Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-11 / 108. szám

1914 május 11. vette, akkor jöhet a házi kezeié?. Hozzájárult az állandó választmány Traam Gyula és társa kéréséhez, hogy a nagy ér felett boltozatot húzzon és uszodát, korcsolyapályát létesíthessen, ha erre vízjogi engedélye lesz. A város azonban csak visszavonásig engedélyezte a bebol oztatást. A Stefánia-Szövetség eddig 200.000 MMMMMMM^ IZSGSS korona segélyt élvezett a várostól. Kér'e, hogy ezt két millióra emeljék. Ehhez hozzájárultakEilenbsn nem emelfe fel az állandó választmány a javadalmi hivatali alkalmazottak és a napszámosok havi dijait 145 kg. búzáról 200-ra. Ez már meghaladta a megértésük teherviselő képességét. A ruhrvidéki sztrájk. Berlin, srájus 10. Esseni lapje'entések szerint a ruhrvidéki válságban szombat délelőtt n~m történt változás. A munka valamennyi bányában továbbra is szünetel. A szénhiány következtében a nagy-pari üzemek kénytelenek voltak üzemüket mindinkább korlátozni. A vssuíjga?gMás sz esseni főpályaudvar épületén kifüggesztett plakáton tudatta, hogy 13 vonat szénhiány miatt elmaradt. A szénsztrájk miatt a rajnai hajózás is szenved. A rajnai kikötőkbe irányuló szénszállítás úgyszólván megszűnt. Miről tárgyalnak Poincaré éa Macdonald. Páris, május 10. Az Excelsior értesülése szerint Poincaré és Macdonald május 20-án a következő kírdéseket vitatják meg: 1. A gazdasági demobolizáció a Ruhr vidékén. 2. Intézkedések a csapatok biztosifására a gazdasági demobolizáció során, amely a nén et fizetések arányában fog megtörténni. 3. Garanciák és eseleges szankciók megállapítása arra az esetre, hogyha a Németbitodalom uj egyezményeket kötne. 4. A német adósság megállapítása. 5. Az 1 mokrata sajtó visszautasítja a szociáldemokrata egyes államokra eső reparációs összeg százalék j pért határozatát. A magyar bányamunkások sztrájkja. számának csökkentése. 6. A szövetségközi adósságok kérdése. Abban az esetben, ha nem kerülhet sor mindezen kérdések megvitatására, akkor ezeket egy később tartandó szövetségközi tanácskozáson fogják megbeszélni. A német szociáldemokraták népszavazást kívánnak a szakértői javaslat elfogadásáról Berlin, májú 10. A Vorwürts ma részletesen megokolja a szociáldemokraták tegnapi határozatai, ameiy szerint a szakértői javaslat e fogadásának kérdésében népszavazások kell dönteni. A Vorwárls meggyőződése szerint nagyon sok válasstó, aki a német nemzetiekre, v. gy a kommunistákra adta le szavazatát, a népszavazás során hozzá fog járulni a javaslathoz. Kült nősen áll es a megszállott területekre, ahol józan éBzszel már csak azért sem szavazhatnak a javaslat ellen, mert annak elvetése esetén az összes terheket a megszállóit területek lakossága viseli. A nem siociáideBadapest, május 10. A bányává lalalok és a sztrájkoló bánysmunkáEok között szombaton délben sem jött létre közeledés. Egy kisebb bánya munkásai, számszerint hatszázan, megegyez ek igazgatóságukkal és zavartalanul folytatják a munkát tovább. Ezzel szemben a soproni, valamint a borsodi kisebb üzemek munkásai csatlakoztak a sztrájkhoz, ugy, hogy moit már néhány jelentéktelen vállalatot leszámítva, az ország valamennyi szénbányájában sztrájkolnak a bányászok. Peyer Károly, a bányamunkások szövetségének titkára, a következőket mondotta a munkások álláspontjáról. Sajnos, ugy látszik, ez a sztrájk nagyon soká fog tartani. A bányamunkás szövetség már elkészítette első jelentését a sztrájkról és e szeiint most már megállapítható, hogy a szövetség kötelékébe tartozó munkások száma meghaladja a 28.000-t. A munkanélkül maradt munkások száma körülbelül 40.000. fMMMMMMMMMS Ezernégyszáz Nemzeti Bank-részvényt jegyeztek csak Szegeden. Szeged, május 10. (Saját tudósítónktól) Szerdán, május hetedikén zárták Ifi S;egedeti ia, éppen ugy mini sz egész ország területén a megalakítandó Nemzett Bank részvényjegyzéseit. A nyilvánosságra jultatolt jeleníésekbői megállapítható, hogy a részvényjegyzési íkció lelkes mértékben lielégiteiie a boziáfüzöit várakozásokat, amennyiben a meghatározott kvantumot lénvegesen túljegyezték éa igy nemie vall szükségessé a részvényjegyzés haláridejéntk meghosszabbítása. A szegedi hozzávetőleges eredmények néhány nap előtt már nyilvánosságra jutottak, mivel ezek az eredmények nem közelítették meg a valóságot, szükségesnek tartottuk, hogy a legautentikusabb helyen érdeklődjünk a kérdés iránt. Informátorunk kérdésünkre a következőket mondotta: — Egészen pontos és részletes kimutatás még mindig nem áll rendelkezésünkre, azonban a mai napig beszerzett adatokból annyi már kétséget kizáróan megállapítható, hogy Szeged város területén a lejegyzett részvények száma megközelíti az ezerkétszázat. (Az első félhivatalos jelentés 1126 részvényjegyzésről számolt be.) Ez az eredmény őszintén szólva jóvai alulmarad a jogos várakozáson. Sokkal, de sokkal többet vártunk Szegedtől. Hiszen az 1200 részvény értéke százhúszezer aranykorona, ami sem a város nagyságával, nem pedig a lakossá;? anyagi erejével nincsen arányban. Síászhuszezer aranykorona még a mai értékben sem kép visel valami nagy szamot, — alig kétmilliárd papifkoronával ér fel. Hogy mi a azeeediek tartózkodásának az oka, a*t nem lehet tudni, Valószínűleg a lakosság ősi és szinte közmondásos közömbössége. A Nemzeti Bank sorsa szerencsére nem Szegeden dőlt el, hiszen általában túljegyezték az alaptőkét, — A Szegeden történt részvényjegyzések a következőképen oszlanak meg a nagyobb pénzintézetek között. A Csongrádi Takarékpénztárnál 350 (ebből százat maga tz intézet jegyzett), a Magyar-Olssj Báninál 272, a Kereskedelmi Bitónál 60 (a* intézet jegyzése 25), a Kézműves Bankná* 68 (az intézet jegyzése 10) a Ma*ysr Ált János Takarékpénztárnál 97, a Bankegyesülefnél 42 (ez intézet jegyzése 25), a Szegedi Alföldi Barsknál 55, a Hangyánál 26, a May-bankban 118 részvényt jegyeztek. A szegedi pénzintézetek közül tehát a legnagyobb eredmény? a Magyar-Olasz Bank érte el. Ennek az a magyarázata, hogy ez a pénzintézet fsjtetle ki a kgagilisabb propagandát a Nemzett Bank részvényjegyzése érdekében. — A legnagyobb részvénytéfeleket fermészeteren a gyárvállafatok jegyezték. A Gyáriparosok Orstágos SiCvelsége ugyanis reparíirozta kötelékébe tartozó vállalatok jegyzését, mert minden erejével azon volf, hogy a magyar gyáripar megfdelő részt vegyen ki magának a Nemzeti Bank alapításából. Ez a rrputirozás tudomásunk szerint sikerült, ártól azonban még nincs tudomásunk, hogy a gazdaközönség körében indult hasonló akció hasonló sikerrel járt-e ? A részvényjegyzés végleges statisztikája csak néhány n:p múlva kerül nyilvánosságra és igy a végeredményt esek akkor tudhatjuk meg. A budrpesti tőzsdei válaa^áson a hivatalos liata győzőit. A budapesti áru- és • léfctőzi:de ma dé'után tartotta a gabonacsarnokban idei évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Végh Károly tÖz*det ülnök elnökölt. Az ülés iargya volt a tŐ*hücu..>ács 1923. évi jelentése, a tőzsdetagok indítványai és a 60 tőzsdei tanácsos megíálafz»á8». A közgyűlés délután 6 órakor ért véget. Ezután meg ártották a választás >kt, melyek körülbelül éjfélig húzódlak el. A vála-ztáíok során a tőzsdei vezetőség hivatalos listája győzött. MŰVÉSZEK SZEGEDEN Egyetlen napig hárman vannak Szegeden. A nagy magyar asszonyok nagyasszonya, a Gertrudok, Szilágyi örzsébetek, a Mária Teréziák hatalmas, egyetlen asszonya, — az Ady-szavak, az Ady-zenék, az Ady-imádságok héroszi fensége, a fekete pódiumok királyi dalosa - és a fenséges-nyugodt művészet nagyura, a magyar szavak régi zengő hegedőse, a kulisszák és rivaldak ösi emberura. Egyetlen napig hárman vannnak Szegeden. Jászai Mari, Pécsi Blanka és Gál Gyula. JÁSZAI MARI. Városi díszhintók várták az állomáson és egy városi nagy ur is fehér orgonával. Üdvözölni kell a magyar nagy asszonyt, aki ezekben a napokban igy jön el mi közénk a döcögő vonaton, hogy a pódiumon egy költő szavait mondja. Csak a nagy asszonyok, a nagy művészetek nagyasszonyai, a Sarah Bernhardtok, a Dusek, a Jászai Marik képesek erre, hogy az időknek végén döcögő vonatra ülnek hatalmas régi podgyászaikkal és eljönnek ide, az álmok szaharás-sivatagába, a mozdulatlanságok ragyogó kertjébe, hogy egy költő szavait mondják a szivekbe. Köszönet érte, nagy magyar asszonyok nagyasszonya. * Fehérorgonával kezében, adta a másik kezét. Kalaplevéve mondtam a nevem a vonatok előtt. — Egy szerkesztő! felelte, áh, nagy ur, kijött elébem t Aztán a kocsikhoz mentünk. A nagyasszony már a fényes hintó bársony pamlagán ült, a hágcsóra léptem. Interjút kértem, mikor lehetséges. Igy válaszolt körülbelül,' mig elindult a kocsi. Nem irtam le, csak megjegyeztem a szavakat miket a nagyasszony mondott. Talán ezek voltak: — Jaj, interjút nem adok! (Nagyon energikusan rázta meg fejét.) Én félek az újságíróktól. És mit mondjak még is ? Nem vagyok nappali színésznő 1 Este ugy fogok játszani, ahogyan tudok. Szivesen jöttem ide... Ennyit mondhatott. Aztán elhajtott a hintó. Köszöntem a kalapommal. PÉCSI BLANKA. Drága fehérorgonák illatos erdeje közt ültünk selyem fotelben, a fiotel emeletén. A lila liliomok elfeiejthetetlen hatalmas illata lengett olykor és a gyöngyvirágok is elküldték finom parfümjüket. Egy erdő ez a szoba, itt a Stefánia fölött, a zöldlevelek szintjén. Az Ady-dalok királyi dalosa a virágokat rendezte előbb. Friss vizbe tette az orgonákat. Aztán cigaretta jött párisi, Laureus. ügv ültünk csendesen a selyem fotelekben. Régi időkről beszéltünk, régi szomorú és lelkes napokról amikor mi még diákok vollunk és ugy vasárnan délelőtt összeverődve az Akadémián Pesten tanSoltunk és hurráztunk az Ady-dalok királyi 'dalosának. Sokáig beszéltünk igy, aztán igy kezdődött az interjú: — Jászai Marit idézem most, aki ezt szokta mondani: Néha a kapuban jut eszembe hocv mit kellett volna mondanom... Én is igy vaevok most, amikor már elment, akkor fog eszembe jutni, amit tulajdonképen elmondhattam volna Különben is, én az interjúnál még butább vaevok" mint máskor! ' Az elindulásról kérdezem. Igy kezdi s — Olyan banális, olyan semmi volt a kezdet Gimnáziumba jártam, hatodik osztályba. Év eleié volt, megkaptam a könyveim. És nem tudtam hogy mindenki igy van-e, leültem a könyvek mellé, bele, nagyon beléjük temetkeztem. Istenem, elképzeltem, hatodista vagyok I Mennyi minden uj lesz! Művészet, irodalom az uj könyvekben! Belémkapott egy sóhaj: Nem tudok elválni többé az irodalomtól. — Szüleim orvosnak szántak. Nem tudtam el képzelni, hogy én az egyetem rideg padjaiba menjek, sejtekről és szövetekről tanuljak és arról haS jak mindig. Éreztem hogy akkor örökre el kellene szakadnom a versektől, az irodalomtól Már w nak is. Nem engedték meg. flPSfttE SStá,^rmZetÍ Színházban a héSiS mellett. Es most nagyon sok szenvedés után. soha, egyetlen pillanatig sem bántam meg, hogy színész lettem, pedig sok esztendő után mée mindig nem ertem el semmit... Közbe kellett szólnom • — Hiszen művésznő jelenleg a pódium szuverén ural Már válaszolt is az Ady-dalok kíráiyi dalosa: