Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-17 / 113. szám

SZBQBD 19*4 május 17. való szorítása, másodszor a tárgyalás idejének, harmadszor a Ház fegyelmi jogának szabályozása. A pártonkívüli csoport értekezlete. A pártonkívüli csoport pénteken délután a parlament jegyzői szobájában értekezletet tartott a 33-as ellenőrző bizottság tagsági helyének a betöltéséről. Az értekezleten abban állapodtak meg, bogy a betöltendő két tagsági helyre Apponyi Albert grófot és Szilágyi Lajost jelölik. A közgazdasági tanács elnöke. A közélelmezésügyi minisztérium megszűné­sével kapcsolatban politikai és közgazdasági körökben arról beszélnek, hogy a fölállítandó közgazdasági tanács élére Bud közélelmezési miniszter kerülne. Ugy értesültünk, hogy Bud nem kivánja a tanács elnökségét vállalni és minden valószínűség szerint a közgazdasági tanács élére Hadik János gróf kerül, aki mind­eddig a közgazdasági tanács elnöke volt. Megjelent a végrehajtási rendelet a kényszerköicsönről. Budapest, május 15. A nemzetgyűlés, mint is- < csökkentik, az alapul vett adóját, akkor az állami meretes, törvényben hatalmazta fel a kormányt j kölcsön összegét is ennek megfelelőlen helyesbi­arra, hogy a fedezetlen állami kiadások céljára öt ; teniök kell. százalékos járadékkölcsönt vegyen fel. Ennek a j Az előlegen felül a következő összeget kell még belső kölcsönnek kivetési módjáról és fizetési fel- ; fizetni az állami kölcsönre: az 1923. évre szóló tételeiről intézkedik a pénzügyminiszter ma meg- ; jövedelemadónak kétszeres és az 1923. évi vagyon­jelent rendelete. Mindenki köteles résztvenni a adónak háromszoros összegét, mégpedig takarék­ja némzetközl parlamenti kereskedelmi konferencia. A Brüsszelben székelő nsm-'stközi parlamenti kereskedelmi konferencia magyarországi szer­vezetének szélesebbköiü kiépítése végett pén­teken értekezletet tartottak. Huszár Károly elnök a képviselők előtt is­mertette a parlamenti kereskedelmi konferencia szervezetét. Majd Walkó Lajos kereskedelemügyi minisz­ter üdvözölte a csoportot. Ezután uj elnökül Hegyeshalmy Lsjos volt kereskedelemügyi mi­nisztert ajánlotta. Hegyeshalmy az elnöki széket elfoglalva rámutatott arra, hogy a junius 23—26 ika között Brüsszelben tartandó kon­ferencián nagy nemzetközi jelentőségű kérdések kerülnek tárgyalásra. Kéri a magyar csoportot, bogy ezen kérdések tárgyalására külön ülést hivasson össze. A csoport ilyen értelemben határozott és ezzel sz ülés véget ért. belső kölcsön fizetésében, aki jövedelemadót, vagy vagyonadót fizet, a jogi személyek, részvénytár­saságok stb. is. Akinek a jövedelem- és vagyonadója együtt erre az évre nem haladja meg a 100.000 koronát, mentesül a kölcsön alól, de azok sem fizetnek kölcsönt, akiknek az 1924. évi jövedelemadóját csupán a fizetésük és a magukhasználta családi koronában. Az állami kölcsön összegét 200.000 koronáig 10.000-reI, ezenfelül ötmillióig 50.000-reI és ötmil­lión felül 100.000-rel maradék nélkül osztható ösz­szegre kell felfelé kikerekíteni. A kölcsön kifizeté­séhez való jog öt év alatt évül el. A kölcsön kivetését az állampénztár végzi, amely nyilvántartja a kölcsönelőlegeket. Budapesten agu házuk bérértéke alapján állapították meg, ha a í ugyanez á kerületi adófelügyelőhelyettes dolga 1 'övedelem- és vagyonadójuk kevesebb a félmillió : Ezek a hatóságok a kölcsönről takarék! :orónánál. Végül szabadulnak a kölcsön alól azok is, akik igazolják, hogy a jövedelemforrásuk és vagyonuk rendkívül leromlott és a kölcsön fizetése teljes tökremenésüket jelentené. Ei • - - - ­arékkoronára szóló fizetési meghagyást állítanak ki és azt so­ronkivül kézbesittetik az adófizetőnek. Legkésőbb május 20-ig valamennyi fizetési meg­hagyást kézbesíteni kell, tehát rendkívül rövid időt rre a belső kölcsönre előlegként beszedték az \ szab meg a pénzügyminiszter az egész eljárásra, adófizetőktől az 1923. évi jövedelemadó négysze- • A kölcsönt két egyenlő részletben kell befizetni: rését és az akkori vagyonadó hatszorosát. De már első