Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-16 / 112. szám

SZEQED 1914 május 16 törvényhatósági választásokról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalásra. Az egységes párl csütörtökön délután értekezletet tartott, amelyen a büntetőtörvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A javaslatot Nikovényi Jenő előadó ismertette. A pártértekezlet a törvényjavaslatnak a 45. §>g terjedő részét letárgyalta s minden változtatás nélkül általánosságban és részleteiben elfogadta. Zsltvay Tibor a sajtójogi felelősség kérdésében szólalt fel, azonban a miniszterelnök és az igazsdgügyminiszter megnyugtató kijelentései után ezt a szakaszt is eredetiben fogadták el. mert a miniszterelnök nyilatkozata eloszlat minden kételyt abban az irányban, hogy teljes mértékben elitéli azt a fővárosi politikát, amelyet Wolffék már két év óta ráerőszakoltak a fővárosra. A kölcsön plaazirozáaa. A népszövetségi főbiztos hivatalában a főbiztosnál működő egyik szakértő a következőket mondotta: — A népszövetségi főbiztos a maga részéről a kölcsön plaszirozásának technikai munkájába nem folyik be. A magyar kormány ezt kizárólag a saját közegei utján inléa és pedig tudvalevőleg kedvező eredménnyel. A Nemzeti Bank megalakulása után a kölcsön elhelyezése föltétlenül meg fog történni. A népszövetségi főbiztos és a melléje rendelt szakértők a jelen pillanatban azon fáradoznak, hogy kiegyenlítsék a már összeállított költségvetést abban a formájában, amint azt a Népszövetség intenciói kívánják. Ezzel van összeköttetésben dr. Jakab Oszkár pénzügyminiszteri tanácsos londoni utazása. Dr. Jakab Oszkár a már elkészített költségvetés bemutatása céljából utazott Londonba sir Arthur Strakoschoz és mr. Salterhez, akik ott irányítják a magyar kölcsön munkálatait. A népszövetségi főbiztos továbbá most készíti elő a korona stabilizációját is, amelynek módjairól azonban pillanatnyilag közléit még nem adhatunk ki. Arrra a kérdésre, hogy vájjon a felállítandó Magyar Nemzeti Jegybank elnöke mellé a Népszövetség valóban fog e ellenőrt kirendelni, informátorunk kijelentette, hogy ellenőr kijelöléséről szó sincs, csupán egy pénzügyi tanácsadó fog a Nemzeti Bank elnöke mellé beosztatni; ennek azonban semmiféle vétó joga nem lesz, mint ahogy azt egyes híresztelések publikálták. A nemzetgyűlés munkarendje. Szombaton és hétfőn nem tart ülést a nemzetgyűlés. A keddi ülésre elkészül a bizottság a vámtarifajavaslatul, ugy hogy kedden már előreláthatólag napirendre tűzhető lesz az uj vámtarifa] ivaslat. A házszabályrevizió kidolgozására kiküldött kormánypárti bizottság a közeli napokban kezdi meg intenzív működését a házszabályrevízió nemzetgyűlési tárgyalása elölt, amely előreláthatólag csak az őszi ülésszakban lesz meg, pártközi értekezlet elé kerül a tervezet. Wolff ellenzékbe megy. A miniszterelnök hódmezővásárhelyi beszéde uj helyzetet teremtett a Wolff-párt ügyében. Wolff maga is tudatában van annak, hogy ellenzékbe vonulása cssk rövid ideig késhetik. Wolffék szándékaival ismerős forrásból azt az információt kaptuk, hogy Wolffék húzódása ezidöszerint már csak taktikai okokból történt, mert ök még mindig nem adták fsl a reményt, hogy a fővárosi törvényjavaslat körül sikerül a belügyminisztertől engedményeket elérni. Ezen a ponton azonban csalódás fogja őket érni, | MMMMMMMMMMMM^^ Huszonnegyedikén lesz a Nemzeti Bank közgyűlésemazás alapián a következőkben állapítom meg : 1. A határozathozatalban részt vehet: akinek a Magyar Nemzeti Bank legalább 25 részvényére vonatkozó jegyzését a pénzügyminiszter elfogadta; ezeknek képviselői több olyan részvényes irattal igazolt közös képviselője, akik együttvéve a Magyar Nenzeti Bmknak 25 részvényét jegyezték. 2. A részvényaláirókat arról, hogy jegyzésűket elfogadtam, az aláírási helyek utján jogon értesíteni. 3. Az alakuló közgyűlésen való részvételre kizárólag azok a belépő-jegyek jogosítanak, amelyeket folyó hó 22. napján délelőtt 10 és délután 6 óra közt a Pénzintézeti Központ ad ki. Ugyanott vehetők át a szavazási jog gyakorlására jogosító igazolványok. 4. A belépőjegyek és az igazolványok kiszolgáltatása céljából be kell mutifni a< aláírási helynek arra vonatkozó elismervényét, hogy a befizetés megtörtént, a jegyzés elfogadására vonatkozó értesítést és valamennyi okmányt, amely a személyazonosságot, képviselő és meghatalmazottak tekintetében pedig a képviseleti jogosultságot is az igazoló hely által megfelelőnek talált módon bizonyítják. A közgyűlésen meghatalmazott minőségben nem részvényes is résztvehet. 5. A részvényest minden 25 részvény uián egy szavazat illeti meg. 400 szavazatnál többet azonban senki sem, sem saját nevében, sem képviselői, vagy meghatalmazotti minős ígbjn, sem a mondott címeken együttvéve nem gyakorolhat. Budapest, május 15. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank alakulö közgyűlésére az alábbi meghívót bocsátotta ki: A Magyar Nemzeti B mk alakuló közgyűlését Budapesten 1924 május 24 én délelőtt lo órakor tartja a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az alakuló közgyűlés tárgysorozatát az 1924. évi V. t.-c. 13. § ában nyert felhatalmazás alapján a következőkben állapítom meg: 1. Az alakuló közgyűlés megnyitása a pénzügyminiszter vagy képviselője részéről, a meghívó törvényszerű közzétételének és a határozatképességnek megállapítása, ideiglenes jegyzőkönyvvezető és két ideiglenes szavazatszedő kiküldése. 2. Az alakuló közgyűlés elnökének jegyzőkönyvvezetőjének, két jegyzőkönyvhitelesitőjének, valamint két végleges szavazatszedőnek válasz tása. A közgyűlés elnökét, akár a részvényjegyzők, akár más jelenlevő személyek közül lehet választani. 3. Az alaptőke megtörtént jegyzésének és az alaptőkére az alapítási terezet szerint teljesített befizetések megállapítása. Határozathozatal az 1924 évi V. t.-c. kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadás) és ezzel a Magyar Nemzeli Bank megalakítása iránt. Az alakuló közgyűlésen mindenki részt vehet, akinek legalább egy egész részvényre szóió jegyzését a pénzügyminiszter elfogadta. A szavazat jogra és a szavazás módjára vonatkozó rendelkezéseket az idézett törvényes felhatalNliniszteri felszólalások mentelmi ügyekben. Budapest, május 15. A nemzetgyűlés csű- | törtöki ülését 11 óra előtt Scttovszky Béla el?yitoUa meg. Nap renden a nemzelgyülés költségvetése, amelyet Urbantcs Kálmán ismerW-^P^Bl Kiss Pál a parlamenti gyorsírók fizetésének rendezése érdekében szólal fel. uiíC«- az\ yálwzolja, hogy a gyorsírók magasabb fizetési osztályokba léphetnek. Hegymegi indítványára szavaznak s ekkor kiderül, hogy a képviselők nincsenek határozatképes számban. Szünet után Scttovszky elnök szavazásra bocsátja Hegymegi indítványát. A nemzetgyűlés többsége az indítványt elveti. Ezután Édes Antal, a könyviári bizoltság előadója terjeszti be a bizottság jelentését, amelyet a Hát tudomásul vesz. Utána áttérnek a mentelmi ügyek tárgyalására. Héjj Imre Szakács József mentelmi ügyét ismerteti. Szakács Józsefet sajtó utján elkövelett rágalmazás vétsége miatt kérte ki a törvényszék. A bizottság javasolja, hogy Szakács József mentelmi ügyét az ügyből kifolyólag függesszék fel. A nemzelgyülés azonban nem jogadja el a mentelmi bizottság javaslatát és Szikács J Jzsef mentelmi ügyét nem függeszti fel. Az elnök ezután ujabb szünetet rendel el. Szünet után Szakács József második mentelmi ügyében a nemzetgyűlés a mentelmi jog felfüggesztése mellett dönt. A rágalmazással vádolt Nagy Ern5 mentelmi ügyében a nemzelgyülés ugyancsak a mentelmi jog felfüggesztése mellett foglal állást. Ugyancsak felfüggesztik Klárik Ferenc mentelmi jogát is. Nagy Ernő második mentelmi ügyének tárgyalásánál Propper Sándor szólal fel. A bizottság határozatával szemben a mentelmi jog felfüggesztését ellenzi. A Ház azonban Nagy Ernő mentelmi jogát felfüggeszti ez ügyből kifolyólag Í8. Nagy Ernő harmadik mentelmi ügyénél Nikovényi előadó ismerteti a bizottság jelentéséi, amely szerint Nagy Ernő 1919 ben Munkácson egy beszédet tartott, amelyen többek közölt azt mondta, hogy az urakat ki keli irtani és más hasonló láziló kifejezéseket tett. Ezért hűtlenség miatt kéri a királyi ügyészség Nagy Ernő Kiadatását. A mentelmi bizottság a bűncselekmény beigazolását látja fennforogni és ezért a mentelmi jog felfüggesztését javasolja. Rupert Rezső megállapítja, hogy itt egy Nagy Ernő ellen meginditott hajszáról van szó, mert csak azután indították meg ellene az eljárást, miután képviselő lett. Javasolja, hogy a mentelmi jogát ne függesszék fel. Pesthy Pál igazságügyi miniszter kijelenti, hogy a biróság a forridalom utáni időkben tul volt halmozva és igy érthető, hogy ez az ügy előbb nem tudott elintéződni. Minthogy a zaklatás esete nem forog fenn és a megkeresés tárgya bűncselekmény, kéri a mentelmi bizottság javaslatának az elfogadását. Drózdy Oyőző különösnek tartja, hogy a kormánynak egyik tagji mentelmi ügyben felszólalt. Rakovszky István csatlakozik Drózdy Győző és Rupert Rezső álláspontjához. Fejtegeti, hogy eddig nem volt szokásban az, hogy a kormánynak valamelyik tagja szólaljon fel mentelmi ngyben, elismeri azonban, hogy ez ellen formailag semmi kifogást nem lehet (enni. Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel ezután. Képviselő ur azzal támadott meg, hogy beleavatkozom a mentelmi ügyekbe és befolyásolom a Ház határozathozatalát. Eddig nem szólaltam fel egyellen egy mentelmi ügyb:n sem. A képviselő ur beszéde közben egyszer szóltam közbe olyan értelemben, hogy számtalan precedens van arra, hogy miniszter mint képviselő felszólalt a mentelmi ügyekben, anélkül, hogy ezzel a Házat befolyásolni akarná'. Pesthy Pál igazságügy miniszter megállapítja, hogy nem tett olyan kijelentést, amely szerint ö az előadó javaslatát a kormány részéről védeni akarná. Propper Sándor a zaklatás esetét látja fennforogni és azért kéri, hogy a kormány a mentelmi jogot ne függessze fel. Rakovszky Isiván személyes kérdésben szólal fel, és bizonyítja, hogy ő a miniszterelnökre semmit sem mondott. Rupert Rezső személyes kérdésben szólal fel és újból állilja, hogy Nagy Ernő ellen hajszáról van szó. Pesthy Pál igazságügyminiszter kijelenti, hogy zaklatás esete nem forog fenn. Nikovényi Jenő előadó felszólalása u án a nemzetgyűlés Rupert Rezső indítványát elveti és a mentelmi bizottság javaslatát fogadja el. Dénes István kétrendbeli Ernszt Sándor egyrendbeli menle'mi ügyében a nemzetgyűlés ugy határozott, hogy a mentelmi jogot ez ügyekből kifolyólag nem függeszti föl. A rágalmazással vádolt Prónay Qyörgybáró, Szilágyi Lajos és Nagf Ernő nemzetgyűlési képvisdők mentelmi ügyében a nemzetgyűlés a menteimi jog felfüggesztése mellett döntött. Hasonlókép döntött a nemzetgyűlés a párviadal vétsége miatt feljelentett Fábián Béla és Rencies János mentelmi ügyében is. Rupert Rezső mentelmi ügyében a nemzetgyűlés a mentelmi jogának a felfüggesztése mellett döntött Az elnök ezután a vitát félbeszakította, napirendi javaslatot tett, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják a mai napirenddel. Az ülés délután 2 órakor ért véget.