásul vette a polgármester bejelentéseit, elfogadta az uj fizetési föltételeket és elhatározta, hogy a Zsótér-ház ügyét póttárgyként beviszi a juniusi közgyűlésre. Mivel pedig a póttárgyat a sza­bályrendelet szerint szerdán már nem tárgyal­hatja le a közgyűlés, igy a polgármester­nek egy későbbi napot kell a közgyűlés folyta­tására kijelölnie Qyenge érdeklődés mellett nyitotta meg a polgármester a juniusi közgyűlést. Havi jelen­tését dr. Pává Ferenc olvasta fel és a bizott­ság minden hozzászólás nélkül tudomásul vette. Tudomásul vették a jelentésből azt is, hogy a polgármester Julius 17-én kezdi meg hat hétig tartó nyári szabadságát. A tanácsi előterjesztések élén az a javaslat szerepelt, amelyben a tanács a legelöterületek 1500 holddal v*ló megcsonkítását javasolta. A javaslatot dr. Ördögh Lajos tb. ünácsnok ii­mertette. Elmondotta, hogy 8 föld bérjövedel­mét elsősorban a városi épületek kitatarozá­sára fordítaná a város. Dr. Fajka Lajos szólal fel a kérdéshez. Azzal kezdi, hogy a rossz gazda gazdálkodik ugy birtokával, mint a város. Dr. Turóczy Mihály méltatlankodva szól közbe valamit, mire a szónok kijelenti, hogy a közgyűlési teremben mindenkinek joga van ahhoz, hogy a hatóság működését megbírálja, de a fő­ügyésznek nincs joga ahhoz, hogy a kritika jogától bárkit is megfosszon. Fajka Lajos ezután foglalkozik a tanács ]i­vaslatdval. Nem tartja helyénvalónak, hogy a meglévő kis legelőlerületet megcsonkítsák. Ha pénzre van a városnak szüksége, nem kell a földet eladni, vagy bérbeadni a legelő). Eier lehetőség van, csak gondol­gozni. Ott vannak a vizállásos landósitani lehetne a halásza­tot. De a város felír és a kormánytól várja ennek a munkának az elvégzését. Elmondja, hogy a közgyűlés sokszor elhatározta már a balástyai futóföldek beerdősilését. A határozatot még most sem hajtották végre. — Itt van a létszámcsökkentés is. Szigorúan végre kellene hajtani. A bizottsági tagok min­den íja-fia itt van állásban a városnál. Nagy zaj támad erre. A városatyák hango­san tiltakoznak, a polgármester pedig megkéri dr. Fajka Lajost, hogy tartózkodjék a gyanúsí­tásoktól. — A Fajka-familia is itt van — szól közbe dr. Szeles József. — Szeles József urnák nem szabad gyanúsí­tani — mondja a polgármester. Fajka Lajos ezután folytalja beszédét. A kényes kérdéssel nem kiván tovább foglal­kozni. Kéri, bogy a tanács javaslatát vegye ie a közgyűlés a napirendről. Indítványozza, hogy a legelőcsonkitást, ha már elkerülhetetlen, egyenlő arányban hajtsák végre minden legelőn. A polgármester válaszol Fajka felszólalására. Szociálpolitikai szempontból van szükség a legelők megcsonkítására, mert a nép szaporo­dik és mindig nagyobb a földigénye. Ha a tanyavilág kultiválódik, a közlegelökre ugy sem más pénzszerzési kőzni kell és do területek, ahol á í lesz szükség. Az 1500 hold kihasitásával leg­alább százötven földmives család juthat önálló életlehetőséghez. A Fehértó állandó halastóvá való átalakítása nem könnyű feladat. A megoldás egyetlen lehe­tősége az a tizennyockilométeres csatorna, amely a tó medrét összeköti a Tiszával. Peták József szólal fel ezután. Tiltakozik a legelők megcsonkítása ellen, mert a legelőre a jószágtartő gazdáknak szüksége van. Nevetségesnek tartja, hogy a szopós bárány után is pusztabért szed a város. A szomszédos vármegyék nevetnének ezen, ha megtudnák. — Kérem, tisztelt közgyűlés — fejezi be Peták József felszólalását — a tök is csak addig úszik a vizén, amig el nem merül, min­ket is agyon nyom egyszer a sok adó, most még a pusztánkat is el akarják venni. Felszólalt még vagy öt kisgazda. A polgár­mester ezután elrendelte a szavazást. A tanács javaslatát a túlnyomó nagy többség elfogadta. Rövidebb, de parázs vita után elfogadta a közgyűlés a bérleti szerződések kiegészítésére vonatkozó tanácsi javaslatot is. A nyugdijszabályrendelet módosításánál dr. Kormányos Benő szólít fel. A Javaslatot nem fogadja el. A polgármester kijelenti, hogy a javaslatot nem is bocsátja szavazás alá, mert egy be­cikkelyezetl törvény végrehajtásáról van szó. Dr. Kormányos Benő erre kijelenti, hogy indítványát inkább visszavonja, mert nem akarja, hogy a polgármester törvénytelenséget kövessen e>. Törvényes joga ugyanis nincs ahhoz, hogy egy beterjesztett javaslatot ne engedjen szava­zás alá. A tanács javaslatát a polgármester ezután egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki. Tisztviselői nyugdíjazások és szabadságolások következtek, majd sorra került Körmendy Mátyás indítványa. Körmendy Mátyás azt indítványozta, hogy a város minden évben küldjön ki két városi tiszt­viselőt külföldi tanu'mányulra. A tanács elfoga­dásra ajánlja az indítványt. Dr. Sőreghy Mátyás szólal fel. Nem fogadja el az indítványt, mert nem tartja szükségesnek a tisztviselők külföldi tanulmányulját. Körmendy Mátyás csodálkozik azon, hogy indítványa ellen éppen dr. Sőreghy Mátyás foglalt állást. Nem arra gondolt, hogy a kikül­dendö tisztviselők a világítást tanulmányozzák, hanem arra, hogy a város jövője szempontjából szükség van szélesebb látókörű vezetötisztvise­lökre. Régi tétel, hogy amit iskolákra költ a város, az kétszeresen térül vissza. Dr. Sőreghy Mátyás szólalt lel ismét, majd a polgármester elrendeli a szavazást. A közgyűlés elfogadta az indítványt. Ezután a polgármester pőttárgyként bejelenti a Zsótér-ház ügyét, amelynek lelárgyalására szombaton délután négy órakor ül öísze ismét a közgyűlés. Korzó Mozi, Szeged Pégff&h. < Junius 26-án, csütörtökön nne nURRn Y-val a főszerepben : A Brodway szépe (?l kis táncosnő). Történet Newyork társas életé­ből 5 felvonásban. — Egyidejűleg : A vadon gyermekei. Történet a vadonban 6 felvonásban. Főszerepben: BCTTV BEITHe. Előadások kerdete: 5, 7 és 9 órakor. Kedvező idö esetén a 9 órtl elOadést a nyári helyiségben tartjuk. NYOMTATVÁNYOK Ízléses kivitelben, jutányos árban Délmagyarország Hirlap-és Nyomdavállalat R.-T. könyv­nyomdájában Szeged, Petőfi Sándor-sugárut I. szám. Telefon 16-34.

Next

/
Oldalképek
Tartalom