Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-15 / 111. szám
1924 májas 15. SZBQBD Poincaré egyidőre visszavonul. London, május 14. A Daily Mail párisi levelezője közli, hogy Poincaré miniszterelnök bejelentette Millerand elnöknek, hogy junius elsejével le fog mondani, egyben értesítette az angol kormányt, hogy kötelességének érzi elejteni azt a találkozási tervet, amelyen a jóvátételi kérdést tárgyalták volna MacdonMddal. Ezek az első eredményei annak a győzelemnek, amelyet a francia radikális szocialisták tz általános választásokon arattak. Pdris, május 14. A londoni politikai kCrök Poincaré utódjától, Herriot-tói a francia külpolitikában nem várnak semmiféle változást. Komolyan számítanak az alábbi programm biztosítására: 1. A szakértői javaslat telje i egészében és változtatás nélkül való elfogadása. 2. Anglia és Franciaország szoros együttmüköd ése a Népszövetségben. 3. Németország felvétele a Népszövetségbe. Valószínű, hogy Macdonald a közeljövőben Poincaré utódjával találkozni fog, ha nem is a Poincaréval megbeszélt helyen. Pdris, május 14. A Daily Mail diplomáciai munkatársa {ói értesült francia politikai köiökben azt az értesítést kapta, hogy Millerand az uj kormánytól a következő három alapelv tiszteletbentartását fogja kérni: /. A Ruhr-vidéket ne ürítsék ki addig, amig Németország teljesen meg nem fizette tartozását, 2. Feltétlenül tartsák fenn Franciaország vatikáni nagykövetségét. 3. Ebben a pillanatban ne ismerjék el az orosz kormányt. Millerand péntekre magához kérette Herriot-1, a radikális szocialisták vezéréi, akivel a politikai helyzetet kívánja megbeszélni. Leon Blum szocialistavezér az Excelsior-ban kijelenti, hogy Franciaország feltétlenül meg akarja valósítani a gyakorlatban a szakértők véleményét és reméli, hogy a német birodalmi gyűlésben többsége le6z a javaslatnak. A francia szocialista párt még ebben a hónapban kongresszust hiv össze, hogy a szociaiistáknik az uj kormányba való belépését megvitassa. A Mattn jelentése szerint Poincaré egy időre visszavonul a politikai élettől. Tardieu pedig azzal a tervvel foglalkozik, hogy végleg szakit a politikával. Szolnokra tették át a csongrádi bombamerénylet összes aktáit. A főíárgyalást is Szolnokon tartják meg. Szeged, május 14. (Saját tudósítónktól.) Nem egyszer számolt be a Szeged sz elmúlt hónapok és hetek folyamán a legutolsó karácsony másodnapján elkövetett borzalmas csongrádi bombamerénylet bűnügyinek minden fázisáról, hogy a nagyközönség állandóan tájékozott legyen az egész bűnügyi eljárásról. A föltujtással vádolt Piroska-fivérek szabadlábrahelyezése után, most ismét egy szenzációs fordulatról számolhat be a Szeged munkatársa. A bünügy most már a vizsgálat legutolsó stádiumában van, ugyanis Zombory János vizsgálóbíró — mint ismeretes — hetekkel ezelőtt személyesen kiszállóit Csongrádra és kihallgatta az ügy összes tanúit. Ezután az iratokat kifidták dr. Szabó József egyetemi tanárnak, törvényszéki orvosszakértőnek, aki ezeknek áttanulmányozása után, hozzákezdett a gyanúsítottak elmeállapotának megfigyeléséhez. A megfigyelés már majdnem befejeződött és igy a viz'gálat is utolsó stádiumába jutott el; nem sokára ki lehetett volna tűzni a főárgyalást, amely iránt már előzetesen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nem régiben azután a gyanúsítottak képviselője felterjesztést nyújtott be a törvényszékhez, amelyben kérle a vizsgálat kiterjesztébét. Erről az indítványról még határozni Mi ennek a titka? Jártam valamikor én is kőztük, próbáltam utánozni őket, de minden elmésség a torkomba fagyott. Szimplábbá váltam a rendesnél is, egyetlen ötlet nem jutott az eszembe, ha megszólaltam, jóindulatulag figyelmeztettek. — Nézd, a jó öreg Moravcdk most akadémikus lett, talán elvállal téged is olcsóbban. Vagy ta'án lent járva egész mássá válnak az j emberek s csak a madártávlatból való szemlé- * let szépít meg mindent ? Tudja az Isten. Hanem azért el kell árulnom valamit, amit egy kis lány kötött gyszer a titoktartásomra. Ritka jókedvében lehetett, őszinte volt. — Tudja-e miket mondunk mi, lányok, mikor maguk olyan ábrándosan tekintenek föl az ablakba és a lovagregények szabályai szerint köszönnek ? — Semmit, hanem nyájasan bólintanak. — Azt nem vetle ész.e, hogy kacagunk is ? — Mindig kacagunk. — Na lássa! En többnyire azt mondom »nyájasan", hogy essél le a székről. Az Olga üalá.os komolyan tudja a fogai közt mormolni: még mindig itt lityegsz, vén pohos? Nem neveletlenség, vagy illetlenség ez, de mind ilyeí,7n«aiyunk- M°ndunk a*ián még mást is, de !2nm^ireN?ro?uká,ha,om' MIetre nem áruiig MJ? hlgyjen a lányoknak. Iní r h'„niegf0i3dlam a tanácsát ? Dehogy fogadtam, hrttem. (fsak most jövök rá, hogy kár volt, amikor késő. Ámbár talán inkább m,ndegy- Bob, sem lehelett, amikor most megjött egy feltűnést keltő kúriai határozat. A Kúria ugyanis elrendelte, hogy a csongrádi bombamerénylet egész ügyét a szolnoki törvényszékre tegyék át és ott tartsák majd meg a főtárgyalást is. Ezt a végzést ugyanis az előzte meg, hogy a főügyészlég fölterjesztette az ügy öss?es iratait, valamint a csongrádi merényletről szóló hírlapi tudósításokat a koronaügyészséghez, aki azzal az előterjesztéssel küldte át az egész aklacsomót a Kúriához, hogy bizonyos szempontokból célszerűnek mutatkozik, ha a főtárgyalást nem Szegeden tartanák meg. A Kúria erre ma leküldte a szegedi törvény, székhez B. I 2553| 1924—165. számú végzését. A végzés kimondja, hogy a „magyar királyi Kúria 1924 máju3 7-jk napján megtartott nyilvános tárgyaláson a követkaző végzést hozta • A Kúria a biróküldés iránt előterjesztett indítványnak helyt ad és az illetékes szegedi törvényszék helyett a szolnoki törvényszéket delegálja." A végzés indokolása kimondja, hogy Szegeden és vidékén részben a terhellek mellett, részben pedig azok ellen olyan hangulatkeltés folyik amely alkalmas arra, hogy a közönség körében olyan izgalmat váltson ki, amely a társadalom más köreire is elterjedne, a közbiztonságot és a közbékéi súlyosan veszélyeztetheti. Ezért a Kúria a felterjeszle't iratok és újságcikkek áttanulmányozása után a bűnvádi perrendtartás 29. szakaszának második bekezdése alapján ennek a bűnügynek elbírálására az illetékes szegedi törvényszék helyett a srolnoki törvényszéket küldötte ki. A végzést egyébként Ráth Zsigmond, a Kutia másodelnöke irta alá. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban kijelentenék a Szeged munkatársának, hojjy a Piroskafivérek szabadlábra helyezése u'án támadt nagy hírlapi visszhang miatt hozta meg a Kúria végzését, amikor ugyanis különösen egyes fjJvédőorgánumok fejtettek ki élénk agitációt. A bombamerénylet iratait egyébként s Kúriától azonnal és egyenessr. Szolnokra küldötték, ások már vissza sem kerültek Szegedre. A szegedi törvényszék, amely öt hónap óta nagy energiával és szaktudással dolgozok ebben az ügyben, befejezte működését A szolnoki törvényszék előreláthatólag csak őszre tudja majd kitűzni a főtárgyaiéit, mivel előbb reszleiesen át kel! tanulmányoznia a vizsgálóbírónak, ügyésznek éB tanácselnöknek az egész bünügyet. W jegyezzük meg, hogy a szegedi törvényszék — értesülésHak szerint — még a nyári szünet előtt akarta kitűzni a fő lárgyatás*. •WWWWWWWWWWWW^W^WWWWWWD A Devizáköíp<?nt közli, hogy 160 takarékkorona írfolyama egyenlő 128 papirkoronával. Szeged, május 14. (Saját tudósítónktól.) A Ferenc József Tudományegyetem Dugonics-téri központi épületének ormára szerdán délután félhat órakor fölvonták a fekete zászlókat: Dr. Veszprémy Dezső egyetemi tanár, az egyelem rektora meghalt. A