Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-10 / 107. szám

s&ágw ára 1500 korona. saftcMtstég t* todMuw ii i Cttfk fwene-Btai l. (F6{MfeftAHU nemben.) Telei»a í»-5S.Ar*«f!«l" megtel om Wöö khrételével minden •sfrXzrrsiztm ira 1500 ko!MW. Klöllxeiétl iraki Egj tselyben 30000, Bnd»ywm rt vidéken 38000 kts, Hirdetési árak i Féihasttwn t mm. 400, egy hasábon 800, más léi hasábon 12JÜ. Szflveg. közt 2S százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. SzövegkOrtt közlemények soronként 6000 korona. Családi értesítés 45000 kor. V. Molyam. Szeged, 1924 május 10, SZOMBAT. 107-ik szám. 1914. Ep a fatális évszám, amely az emberi nem históriájának legvéresebb és legfeketébb lapján szerepel, most megint aktuálisan döbben elénk, intelemnek és emlékezfelésnek. Mert hiszen már kezdik elküldeni, országszerte, nem, világszerte a tizéves találkozók meghivóit, a diákromantika e kedves, kései virágait, ezeket a furcsa mélabúval teljes nefelejcseit az örökre eltünö fiatalságnak. Ebben ax esztendőben az 1914-es ifjúság van soron, ax a végzetes és tragikus ifjúság, smely annak idején ,sor alá" s amelynek jó nagy hányada egyúttal a föld alá is került, az a fiatalság, amelynek a békés magyar költő szerint: ,ölnl kell, ölni is halni kell, halni , holott élni akart, szeretni akart, a szivére ölelni, testvéri forró öleléssel az egész világot, az egész emberiséget. Nem árt egy kissé elgondolkozni és elborongini ezen a rembrandti árnyékú és dantei szomorúsága tizéves találkozón. Mert tif esztendeje éppen, a magyar ifjúság és a német és a belga és a török és az angol és a bolgár és a szerb ifjúság szine-virága s az emberiség kertjének mindenféle fajta ékessége és reménysége, boldogsága és gyönyörűsége ott állott az élete fölkelő napjával szemben s érezie, hogy süt a nap és bitfe, bogy érdemes az élet, hogy értelme van és célja van, biztonsága és megnyugvása. Mind, mind ezek a fiatalok, ezek a kedvesek és drágák, mind, mind pályát választottak, jövői jósoltak maguknak valamennyien. A magyarok legtöbbje persze jogász akart lenni, de akadt elég, aki önkéntes szegénységet fogadva e világi éleiben, a tanári pálya tövises borostyánjára gondolt. Voltak, akik szelid és jámbor szolgái óhajtottak lenni az Ürnak, jó pásztorok a farkasok siralomvermében, vollak, akik orvosai akartak lenni a beteg testeknek és lelkeknek, vollak — lelkes és bizó álmodók —, akik a művészet igehirdetésére vállalkoztak. A végén derült ki, hogy ez a sokféle pálya meglehetősen levegőbe épült, bamarosin levegőbe is repült, mert bizony az 1914-es magyar és egyéb fiatalság rövidesen — s csak nagyon csekély kivétellel - egy pályára lépeti, az egyetlen akkor lehetséges és szükséges, értelmes és célszerű pályára: a hadi pályára. Nem akarok több civilt Idtnil - mondotta az eggkeri szadizmus őrült mámorával a vértől kótyagos és könnytől ittas vén Európa és uniformisba bujtatta a jövendő nemzedékét, országok szine szerint más és más uniformisba, hogy egy halált haljanak és egy nyomort hozzanak a szerencsétlen világnak és a reménytelen emberiségnek. Az érettségi mámora után a DUüksoor és a tűz és vér mámorát éreztették a jobb sorsra érdemes fiatalsággal, lövészárokká tették a szerelmes tavaszi ébredések völgyeit és halottas kamrává az egész földet, amely a* élet bölcsőjének teremtődött. Olyan mészárszéket csináltak Európából, amilyen nem volt és óhajtva óhajtjuk megrendüli lélekkel — ne is legyen többé, ne, ne, sohal A tizéves találkozó nagyon fájó, nagyon keserű mementó lesz az idén, olyan égbekiáltó és szivbemarkoló pacifista tanfolyam ax igaza*, f lók, az emberséges emberek számára, amely fölér minden Tolsztoj és Romáin Rolland, minden Sutlner Berta és Rabindranatb Tagore tanításával s példájával. Rettentő tanulság ex, bár a jelek szerint az emberek nagyrésze nem tud s nem akar tanulni, akár a kétbalkezes Bourbonok. Mégis, az a sofe Üres szék ax ünnepi asztalok mellett, az a aok flres szék, amelyek mindegyike a huszadik sxázsd legkiterjedtebb balalnemének diadalát jelenti, a hősi halálét (és küiönösena magyar Heldentodit), ez a sok üres szék megint csak ékesszólóbb némasággal kiált ax égre, mint a Jaurés halálba hördült hangja, amely ax emberi szolidaritás nevében egyaráni vétót mondott s gyilkosoknak, akik hazák és fajok irtottak ki egy nemzedéket az és az isteni igazság _jiiko8ok égisze alatt emberiségből. Ezeken a tízesztendős találkozókon süketebben fog összecsendülni a baráti pohár, melegebb és bensőségesebb lesz a bajtársi ölelkezés, mig kedves árnyak fognak lebegni az ifjúság és boldogság zomotora fölött. Bárcsak megfogadnék mind, magyarok és németek, angolok és franciák, bolgárok és szerbek, u költő igéit, aki a nsgy mészárlás és szörnyű dú'ás utolsó órájában ezt vallotta fájó aggyal, vérző szivvei: „Az ember ilyet többi sohse teszi" MMMMMMMMMMMMMIMIIMMM Románia támasz nélkül áll Szovjetoroszországgal való konfliktusában. Páris, május 9. Mint a Chicago Tribüné értesül, azoknak a tanácskozásoknak balsikere, melyeket Románia a Törökországgal és Japánnal kötendő defenzív szerződés érdekében még a román királyi párnak Párisba való érkfzése előtt itt megkezdett, frsrcla diplomáciai körökben nem kellett feltűnést. Franciaországnak abbeli vonakodása, hogy nem hajlandó Bessxarábia megtámadtatésa esetén Románia katonai segítségére kötelezni magát, részben a most folyó londoni angol-orosz tanácskozásokra vezethető vissza, japán és Törökország elutasító magatartásának oka az, hogy egyik ország sem szívesen keveredik háborús zűrzavarba. Mint román katonai körök értesülnek, az oroszországi vörös hadsereg most sokkal Jobban fel van szerelve, mint a lengyelországi betörés idején volt. A politikai megbízottakat az egész vörös hadseregből visszahivták, a fegyelem most a cári hadsereg fegyelmével azonos értékű. A szovjet hadsereg főerössége a lovasságban és a fejlett aviatikában áll. A házszabályrevízió és a vámtarifa ügyét tárgyalta a kormánypárt Budapest, május 9. A kormánypárt pénteken este pártértekezletet tartott, amelyen nagy számmal vettek részt a párt tagjai. A kormány részéről megjelentek Bethlen István gróf mi* niszterelnök, V/alkö Lajos kereskedelemügyi, Pesthy Pál igazségűgyminiszter, nagyatádi Szabó István földmivelésügyi és Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter. Az értekezleten Almdssy László elnökölt. Bethlen István gróf miniszterelnök megköszönte a párt tagjainak a szanálási javaslatokkal kapcsolatban kifejlett munkásságukat. Ezután Almássy László ügyvezető-alelnök bejelentette, hogy a párt részéről többen azzal a kívánsággal fordultak a párt vezetőségéhez, hogy a házszabályok revíziójának kirdisit tűzze napirendre. Ez okból javasolja a bizottság kiküldését, amely a házszabályok revíziójának kérdését tanulmány tárgyává tegye és munkálatai alapján a házszabályok revíziójára vonatkozólag á pári elé megfelelő javaslatot (erjesszen. A párt az ajánlatot egyhangúlag elfogadta, bizottságot küldött ki, melynek tagjai Berki Oyula, Botflik József, Kaas Albert báró, Karafiáth Jenő, Kenéx Béla, Nrmes Bertalan, Eörffy Imre, Rubinek István, Platthy Oyörgy, Erdélyi Aladár és Szily Tamás. Ezután az értekezlet áttért a 33 tagból álló pénzügyi ellenőrxő bizottság tagjaivá választandó 17 kormánypárti képviselő kijelölésére. Ezek a következők lettek: Biró Pál, Dréhr Imre, Erődi-Harrach Béla, Horánsxky Dezső, Hoyos Miksa gróf, Hajós Kálmán, Ivády Béla, Iklódi Szabó János, Kállay Tibor, Kenéx Béla, Mayer János, Marihal Ferenc, Neubauer Ferenc, Eörffy Imre, Ráday Qedeon gróf, Sokorópátkai Szabó István és Temesváry Imre. A kormányt támogató keresztény nemzeti gazdasági párt számára négy, a nemzeti polgári párt számára egy, az ellenzék részére tizenegy lagsági helyet tartottak fenn. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter ismertette ezután általános szempontok alapián az uj vámtarifáról szóló javaslatot. Előadásában különösen a kereskedelem és ipar érdekeit domborította ki, rámutatott -azonban arra is, hogy akkor, amikor a kereskedelem és ipar érdekei szempontjából vizsgáljuk a vámtarifa-Javaslatot, egyben az ország egyetemes érdekeit is szem előtt kell tartani. Ezután nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter ugyancsak általános szempontokra hivla fel az értekezlet figyelmét. Bejelentette, hogy a törvényjavaslatot ugy a földmivelési, mint a kereskedelmi tárca alaposan letárgyalta s ugy látja, hogy azok az elvek, amelyeket a javaslatban lefektettek, az ország egyetemes érdekeit szolgálják, Ezután gróf Bethlen István miniszterelnök szólalt fel és kifejtette, hogy a javaslat letárgyalása abból R szempontból sürgős, mert bár a szanálási akciónak integráns részét nem képezi, mégis egyik alappillére az ország közgazdasági fejlődésének. Ugyanis a vámtarifa az as alap, amelyből kiindulva a kormány elsősorban szomszédainkkal, azután a távolabb eső dllámokkal megkezdheti a kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tárgyalásokat. Tulajdonképen ezek a kereskedelmi szerződétek fogják az egyes vámtételeket véglegesíteni. Tekintse tehát a pártértekezlet a tárgyalásra kerülő törvényjavaslatot olyan keretnek, amelynek végleges alakját iulajdonkép a megkötendő kereskedelmi szerződések fogják jelenteni. Kérte az értekezletet, hogy a Javaslattal, különösen e szempontok figyelembevételével foglalkozzék. Görget István előadó ismerteti ezután részletesen a javaslatot. Utána Hoyos Miksa gróf bizonyos mezőgazdasági szükségletek behozatalát kérvényezte. Nagyatádi Szabó Islván válaszában megnyugtatta a felszólalót, bogy a kereskedelmi szerződések kötésénél mindenkire tekintettel lesznek s a vámok leszállításánál elmennek a vigső határokig. Az értekezlet ezután félbeszakította a vámtarifa tárgyalását és átfért a tisztviselőkérdés tárgyalására. Tekintettel azonban arra, hogy az idő rövidsége miatt az értekezlet a kérdés részleteiben nem tárgyalhatta volna le, elfogadta Almássy Lászlónak azt az indítványát, hogy Platthy György vezetésével egy ad hoc bizottságot küldjön ki az ügy tárgyalására a párt A bizottságot utasította az értekezlet, hogv á Kansz összes kérelmeinek letárgyalása védett haladéktalanul lépjen érintkezésbl a pénzücvi LTrfeSetnek2 credra6nyckrö1 jeleni® , A* £^kezlet folytatását holnap délután 5 előadását ' me'yCn Qörgei l8*ván ,0,ytatia . Az értekezletet pártvacsora követte, amelyen felszólalás nem történt. Hosszú minisztertanács. A minisztertanács rendkivül hosizu ideig ÍÍJ?" " éjszaka, délután hat órakor kezdődött és hajnali fél négy órakor éri vége . Miután letárgyalták a folyó ügyeknek tömegét, a vámtarifa került sorra s többórátvett igénybe. Ugyancsak hosszú és "Z'f S' lás alá vették a büntelőtön.nykönyv reform-