Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-08 / 105. szám

Eg^fgg s»áwi ára 1500 korona tmaanUaH H tóúöWv* fl t SWk ferenc-alca z. (FC­Hálí*kólával szemben.) Tele­im IW8J& .inged" megjele­lik MUO kivitelivel mindég •J0, igyei Mám ára 1500 ko­nm. r.Misetisi árak i Egy s«i«*ra helyben 30000, *ud»­JMMH H oídiken 36000 kW­Hirdetési árak i Fílbatóbon I mm! 400, egy hasábon 800, mástél hasábon 1200. SzOveg. közt 23 százalékkal drágább. AprOtiJrdetés 10 szóig 6000 kor. SzOvegközti közlemé­nyek «orortként 6000 korona. Családi értesités 45000 kor. f. ^(oijftsi). Szeged, 1924 május 8, CSÜTÖRTÖK. 105-ik szám. A német választások. Sokszor hangoztattuk és ma is valiiuk, hogy az összeomlásnak és Magyarország katesztró­fájának egyik legfontosabb tanulsága az, hegy a világpolitikától ugy elzárkóznunk, mint a meg­szűnt osztrák kapcsolat idejében történt, nem szabad. Politikailag és gazdaságilag a latin­geripán kullurkör országait a legszorosabb krp­csotatok fűzik össze és ami az egyik országban történik, sz visszahat a másikra is. A mai ma­gyar politika pedig éppen a viszonyok meg­változtatásánál fogva sokkal erösebben függ­vénye a világpolitikának, mint bármikor azelőtt. Csak a világpolitikai eltolódások eredményez­hetnek nálunk is olyan változásokat, melyek sorsunk jobbrafordulását jelentik. Ebből a szemszögletből nézve keli megítél­nünk a vasárnap lefolyt németországi választá­sokat. Németország népe vasárnap jelent meg az urnák előtt, hogy megválassza a birodalmi gyűlés 465 képviselőjét. Ma már az OsBzes választási eredményes; ismeretesek és e«ek alap­ján többé kevésbé tiszta képet lehet; alkotni a német birodalom törvényhozó testületének uj összetételéről. A császári Németországban a birodalmi gyűlésnek nem volt az a jelentősége, mint ma, mert törvényhozó hatalma erősen korlátozva volt. Úgyszólván nem volt egyéb vitaegylelnél, amely arra szolgál, hogy kifeje­7ést adjon a közhangulatnak. A ma birodalmi gyűlés igazi törvényhozó sierv s azonfelül irá­nyitója a német külpolitikának is. A választások a külpolitikának éj a társa­dalmi mérkőzésnek a jegyében folyi ie. Mint a higgadtabb német lapok megállapítják, a válasz­tások eredménye nem oly kedvezőtlen, mint aminőt vártak. A szélső pártok megerősödtek, de a középpártok, amelyek egyelőre a társa­dalmi béke fenntartásának és a nemzeti erők összegyűjtésének a politikáját képviselik, még­mindig" megtartották a többségüket. Ennyi azon­ban ez egész, amit a váltásoknál a nyereség oldalán lehet elkönyvelni. A veszteség a túlzók megszaporodása. Három fajvétő helyett harrr inc került .a birodalmi gyűlésbe, tisenhat kommu­nista helyett pedig hatvanegy. A leadott szava­zatokból minden hetedik kommunista jelöltre esett. Az eredmény elsősorban Németország szem­pontjából íajnálatcs. A német fajvédők .és a több i jobboida iak megszaporodása minden valO­jzinüség szerint uj fegyvert ad afrincin nacio­nalisták kezébe, akik arrs fognak hivatkozni, hogy a túlzók megszaporodása" a német köz­vélemény alaphangulatát fejezi ki és ez az alap­hangulat nem akarja vállalni a jóvátétel és szasérő bizottság által Németországra rótt kötel­ezettségek tel esitését. Erősödni fognak a rtp­rc, Reáliák és, a iövő vasárnapra kitűzött francia váiaszlások előtt a franci, túlzók vádolhatják Németországot, hogy revánsot akar és revánsra késiül. Egy pártnak a megerősödése, amelynek programja Ludendoiff nevében csúcsosodik^ nem lehet jó ajánlólevél a francia közvélemény számára. A kommunisták esete más- A kommuniita mandátumoknak tizenhatról hatvanegyre vaio felszaporodása mindenképen döbbenetes ered­mény. Szinte elképDod - ember arra a gon­dolatra, hogv a társadalmi felforgatás elemei, melyek megbuktak a isiin államokban, ahol azelőtt mindig vo!i h- -os talajuk, éppen Németországban tudtak előretörni, ahol mindig e; sek voltak a konzorvativ erők s ahol a né­met nép józansága, önfegyelmező ereje, szer­vező képessége biztosítékot látszott szolgáltatni a rombolás szellemének felülkerekedése ellen. Hiszen Németországban még a szociáldemo­krácia is szervező erő formájában jelentkezett és a német szociáldemokraták sokai elsajátítot­tak a porosz militarizmus ideológiájából, Mit jelentsen egy ilyen országban a kommunizmus megerősödése ? Vájjon csakugyan a lelkek vál­toztak- e meg és az „ázsiai szocializmus" van-e útban Európa nyugati országainak irányában? Két körülmény szolgálhat a kommunizmus téihéditásának magyarázatául. Az egyik a nyo­mor, amely mindig rossz tanácsadó. Ez az a nyomor, amelyért Európa sorsának irányitói és a különböző békék szerzői felelősek, akik olyan bűnökért, melyekért maguk is felelősek voltak, he'ota-sorsba taszítottak egész népeket. A má­sik ck sz elsőnek csak következése: a Rajna­melléki és ruhrvidéki francia megszállás. A választáfi statisztika tanulsága szerint ugyanis a komirunis'a szavazatok száma a birodalom­nak német impérium alatt álló részeiten csök­kent, ellenben ugréssaer'üen szökött fel a fran­cia katonai mfgsíáJ^s ílatt álló terüleleken. Szinte fczt fehetne nfordani, hogy a kétségbe­esés hsjtotta bete a megszállott területek né­met munkásságát a kommunizmusba. A két­• ségbeesésnek ugyani z a pszichológiája tükröző­dik vissza a német váJa«a.lásoki ő', anelyet mi is megismeihettürtk 1919 márciusában, amikor egyáltalán nem destruktív ajkakról hallottunk olyan kijelentéseket, hogy a kommucizmusegy utolsó fenyegetés az ántánt'al szemben, amely után már csak sorsunk jobbra fordulása követ­kezhetik. A némei választásoknak ez a tanulsága. A nyomorúság és az idegen uralom megpróbál­tatásai megőrlik a középpártokat és nagyra ne­velik a jobb- és baloldali de?perádókat, akik h&ngzatos jelszavak kedvéért, fajvédelem vagy világboldogitás ködös frázisait hangoztatva, ke­pesek romlásba dönteni tulajdon országukat, kihívni ellene a leselkedő és gyűlölködő ellen­ségek bosszúját és tönkretenni az emberi civi­lizációnak még megmaradt roncsait. De a né­met választásnak ez a tanulsága nemcsak a le­győzött Németországnak szól, hanem a győztesek­nek is. Mikor maguk az angol miniszterek elismerik, hogy Németország nem azért tagadta meg a jóvátételi kötelezet'ségek teljesítését, mert nem akar, hanem mert nem tud fizetni, akkor a saját érdekükben sem szabad a hurt tovább -feszíteni. Ami Oroszországban történt, ez súlyos tanulság, de Euiópát csak közvetve érinti. Oioszország mindig félig-meddig Ázsiá­nak számiíott és úgyszólván csak külúgja voit az európai á'lamok közösségének Németország azonban a törzse Európának. Ha ott következik be a bomlás, az egész Európának a züllésé', . leromlását is jelenti. Szerdán összeül a nemzetgyűlés. A vámtarifajavaslat eléa ója a tarifáról. Eudcpest, május 7. Péneki értei ezletén fogja tárgyalnia iornánjpírt fzautonomvámtarifáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Görgey István eléadó fog ismertetni. A javBslathoz~előreláiha­tóan fel fog szólalni Bethlen István gróf minisz­tereinek és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter is. A kérdést a pírt alapos vizsgálat alá veszi és. lehetséges, hogy a részletkérdésekben válto­zások is trrténnek. Ha az egységes párt a ja­vat la.oi hétfőig letárgyalja, abban az esetben a kéiüés hétfőn délután már a parlamenti bi­zottság elé kerül. Görgey Isiván nemzetgyűlési képviselő, a vámtarifa törvényjavaslat élősdi ja a követke­zőkben nyilatkozott: — A legfontosabb és a legdöntőbb szem­pont ÍZ uj vámterifánál, a kéryszeiüség volt. A lígulótbi időben EZ eurépai államok majd­nem kivétel nélkül uj tarifái léptettek életbe; ahol ez nem örtént meg, ott a régi tarifát megfelt íen megdrígitottáii. A mátodik foníos szempont a belső termelesi ár biztosítása vo|t. Ami az egyes vámok magasságát illeti, a leg­több eurcpíl államokba készülő uj tarifában lényegesebben magasabb vámokat állítottak be, . mint a im'gyar javaslatban.. Magyarország ke­reskedelmi szerződések kötésére van utalva, már jíedlg ilyenkor a két állam vámengedmé­nyeket szokott adni egymásnak; nyilvánvaló, hogy kénytelenek vagyunk magasabb tételeket beállítani, külörben nem tudnánk miből le­engedni.' A vámtarifa tárgyalását a bizottság hétfőre tervezi, miután szerdán összeül a Ház. A bizottság tárgyalása legalább három napig fog tartani, de a Ház plénumában k t hétig is elhuzódhatik a vita. Az emigráció likvidálása. A nemzetgyűlésen híre járt, hogy az emigrá­ció likvidálása érdekében jelentős lépések tör­téntek és Pesthy Pál igazságügyminiszter már nagyszombaton széiküldte a főügyészségekhez azt a rendeletét, amely a célt van hivatva szol­gálni. A Fzociáídemokrala párttól szerzett érte­sülés szerint kb. 3—4000-re tehető azoknak a száma, akik a rendelet kiadása következtében folytathatják működésüket Magyarországon. Kü­lönösen Pécs vidékére fognak sokan vissza­térni, akik a szerbekkel vonultak vissza és je­lenleg Bácskában és Jugoszláviában tengődnek. Erről a következő információt adták: — A rendelet sok ujat nem foglal magában, mert hiszen, aki haza akóri jönni, eddig is hazajöhetett, ha kijelentette, hogy a bíróság elé fog állani. Uj in;ézkedés mindenesetre az, hogy azok ellen is visszavonható a nyomozólevél, akik ellen már évekkel ezelőtt a gyorsított el­járás szabályai szerint indult meg az eljárás. A rendelet az idevonatkozó intézkedéseket ha­tályon kivül helyezi, mert a gyorsitott eljárás szabályai kötelezőleg irj'k elő a letartóztatást Félremagyarázzák a rendeletet azok, akik azt mondják, mintha az igazságügyminiszter ren­delete nem vonatkozna Garami, Lovászi és a többi emigráns vezetőkre. Végeredményben ő ellenük sincs olyan vád emelve amelvnek büntetése 5 évnél több volna és ha bármelyik valamelyikük a visszatérésre való kérelmét "elő­terjesztené, semmi akadálya sem volna annas hogy a nyomozó levelet, ha ugyan egyáltalán van e'lenük iljen kibocsátva, visszavonják A kir. ügyészség még egyetlen egy esetben sem döntött az igazságügyi miniszter uj rendelete alapján, viszont máris több kérvény érkezett be amelyben az emigránsok hazatérését szorgal­mazzák. Dr. Madzsar József, akit in contuma­ciam már egy izben elítéllek, rövidesen vissza­tér Budapestre, miután a letartóztatástól már nem keli tartania. Seizmer Jakab is beadványt intézett a királyi ügyészséghez, amelyben a különböző sajtóperek miatt az ellene kibocsá­tott nyomozólevél visszavonását kéri. • Értesülés szerint hasonló kérelmet intézett az ügyészséghez dr. Nadányi Ármin, az ismeri szocialista ügyvéd is. 5men ítafi1tlsaf0rmn0Vel,a vé8rfthaj«*« A földbirtok-reformnovella május 3-án meg­jelent az országos törvénytárban, azonban végrehajlási u ásítás nélkül. Nagyatádi Szabó fö dmivelésügyi miniszter idevonatkozólag ki­jelentette, hogy éppen a tegnapi napon tanul­mányozta át véglegesen a végrehajtási utasi­tast és azt hiszi, hogy az még a nap folyamán át fog menni az OFB.-hez. — Meg kell azonban jegyeznem, mondotta nagyatádi, hogy a novella nem a végrehajtás, utasítás életbeléptekor, hanem a kihirdetés nepián lép életbe. Rövidcsen me*le,e"'k az utasitás is és azt hirz^m, hogy né­hány hét >r y'va erősen fogja éreztetni hatásat

Next

/
Oldalképek
Tartalom