halálhír villámgyorsan terjedt el a városban és általános részvétet keltett mindenfelé. Veszprémy Dezsőt mindenki ismerte ebben a tiszaparti városban, amely hajlékot adott Kolozsvár száműzött egyetemének és a száműzött egyetem tanárainak, ifjúságának. £s aki ismerte Veszprémyt, az szerette is. Korai halála nemcsak ax Alma Mater gyásza, hanem Szeged város társadalmának is, amelynek az elhunyt professzor idejövetele óta egyik legértékesebb tagjává lett. Veszprémy Dezső halálánsk híre nem ért váratlanul senkit. Éppsn egy hete, hogy súlyos betegen beszállították a? egyetem belgyógyászati klinikájára, ahol dr. Viddkovics Kamill orvosprofesszor kétszer is megoperálta. A n gybeteg rektor legyengült szervezete nem tudott már megbirkózni á súlyos betegséggel s a halál váltotta meg emberfeletti sienvedéseiiől. Mert elképzelhetetlenül sokat szenvedett sz alatt az egy hét alatt, amig az egjefem klinikájának féltve ápolt betege vol*. Betegsége hirtelen támadt és gyorsan hatalmasodolt el rajta. Szerdán reggel nagy fájdalmakkal ébredt. A tünetekből azonnsl megélte* | pitotta, hogy vskbélgyuüadása vsn. Dr Viddkovics Kamill, a sebeszeü klinika vezetője, akit a beteg professzor hozzátartozói értesítettek, azonnal beszállittatla a klinikára, ahol dr. fancsó professzor jelenlétéhen tüzetes vizsgálat után még a kora délelőtti órikbsn megoperálta. Az operáció után a beteg fájdalmai enyhültek és minden jel arra mutatott, hogy dr. Veszprémy Dezső hamarosan túlesik a krízisen. M.Vnap a beteg ismét fájdalmakat érzett. Professzortársai szükségesnek tartották az operáció megismétlését, ami rövidesen meg is történt. Ismét javulás mutatkozott után?, de csakhamar bekövetkezett a visszaesés. A vakbélgyulladás ugyanis egy égésién ritkán föllépő tünettel komplikálódott. Egy szövödmény lépett fel, amely a tápcsatorna maködését — bár az operáció idejében történt — megakadályozta és igy az orvosprofesszorok hiába követtek el mindent a beteg megmentésére, a katasztrófa bekövetkezését már nem háríthatták el. Szerdán délelőtt már szivgyengeség jelei mutatkoztak és délben a beteg elvesztette eszméletét. Ápolói megdöbbenve konstatálták, hogy az agónia következett be. A beteg nem nyerte többet vissza öntudatát és délután, néhány perccel öt óra után, hozzátartozói és kartársai körében elhunyt. Veszprémy Dezsőt alig ötvenhárom éves korában ragadta el a halál. 1871-ben született. A középiskolai tanulmányok elvégzése után a kolozsvári Ferenc Józeef-Tudományegyetem orvosi fakultására iratkozott be és sitüntetéssel szerezte meg orvosi diplomáját. Az egyetentöl nem vált meg, mint gyakornok az egyetem szolgálatába lépett. Fokonkint haladt előre. Tanársegéd, magántanár, adjunktus, címzetes rendes tanár lett, majd 1914 május 31-én a kórbonctan és a kórszövettani tanszékre nyilvános rendes tanárnak nevezték ki. Kolozsvári katedráját csak akkor hagyta el, amikor a románok 1919 májusiban átvették sz egyetemet, de azért Kolozsvárott maradt továbbra Is, egészen 1921-ig, amikor a Szegedre helyezett egyetem tanácsa az orvosi fakultás dékánjává válaw. ctia s Szegedre hívta. Az első szegedi tanévben d-kánja volt az orvosi fakultásnak, 1922-1923 ban prodékánja és a mostani 1923—1924-ik tsnévben egyhangú választással az egyetem rektor msgnificusa. Kartársai és hallgatói őszinte ragaszkodással szerették, mert tudták, hogy taíán nincs rajta kivül senki, rki annyira szivín vitette volna űgvükfc , az egyetem ügyét, mirt dr, Veszprémy D zső Meylehetősen gyenge fizikai szervezete ellenére bámulatos agilitással fáradozott « egyetem érdekében. Állandóan tárgyalt a kormánnyal, a kultuszminisztériummal, a váro s*1 az egyetem végleges elhelyezésének kerdéíérök nagyon «er?.ie volna, ha minél hamarabb biztosíthatja a szegedi ecetem állandóságát, SOKBV