Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-15 / 111. szám

ssáim ára 1500 kppana. * MMnfMl t, madOUn»í i Vatk Pmac-nlca 2. (Ffr> MHfka!«*il nemben.) Tele;sa («>KA jbeged* megjeto» M1KS kiréieléveJ mindc® ISUlfiTefiiáin ára 1SOO koma*. B!a»i*eíí«i áraki e» helyben 30000, BmJajnfu U vidiken 36000 te. Hlrdeléd trtk i Félhasábon l mm. 400, egy hasábon 800, mástél hasábon 1200. Szövegközi 2S százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig <000 kor. Szflvegkílzti kOzlemfonyek toronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. f, árfolyam. Szeged, 1924 május 15, CSÜTÖRTÖK. 111-ik szám. A vámtarifa. Egy hete áll a harc a vámtarifa körűi. A vámtarifáról szóló törvényjavaslat és a vámtarifa tervezete változtatás nélkül ment át a nemzetgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságán s bár a kormány a nemzetgyűlési tárgyalásra néhány napi haladékot adott, nagyon határozott kijelentések vannak előttünk. hogy a tervezeten a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter nem hajlandók változtatni. Azóta a vámtarifa áll a gazdasági körök érdeklődésének középpontban. A fogyasztók és a kereskedelem érdekképviseletei a megélhetés megdrágítása cimén szokatlanul éles formában támadják. Az iparosok, kivéve egyes feldolgozó iparosokat, melyek részben külföldi félgyártmányokra vannak utalva, nagyjából meg vannak elégedve vele. A nemzetgyűlés tagjai, ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt, leginkább hallgatnak. Valószínűleg az a Közmondás vezeti őket, hogy hallgatni arany. Elvégre se Sokorópátka bölcsétől, se Kuna pé. Andrástól nem lehet kivánni, hogy értsenek a vámtarifához. Csak a jobboldali ellenzékbe szorult kurzuslapok támadják a kormányt a kereskedőkkel, szocialistákkal és egyéb deslruklivokkal együtt. Náluk & lényeg mellékes mai programjuk melleit. Elég, ha a kormánynak kellemetlenkedhetnek. E furcsa csoportosulás láttára nem azt a tisztánlátás választóvizét kell rácsöppenleniazavarosn-k látszó kérdésre. El kell választani egymástól azokat, akik a jóhiszeműség aggodalmával és akik a rosszhiszeműség felfedésével köszörülik a fegyvereiket a kormány ellen. Annál is Inkább igy kell cgelekedni, mert a vámtarifa nem politikum, hanem tisztán gazdasági kérdés. A tarifa bürókban Mszfflt hossiu számitások, latolgatások után és ahhoz a kormány csak a firmáját adta a beterjesztés alkalmával. A tarifakérdés se arra nem való, hogy utána az iparosok prókátorai bizalmukat fejezzék ki a kormány iránt, se pedig arra nem használható, hogy mások papiros-kolumnáit öldöklő fegyverré akarják összesodorni. Mi hát a tarifaemelésnek a lényege? A tény az, hogy az uj autonóm vámtarifának behozatali vámtételei igen magasak; jóval magasabbak, trint a bfkében az osztrák-magyar vámtarifa tételei voltak. Ha változatlanul érvényben maradnak, az életnek minden valószínűség szerint erős megdrágulását fogják eredményezni. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a habom óta gazdasági elzárkózásnak a periódusában vagyunk. Sajnos jelenség, amellyel azonban számot kell vetnünk. Jugoszlávia, Románia, Olaszország emelik vámjaikat, Ausztria vámot vet a magyar lisztre, Csehország akadályokat gördit a magyar bor bevitele elé. Ezzel szemben nekünk van egy ezer nehézséggel kCzdő iparunk, amely cstk ugy tud munkát biztosítani alkalmazottainak, ha védelmet biztosilunk neki a kedvezőbb termelési viszonyok között levő külállamok versenyével szemben. A dolog természetéből folyóIag ennek a védelemnek ott kell a legerősebben Jelentkeznie, ahol legnsgyobb a betowatali többlet és külkereskedelmünk passzivitása. Más oldalról a vámtarifa tételeit ugy kell megállapitani, hegy a szanálási Jegyzőkönyv értelmében megindítandó kereskedelmi tárgyálások során belőlük engedhessünk s ezek az adandó ero^dmények bizonyos nekünk nyújtandó előnyöiárt csereér ékül szolgálhassanak. Aki ugyanis a nemzetközi gazdasági viszonyok elemeivei tisztában van, az tudhatja, hogy minden autonóm vámtarifa csak kere». amely a kereskedelmi szerződések megkötése alkalmával, a do ut des elve alapján nyer végleges formát és tartalmat. Amit ma a fogyasztás olcsóbbá létele cimén kövefelnek, követelni fogja a tárgyalást k megindítása alkalmával Jugoszlávia, Románia, Csehország és Ausztria. De mivel tisztelhetjük őket nekünk kedvező szerződések kötésére, ha ssját vámjainkat már eleve oly alacsonyan állapítjuk meg, hogy belőle engedni nem tudunk ? Tisztán a pillanatnyi belső helyzet szerint éppen azért a vámtarifát nem Ítélhetjük meg és nem ítélhetjük el, hanem a levitézlőben levő kurzus közgazdasági bölcseinél tovább kell látnunk és előre kell irányoznunk a tekintetünket. Akik pedig jóhiszeműen támadják a vámtarifát, azoknak egy optikai csalódására kell rámutatnunk. A kérdés, bogy olcsó lesz-e nálunk az élet, vagy drága, sz nem az autonóm vámtarifán múlik, hanem a kereskedelmi szerződéseken, a forgalom szabadságán és azon a . körülményen, hogy meg tud(uk-e a szanálással j egyidejűleg indítani az igazi termelő munkát, vsgy sem. A küzdelmet éppen azért oda kell I koncentrálni, bogy a kereskedelmi tárgyalások meginduljanak és a még megmaradt háborús forgalmi korlátozások minél előbb megszűnjenek. Szinte apodiktikus bizonyossággal lehet állítani ugyanis, hogy még az autonóm vámtarifának magas tételei mellett egész sereg cikket olcsóbban lehet majd behozni, ha megszűnnek a behozatali engedélyek, illetékek, kijárások, bejárások, melyek ma tömérdek pénzt, időt és hasznosítható energiát emésztenek meg. A mai gazdasági rendszer beteg, de a betegséget nem a vámtarifa elleni harccal kell kúrálni, hanem az okoknak megszüntetésével. A gazdasági levegő rossz, amelyben élünk. Ilyen esetekben az okos doktor levegőváltozást szokott ajánlani a betegnek, nem pedig azt, hogy a köpönyegét cserélje ki. MMAMMMMNM^^ Összeült a nemzetgyűlés. Interpellációkkal telt el az ülés. A nemzetgyűlés szerdai ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Bél?, elnök. Az ülésteremben a képviselők nagy számban vannak jelen. Az elnöki előterjesztések során az elnök értesiti a Házat Désy Zoltán hamvainak hazahozataláról és arról, hogy a temetés a parlament kupolacsarnokából csütörtökön délután történik meg. Azután felolvassák az interpellációs könyvet, összesen 16 interpellációt jegyeztek be. A vémtarifujavaeítttot a a pénzügyi bizottság ic tárgyalja. Elsőnek Bethlen István szólal fel. Bejelenti, hogy a legutóbbi ülésen, mikor a vámtarifaJavaslatot benyújtották, arra kérte a nemzetgyűlést, hogy vegye a közgardasági és a földmivelésügyi bizottság a javaslatot előzetes tárgyalás alá. Ezután ugy értesült, hogy a Ház löbb tagja azt a kívánságot terjesztette elő, | hogy a pénzügyi bizottság is tárgyalhassa ezt a javaslatot. Ez ellen nem emel kifogást és javaslatot tesz az iránt, hogy a javaslat a pénzügyi bizottság elé is kerüljön, de egyúttal kéri, hogy ez a bizotiság a már kiküldött két bizottsággal együtt tárgyalja a javaslatot. A Ház ilyen értelemben határoz. Pesthy Pál igazságügyi miniszter beterjeszti most a házasság érvényességéről és felbontásáról, a kiskorúak gyámságáról szóló törvényjavaslat módosítását célzó törvényjavaslatot, valamint a hivatali elődje állal beterjesztett és visszavont büntető novelláról sróló törvényjavaslatot. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz és javasolja, hogy a Ház a legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek napirendjén a gazdasági bizottság jelentése, a kérvények és a mentelmi ügyek tárgyalása szerepeljenek. Ezután áttérnek az interpellációkra ,nterPeI,áCÍÓb' Miután Fábián Béla és ZE QVŐZŐ n,n csenek jelen, az interpellációjukat törlik Hegymegi Pál Debrecen önkormányzati igazgatásában előforduló szabálytalanságokTárgyéban interpellál a belügyminiszterhez Szóvá teszi, hogy a debreceni nyomdavállalatnál amelynek az ügyeit a városi vweíősS és a református egyház vezetőségéből álló bizottság intézi, egy poHhtoi napilapot nyomtatnak Egyei értés címmel. Szerinte nem volt joga a városnak ahhoz, hogy az uralkodó rezSim a Dotoárck terhére politikai agitációt folytasson ananilapon keresztül és hogy a város JrízS lolilikával foglalkozzon és arra lapot Yartfon P interDelIációjában kérdi, hogy hajlandó-e a HP ScrvSszter a debreceni nyomdavállalatnál fflSszTbVaíanságokat, ezzel kapcsolatbana nyomda könyvelését és számadásait 8üfi:^vir'belüiyminiszter: TekinMM arríhogy a kérdésről ma hallok először, a dolog érdemére nem válaszolhatok. Az internpSá ó előadásából azt látom, hegy a nyomda Wíicvelőséee meg nem engedett politikai válalkrxásba oocsáikozott. A vizsgálatot le fogom f0Aíabeíücvminiszter válaszát ugy a Ház, mint az interpelláló képviselő tudomásul vette. /v törvényhatósági bizottságok újjászervezése. Hegymegi Kiss Pál beterjeszti második interoellációját a kormányhoz, amelyben azt teszi szóvá hogy a törvényhatósági bizottságok a szanálási törvényjavaslatok gyors letárgyalása érdekében feliratot intéztek a nemzetgyűléshez. Azt fejtegeti, hogy ferde beállítás volt az, amelyben az ellenzéket ugy állították be a törvényhatóságok előtt, hogy a törvényhatóságok csak elitélő'eg nyilatkozhatnak az ellenzék szerepléséről, mert állítólag az ellenzék késleltette a szanálást, azzal, hogy azt hosszasabban kívánta tárgyalni, holott valójában a kormánynak kellett volna már régebben a szanálás tervével komolyabban foglalkozni. Törvényellenes, hogy a törvényhatósági bizottságok beavatkoznak a nemzetgyűlés munkájába. A szónok ezután azt fejtegeti, hogy a mostani törvényhatósági bizottságok csak rendelet alapján állanak fönn, tehát csak a kormány jóvoltából s ezért is különös volt a kormány mellett megnyilatkozó sok bizalmi javaslat. A kormány késleltette a törvényhatóságok újjászervezését. Interpellációjában azt kérdi a kormánytól, hajlandó-e az önkormányzati igazgatásban beállott törvényellenességeket megszüntetni Bethlen miniszterelnök: A törvényhatósági bizottságok jogosan foglalkoznak politikai kérdésekkel. Ami újjászervezésüket illeti, a kormány erre vonatkozólag idejében terjesztett be javaslatot, de a Ház hosszasan foglalkozott az indemnitási javaslattal, majd kénytelen volt áttérni a szanálási javaslatra. A kormánynak is az a kívánsága, hegy a törvényhatósági bizottságok újjászervezésére vonatkozó javaslat minél előbb letárgyaltassék s a miniszterelnök reméli, hogy erre a vámtarifajavaslat letárgyalása után képes lesz a Ház. 4flll, A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. A magántisztviselők munkanélköligég6 Ezután Ptkler Emil a magdnt^Mban inkább fokozódó munkanélkülisége • 1