Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-24 / 142. szám

1924 junius 14. SZBQBD Még nem szűnt meg az Bologna, junius 23. A Pó-sikság fascistái tegnap nagygyűlést tartottak, amelyen elhatá­rozták, hogy Mussolini miniszterelnökhöz üze­netet intéznek, amelyben a fascizmus vezeíő­jéhez, Mussolinihez való megingathatatlan hű­ségüket fejezik ki. A jövő vasárnap Milanóban tartandó nagygyűlésen mintegy 100000 fascista vesz részt. Turinból, Palermoból és Triesztből is érkeznek jelentések a Mussolini mellett meg­tartandó nagy demonstrációról. Róma, junius 23. Commandatore Cesure Rossl volt sajtófőnök, akit a rendőrség körö­zött, vasárnap délután 2 óra 15 perckor a Regina Coeli-fogházban önként jelentkezett. Róma, junus 23. De Bono rendőrfőnök a leghatározottabban állitjí, hogy Fllipellivel semmi­féle összejövetelen részt nem vett és neki ut* levelet nem adott. Megcáfolják továbbá azt a jelentést, hogy Dumlnt vallomást fett. Épp az ellenkezője igaz, a vizsgálóbíró el5ti megtagad minden felelelet. Ftlipelll éhségsztrájkot kezdett. A Rónába Összehívott éizakolaszországi fascista milícia egy része megint elutazott. Mussolini reméli, bogy a válságot erőszakos eszközök igénybevétele nélkül is megoldj;. A helyzetet azonban megnehezíti, hogy mindiél tábor sajtója egyre élesebben ir. Tegnap Mussolini tanácskozott De Bono olasz belpolitikai válság. rendőrfőnökkel és Quiardino tábornokkai. Ezt a tábornokot emlegetik a nemzeti milícia főpa­rancsnokául. A Corriere della Sera azt irta, hogy a tábornok kinevezése lesz az első lépés a fascista pártmiliciánnk állami szervezetté való á'alakitásához. Páris, lunius 23. Pré St. Oervsnisban (Páris mellet) fascistaellenes kommunista tüntetés fo­lyamán többrendbeli összeütközésre került a sor. Több tüntető és több rendőr megsebesült. A rendet végre helyreállították. Róma, juniu3 23. A lapok azokat a külön­böző híreket, amelyek szerint Mussoini a kor­mányt újjászervezni szándékozik, kora nak jelen­tik ki. Mussolini semmiesetre sem fog a elhagyni a többségi pártok kereteit. A min szterelnök különös figyelmet fordít a nemzeti m licia újjá­szervezésére. Róma, junius 23. A lapok jelentése szerint Macdonald a londoni olasz nagykövettel beszél­getést folytalott és a nagykövei által az Olasz­ország ellen intézett támadás miatti tiltakozásra kijelentette, hogy mikor ö a munkáspárt ülésén megjelent, egyáltalán nem volt szándékában, hogy csatlakozzék az Olaszországban uralmon levő nacionalista kormány elleni) tiltakozáshoz. 0 csupán azt akarta, hogy tiltakozzanak azok ellen a siélsőséges erők ellen, akiket az olasz kormány is elitéi. A Városok Gazdasági Központja. Budapest, junius 23. A szanálással kapcsolatos takarékossági intézkedések súlyosan érintik a városok háztartását. Az állam ugyanis igen sok olyan támogatást von meg a városoktól, amelyek eddig lehetővé tették a magas kiadási tételek részben való ellensúlyozását. A városoknak tehát módot keli találniok arra, hogy az állami segítség csökkentése után is fenntarthassák háztartásuk egyensúlyát. Ennek a kérdésnek megtartására ;yül egybe ma délután a magyar városok országos ongresszusának állandó bizottsága. Az értekezleten szóbakerülő kérdésekről Várhidv MSI B^H " -— - r _ _ t I Fo t\L Cl ICI\1~£.1\.IX-II — ... __, Lajos, a magyar városok országos kongresszusának igazgatója a következőket mondotta: J — A városok azelőtt a Pénzintézeti Központtól kaptak olcsó kamatú kölcsönt. Most azonban a Pénzintézeti Központ nem ad hitelt, mert ezt a ' zendö kiií tevékenységet a Nemzeti Bank vette át, amely ij^IMWMMMíWMMIMMMAMMMMMMMM ezidőszerint nincs abban a helyzetben, hogy hitelt folyósítson a városok szükségleteinek fedezésére. Kölcsönre pedig halaszthatatlan szükség van az építkezésekre és egyéb elkerülhetetlen befekteté­sekre. Azért jönnek össze ma a városok polgármeste­rei,hogy ezzel a helyzettel szemben állást foglaljanak. — Az értekezleten szóba kerül a „Városok Gazdasági Központjának* megalakítása is. Ez a gazdasági szervezet az összes városok bevonásá­val részvénylársasági alapon jönne tétre s meg­alakulása esetén magára vállalná a városok gaz­dasági ügyeinek lebonyolítását. A Gazdasági Köz­pont tárgyalna az érdekelt városok hitelellátása érdekében, ez keresné meg azokat a forrásokat, melyek a legjobban elégítenék ki a városok hitel ieénvét. Igy legközelebb a városoknak __ i külföldi V" ~ * tárgyalásokat kölcsön ügyében megszer­inditaná meg a A Zsótér-ház és Ben Blumenthal. Szeged, Junius 23. (Saját tudósítónktól.) Mint a Szeged már többizben bfeszámolt róla, hosz­szas tárgyalások után a város tanácsa elhatá­rozta, hogy a Zsótér-házat .650 ezer aranykoro­náért, ami msi értékben 13 milliárd koronát fesz ki, megvásárolja, illetőleg ilyen értelmű javaslatot terjeszt a legközelebbi közgyűlés elé. E pillanatban még bizonytalan, hogy a vásár­lás tényleg megtörténik-e. A vásáriáj mellett pro és contra érvek hingzának el a társadalom különböző rétegeiben. Mi most érdekes adatok­kal bővíthetjük ki ezt a tervezett vásárlást, olyan tényekkel, amelyek eddig seu a tanács tárgya­lási alkalmával, sem máskor nem kerültek a nyilvánosság elé. A Zíótér-házhoz ugyanis a mai napig ts köze van Ben Blumenthalnak. Erről az ügyről a Szeged munkatársa a követ­kező részleteket jelentheti. 1921 január elsején a budapesti „Szinház­ütem Rt." — amelynek érdekkörébe tartozik a Vígszínház, valamint a Fővárosi Operettszínház s amelynek elnöke Ben Blumenthal, a kül­földön jól ismeri szinháztulajdonos — 25 évre szerződési kötött a szagedi Korzó Mozi tulaj­donosával, Bach Jenövei a Korzó Mozi megvé­telére vonatkozólag. A régi Korzó Mozi rész­vényei igy teljesen átmentek s részvénytársaság tulajdonába s igy a Korzó Moii Ben Blument­hilék tulajdona volt a szerződés szerint 1946 december 31-éig. A szerződés megkötése mán a 25 évi bérlet jogot be is kebelezték a telek­könyvi hivatalban. Ismeretes, hogy 1921 elején megjeleat az azó'a már hirheddté vált Viczián-féle mozirevi­ZÍÓB rendelet, amelynek értelmében a régi tulaj­donosoktól majdnem kivétel nélkül elvetlék a mozikat. Igy a szegedi Korzó Mozit is elvették a „Síinházüzem R'.Mől s annak uj tulajdonosa a Magyar Nemzeti Apollo Mozgófénykép Rt. lett, amelynek elnöke, mint ismeretes Tasnddy Szűcs András, a Máv, helyettes elnöke. A mozi elvétele után a Ztótér-ház tulaj iono­sai, hogy tehermenteiitaék a házat, pört indí­tottak Ben Blumenthalék ellen, nzzal az indo­kolással, hogy a „Siinháíüzjin Ri" nyolc hó­nap alatt nem te'jesitetie a kikötött tavitáti munkálatokat a moziban s étért a 25 érre szóíó szerződés semmisnek tekintendő. A járás­bíróság, dr. Deutsch I nre ügyvéd f jjiegetései után, elutasította kérelmével Bach Jenőt azzal az indokolással, hogy Ben Blumenthalék rajluk kivül álló okokból nem tudták teljesíteni a javí­tásokat, tudniillik még mielőtt azt megtehették volna, ki kellett menniIk a Victiin-féle rende­let érteimébea a mozib5l. Az e'utwiíó Ítéletet ezután ugy a törvényszék, mint a tábla hely­benhagyta és igy az jogerős lett. I*y a Korzó Mozi tulsjdonképen még ma is a „Szinházüzem Rt." tulajdona 1946 ig. Ide tartozik még az is, hogv a Viczián-féle rendelet után pótszeriődés jött létre Bach Jenő és Ben Blumenthalék közölt, amely szerint ha a bérleti 25 év alatt visszatérne a szabad ren­delkezési jog a mozikra, ugy a mozi ismét a részvénytársaság tulajdonába kerül. A bérleti jog tehát még ma is érvényben van, a betáblázás még ma is benne van a telek­könyvben. Meg kell itt jegyeznünk azt, hogy gondolt-e a tanács arra, tekintetbe vette-e, hogy a házvétellel kapcsolatban a város milyen ter­heket venne magára. A 25 éves bérleti szerző­dési jog ma papirkoronában szinte ki sem fejezhető. Egyébként értesülésünk szerint a .Színházi Üzem R.-t." ragaszkodik bérleti jo­gához s azt megfelelő nagy ellenszolgáltatás dacára sem adná át. Mi fog történni abbai az esetben, ha a város megveszi a házit, köz­ben a szabad rendelkezési jog visszaáll és Ben Blumenthalék újra a birtokukba kívánják venni a még ma is érvényben lévő szerződés értelmében a mozit? „K vadházasság nem erkölcstelenség." Szeged, junius 23. (Saját tudósítónktól.) Ezt a merész tételt a napokban mondta ki egy polgári pörben az újvidéki szerb Ítélőtábla Egy asszony ugyanis pört indított az édesanyja ellen, kérve, hogy fossza meg a biróság az anyját atyai örök­ségének haszonélvezetétől, mert vadházasságban él egy emberrel, sőt a viszonyból két gyermek is származott. A törvényszék helyt adott a keresetnek, a tábla azonban az ellenkező álláspontra helyezkedett. Indokolásának ime néhány „gyöngye": — „A magánjog szerint a férj köteles feleségét eltartani s ez a kötelesség a féri halálával sem szűnik meg. Az asszonyt a férjéről rámaradt vagyon, illetve annak haszonélvezete megilleti, tekintet nélkül arra, hogy erkölcsösen, vagy erkölcstelenül él-e. A lopás és csalás nemcsak erkölcstelen, ha­nem büntetendő cselekmény, az özvegy még sem veszti el özvegyi jogát, ha lopást, vagy csalást követett el." — „Kérdés azonban, hogy a konkubinátus egy­általában erkölcstelen-e? Ennek mérlegelésénél a biróság (persze az újvidéki szerb) figyelembe veszi azt, hogy sok katolikus pap él konkubinátusban és még sem mozdítják el Őket állásukból. Az is tény — mondja továbbá az indokolás —, hogy a legtöbb özvegy pravoszláv lelkész vadházasságban él és még sem fosztják meg egyiket sem lelkészi hivatalától. Eszerint tehát a vadházasságot a tár­sadalom és az egyház is türi. Sok egyházi tiszt­viselő is él szintén konkubinátusban, akik nem mondtak le állásukról." Most jön aztán a nagy sláger: — „Erkölcsi szempontból a birák állása a leg­kényesebb, mégis vannak birák, akik vadházas­ságban élnek és állásukban tovább is megmarad­hatnak. Ha a vadházasság erkölcstelen volna, akkor a papoknak és a bíráknak is le kellene mondani állásukról. Ebből világosan következik, hogy a vadházasság nem erkölcstelen (!). Az egé­szen természetes jelenség, hogy egy férfi egy nővel együtt él. Az ágyasság. természetes viszony, ami pedig természetes, az nem lehet erkölcstelen. A vadházasság is egyik formája a házasságnak, a férfi és a nő rendes háztartási életet élnek, gyer­mekeket hoznak »a világra, közös háztartást vezet­nek és együtt nevelik fel a gyermekeket. A konku­binátus is házasság, csak nincs törvényesen meg­erősítve." Az ítélőtábla ítélete annál feltűnőbb, mert a szerb belügyminiszter épp a napokban bocsátott ki a vadházasság ellen szigorú rendeletet s a rendőr­hatóságok kiutasítják a vadházasságba élőket azon az alapon, hogy erkölcstelen életet élnek. A pör még folyamatban van, ilyenkor nem illik hozza — ekkora távolságból sem — megjegyzést fűzni, mindössze azt teszi meg e sorok irója, hogy ezennel apróhirdetést küld a belgrádi lapokba: — Intelligens, általában szegénynek mondott, — de még csale kevéssé vedlett legényember, ezen az uton kiván tisztességtelen szándékból megismer­kedni csinos, vegytisztitó uton is tisztának jelentett hajadonnal. Házasság kizárva, a fő a dinár. Aján­latok a hozomány megjelölésével, sőt előlegezésé­vel „Vadházasság a legszebb a világon" jeligére küldendő. IMMMMMMMMMMMMWMIMIMIMM A nemzetkőzi iparművészeti kiállítás. Budapestről jelentik: Fontos tanácskozás volt ma a kultuszminisztériumban az 1925 ben Párisban tartandó nemzetközi iparművészeti kiállítás tárgyában. Az érdekelt szakkörökön kívül jelenvolt a TÉBE is a QyOSz képvise­lője is. Kiebelsberg Kuió gróf közoktatásügyi miniszter azon a véleményen van, hogy a mult évi monsai sikeres szereplés után okvetlenül részt kell venni a kiállításon, ha nem akarjuk, hogy a külföld azt irja rólunk, hogy a gazda­sági élet válsága iparművészeinket is meg­bénította. Reméli, hogy azok a gyárak, amelyek ott sikert arattak, itt sem fognak elmaradni a TÉBE különben támogatását elvileg már ki­látásba helyezte és ugyanazt várja a QyOSi­tól is. Az Akadémia ülése. Budapestől jelentik • A Magyar Tudmányos Akadémia hétfőn tartotta a nyári szünet előkészületi ülését, melyen az ehöklő Berzeviczy Albert megemlékezett Naev Ivánról a kiváló genealogusról és Podmaniczky Frigyes báró­ról kiknek e Hónapban volt 100 éves jubileumuk. Utóna Balog Jenő főtitkár emlékezett meg Lehr Alb,eriíö1, ,Ara,ny Já1os müveinek kiváló magyará­zójáról, akivel egy korszak búcsúzik el az Akadé­miától, minthogy ő még azok közül való volt, akik Arany Jánossal együtt ültek az Akadémia ülésein. Ugyancsak elparentálta a főtitkár a junius 13-án elhunyt Tasnádi Nagy Gyula jeles történettudóst és kutatót, méltatva érdemes munkásságát. Károlyi Lajos képklállitása a Kass-halljában. nyitva naponkint 9—1 és 4-től fél 7-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom