Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

1924 májas 15. SZBQBD Poincaré egyidőre visszavonul. London, május 14. A Daily Mail párisi leve­lezője közli, hogy Poincaré miniszterelnök be­jelentette Millerand elnöknek, hogy junius else­jével le fog mondani, egyben értesítette az angol kormányt, hogy kötelességének érzi elej­teni azt a találkozási tervet, amelyen a jóvá­tételi kérdést tárgyalták volna MacdonMddal. Ezek az első eredményei annak a győzelem­nek, amelyet a francia radikális szocialisták tz általános választásokon arattak. Pdris, május 14. A londoni politikai kCrök Poincaré utódjától, Herriot-tói a francia kül­politikában nem várnak semmiféle változást. Komolyan számítanak az alábbi programm biztosítására: 1. A szakértői javaslat telje i egészében és változtatás nélkül való elfogadása. 2. Anglia és Franciaország szoros együttmükö­d ése a Népszövetségben. 3. Németország felvé­tele a Népszövetségbe. Valószínű, hogy Mac­donald a közeljövőben Poincaré utódjával találkozni fog, ha nem is a Poincaréval meg­beszélt helyen. Pdris, május 14. A Daily Mail diplomáciai munkatársa {ói értesült francia politikai köiök­ben azt az értesítést kapta, hogy Millerand az uj kormánytól a következő három alapelv tisz­teletbentartását fogja kérni: /. A Ruhr-vidéket ne ürítsék ki addig, amig Németország teljesen meg nem fizette tartozását, 2. Feltétlenül tart­sák fenn Franciaország vatikáni nagykövetségét. 3. Ebben a pillanatban ne ismerjék el az orosz kormányt. Millerand péntekre magához kérette Herriot-1, a radikális szocialisták vezéréi, akivel a politi­kai helyzetet kívánja megbeszélni. Leon Blum szocialistavezér az Excelsior-ban kijelenti, hogy Franciaország feltétlenül meg akarja valósítani a gyakorlatban a szakértők véleményét és reméli, hogy a német birodalmi gyűlésben többsége le6z a javaslatnak. A francia szocialista párt még ebben a hó­napban kongresszust hiv össze, hogy a szo­ciaiistáknik az uj kormányba való belépését megvitassa. A Mattn jelentése szerint Poincaré egy időre visszavonul a politikai élettől. Tardieu pedig azzal a tervvel foglalkozik, hogy végleg szakit a politikával. Szolnokra tették át a csongrádi bombamerénylet összes aktáit. A főíárgyalást is Szolnokon tartják meg. Szeged, május 14. (Saját tudósítónktól.) Nem egyszer számolt be a Szeged sz elmúlt hóna­pok és hetek folyamán a legutolsó karácsony másodnapján elkövetett borzalmas csongrádi bombamerénylet bűnügyinek minden fázisáról, hogy a nagyközönség állandóan tájékozott le­gyen az egész bűnügyi eljárásról. A föltujtással vádolt Piroska-fivérek szabadlábrahelyezése után, most ismét egy szenzációs fordulatról számol­hat be a Szeged munkatársa. A bünügy most már a vizsgálat legutolsó stádiumában van, ugyanis Zombory János vizs­gálóbíró — mint ismeretes — hetekkel ezelőtt személyesen kiszállóit Csongrádra és kihall­gatta az ügy összes tanúit. Ezután az iratokat kifidták dr. Szabó József egyetemi tanárnak, törvényszéki orvosszakértőnek, aki ezeknek át­tanulmányozása után, hozzákezdett a gyanúsí­tottak elmeállapotának megfigyeléséhez. A meg­figyelés már majdnem befejeződött és igy a viz'gálat is utolsó stádiumába jutott el; nem sokára ki lehetett volna tűzni a főárgyalást, amely iránt már előzetesen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Nem régiben azután a gyanú­sítottak képviselője felterjesztést nyújtott be a törvényszékhez, amelyben kérle a vizsgálat ki­terjesztébét. Erről az indítványról még határozni Mi ennek a titka? Jártam valamikor én is kőztük, próbáltam utánozni őket, de minden elmésség a torkomba fagyott. Szimplábbá vál­tam a rendesnél is, egyetlen ötlet nem jutott az eszembe, ha megszólaltam, jóindulatulag figyelmeztettek. — Nézd, a jó öreg Moravcdk most akadé­mikus lett, talán elvállal téged is olcsóbban. Vagy ta'án lent járva egész mássá válnak az j emberek s csak a madártávlatból való szemlé- * let szépít meg mindent ? Tudja az Isten. Hanem azért el kell árulnom valamit, amit egy kis lány kötött gyszer a titoktartásomra. Ritka jókedvében lehetett, őszinte volt. — Tudja-e miket mondunk mi, lányok, mikor maguk olyan ábrándosan tekintenek föl az ab­lakba és a lovagregények szabályai szerint kö­szönnek ? — Semmit, hanem nyájasan bólintanak. — Azt nem vetle ész.e, hogy kacagunk is ? — Mindig kacagunk. — Na lássa! En többnyire azt mondom »nyájasan", hogy essél le a székről. Az Olga üalá.os komolyan tudja a fogai közt mormolni: még mindig itt lityegsz, vén pohos? Nem ne­veletlenség, vagy illetlenség ez, de mind ilye­í,7n«aiyunk- M°ndunk a*ián még mást is, de !2nm^ireN?ro?uká,ha,om' MIetre nem árui­ig MJ? hlgyjen a lányoknak. Iní r h'„niegf0i3dlam a tanácsát ? Dehogy fogadtam, hrttem. (fsak most jövök rá, hogy kár volt, amikor késő. Ámbár talán inkább m,ndegy- Bob, sem lehelett, amikor most megjött egy feltűnést keltő kúriai határozat. A Kúria ugyanis elrendelte, hogy a csongrádi bombamerénylet egész ügyét a szolnoki törvény­székre tegyék át és ott tartsák majd meg a fő­tárgyalást is. Ezt a végzést ugyanis az előzte meg, hogy a főügyészlég fölterjesztette az ügy öss?es iratait, valamint a csongrádi merénylet­ről szóló hírlapi tudósításokat a koronaügyész­séghez, aki azzal az előterjesztéssel küldte át az egész aklacsomót a Kúriához, hogy bizonyos szempontokból célszerűnek mutatkozik, ha a fő­tárgyalást nem Szegeden tartanák meg. A Kúria erre ma leküldte a szegedi törvény, székhez B. I 2553| 1924—165. számú végzését. A végzés kimondja, hogy a „magyar királyi Kúria 1924 máju3 7-jk napján megtartott nyil­vános tárgyaláson a követkaző végzést hozta • A Kúria a biróküldés iránt előterjesztett indít­ványnak helyt ad és az illetékes szegedi tör­vényszék helyett a szolnoki törvényszéket de­legálja." A végzés indokolása kimondja, hogy Szege­den és vidékén részben a terhellek mellett, rész­ben pedig azok ellen olyan hangulatkeltés folyik amely alkalmas arra, hogy a közönség körében olyan izgalmat váltson ki, amely a társadalom más köreire is elterjedne, a közbiztonságot és a közbékéi súlyosan veszélyeztetheti. Ezért a Kúria a felterjeszle't iratok és újságcikkek át­tanulmányozása után a bűnvádi perrendtartás 29. szakaszának második bekezdése alapján ennek a bűnügynek elbírálására az illetékes szegedi törvényszék helyett a srolnoki törvény­széket küldötte ki. A végzést egyébként Ráth Zsigmond, a Kutia másodelnöke irta alá. Illetékes helyen ezzel kapcsolatban kijelen­tenék a Szeged munkatársának, hojjy a Piroska­fivérek szabadlábra helyezése u'án támadt nagy hírlapi visszhang miatt hozta meg a Kúria végzését, amikor ugyanis különösen egyes fjJ­védőorgánumok fejtettek ki élénk agitációt. A bombamerénylet iratait egyébként s Kúriá­tól azonnal és egyenessr. Szolnokra küldötték, ások már vissza sem kerültek Szegedre. A szegedi törvényszék, amely öt hónap óta nagy energiával és szaktudással dolgozok ebben az ügyben, befejezte működését A szolnoki törvényszék előreláthatólag csak őszre tudja majd kitűzni a főtárgyaiéit, mivel előbb reszleiesen át kel! tanulmányoznia a vizsgálóbírónak, ügyésznek éB tanácselnöknek az egész bünügyet. W jegyezzük meg, hogy a szegedi törvényszék — értesülésHak szerint — még a nyári szünet előtt akarta kitűzni a fő lárgyatás*. •WWWWWWWWWWWW^W^WWWWWWD A Devizáköíp<?nt közli, hogy 160 takarékkorona írfolyama egyenlő 128 papirkoronával. Szeged, május 14. (Saját tudósítónktól.) A Ferenc József Tudományegyetem Dugonics-téri központi épületének ormára szerdán délután félhat órakor fölvonták a fekete zászlókat: Dr. Veszprémy Dezső egyetemi tanár, az egyelem rektora meghalt. A halálhír villámgyorsan ter­jedt el a városban és általános részvétet keltett mindenfelé. Veszprémy Dezsőt mindenki ismerte ebben a tiszaparti városban, amely hajlékot adott Kolozsvár száműzött egyetemének és a száműzött egyetem tanárainak, ifjúságának. £s aki ismerte Veszprémyt, az szerette is. Korai halála nemcsak ax Alma Mater gyásza, hanem Szeged város társadalmának is, amelynek az elhunyt professzor idejövetele óta egyik legér­tékesebb tagjává lett. Veszprémy Dezső halálánsk híre nem ért vá­ratlanul senkit. Éppsn egy hete, hogy súlyos betegen beszállították a? egyetem belgyógyászati klinikájára, ahol dr. Viddkovics Kamill orvos­professzor kétszer is megoperálta. A n gybeteg rektor legyengült szervezete nem tudott már megbirkózni á súlyos betegséggel s a halál váltotta meg emberfeletti sienvedéseiiől. Mert elképzelhetetlenül sokat szenvedett sz alatt az egy hét alatt, amig az egjefem klinikájának féltve ápolt betege vol*. Betegsége hirtelen támadt és gyorsan hatal­masodolt el rajta. Szerdán reggel nagy fájdal­makkal ébredt. A tünetekből azonnsl megélte* | pitotta, hogy vskbélgyuüadása vsn. Dr Vidd­kovics Kamill, a sebeszeü klinika vezetője, akit a beteg professzor hozzátartozói értesítettek, azonnal beszállittatla a klinikára, ahol dr. fancsó professzor jelenlétéhen tüzetes vizsgálat után még a kora délelőtti órikbsn megoperálta. Az operáció után a beteg fájdalmai enyhültek és minden jel arra mutatott, hogy dr. Veszprémy Dezső hamarosan túlesik a krízisen. M.Vnap a beteg ismét fájdalmakat érzett. Professzor­társai szükségesnek tartották az operáció meg­ismétlését, ami rövidesen meg is történt. Ismét javulás mutatkozott után?, de csakhamar be­következett a visszaesés. A vakbélgyulladás ugyanis egy égésién ritkán föllépő tünettel komplikálódott. Egy szövödmény lépett fel, amely a tápcsatorna maködését — bár az ope­ráció idejében történt — megakadályozta és igy az orvosprofesszorok hiába követtek el min­dent a beteg megmentésére, a katasztrófa be­következését már nem háríthatták el. Szerdán délelőtt már szivgyengeség jelei mu­tatkoztak és délben a beteg elvesztette eszmé­letét. Ápolói megdöbbenve konstatálták, hogy az agónia következett be. A beteg nem nyerte többet vissza öntudatát és délután, néhány perccel öt óra után, hozzátartozói és kartársai körében elhunyt. Veszprémy Dezsőt alig ötvenhárom éves ko­rában ragadta el a halál. 1871-ben született. A középiskolai tanulmányok elvégzése után a kolozsvári Ferenc Józeef-Tudományegyetem or­vosi fakultására iratkozott be és sitüntetéssel szerezte meg orvosi diplomáját. Az egyetentöl nem vált meg, mint gyakornok az egyetem szol­gálatába lépett. Fokonkint haladt előre. Tanár­segéd, magántanár, adjunktus, címzetes rendes tanár lett, majd 1914 május 31-én a kórbonc­tan és a kórszövettani tanszékre nyilvános ren­des tanárnak nevezték ki. Kolozsvári katedrá­ját csak akkor hagyta el, amikor a románok 1919 májusiban átvették sz egyetemet, de azért Kolozsvárott maradt továbbra Is, egészen 1921-ig, amikor a Szegedre helyezett egyetem tanácsa az orvosi fakultás dékánjává válaw. ctia s Sze­gedre hívta. Az első szegedi tanévben d-kánja volt az orvosi fakultásnak, 1922-1923 ban pro­dékánja és a mostani 1923—1924-ik tsnévben egyhangú választással az egyetem rektor msgni­ficusa. Kartársai és hallgatói őszinte ragaszkodással szerették, mert tudták, hogy taíán nincs rajta kivül senki, rki annyira szivín vitette volna űgvükfc , az egyetem ügyét, mirt dr, Veszprémy D zső Meylehetősen gyenge fizikai szervezete ellenére bámulatos agilitással fáradozott « egyetem érdekében. Állandóan tárgyalt a kor­mánnyal, a kultuszminisztériummal, a váro s*1 az egyetem végleges elhelyezésének kerdéíérök nagyon «er?.ie volna, ha minél hamarabb biz­tosíthatja a szegedi ecetem állandóságát, SOKBV

Next

/
Oldalképek
Tartalom