Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-21 / 140. szám

1924 jurtát 21.' SZBOBD Bizalom a Herriot-kormánynak. Verekedés a francia kamarában a kommunisták és szocialisták kőzött. Páris, junius 20. A kamara viharos ülést tartott, amely hajnali fél 2 órakor fejeződött be. Éjfél felé súlyos összeütközés történt a szocialisták és a kommunisták között. A szocialisták állandóan közbeszólásaikkal zavarták a kommunisták szónoklásaif. Amikor a kommunisták éltetni kezdték az orosz forradalmat, több szocialista ököllel a kommunistákra támadt. A kommunisták segítségére siettek megtámadott társaiknak s a kamarában leírhatatlan vad verekedés támadt. A* összekülömbözött képviselők a terem közepén pofozták és rugdosták egymást, miközben a kommunisták az internacionálét kezdték élletni. Ar elnök kénytelen volt az ülést hosszabb időre felfüggeszteni, mikor az ülést újból megnyitotta, egy szocialista képviselő azt kérdezte, szabad-e az ülésterembe korbácsot hozni és felmutatott egy bőrkorbácsot, amelyet egy kommunista képviselőtől vett át. Az incidens után Herriot újból szót kért, bogy válaszoljon Le Trocquer volt kösmunkaminiszternek. A miniszterelnök vádat emelt a francia nagyipar ellen, hogy önző érdekekből visszavonta a megrendelések nagyrészét, amelyeket a német anyagi szállítások keretében kellett volna megkapni. Ami Maginot-nuk azt a követeléséi illeti, hogy a kormány tartsa fönn a Ruhr-megszállásf, Herriot azt válaszolta, hogy akkor a francia csapatok akár 37 évig a Ruhr- . területen maradhatnának. Beszédét azzal fejezte | be, hogy apellált a német demokráciához, legyen j rá gondja, hogy Franciaország megkapja, amil joggal Igényel. A miniszterelnök beszédének nagy hatása volt s utána percekig éljenzett a többség. Végre éjjeli fél egy órakor elkövetkezett a névszerinti szavazás. Összesen 547 szavazatot adtak le, mert 40 képviselő tartózkodott a szavazástól. Ezek baloldali köztársaságiak voltak. 313 szavazattal 234 ellen a kamara elfogadta a javaslatot, a kormány többsége tehát nem nagy s ugy a szavazás eredményéből, mint az éles vitából, amely az uj kormány bemutatkozását követte, nyilvánvaló, hogy Herriotnak nehéz lesz a helyzete a kamarában. Az ülés azzal végződött, hogy egyszerű szavazással elfogadták a szocialista indítványt, amelynek értelmében a kamara Matteotti meggyilkolása miatt az olasz szocialista pártot rokonszenvéről biztosítja. Páris, junius 20. Doumergue elnök ma délután ünnepélyesen fogadta a diplomáciai testületet. A testület doyenja, Monsignore Ceretti nuncius kifejezte a diplomáciai testület szerencsekivánafait és annak az óhajtásának adott kifejezést, hogy Doumergue elnöksége alatt végre az egész világnak legyen része a korlátlan békében, amely Franciaországnak a biztonság és jólét hosszú jövőjét biztosítja. Páris, junius 20. Herriot miniszterelnök ma délután fogadta Hösch német nagykövetet. A beszélgetés során megvitattak a politikai helyzettel összefüggő számos kérdést. jwifimiimrLixuiJin^ '" * Apróy magyar, szegény gyermekek. Szeged, junius 20. (Saját tudósítónktól.) Hónapokkal ezelőtt Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter szinte szózatszerüen röpítette be a magyar köztudatba, hogy meg kell menteni a magyar gyermekzseniket, akik elpusztulnak a műhelyek sötétségében. A miniszter azt is kijelentette, hogy az állam meg fogja tenni a magáét, de a társadalom anyagi segítsége nélkül eredményt nem lehet elérni. Ki fogják válogatni az apró, tiszta fejű emberkéket a társadalom különböző rétegéből, nem fogják tovább engedni — mint az évszázadok óta történik —, hogy a magas kulturális hivatásra alkalmas csöppségek csak azért ne tudjanak iskolába járni, csak azért ne tudjanak a tudomány forrásaihoz jutni, mert véletlenségből apjuk mások földjén tartja az ekeszarvát, vagy a gyárak sötét termeiben vezeti a gépek járását és még annyi pénzük sincsen, hogy az ábécés könyvet meg tudnák venni gyermekeiknek. A miniszter szózata elhangzott, de semmi sem történt azóta, mint már annyiszor. Szegeden egy lelkes, altruista társaság mégis szivén viseli a magyar jövő, a magyar szegény gyermek sorsát, nem engedi elpusztulni a sötétlégben azokat az apróságokat, akikre nagy hivatás várhat a magyar jövendő munkájában. Néhány lelkes, önzetlen szegedi ember most egyesületet alapított, az Országos Magyar Mesterképzo Egyletet, amelynek az a célja, hogy a magyar kulturát terjessze mélyítse, de elsősorban a társadalom legalsó osztályaiból felekezetre való tekintet nélkül olyan gyermekeket válasszon ki, akik bár kiválóan eszesek de szüleik vagyontalansága miatt közbeléoés nélkül semmiféle szakfoglalkozásra kiképzést nem kaphatnak, hogy belőlük testileg lelkileg, erkölcsileg hibátlan, ép és kiváló polgárokat neveljen. A_ P0vesület teljes energiával kezdte meg működésé?, a társadalom különböző rétegeiből; száaranykorona tagdijukkal elősegítik azt, hogy apró, rongyos kis tehetségeket kiképezzenek. Az egyesület egyébként „A Magyar Nemzeti Jövendő Bod Péter alapjau cimén nagyszabású alapítványt tervez, amelyből a kiválóan szorgalmasakat jutalmaznák a tanév végén. Az egyesület már most a kezdetkezdetén annyira van, hogy szeptemberben már öt-hat gyermekkel fognak megjelenni az iskolák kapuinál. Az egyesület egyébként az elemi iskolákból, a tanyákról, munkásházakból fogja kiválogatni a kicsinyeket, a tanitók, a szülők meghallgatása és az életkörülmények áttanulmányozása után. A kiválogatásnál — miután az egyesületnél senki sem gondol semmiféle anyagi haszonra — sehol, semmikor és semmiben sem fogják tekintetbe venni a gyerekek vallását, felekezetét, vagy más politikai momentumokat, hanem tisztán azt, hogy a kicsinyek közül kik az igazán éleseszüek, akiknek az apjuk képtelen minden anyagi áldozatra. Az Országos Magyar Mesterképzo Egylet ezután a kis talentumokat beiratja az iskolába, kitaníttatja őket teljesen arra a szakmára, amelyre hajlammal bírnak, ellátja őket hosszú évekig ruhával, pénzzel, könyvvel, mindennel. A nagyhivatásu egyesülést néhány nemesszivü szegedi polgár, akik még a nevük publikálásától is tartózkodnak, már annyira vitték, hogy az alakuló közgyűlést junius 24-én, kedden délután hat órakor tartják meg az ügyvédi kamara dísztermében. A közgyűlés után az alapszabályokat fölterjesztik a miniszterhez, a jóváhagyás után pedig még nagyobb energiával feküsznek bele a munkába, ugy hogy szeptemberre legalább tiz gyermekkel akarnak az iskolában megjelenni. Az első tagokul — eddig mintegy százan vannak — a társadalom legkülönbözőbb osztályából jelentkeztek, vannak ott képviselők, orvosok , földbirtokosok, ügyvédek, egyszerű hivatalnokok, tanárok, tanitók és mindenféle hatóságok emberei. mosan jelentkeztek tagokul, akik szerény évi 25 Tizenöt évi fegyházra itéiték Rutai Imrét, aki a bátyját gyilkolta meg. . . . _ ... . jj.jjj.r.j/i 1 Ti- D..11 -1_! i i i>. Szeged, junius 20. (Saját tudósítónktól.) Tiz nappal ezelőtt részletesen beszámoltunk arról a megrázó családi drámáról, amelynek büntető tárgyalása most folyik a szegedi törvényszék előtt. 1923 márciusában ugyanis Alíótanyáról egyszerre eltűnt Rutai István tanyai gazda, öccse és vadházastársa azt híresztelték, hogy Rutai szerb megszállott terülelre költözött. A tanyaiak eleinte elhitték a mesét, majd rebesgetni kezdték, hogy mit is kereshet Szerbiában Rutai htván, amikor Alsótanyán szép gazdasága és igy jó megélhetése voit. Néhány hónap múlva már azt is tudni vélték, hogy Rutait eltették láb alól és a tettesek nem voltak mások, mint a 20 éves öccse, Rutai Imre és István vadházastársa, Fodor Ferencná szül. Sólya Rozál, aki. most Imrévjl kezdett viszonyt. As egyre fenyegetőbb rebesgetéseknek az lett as eredménye, bogy a rendörseg is nyomozást kezdett az ügyben és egy évvel az eset után as alsótanyai rendőrök a Rutai-tanya udvarában meg is találták Rutai István holttestét elásva. A vallatásnál azután Rutai Imre azonnal bevallotta, bogy ő ölte meg bályját, azonban neki erre semmi oka nem volt és as egészre Fodor Ferencné bujtotta öt fel, aki igy szabadulni akart vadházastársától. As ügyészség gyilkosság bűntettével vádolta Ru'ai Imrét, az asszonyt pedig gyilkosság bűntettében, mint felbujtót. A szegedi törvényszék Pókay-tanácsa liz nap elölt kezdte meg ennek az ügynek főlárgyalását, amikor is kihallgatták a tanukat, azonban a bizonyítási eljárás kiegészítésre szorult, egyes kérdéseket kellett még tisztázni és igy a főtárgyalást ma délelőttig el kelleti napolni. Ma azután kihallgatták a négy tanút; délután elhangzottak a perbeszédek, majd pedig meghozták az Ítéletet. Elsősorban Sólya Istvánt hallgatták ki, Fodor Ferencné apját, aki elmondotta, hogy leánya sz esel után többször ment hozzá haza, hogy ö nem tud Rutai Imrével együtt lenni, mert őt állandóan fenyegeti. A következő tanú Fődi Vince lényegtelen vallomása után azt a két tanyai rendőrt hallgatják ki, akik fölfedezték a gyilkosságot, ma|d az örszobán először hallgatták ki a tetteseket, akik már akkor mindent bevallottak. Ezután dr. Balázs Sándor ügyész tartotta meg vádbeszédét, beigazoltnak látta a vád állításait és ezért kérte a bűnösség megállapítását. Kéri, hogy Rutait a gyilkosság bűntette miatt, mint tettest, Fodor Ferencnét pedig mint felbujtót ítélje el a törvényszék. Dr. Szigeti Sándor, Rutai védője amellett érvelt, hogy nem történt gyilkosság, Rutai önvédelmiben ragadott fejszét. Dr. Kersch Ferenc védőbeszéde következett ezután, amelyben tényekkel és logikai okfejtéssel okolta meg, hogy Fodor Ferencné nem bu|thalta fel a gyilkosságra Rutait, felmentést kér védence számára. Tizenőtperces tanácskozás után Pókay elnök kihirdette az ítéletet, amely szerint a törvényszék bűnösnek mondotta ki Rutai Imrét a gyilkosság bűntettében, Fodor Ferencné Sólya Rózáit pedig a gyilkosság bűntettében mint felbujtót és ezért az enyhitö szakaszok alkalmazásával mind a két vádlottat 15-15 ivl fegyházra itilte. A büntetésből négy-négy hónapot a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vett. Az itéiet indokolása kimondja, hogy Rutai előre megfontolt szándékkal, Fodor Ferencné rábeszélésére gyilkolta meg bátyját. Rutainak különben nem lett volna semmi oka bátyját eltenni láb alól, csak az asszonynak állott ez érdekében, akinek szavaira, valamint a szebb jövö reményében, hogy egyedül lesznek ketten, ö és az asszony és kettőjüké lesz a tanya is, — követte el borzalmas tettét. Az előre megfontoltság abból is látszik, hogy már előre elkészítették a baltát és amikor Rutai István halasiban hazajött, szóváltást kezdtek vele, majd Rutai Imre hátulról háromszor fejbevágta. Eny1 hitő körülménynek vette a bíróság, hogy Rutai a tett elkövetésekor még nem töltötte be huszadik életévét. Az ügyész a 92. szakasz alkalmazásáért, dr. Szigeti a gyilkosság megállapítása miatt, dr. Kersch pedig az elitélés miatt feiebbezést jelentettek be és igy az űgy néhány hónap mislva a tábla elé kerül. • MAAMMMMWMAMMAMMMMMMMMMMm Megnyitották a Dunabizottság ülését. Belgrád, junius 20. Az egyetem uj épületében pénteken délután nyitották meg ünnepélyesen a nemzetközi Dunabizottság ülését. Nincsics külügyminiszter megnyitó beszédében üdvözölte a bizottság tagjait és azt az óhajtását fejezte ki, hogy a bizottságnak a középeurópai nemzeti forgalomra oly fontos tanácskozásai eredménnyel végződjenek. Benes a magyar rekonstrukcióról. Páris, junius 20. Benes cseh külügyminiszter a nemzetek szövetsége mostani tanácsülésének elnöke és Bark volt orosz pénzügyminiszter kijelentették hogy a nemzetközi magyar kölcsön elhelyezésé biztosítottnak látszik és hogy Magyarországnak pénzügyi restaurációja sokkal gyorsabban és bi7 tosabban halad, mind Ausztriáé, egyrészt azárt mert már rendelkezésére áll az osztrák nálria szerencsés precedense, másrészt Magyarország tekintélyes mezőgazdasági vagyona folytán. Merénylet az indokinai francia főkormányzó ellen. Hongkong, junius 20. A kantoni francia kolónia a látogatás céljából ott tartózkodó Sn ináokinai francia főkormányzó tiszteletére ebédet adott. A díszebéd alatt a bankett helyiségébe egy ismeretlen ktnat bombát dobott Merlin sértetlen ma™d} ÍEnfWA°rkJ ^""behozatali cég igazgatója, annak felesége s az indokinai bank egy alkalmazottja meghaltak. A díszebéd két más résztvevője halálosan megsebesült, öt pedig súlyos sérüléseke* szenvedett A tettesnek sikerült elmenekülnie.