Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-03 / 126. szám

t>24 jtttrfm 3 SZEGED Poincaré benyújtotta [lemondását. Millerand elnöknek is el kell hagynia a helyét. Páris, junius 2. Poincaré miniszterelnök dél­előtt fél' 11 órakor átnyújtotta Millerand elnök­nek a kormány lemondásáról szóló okmányt, melyet a kabinet valamennyi tagja irt alá. Az okmány szövege a következő: A választást követő napon hozott miniszter­tanácsi határozat értelmében van szerencsém a minisztérium együttes lemondását átnyújtani. Páris, junius 2. A szociáldemokrata kongresz­szus két hosszú ülésén sem sikerült tisztásni azt a kérdést, risztvegyenek' e a párt tagjai a kormányzásban, vagy sem. Mig ezen a téren még mindig elágazók a nézetek, addig az államfő távozásának dolgában a hangulat töké­letesen kialakult. A baloldali pártok értekezletén 300 nál több kipviselö mondotta ki, hogy Mil­lerand köztársasági elnöknek el kell hagynia a helyit. Ez a 300 képviselő a kamara többségét jelenti. Noha a 300 képviselő Millerand távo­zásában egyetért, abban már nem tudnak meg­egyezni, hogy ez a távozás milyen módon tör­ténjék. A radikálisok mérsékelni szeretnék a szociáldemokratákat, ezek azonban azt akarnák, hogy az államfővel már most szakítsanak meg minden összeköttetist. Bizonyosra veszik, hogy Millerand is haj­landó lemondani az elnöksigről, csak azt várja, bogy a kamara és a szenátus nyilatkoztassa ki ide vágó véleményét. Az ő nézete ugyanis az, hogy ezért a lemondásért a törvényhozásnak kell a felelősséget vállalnia. Azt hiszik, hogy a hit közepin ugy a kamara, mint a szenátus szavazni fog Millerand távozásáról. Ennek a szavazásnak a formája alighanem az lesz, hogy a baloldali pártok rosszalást ki­fejező határozati javaslatot fognak beterjeszteni. Hogy ez a javaslat többséget fog kapni, ahhoz kétség nem fér, hiszen a baloldali pártokhoz a kommunisták is csatlakozni fognak. Poliiikai • körökben elképzelhetetlenül nagy az izgalom. MMMMMMMMMMMMMM^^ A törvényhatósági választások kérdése a szegedi szociáldemokraták gyűlésén. Szeged, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A szegedi szociáldemokrata párt vasárnap délután meglehető­sen népes gyűlést tartott a rókusi Csonga-féle vendéglőben. A gyűlésen Lájer Dezső, a szociál­demokrata párt titkára ismertette az általános politikai helyzetet és kijelentette, hogy Magyar­országon ezidőszerint három politikailag iskolázott osztály él: a nagybirtokosok, nagytőkések, a pol­gárság és a szociáldemokraták osztálya. Előadta, hogy a liberálisok részéről felhívást kaptak, hogy a közelgő törvényhatósági választásokon működ­jenek együtt. Az ajánlaton még gondolkozni kell, mert a liberálisok mögött nincs az a párt, amely a megállapodásokat szankcionálni tudja. Ha a meg­állapodás nem sikerül, a szociáldemokrata párt egyedül megy neki a küzdelemnek és bizonyos, hogy a törvényhatósági választásokon 25 szociál­demokrata mandátumot sikerül szerezni. Utána Valentiny Ágoston ugyancsak a törvény­hatósági választásokról tartott előadást, majd Munkácsy Mihály bejelentette, hogy a rókusi párt­szervezetekbe az utóbbi időben tömegesen lépnek be a kisiparosok, akik szociáldemokratáknak vallják magukat. Ez a belépés gondolkodóba ejti a pártot, mert ebben a szimptomában a proletarizálódó középosztályt látja, amelyet a szocializmusra még tanítani, nevelni kell. Éppen ezért a szociáldemo­krata párt rókusi szervezetében könyvtárt állit fel, amely a tagok rendelkezésére fog állani. Olejnyik József zárószavai után a gyűlés véget ért. Esztergommegye és Debrecen köriratai Csanádmegye közgyűlésén. Makó, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A korai kánikulában is nagy látogatottságú volt az egyesi­tett Csanád-, Arad- és Torontálmegyék közgyűlése. A tárgysorozat első pontja Komárom- és Észter­gommegyék körirata, amely a forradalomban és a kommünben résztvettekkel szemben való eljárásról szól, nevezetesen az emigránsok visszatérése ellen. Komárom és Esztergom azt is kívánják, hogy azok, akik a szovjettanács tagjai voltak, ne lehessenek képviselők. A közgyűlés a köriratot elfogadta s annak szellemében fölír a kormányhoz. Hosszabb vitára adott okot Debrecen körirata, hogy nagypéntek hivatalos ünnep legyen. Az állandó választmány nem javasolja a közgyűlés hozzájárulását. Vajda Jenő jegyző olvasta fel a köriratot, utána dr. Bánfy József szólalt fel mellette, Tarnay Ivor alispán ellene, Csorba János és Urbanits Kálmán nemzetgyűlési képviselő felszóla­lásai után a többség szavazással az állandó vá­lasztmány elutasító javaslatát fogadta el. Szó esett ezután a számonkérő széknek a vá­rosnál tapasztalt ügyhátralékról, ami alkalmul szolgált Papp Józsefnek, hogy szóvá tegye a vá­rosi adminisztráció körül tapasztalható bajokat. Tarnay Ivor- alispán részletesen reflektált a kifo­gásokra és megállapította, hogy a legnagyobb baj a személyzethiány és hogy vannak nem szakem­ber tisztviselők is. Hiba volt, hogy a város azt hitte, hogy pótadó nélkül ússza meg ezt az esztendőt. A Testnevelési Egyesületnek az állandó választ­mány tizmilló koronát javasolt. A közgyűlés nagy­lelkű volt és húszmilliót szavazott meg. Aztán jött a tudomásulvételek áradata és ezzel a közgyűlés ! véget ért. ményf, vagy ingyenes jegyet, — a város ii kimondhatja, hogy minden alkalmazottiénak, mondjuk, egy-két, vagy három utazását elö­segíti. A vasúti kedvezmény pótléka volt a mindenkori sovány, elmaradt fizetésnek, ait épp most megszüntetni, amikor ez a sovány­ság valóságos kárává torpul, talán mégsem nevezhető nemzetmentésnek. HMMWMMMAMMMMMMMMMMMMWWMMt ¥1/3. Juliusban megszűnnek a vasúti kedvezmények. J De ha már minden pusztul, miért maradjon meg ez is az el multak bői ? Foglalkozik a kérdéssel a kormány, még pe­dig jóindulattal, csak a segítési mód zavaros és bizonytalan. A belügyminiszter például maga mondja, hogy a közszolgálati alkalmazottak, (nyugijasok, özvegyek és árvák) nehéz anyagi helyzetére való tekintettel a kedvezmények meg­szüntetését ezidőszerint még alig lehet kilátásba venni, viszont a vasút súlyos pénzügyi helyzete és az állami költségvetésből való kikapcsolása elkerülhetetlenül szükségessé teszi ennek az elvi álláspontnak az érvényesítését, hogy az államvasút a városok részéről a. nyújtott szol­gáltatásokért megfelelő kárpótlást nyerjen. Jullustól kezdve ezirt csak azok részesülnek a kedvezményben, akikre nézve a város a ked­vezmény értékét kitevő összeget az államvasutak­nak megfizeti. A vasút most számítja ki az átalányösszegeket. Ez az, arui homályos. ,A város az alája tar­tozó közszolgálati alkalmazottak és azok család­tag]'ti közül kik részére kivánja a vasúti me­netdijkedvezményt igényelni..olyan széles keret, amibe belefulladhat minden. Föltétlenül van a városnak tisztviselője és alkalmazottja, akinek hivatalból gyakran muszáj utaznia, de ez nem köthető szorosan vett személyhez. Vi­szont ha a vasút a maga személyzetének min­den megszorítás mellett is ad azért kedvez­Szeged, junius 2. (Saját tudósítónktól.) Az államvasutakat, köztudomás szerint, kiveszik az állami pénzkezelés keretéből s külön, önálló vállalat lesz belőle olyformán, hogy pénzügyileg önállósítva a kiadásait saját bevételeiből lesz köteles fedezni. Ez a körülmény elkerülhetet­lenné teszi, hogy a vasút éppen ugy, mint a magánfeíeknek teljesített szolgálatokért a váro­soktól is megkapja a megillető fuvar- és menet­dí Azt*jelenti ez, hogy vége a tiszlviselői ked­vezményeknek, amit pedz már az idei IV. tör­vénycikk is, amikor kimondja, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottak részére ezidő­szerint biztosítva lévő vasúti díjkedvezményeket korlátozhatja, illetve fokozatosan megszűntetheti. Az intézkedés mindeneseire súlyos csapás a lisztviselőkre, akik amúgy sincsenek abban a módban, hogy sürün utalgassanak. Aki vonatra száll, az fontos életkérdésben, muszájban töreti magát, nem luxusból. Fokozza a bajt az a kö­rülmény, hogy már julius elsején megszűnik ez g kedvezmény, tehát éppen akkor, amikor a legszegényebb néposztály kiravaszkodja vala­merre az atyafilátogatás lehetőségét s elvonul­hat kis időre, hogy procul negotiis álmodozzon a legendásan misztikus aranyparitásról. (Arról,4 amit a tanyai magyar arany paripának nevez, nyflván a hajdani arany csikó analógiája révén. Azóta megnőhetett.) Kedd. Róm. kat. és protestáns Klotild • kir. QOr. kat. Lucill. vt. Nap kel 4 óra 6 perckör, nyugszik 7 óra 49 perckor. Meteorologiai intézet időprognózisa: Időváltozás és zivataros eső várható liöslillyedéssel. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig és délután 3-tól 8 óráig. A szinházi előadás 8 órakor, a mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Valéria-tér (telefon 695), Temesváry József Dugonics-tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). Makón ezen a héten Breuer Zoltán Fő-téri gyógy­szertára tart éjjeli szolgálatot. A Devizák őzpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 132 papirkoronával. — Kónyl Manó emlékünnepe Kaposvárott. Kónyi Manónak, a képviselőházi gyorsiroda néhai főnökének, Deák Ferenc müvei össze­gyűjtőjének emlékünnepét vasárnap ünnepelték Kaposvárott. Sok vendég érkezett Budapestről, többek között Gopcsa László nyugalmazott ál­lamtitkár, dr. Téglás Oéza és még mások. Az emlékmű leleplezése 12 órakor kezdődött. Dr. Bárásfjy Gyula, a Magyar Qyorsiró-Társaság alelnöke beszéde után átadta az emlékművet a városnak, amelyet a város nevében a polgár­mester vett át. — Minden szegedi rokkant kap háztelket. A város közönsége — mint ismeretes — tekinté­lyes számú házhelyet osztott ki a szegedi hadi­rokkantak, özvegyek és árvák között, akik közül azonban százötven mégis házhely nélkül maradt. Ezek most közös beadványukban azt kérték a vá­• ros tanácsától, hogy a város alsó- és felsőtanyán 1 kihasítandó házhely tömbökből elégítse ki házhely­igényeiket. A tanács hétfőn foglalkozott a bead­vánnyal és kimondotta, hogy az alsó- és felső­tanyai házhelyosztást nem tartja keresztülvihetőnek, hanem a rokkantak számára Röszkén és Szent­mihályteleken jelöl majd ki házhelyeket. Igy tehát minden igényjogosult hadirokkant, özvegy és árva kap házhelyet Szegeden. — A jászberényi katholikus nagygyűlés. Jászberényből jelentik, hogy ott vasárnap kez­dődött meg a katholikus nagygyűlés, amelyen Apponyi Alberl gróf mondott nagy beszédet. Azt fejtegette, hogy a katholikus internacionale nem nemzettagadó, hanem nemzetösszefoglaló. Ha Magyarország Bizánctól vette volna át a kereszténységet, a korhadtság és kulturális ha­nyatlás nálunk uj fejlődést nem eredményez­hetett volna. A beszédet nagy tetszéssel fogad­ták, Apponyi után Ernszt Sándor, Czeitler Jenő, majd Vass József népjóléti miniszter beszélt. — Uj adó a fogadalmi templom javára? A hétfői tanácsülésen szó került a fogadalmi templom építéséről. A polgármester elmondotta, hogy az idén megkezdik a főtorony építését is, hogy ka­rácsonykor már az uj templomban tarthassák meg az ünnepi istentiszteletet. A továbbépítés lehető­sége attól függ, vájjon sikerül-e az építési ala­pot megfelelő ö ' • ' ­roly tanácsnok tervet, hogy L arra K{ lene kötelezni a város minden adófizető noleárát — mert ez a templom az egész város fogadalma ­hoey egy évi adóját öt évi részletben* fizesse be &ílmi alapjába. Így a to­a gc uiti lévő pénzkészlet elegendő' - "^sság. Kucses Pál és Bartos Lili házw­?%ot kötöttek. Szeged, 1924 junius 1. (Minden külön értesítés helyett) Fodor Manci Kecskemét és Molnár Gyula Szeged ma tartják esküvőjüket. (Minden külön értesítés helyett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom