Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

SZEOBD 1924 május 15 fáradozott a hallgatóság és a tanári kar szo­ciális problémáinak megoldásán, ellátta kated­ráját, vezette a rektori hivatalt, de maradt még ideje arra is, bogy a .Csaba" bajtársi szövet­ség magiszteri tisztjét betöltse és megszervezze az Egyetemi Barátok orvosi szakosztályát, amely­nek élén aztán igen értékes tevékenységet fejtett ki. Irodalmi téren is eredménnyel működött. Hazai, de különösen külföldi szaklapokban meg­jelent tanulmányaival és értekezéseivel tette 1 ismertté nevét. Legszívesebben korszövettani kérdésekkel foglalkozott és néhány probléma megoldásihoz nagyon fontos anyagot szolgál­tatott kutatásai eredményével. Dr. Veszprémy Dezsőt feleségén s két kis gyermekén kivül számos barátja és tisztelője gyászolják. Végtisztességéröl természetesen az egyetem gondoskodik. Az egyetemi tanács csütörtökön rendkívüli ülésre ül össsze, hogy megállapítsa a temetési szertartás részleteit. A temetés 16-án, pénteken délután lesz a központi egyetem aulájából. Az egyetem gyászában a város haté- j sága is részt vesz. A város közönsége nevében koszorút helyez az elhunyt rektor koporsójára és a temetésen a tanács testületileg jelenik meg. MWMMMMMÍMMMM^^ H Nemzeti Bank főtanácsa. Budapest. május 14. (Tudósítónk jelentése.) Megindultak a tárgyalások, hogy a buda­pesti bankok vezérei közül kik fognak helyet foglalni a megalakuló uj Magyar Nemzeti Bank főtanácsában. Korányi pénzügyminiszter ígéretet lett a pénzintézeteknek, hogy a képviseleük részéről négyen bekerülhetnek a főtanácsba. A bankok vezérei között versengés indult meg, hogy a rendelkezésre bocsátott négy helyet kivel töltsék be. Ugy értesültünk, hogy a tárgya­lások során az a megoldás lépett előtérbe, hogy sorsolással fogják eldönteni, hrgy kik kerüljenek be a főtanácsba. fopovict a jegybank alakulásáról. Popovics Sándor a nemzeti jegybank alakuló közgyűléséről a következőket mondotta : — A jegybank megalakulásával kapcsolatban olyan hirek jelentek meg, hogy a magyar nem­zeti jegybank május 17-én tartja alakuló köz­gyűlését. Én ugy tudom, hogy az alaku'ó köz­gyűlés összehívására vonatkozó hirdetmény már a holnapi hivatalos lapban meg fog jelenni és a közgyűlésre szóló meghívókat 2—3 nap múlva szétküld k. A jegybank ügyrendjére vonatkozó tanácskozások állandóan folynak, továbbá a fő­tanács megvalósítására vonatkozó módozatokra is. Ami a személyi kombinációkat illeti, ezzel kapcsolatbon csak Schober Bélának, a jegybank igazgatójának kinevezéséről volt szó. Egyéb személyekről szóló kombinációk még túlságosan koraiak volnának és még arról sem volt szó, hogy a jegybank tisztviselői karán fogunk-e változtatásokat eszközölni. A korona állandósulása a jegybank kialaku* lásával szoros összefüggésben van. Én részem­ről teljes bizalommal tekintek a korona állan­dósulása elé, amely néze em szerint juliusban fog megtörténni. Hogy milyen árszinten, arra nézve egyelőre még nem lehet kombinációkba bocsátkozni. A nemzetgyűlés hármas bizottsága tárgyalta a vámtarifa javaslatot. Budapest, május 14. A nemzetgyűlés köz­gazdasági, pénzügyi és földmivelésügyi együttes bizottsága Hermann Miksa elnökletével ma dél­után kezdte meg az autonom vámtarifa törvény­javaslat általános tárgyalását. Görgey István a törvényjavaslat előadója is­mertette a vámtarifa megalkotásánál szem előtt tartott általános gazdasági irányelveket. V/alkó Lajos kereskedelemügyi miniszter rá­mutatott azokra az eltolódásokra, amelyek a háború után a mezőgazdasági termények és az ipari cikkek árának egymáshoz való viszonyá­ban beálltak. Fejtegette a vámok emelésének szükségességét. Helnrich Ferenc felszólalása után Sándor Pál kérte a bizottságot, hogy az idő előrehaladott­ságára való tekintettel a javaslat tárgyalását halasszák holnap délutánra. Az elnök indítványára kimondta a bizottság, bogy a tanácskozásokat holnap délután folytat* ják. Az értekezlet 8 óra után ért véget. A szociáldemokraták harcos kűldelme a vámtarlfajavaalat ellen. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója ma délelőtt értekezletet tartott és adminisztra­tív kérdések elintézése után a vámtarifajavaslat ügyével foglalkozott. A csoport elhatározta, hogy 1 a javaslat ellen a legélesebb harcot indítja a i nemzetgyűlésen, minthogy abban' felfogása 1 szerint nem védő, hanem a tiltóvámok érvé­i nyesülnek. Hz uj büntetőnovefila. Budapest, május 14. Az igazságügyminiszter , ma terjesztte be a büntetőnovellát, melynek főbb ( intézkedései a követKezők: 1 A politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése < tekintetében elrendeli a javaslat, hogy az eddigi megszorításokon kivül az elitéit nem vehet részt politikai jellegű gyűlés rendezésében, nem lehet politikai lapnak szerkesztője, vagy kiadója, sem politikai tartalmú közleményt nem tehet közzé sajtó utján. Az, akit foglalkozásának gyakorlásától eltiltanak, elveszti iparigazolványát és az Ítéletben meghatá­rozott ideig nem lehet a megjelölt minőségű ke­reskedelmi cég vezetője sem. Ezek a szigorú rendelkezések a novella szerint nem alkalmazhatók az irói és hírlapírói műkö­désre, ha a bűntényt sajtó utján követték el. Az igazgatás tekintetében elrendeli a novella, hogy aki sajtó utján, vagy egyébként bűntett, vagy vétség elkövetésére felhív, azt, ha a büntettet el nem is követték, mint felbujtót kell büntetni. A vallásnak és a vallás szabad gyakorlata elleni bűnténynek tekintetében igen fontos rendelkezése a novellának, hogy vétséget követ el, aki Istent, a vallásos hitet, az állam által bevett, vagy elismert hitfelekezet tárgyát kigúnyolja, káromkodással vagy egyébként nyilvánosan gyalázza, Büntetése öt évig ieriedhetö fogház. Ugyancsak öt évig terjedhető iuzal bünteti, aki az Istenben vetett hit, vagy a * < s érzés ellen botrányos módon izgat. . A, rágalmazás és becsületsértés tekintetében az 1S/ uulaz?s vétségét követi el, aki valakiről !Ta i w yat ál,it- amely valósága esetén az il­lető erkölcsi megbecsülését csökkentené. A párbaj. A párviadal tekintetében elrendeli a novella, hogy aki mástkigunyoi, sérteget, fenyeget, azért mert valakit párviadalra ki nem hitt, a kihívást ei nem fogadja, vagy megverekedni vonakodik, vagy í más egyéb módon párviadalra buzdít, egy évig j terjedhető fogházzal büntetendő. Ugyanígy büntetik azt, aki pusztán azért sért j meg valakit, hogy párviadalra kihívja. Rendelkezik a novella a közegészség eHeni bün­tettek tekintetében is. Hat hónapig terjedő fogház­zal kell büntetni azt, aki mást jogtalanul igazol­tat. Uj rendelkezései vannak a novellának a rab­lás, zsarolás és sikkasztás, továbbá a közveszélyes j cselekedetek tekintetében. Közüzemek sztrájkja. Aki a közösség élelmezésére szolgáló közüze­mek (gáz, viz, villanyosság) működését a mnnka abban hagyásával, különösén rongálásával meg­zavarja, büntettet követ el, amely három évig ter­jedhető börtönnel büntetendő. Aki ilyen cselek­mény tetemes elkövetésére embereket felbujt, szin­tén három évig terjedhető börtönnel büntetik. A titkos szervezetek és társaságok tekintetében a javaslat szerint vétséget követ el és súlyos bün­tetésben részesül az, "aki a hatóság ellenőrzése alól kivont és a közrendet veszélyeztető szerveze­tet alakit, irányit, vagy abban tisztséget vállal. A sajtójogi felelősség. Rendkívül fontos a sajtójogi feleiősségre vonat­kozó rész. A jelen törvény életbelépése után az eddigi 50.000 korona helyett 10.000 aranykorona, 20.000 korona helyett pedig 4000 aranykorona az uj lapok biztosítéka. Ha a sajtóterméken nincs feltüntetve a felelős személy, vagy pedig felelős­ségre más nem vonható, a nyomda tulajdonosa felelős. Ha a régebbi törvényben megállapított személyek közül senkit sem tudnak felelősségre vonni, a terjesztő felelős, feltéve, hogy a sajtóter­méknek a Btk.-be ütköző tartalmát ismerte. Ter­mészetesen nem vonatkozik a sajtótermék terjesz­tésével hivatásszerűen foglalkozó emberekre ez a rendelkezés. Igen jelentős az az intézkedés, hogyha a sor szerint következő felelős személy a törvényhozás tagja és mentelmi jogát három hónapon belül nem függesztették fel, ugy ezentúl a sorban utána kö­vetkezőre hárul a felelősség. Ha időszaki lapban ismételten büntettet, vagy vétséget követtek el, a biróság a kiszabott bünte­tésen felül három hónapig terjedhető időre be­tilthatja a lap megjelenését. Ha egy éven belül öt­ször követnek el bűncselekményt a lapban, feltét­lenül be kell tiltani az illető orgánumot. Ezek a sajtójogi rendelkezések egészen uj mederbe tere­lik a sajtóügyeket. A megrögzött bűntettesekről szóló fejezet a do­logházba, továbbá a szigorított dologházba való utalásra vonatkozik. A becsület fokozottabb védelmére a törvényjavas­lat becsületvédő különbiróságot ajánl minden kir. törvényszék mellett. Erről egyébként már részletes hiradás jelent meg. A novella második része eljárási rendelkezése­ket tartalmaz és szól a nyomozás és a vizsgálat szakában való eljárás egyszerűsítéséről, továbbá arról, hogy tettenkapás esetében, ha továbbá a terhelt beismeri a cselekményt és a bizonyítékok is emellett szólnak, nincs szükség vádiratra. Sajtó utján elkövetett bűncselekmény miatt fo­lyamatba tett bűnügyben nincs helye nyomozás­nak. A vizsgálatot a legrövidebb idón belül, le­hetőleg harminc nap alatt be kell fejezni. A való­ság bizonyítása kizárólag a főtárgyaláson történik. A gyorsított bíráskodás. A harmadik rész vegyes rendelkezéseket tartalmaz és először is szól a rögtönbiráskodás elrendelé­séről, majd pedig arról, hogy a királyi kúria a koronaügyész meghallgatása alapján feltételesen szabadságolhatja azt, akit a proletárdiktatúra össze­omlása után kibocsátott gyorsított szabályok szerint ítéltek el. •MJMMMMMMMMMMMMMMMMWMM Benes és Nincsics tanácskozása. Belgrád, május 14. A Politika marburgi munkatársa beszélgetést folytatott az odaérke­zett Benes csehszlovák külügyminiszterrel. A Politika munkatársának kérdésére Benes ki­Í elentette, hogy Nincsicciel való utolsó talál­tozása óta sok uj esemény látszódott le. Arra a kérdésre, bogy a veldesi találkozás a kisántánt konferenciájának fogható-e fel, aat felelte Benes, bogy a szóba került kérdések praktikusan csak a két államot érinti. Egyéb­iránt — mondotta Benes — Jugoszlávia és Csehszlovákia kőit bsnsőséges a viszony. — £s Románia? — kérdezte a Politika munkatársa. — Ami Romániát illeti — mondotta Benes—. nincs változás. A Politika munkatársa azonban arra követ­keztet, hogy Veldesben Romániáról is lesz sző. Veidet, május 14. Benes és Nincsics külügy­miniszterek konferenciájáról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: A kisántánt külügyminisztereinek 1924 januári összejövetele óta számos komoly, a két ország külügyi helyzetét érintő esemény történt, mi­nél fogva a csehszlovák köztársaság és az SHS királyság külügyminiszterei célszerűnek találták, hogy Benes miniszternek Rómába való útját felhasználva, Veldisben találkozzanak. A két miniszter kedden egész délután tárgyalt és a tanácskozást szerdán folytatják. E közben megállapították az érdekek azonosságát és a jövőben követendő azonos politika irányára vonatkozó teljes egyetértést. A legközelebbi konferencia időpontját a román kormánnyal egyetértően fogják megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom