Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-04 / 102. szám

SZEGED 1924 májos 4. Állami üzemek közttik különösen a MÁV. Urai Uray Zoltán ny. MÁV üzletvezető. Irta III. A vasút-kereskedelmi magánvállalatok mint az elmondottakból látható, elég támogatásban részesültek. A kereskedő világ részéről a kereskedelmi szellem hiányának nem illethető a MÁV. Tulajdonképen nem is azért emiitettük föl az egy-két példát, hanem inkább azért, hogy rá mutassunk arra, hogy jövöben az ily kereskedelmi vállalatokat inkébb távol kell tartani a MÁV-tói. Szó fér az olcsó tarifákhoz is, mert bizony ezekből nem mindig jutott részesedés a fogyasztó közönségnek, valamint nem a szállítási dijkedve7ményekböl sem. Például amikor Baross Gábor, mintegy harmadáva', leszállította a kőszén tarifát, a közvetítő kereskedők egyetlen fillérrel sem árusították olcsóbban a kőszenet. Megállapítható, hogy a MÁV hagyományai szerint a magán kereskedelmi szempont kielégülést nyert s eme szempontból az állami kezelés elhagyása nem volna indokolt. Nézzük a kereskedelmi alapon való szervezést vasút-kereskedelmi szempontból. Itt döntő tényezők: a díjszabás, forga'ommegoszlás (kartelek), anyagbeszerzés, mint minden kereskedelmi és pari vállalat alapja a forgó töke, a termeivények értékesítése, fekvőségek hasznosítása, mellékes üzemek. Az utóbbiak részben olyanok, melyek nélkül a vasút nem lehet el s részben olyanok, amelyeket nélkülözhet. A melléküzemek egy része a vasút üzemmel kapcsolatos s más része nem. Cikkünk keretében ezekkel tüzetesebben nem foglalkozhatunk, de említettük azért, hogy feltüntessük a vasútüzem sokoldalúságát és hogy jelezzük azzal is a gazdasági élethez való sok kapcsolódását, amelyekről a nagyközönségnek tudomása és áttekintése nem lehet. Minthogy szemléltető módon akartunk meggyőződést kelleni arra nézve, hogy a vasúti üzem kérdése csak is alapos szakismeretet és gyakorlati tapasztalatokkal bírálható és ezekkel rendelkezve dönthető el az a nagykérdés, hogy jövőre minő alapon szerveztessék a MAV igazgatása és minő lendszerrel. A díjszabások szempontjából egyetlen kezelési rendszer sem elégítheti ki annyira a közérdekeket, mint az állami kezelés. A magán (bérleli vagy részvénytársaság) kezelésben lévő vasutaknak, kivéve a kamatbiztositást élvezőket, ragaszkodniok kell a tarifák oly magasságához, hogy a szállítási bevételekből fedezhessék üzemi és igazgatási költségeiket, kamatoztassák i a részvénytökét, a vasút bérét, amortizálhassák ' a leltári vagyont, emelhessék a forgó tőkét, ' tartalék alapokat gyüjthessenek, az engedély idő alatt részvénytökéjükkel felérő társasági vagyont szerezzenek s ezenfelül még üzleti fölösleg is maradjon a részvények évi osztalékára. Az j állami kezelésnél elesik, a leltárvagyon amorti- ; zálása, a befektetési tökének (a magánvasutak 1 részvénytőkéjének aequivalense) refundatioja, • tartalékalapok gyűjtése, minek folytán az álla- 1 milag kezelt vasút alacsonyabban is állapithatja meg tárifáit. Mint már fentebb is emiitettük, a MÁV csakugyan a legolcsóbb is volt s ezen felül a nyújtott szállítási kedvezményekkel még külön is támogatta iparunkat, kereskedelmünket és mezőgazdaságunkat. Bámulatos olcsó volt például a fiumei lisztszállitás, a cukorrépát önköltségi díjtételekkel, sőt még ezek alatt is szállította stb. A MÁV díjszabásaival a kereskedelmi érdekeket nemcsak hogy kielégítette, de tul is ment sz indokolható határokon saját jövedelmezőségének rovására. A vasutközi karteleket fentebb már érintettük. Ezeknél is tulhajtást lehet megállapítani a MAV rovására. Nemcsak forgalmakat engedett át más vasutaknak, hanem a kartelek révén a szállítási verseny is megszűnt, amelynek kamatbiztositást nem igénylő vasutakkal szemben indokoltsága nem lehet. A MÁV beligazgatásában a kereskedelmi alap szemponljábíl néznünk kell az enyagbeszerzést, amely szorosan kapcsolatos a forgó tőke kérdésével. Bár a kereskedelmi szellem szükségét, az uj valutáris idők tolták felszínre, mert a bürokratikus kezelés miatt ugy a belföldi, mint különösen a külföldi anyagbeszerzéseknél tetemes veszteségek érték a MÁV-ot s habár ezen veszteségek jórészt nem a MÁV igazgatás, hanem a külföldi fizetőeszközök közvetítőjét terhelik: a múltra nézve is meg kell állapítani, hogy a bürokrácia hátrányai meglehetősen nyilvánultak. Azonban míg különösen a háború előtt, az árak állandósága mellett kevésbé számba jövő károkat okoztak, addig a háború után s különösen a forradalom óta tetemesen növelték a MÁV deficitjét. Az igazság* érdekében megjegyezzük, hogy a deficit nagyobb részét nem ez, hanem a személyzeti kiadások növelték rendkívül nagyra. (Folytatjuk.) A szegedi sxtahát h«tl nrtilaora : Vasárnap délután: Mézeskalács, daljáték. Héttő: A rózsalány, operett. Kedd: Asszonyok, dráma. B-bérlet 8. sz. Szerda: Orpheus a pokolban, operett. A-bérlet 8. sz. Csütörtök először: Süt a nap, életkép A-bérlet 9.sz. Péntek: Süt a nap, életkép. B-bérlet 9. sz. Szombat: Süt a nap, életkép. Vásárn*p délután : A rózsalány, operett Vasárnap este: Süt a nap, életkép. A szegedi szinház mai szinlapja. Mézeskaláeo. Daljáték 3 felvonásban. Irta : Ernőd Tamás. Zenéjét szerzette: Szirmay Albert. Rendező: Gulyás Menyhért. SZEMÉLYEK: Királyné Encella Gábor Mara Buhu, udvari bolond Bellák Miklós örzsi, városi pesztonka Véghelyi Iza Jóska, bujdosó katona Bihari Sándor öreg Jóskáné, a szüléje Uty Gizella Lébenláb . . . Rátkay Sándor Mordizom Gáspár Endre Recefist, fődoktor Molnár Rezső Szvatopluk, főlakáj ...... Herczeg Vilmos Túzok, városi dobos Polgár Gyula Öreg kondás Saáry Gyula A délutáni előadás fél 4, az esti 8 órakor kezdődik. • A haldokló makói nyári Múzsa, valószínű, hogy az állandó meleg napok teljesen Idő őfelsége szeszélyességének rovására. A helyzet az, hogy a makói társaság művészi teljesítőképessége egyáltalán nem alkalmas arra, hogy közönséget vonzzon, amiben semmiesetre sem az utóbbi tényező a hibás, hiszen az előző években egyáltalán nem lehetett panasz a szinház látogatottsága ellen. De amikor sem felszerelésben, sem az előadások nivójában nem találhat megfelelő ellenértéket a közönség azért a nagy áldozatért, amit ma a szinházbajárás jelent, akkor érthető és természetes az elhidegülés szinház és publikum között és segíteni a bajon igazán csak radikális módon lehetne. Kiss Árpád igazgatónak éreznie keil, hogy amit ő nyújt, annak élvezhetéséből Makó már kinőtt valahogy, kicsit nagykorúvá lett és értékeket kiván. Nem habozunk kijelenteni, hogy ennek a fontos kulturális kérdésnek egyetlen helyes megoldását látjuk s ez, hogy a makói színháznak a jövőben a szegedi színházzal kell kapcsolatot keresni, mert a megérett raaitói igényeket a cs*bai, vagy hasonló társulattal nem lehet többé kielégíteni. Bizonyár? ezt érezte a szinügyi választmány is, amikor «rra kíri a minisztert, hogy Makót ne csatolja egyetlen szinikörzethez sem, hanem hagyja meg önállónak, hogy olt keresse a művészi boldogulás lehetőségeit, ahol éppen jónak látja. A jövő szerdai hangverseny, melyet a szegedi filharmonikusok rendeznek a makói arénában, mindenkit meg fog győzni a város fejlett zenei kultúrájáról. Ezt az adottságot igazán kár elhanyagolni, a mai társulat azonban nem tehet egyebet. Bizonyos, bogy a szegediek egy-egy operaelőadása nagyszámú megértőt vonzana mindenkor. Az uj szinügyi bizottságnak, melyet a napokban választanak, komolyfn a figyelmébe ajánljuk a felvetett gondolatokat. Az idei szezonon már nem segíthetnek, de e?y év átall minden jóra fordulhat. * Süt a nap- Évtizedek óta nem vott magyar eredeti darabnak olyan nagy sikere a Nemzeti Színházban, mint Zilahy Lajos háromfelvonásos életképének, amelynek a cime .Süt a nap". Az egész fővárosi sajtó Gárdonyi falusi története, ,A bor* méltó versenytársává tette a bájos darabot. Az összes vidéki színigazgatók siettek Zilahy falusi életképét színre hozni s igy a budapesti Nemzeti Szinház és az összes vidéki színpadok műsorát a ,Süt a nap* uralja. A csütörtöki előadás A, a pénteki B- bérletben megy. * Hétfőn „A rdzsalány'-nak lesz a negyedik előadása. Kedden Tarján Illés három egyfelvonásos drámája, az .Asszonyok" kerül szinre B bérletben. Szerdán Offenbach klasszikus operettje, .Orpheus a pokolban* kerül szinre A-bérletben. Vasárnap délután .A rózsalány* megy mérsékelt helyárakkal. Igen feltámasztják a makói nyáti színház közönségét, amely eddig úgyszólván sehol sem volt, de megvalljuk: megértéssel fogadnók a publikum távolmaradását a megfelelő időjárás mellett is. És ez esetben bizonyosság lenne, hogy az eddigi sorozatosan üres házak nem írhatók Ház eladás Makón A Hunyadi-utca 1. szám alatti ház eladó. A házban lévő üzlethelyiség és öt szobából, üvegezett folyosóból, két konyhából, mosókonyhából és egyéb mellékhelyiségekből álló lakás elfoglalható, aict Értekezni lehet ugyanott a háztulajdonosnál. LÁSZLÓ ÉS FEKETE BERÉNYI HENRIK Szeged, Somogyi-utca 22,1. emelet, országszerte ismert női divatkelme és selyem nagyáruházának szegedi képviselője hol a tavaszi és nyári újdonságok különlegességeinek dus érdemű vásárlóközönség rendelkezésére álL 74! minfagyüjteménye a nagyTelefon 5—74. Allandójúpkiállitás Megtekinthető vételkényszer nélkül Frclmannál, üzeged, Takaréktár-utca 8. Telefon 11—30. Speciális képkeretező műhely Legelsőreridü pftqiSI mODCüHK KOSZTÜM OK KÖPENYEK RUHÁK 888 A raktáron levő kész modellek kiárusítását megkezdjük. tlKBACH ÉS OERŐ-NÉ B u D A P E S R. IV., Harisbnzár ©, I|l • békebeli kivitelben és minőségben, eredeti négyágú acélvilla egy évi jótállás mellett, szekér tengelyek, ráfvisak, teljes kocsivasalások, bútor- és épületva^alá sok, mindennemű háztartási cikkek, valamint az összes vasáruk a legolcsóbban RANKL KÁLMÁN Makó, Kossuth-u. 1. sz., üzletében szerezhetők be. f. Herkules ásók