felét junius 4-ig, a második felét augusz­é-ii maga a törvény ugy intézkedett, hogv 3-iki __ előleget nem lehet kérni attól, akinek az 1923-Tki jövede­lem- és vagyonadója együtt nem több 50.000 ko­ronánál. Végül megadta a törvény a lehetőséget arra, hogy a fél kérje méltányos esetben a köl­csön alapjának megfelelő helyesbítését, de épp igy a pénzügyigazgatóság is kérheti ezt azzal szem­ben, akire aránytalanul csekély adót róttak. A most megjelent rendelet már csak a kölcsön­összegnek ez előlegen felüli részéről szól és ezt a részt nevezi állami kölcsönnek. Ezt ugyanazok tartoznak szolgáltatni, akiket az előleg Fizetésére köteleztek. Ha az adót aranykoronaértékben vetik ki, akkor annak megállapítására, hogy az adózó a kölcsönre kötelezettek közé tartozik-e, a jövede­lemadót 3500\ a vagyonadót 6500-as szorzószám alkalmazásával kell papirkoronára átszámítani. Részletesen intézkedik a pénzügyminiszter a szolgálati illetményből élő mentessége, továbbá az időközben elszegényedettek felmentése tárgyában. Az állami kölcsön törlése iránti kérelmet a fi­zetési meghagyás vételétől számított 15 napon be­lül kell benyújtani. Ha valakinek helyesbítik, tehát emelik, vagy tus ö-tg. I Ha valaki a jövedelem- vagy vagyonadóiának a j kölcsön miatt helyesbítését kérte, akkor a kérelem : elsőfokú elbírálásáig a rárótt összegnek csak a j felét tartozik befizetni, két egyenlő részletben, a ! két határidőre. j A kölcsön fizethető: készpénzzel. A pénzügy­! miniszter az elszámolás könnyebbsége érdekében ] erre a célra egy-egy heti időtartamra állapítja meg mindig a takarékkorona és a papírkorona viszonyát. Lehet fizetni magyar államadóssági címletekkel és pénztári elismervényekkel, de az 1924. évi 32.000. számú rendelet irányadó arra, hogy ezeket i milyen értékben fogadják ei. ! A pénzügyi kormány azzal akarja pontos fize­tésre késztetni az adózókat, hogy annak, aki a kölcsönét iunius 4-ig teljesen befizeti, azonnal öt százalék kedvezményt ad takarékkoronábfn. A késedelmeskedőkre havi 10 százalékot rónak. Fe­lebbezési fórumok: pénzügyigazgatóság, .agy ke­rületi adófelügyelőhelyettes, adófelszólamlási bi­( zottság, vagy pénzügyminiszter. A jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. WMMMMMMftMMMMMMMMWI^^ Mentelmi ügyeket tárgyalt tovább a nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Bíía eínök. Jelenti, hogy a közgazdasági bizottság Lers Vimos báró elhalálozása folyián az elnöki tisztségre Hermann Miksát választotta meg. Jelenti továbbá, hogy Krakker Kálmán önmaga ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett. A jelentést kiadják az összeférhetetlenségi bizott­ságnak. Vanczák mentelmi esetei. A napirend szerint a mentelmi ügyek tár­8/a,4«í» tÉmek át. Abudipeati kir. ügyészség Vanczák János mentelmi jogának felfüggeszté­sét kén sajtó utján elkövetett rágalmazás vét­*ége miatt. A Népszava egyik számában izgató vers jelent meg aláírás néiküi és igy a szerzőt nem Jehetelt felelősségre vonni. A lap felelős szerkesztője sajtójogilag felelős a lapban fog­laltakért és ezért a bizottság javasolja V*nczák János msntelmi jogának felfüggesztését. A szociáldemokrata párt oldalán nagy jaj tör ki. (Propper Sándor: Függesszék fel az összes ellenzéki képviselők mentelmi jogát l Klárik: Állítsanak bitóság elé mindnyájunkat I) Az elnök rendreutasítja a közt kólókat. Hébelt Ede: Szégyen gyalázat I Az elnök Hétéit il rendreutasítja. Az elnök cssk nehezen tud rendet ieremter* Szakács Andor jelentkezik szólásra. Az inkri­minált v rg bűntényt nem foglal magában, amennyiben természetes embeii érzelmeknek ad k^ejezést. Ha i*«et a veu valaki ellen, akkor C3fki8 a zsarnokok ellen wgat, niár p?d'g, aki nem gyűlöli a zsarnokságot, nem méltó az emberi névr«- Javasolja, hogy a mentelmi jogot ne függesszék fel. Kéthly Anna idézi az egész verset. A vers ugyanazt az érzelmet fejezi ki, amelyet Macdo­nald angol miniszterelnök májusi szózatában intézett a világ népeihez. Ugyancsak kéri, hogy Vanczák mentelmi jogát ne függesszék fel. Nemes Bertalan (kormánypárti) a maga ré­széről nem járul hozzá a bizottság javaslatához. A Ház többsége ilyen értelemben határoz. Ugyancsak sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt kérik Vanczák János mentelmi jogának felfüggesztését, Wolff Károly főmagánvádló által indított bűnüggyel kapcsolatban. A bBnU** alapja a listahamisitási botrány főhőséről, Wolff Károlyról, a Népszavában megjehnt cikk. A mentelmi bizottság a mentelmi jog felfüggesz­tése mellett fogial áilást. Pikler Emil kéri, hogy Vanczák menteltH jogát ne függesszék fel. Pakois József beszél ezután arról, hogy * fő­városi választók névjegyzékéből egyeseket csak­ugyan jogtalanul kihagytak, mint ahogy a Nép­szava cikke megírta, szintén a felfüggesztés ellen van. Hasonló éi telemben szólal fel Propoer Sándor. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Vanczák következő mentelmi ügyében azért kérik kiadatását, mert Szigethy László bánya­mérnököt a Népszava bombamerényletlel gya­núsította. A mentelmi bizottság a mentelmi jo^ felfüggesztését indítványozza. Propper kifogá­solja, hogy a jelentésben nincs feltüntetve a., bogy az eljárás magánvádra indult meg. Indít­ványozza, hogy a jelentést pótlás végett adiák vissza a bizottságnak. Hébelt Ede azt fejtegeti, hogy a magánvád elkésve érkezeit a hatósághoz és igy az ügy elévült. Indítványozza, hogy a kérdést adják vissza a bizottságnak. Az előadó megállapítja az iratokból, hogy a magánvádló idejében tette meg a följelentést. A Ház Propper és Hébelt indítványát eluta­sítja, Vanczák mentelmi jogát felfüggeszti. Rupert mentelmi ügyei. Következik Rupert Rezső mentelmi ügye. Hir Qyörgy zsarolás miatt tett följelentést Rupert ellen. A bizottság a mentelmi jog felfüggesz­tését javasolja. Nagy Vince az ügyhöz szólva azt bizonyítja, hogy a zsarolást nem Rupert követte el, mew ő csak ügyvédje volt a zsaroló félnek, tehát a mentelmi jog felfüggesztését nem látja indo­koltnak. Az előadó megállapítja, hogy Hir Qyörgy Rupert ügyfele ellen is feljelentést tett. A bíró­ság dolga megállapítani, hogy kapott-e Rupert az ügyfelétől felhatalmazást az inkriminált zsa­roló levél megírására,vagy sem? Hébelt Ede Rupert ügyfelének kihallgatását kivánja. A Ház Rupert mentelmi jogát felfüggeszti, (h baloldalon nagy zaj támad. Többen kiáltják az igazságügyminiszter felé: Felállt az igazságügy­miniszter is. Pesthy Pál igazságűgyminiszter a balold A felé: Semmi közük hozzál Én a ma­gam meggyőződése szerint szavazom és nem a képviselő urak gusztusa szerint. Felkiáltások a baloldalon: Többségben vagyunk, 16-anvan­vak a túloldalon, mi ped g 17 en. Scitovszky elnök: Konstatálom a többséget és a képviselő uraknak nincsen joguk, hogy kételkedjenek benne. FeWálátok: Tévedhet tz elnök ur. Elnök: Én nem tévedek. Következik Rupert Rezső másik mentelmi ügye. Rupert Rezső a Világban olyan nyilat­kozatot tett közzé, amelyben a Szózat szerkesz­tőjét gyilkosságra való felbujtá sal vádolta. A szerkesztő ezért feljelentést tett rágalmazás miatt Rupett ellen. A bizottság Rupert mentelmi jogának a felfüggesztését indítványozza. A Ház a bizottság javaslatát vita nélkül el­fogadja. Szilágyi Lajos mentelmi ügyében ugyancsak elfogadják a bizottság javaslatát, hogy men­telmi jogát függesszék föl. Györki Imre mentelmi ügye. Qyörki Imre mentelmi ügye következik. A szociáldemokrata pártnak egy röpirata jelent meg, amiért at ügyészség a kormány rágalma­zása miatt indított eljárást. A röpiratért a fele­lősséget Qyörki vállalta. Ruptrt Retső ellenzi Qyörki kiadatását. Be­szél arról, hogy az ellenforradalom alatt bűn­cselekmények történtek, vmelyeknek megtorlá­sáról — úgymond — a kormány nem gondos­kodott. Ez van a röpiratban. Ugyanígy érvel Propp:r Sándor és PiMer Emil is. Hebelt Ede azt állitja, hogy a mentelmi bi­zottság jelentésében az igazságnak meg nem felelő szavak és kitételek vannak és hogy a bizottság nem a röpiratok eredeti szöveget vette fel. MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom