Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-16 / 112. szám

1914 május lé 8ZBGED Pénteken temetik dr. Veszprémy Dezsőt. Szeged, május 15. (Saját tudósítónktól.) A Ferenc József-Tudományegyetem tudós rektorának, dr. Veszprémy Dezső orvosprofesszornak tragikus halála általános részvétet keltett nemcsak Szegeden, hanem az egész országban mindenütt, ahol ismerték nevét. Az egyetemet ért súlyos gyászban méltó módon vesz részt a város társadalma is, amelynek kedvelt és köztiszteletben álló tagja volt ideköltözése óta az elhunyt professzor. A polgármester rendeletére csütörtökön reggel fölvonták a városháza árbocára a gyász'obogót. A csütörtöki tanácsülésen foglalkozott a tanács a gyászesettel és elhatározta, hogy részvétátiratot intéz dr. Veszprémy Dezső özvegyéhez és az egyetem tanácsához. Az özvegyhez intézett részvettávirat a következő: „Méltóságos Asszony! Megrendüléssel értesültünk dr. Veszprémy Dezső egyetemi nyilvános . rendes tanár urnák, a Ferenc József-Tudomány- i egyetem ezidei Recktor Magnificusának váratlanul >, bekövetkezett elhalálozásáról és városunk közön- S sége és hatósága nevében mély részvétünket tol- j mácsoljuk. A megboldogult a magyar tudomány • hivatott munkása, a Tudományegyetem egyik disze és kiválósága volt, akit kartársai a megadható legmagasabb kitüntetéssel az egyetem diszes vezető helyének betöltésére érdemesítettek. Halála súlyos veszteséget jelent a magyar tudományra és az általa képviselt intézetre, de városunkra is, ; amely benne megértő, törekvéseinek önzetlen, hat- j hatós támogatóját veszítette. A gyászban, amely elsősorban családját és az egyetemet érte, együttérzéssel osztozik városunk egész közönsége. Kelt Szeged sz. kir. város tanácsának 1924. évi május hó I5-én tartott üléséből." Az egyetem tanácsához pedig a következő átiratot inlézte a város tanácsa: , „A Magyar Királyi Ferenc József-Tudomány- { Egyetem Tanácsának! Szeged szabad királyi város közönsége és törvényhatósága nevében tol- i mácsoljuk dr. Veszprémy Dezső tudományegyetemi tanár urnák, a Ferenc József Magyar Királyi Tudományegyetem Rector Magnificusának váratlanul bekövetkezett elhalálozása fölött érzett mély részvétünket. j A megboldogult egyik legértékesebb munkása volt a magyar tudománynak, bölcs vezetője intézetének, igaz barátja városunknak és önzetlen támogatója haladás iránti törekvéseinknek. Eredményes munkásságának legértékesebb része Szegeden érvényesült, ahol kartásai megtisztelő bizalma a megadható legnagyobb kitüntetésre, a.' diszes és terhes rectori méltóságra érdemesítette. A jól megérdemelt vezető helyen, túlemelkedve a kötelezettség színvonalán, messze kiható jelentőségű tervek megvalósítását tűzte ki célul s szilárd telterővel igyekezett megalapozni a Tudományegyetem állandó elhelyezkedését. Halála nagy vesztesége egyetemének, a magyar tudománynak, de városunknak is s a legjobbjainkat megillető fájdalmas gyásszal kísérjük utolsó útjára. Szeged sz. kir. város tanácsának 1924. évi május hó 15-én tartott üléséből." A város tanácsa elhatároz'a azt is, hogy a város közönsége nevében koszorút helyez az elhunyt reklor ravatalára és temetésén testületileg részt vesz. Az egyetem tanácsa csütörtök- délelőtt rendkívüli Ülést tartott és az ülésen az egyetem halottjának temetését beszélte meg. Az egyelem előcsarnokában ravatalozzák föl és onnan temetik pénteken délután 5 órakor. A ravat It az egyetemi ifjúság diszőrsége őrzi Az egyetem központi épületének főbejáratánál pedig két államrendőr áll csütörtök reggel óta őr,éget? A temetés a kálvinista egyház puritán szertartása szerint fog lefolyni. Imádkozik Bakó László szegcdi ref. lelkész, az Egyetem nevében búcsúbeszédet tart P/etffer Péter prorektor, mig az orvosi kar nevében dr. Demeter Qyörgy orvoskeri dékán mond emlékbeszédet. Dr. Ravasz László püspök fflásirányu sürgős elfoglaltsága miatt nem vállalhatta ax egyházi szertartást. , . A szertartás után a gyászmenet a belvárosi temetőben lévő díszsírhelyre kiséri az elhunyt professzort, hol az intézetek revében és az egyetemi ifjúság részéről tartanak beszédeket. Az elhunyt reklor helyettese az előző évi rektor, dr. Pfeiffer Péter prorektor lesz. A Devizák özpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 128 papirkoronával. Magyarfalók tragikus pusztulása. Nngyíaknak kettős szenzációja van. Makó, május 15. (Saját tudósítónktól.) Boldog Magyarország idejéből csengenek még a fülünkbe azok a nevek, amelyeket most a hir kapott szárnyra. Viselőjük zorsán, váratlan elmu hátén cseít meg, hogy Kicsiny Miklós román lelkész felkapta az asztalon lévő súlyos tintatartót és azt Boőr L*jos fejéhez vágta: halántékon találta és szörnyethalt. lásukon egy pillanatig el kell gondolkoznunk. Más verzió szerint a tintatartóra nem is volt n - i T « M n r m v .üLir _ it i _ jr __ m .. . _ w v/a» Boőr Lajos, A Csanádvármegyé szégyenláblá Ján, amelyet a Fehérváry-korszak megbélyegzésére állítottak fel, ott szerepel a neve a kevesík között, akik Cseresnyés János darabontfőispánt iktatták. Nagylaki evangélikus pap volt, akinek szélsőséges pánszláv érzelmeit mindenki ismerte. Mieysrgyüiöleféből sohasem csinált titkot. Az uj oláh-uralom alatt szenátor lett Boór Lijos. Mint a közéletben szereplő nagyhangú egyén az utóbbi időben résztvett az iskolák államosiíáia körül megindult akcióban, melynek leghevesebb ellenzője, az ugyancsak nem ismeretlen Kicsiny Miklós román lelkész ?oü. Kemény harcokat vívtak e kérdésben, amelyeknek tárgyalása közben az ellenfeleket a tettlegességig bevitették fel a szenvedelmek. Egy ilyen tárgyalás tikalmával — mint nsgylaki megbízható egyének elmondották —, a mult ••*»> aw »Vi» szükség. A vita annyira felizgatta a lutheránus lelkészt, hogy a helyszínen szívszélhűdés ölte meg. A riéh ú msgyar időkből ugyancsak ismerősül cseng a Pattyány Uros neve is, aki Nagylak egyik leggazdagabb parasztja volt és magyar neve dícára, tipikus román. Az uj éra alatt nsgyra vitte. O ugyancsak tragikus módon fejezte bs földi pályáját. Au ója alá került az országúton. Az autójának valami baja történt s aoffőrjével együtt leszálltak, a gépkocsi elé kerültek, hogy a baj okát megkeressék. Az autó közben elindult a a gazdáját agyonzúzta. Beszélnek arrói is, hogy Pattyány az utóbbi időben aulójárali ellenőr volt s mint ilyen, az országúton az egyik kocsiról a másikra akart átszállani, ekkor történt a baleset: a hatalmas termetű ember a &ép hátsó kerekei alá került és ott msredt holtan. Tavaszra fölépitik az uj Munkásotthont. Peidi Gyula szombaton Szegedre jön. Swged, május 15. (Saját tudósítónktól.) Nem , ezáltal érték el a szegedi munkások azt, hogv ismeretlen az olvasd előtt, hogy sf szegedi mun- t néhány hónapon belül már tekintélyes összeesel kásságnak nincsen olyan otthona, ahol megfelelő rendelkeznek. A Munkásotthon-alapnak már eddig kulturális működést fejthetne ki. A sok tagot . van tulajdonában ötvenezer darab tégla, ami a számláló szervezet a Maros-utcai „Kiskaszinó" mai gazdasági viszonyok mellett jelentős összeget szűkös és kényelmetlen helyiségeiben kénytelen i képvisel, ezenkívül az alap különböző nagyobb meghúzódni. Ezekben az egészségtelen, homályos összegekkel is rendelkezik. A nagyszabású Munkáshelyiségekben kulturális, nevelő és ifjuságképező ' ~ • munkáról beszélni sem lehet. Mindenki előtt világos az, hogy a munkásoknak, akik egész napjaikat a gyárakban és műhelyekben töltik el a gépek mellett, esténkint és vasárnaponkint szükségük van olyan otthonra, ahol a szórakozás mellett megtalálják a továbbfejlődés lehetőségeit, kulturát, könyvet, folyóiratot otthon épületének felépítéséhez azonban háromszázezer téglára van szükség, nem is említve a munkabért és a többi különböző legszükségesebb anyagot. Miután a munkásság otthonát jövő tavaszra minden körülmények között fel akarja épiteni, a később kijelölendő telken, hogy az összeg minél hamarább gyarapodjon, szombaton este a KassBeszámoltúnk hetekkel ezelőtt arról, hogy «;! szálloda összes termeiben nagyszabású ünnepélyt szegedi munkásság körében akció indult meg, I rendez, amelynek bevételét kizárólag a Munkásamelynek az a célja, hogy a szervezett munkásság otthon-alap javára fordítják. A munkásság minsaját erejéből építse fel a tágas, kényelmes, dent megtett az ünnepély sikere érdekében. emeletes Munkásotthon épületét, hogy ott a szer- j Erre az alkalomra Szegedre jön Peidi Gyula vezeti élet mellett tovább tudják nevelni a munkás- \ nemzetgyűlési képviselő is. A Szeged munkatárifjuságot és kulturát tudjanak tanulni a munkás- ; sának értesülése szerint Peidi Gyula szombaton tömegek. Ez az akció a legnagyobb energiával ' este érkezik Szegedre. Részt vesz az ünnepélyen folyik a munkásság köreiben és egyetlen olyan ! és már vasárnap visszautazik a fővárosba. Peidi szervezett munkás sincsen Szegeden, aki ne ' Gyula ez alkalommal Szegeden politikai beszédet járult volna már eddig is hozzá munkabérének sehol sem fog mondani és valószínű, hogy befilléreivel a Munkásotthon felépítéséhez. A mun- . számolóját is csak a nyár végén, vagy ősszel kásság hetenkint rójja le adóját erre a célra és | fogja megtartani. A gyilkosok feleségeinek ^vallomása Budapest, május 15 A rákosszent,uilályi gyilkosság ügyében a C3ülörtöi$i tárgyafá tfjl 10 kor kezdték meg. Szuronyos fegyháiőr kíséretében Molnár Tóth Jizsefné áilo't a bíróság e'é. Fátyolos, sírásra hajló hangon mondja el val o ná ;át: — Ha tudtuk volna, hogy mit csináltak férjeink, akkor már bevallotta volni. vagy egyikünk, vagy másikunk. De megmondtuk volna, hiszen letetni annyit nen tudnánk. Vallomásában előadja, hogy sem ő, sj.n Kanozsayné semmit sem tudott, mindsn a hátuk megett történt és férje azt mondta neki, ho|y Kar;02saynak azért ed annyi pénzt, mert nagy szivesseget tett neki azzal, hogy beköltözött a rákosszenlmihályi házba és igy nem rekvirálták el. A húsvéti vakáció alaít gyermekével kiment ö is Rákossztnímihátyra és a kertet szépilgették, a gruppon csillag alakú virágágyat formált, de nem tudta, hogy ai öregasszony holtteste az alatt van. Kanozsay f írjétől a kertben megint pénzt követelt, azonban férje ekkor is ugyanazt az okot hozta fel, ő előtte, amit előbb említeti. Ezután Dunapentelére utazóit édesanyjához és mire visszatért, férjét mír letartóztatták és nem volt módjában vallomást tenni. A ruhanemüekre és ékszerekre vonatkozóiig kérdezik ezután és elég nyugodtan vá'asrol; ezután megtörténik MolnSr Tóthní szembesítése Kanozsay val, akinek szemébe mondja, hogy férjével tárgyalt a rákosszentmihályi házvételről. Kanozsay .minden gyanúsítás ellen" tiltakozik és egyre azt hangoztatja, bogy mindenről be fog bizonyosodni, hogy az nem igaz. A közönség köréten Kanozsay tagadására a megbotránkozás zúgása hallatszik. Kanozsayné, a negyedik vádlott vallatása következik ezután, akii kétrendbeli gyilkosság és kétrendbeli rablás elsövetéséníl bűnrészességgel és bünsegédséggel vádol a biróság. Nem érzi magát büaösiek, gyorsan, kinos szabályossággál megfogaimaioit mondatokban mondja el vallomását. 1921-ban ismerkedett meg Kanozsayval, azelőtt nevelőnő volt. Egy alkalommal fel akariák keresni Molnár Tóthot, aki férjének barátja volt, azonban akkor csak az asszonnyal beszéltek, másnap újra elmentek és akkor került szóba először a rákosszentmihályi házvétel. Egy izben Molnár Tóth elmondotta nekik, hogy válni késiül feleségétől, elmondja a dr. Bary ügyvéd irodájában lejátszódó eseményeket és hogyan költöztek ki Rákosazenlmihályra. A hurcolkodás idejében egy láda körvonalaira emlékszik, de tzt csak a sötétbsn látta és határozottan nem tudja, hogy láda volt-e. Pénteken a biróság nem tart tárgyalást és igy szombaton lesz a tárgyalás ötödik napja- KÜLFÖLDI HIREK. A Daily Express értesülése szerint az angol bankárok hajlandók Romániának iu millió font sterling kölcsönt nyúltam. - Erserum Kornyékén heves földrengés volt, amelynek folyik I falu elpusztult és 50 ember meghalt, - A szerb kor " mány felhívta a párisi követségéi, hogy vett mánnyal, hogy a kirá'yi párnak május 25-re tervo látogatása a szerb miniszterválság miatt buonywian > időre elhalasztatott.