Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-04 / 102. szám

1914 májas 4. SZEGED Csoportkiállitásob és muzeumi séták a kultúrpalotában. Szeged, május 3. (Snjdt tudósítónktól.) A szegedi kultúrpalota ma már kétségtelent)! Szegeu város e«yik legjelentékenyebb kulturális in:ézménye. Hogy a*zá fejlődött, az — nem hrelkedésképen mondjuk, ne nehezteljen meg éríe — elsősorban Móra Ferenc érdeme. Móra Fe.enc uj rendszert, uj szellemet honosított meg a kultúrpalotában, közvetlenebbé, népszeiQbbé és észszerűbbé tette. Ha virágos nyelven beszé nénk, ugy megmondanánk, hogy kifüstölte belőle a muzeumok és könyvtárak sablönossn és előítéletesen dohos levegőjét. Valamikor kuriózum volt a muzeum. A vidéki látogatók vasárnapi látványossága ; ma pedig már közszűkséglet. Szinte hihetetlen, hogy m'lyen arányokban növekedett meg és növekszik még mindig a kultúrpalota közönsége. Napról-napra nagyobb tömegekre gyakorol vonzóerőt és nagyobb tömegekben kelti fel az érdeklődést minden iráut, ami valamilyen vonatkozásban van a kultúrával. Pedig hát Móra Ferenc helyzete nem könnyű. Óriási nehézségekkel kell megküzdenie, hogy tovább haladhasson a megkezdett uton. Az illetékes hatóságok támogatja* ugyan, de ez a támogatás nagyon minimális; nem is menue sokra vele, ha néhány kuiturbarát nem toldaná mtk önkéntes adományaival. A csoportkióllitások. Jelentékenyen növelték a kultúrpalota látogatottságát, népszerűségét azok a sorozatos csoport kiállítások, amelyeknek -rendezését Móra Ferenc már 1918-ban megkezdte. A csoportkiállitások célja az, hogy a fokozatosan megismerje a muzeum könyvtár teljes anyagát. Ezek a csoport kiállttá sok nem ötletszerüek, hanem — igen helyesen — mindig fűződik hozzájuk bizonyos aktualitás, amely jobban fölkelti az érdeklődést és igy föltétlenül nagyobb eredményt biztosit. Ezekről a csoportkiállitásokról beszélgettünk s napokban Móra Ferenccel, aki érdeklődésűnkre elmondta legközelebbi programját. — A csoportkiállitásokat — mondotta Móra Ferenc — nagyon megkedvelte a szegedi közönség. Épnek valószínűleg az az oka, hogy a csoportkiállitások közvetlenebbek, áttekinthetőbbek, mint az egy lélekzetre feltálalt teljes gyűjtemény. A legközelebbi csoportkiállitást május tizenegyedikén nyitjuk meg a Kant-centenndrium alkalmából és Kantnak a Somogyikönyvtárban található müveiből és a Kant filozófiájára vonatkozó irodalom anyagából állítjuk össze. A könyvtár birtokában sok értékes Kant-könyv van. Megvan például A tiszta ész kritikájú-nak — nagyon aktuális manapság ez a Vöuyv — 1803-tól és Az örök béké-nek 1793-ból való eredeti első kiadása. Mindkét könyvnek szinte felbecsülhetetlen értéke van. A régi békék emlékei. — A hatmadik csoportkiállitás lesz a legérdekesebb. Azoktól a régi okmányokból és okmánymásolatokbél rendezünk kiállítást, amelyek a nagyobb európai békekötésekre vonatkoznak. Az egykorú, vagy közel egykorú okmányok és feljegyzések közül nagyon sok van a könyvtár birtokában. Hat nagy fólió kötetben íregvan például a hanrincéves háborút befejező wesifáliai béke teljes anyaga is. A nagyközínség nem igen ismeri ezeket az írásokat, kiáüitva még nem voltak soha. Tudomásom szerint hasonló kiállítás még nem volt Magyarországon és igy a szegedi békekiállitás lesz elíő ebből a fajtából. Szinészeti kiállítás. i« TÍ,lleSTpkr jtknZÍí Só 1 közbe - hiszen „Móra-beszédet- hallhat majd szinházi vonatkozású emlékeket mutatják majd f — i _ tt iz.ík r _ i i ^ «_ be a közönségnek. Mivel a speciális szegedi j£g> «il s tazelkedést és érdemes munkaemlékekből nem kerülne ki egy kiállításra való . Iarg f n»vatkozo .) ...... anyag, elhatároztam, hogy nem ragaszkodom * ciF/ru'ánK a a k£nytár í* ^0"feltétlenül a kiállítás' lokális jellegéhez, annak g^E^Í^ ÍSLFSKJ'"61"??" magva azonban a szegedi vonatkozású anyag kéPe" ec,mesé'te; hogy húsvét hétfőjén, amikor lesz és pedig azok az emlékek, amelyek az uj "olgálat nem is volt, a segédkező cserszinház befejezéséig, illetve újra való megnyi- I ugyanis locsolást szabadságot kaptak, tásáig gerjedő idöböl marad ak fenn. Mivel a ; ^ttezerötszái ember fordult meg a kulturpalomuzeum anyaga nem valami bőséges, a szegedi _ m* magángyűjteményekből, elsősorban Lúgost **************************** >>«•>• azérl, mert érdekes dokumentumai az Alföld középkori építkezésének, másodszor pedig azért, mert amióta előkerültek, nagyon sok baj volt az elhelyezésükkel. A muzeumban, ahol különben is sehogysem férfink már el, nagyon sok helyet elfoglalnak. A szabad ég alatt nem hagyhatjuk, mert elpusztulnának idővel, pedig kár lenne értük. Szó volt arról, hogy a fogadalmi templom falába kellene illeszteni őket valamilyen ízléses módon, de nem lett ebből a tervből semmi. Igy ott lopják a helyet a muzeum pincéjében. A kövek bemutatása után a könyvtárban lévő ős-nyomtatványok 1450 — 1500 bemutatása és ismerteibe következik. Ezeket a negyon értékes dsfabokat eddig még sohasem láthatta a közönség, mert a könyvtár zár alatt őrzi valamennyit. Az ÖE-nyomtatványokkal együtt bemutatjuk a ré^i szegedi nycmdsteiinékeket is. A közönség is egy éven belfll megismerheti majd ugy a könyv'ár, mint a muzeum minden kincsét. Ugy hiszem, hogy ezek a muzeumi séták tetszeni fognak a közönségnek. (— Hogy is ne tetszenének — szóltunk város közönsége I magángyűjteményekből, els. sorban Lúgost um és a Somogyi- | ^me gazdag gyűjteményéből egészítjük ki a A Képzőművészeti Társulat újjáélesztése. kiállítást. A muzeumi séta-előadások. Elmondotta ezután Móra Ferenc, hegy ebben a hónapban érdekes ujitást vezet be a Kultúrpalotában. — Minden vasarn«p muzeumi séta-előadásokat tartunk hol egyik, hol másik osztályban, j ráteí,eihpn mill.lkn7ntr í(,u * """ A múzeumi séta abból fog állni, hegy vsgy ; ^ ^ Je,c hogy 8 én, vaky valamelyik munkatársam körülvetjük J«®n ter" Lapunk mult vasárnapi számában szóvá tettük a képzőművészeti társaság újjáélesztésének szükségességét. A cikk nyomán támadt nagy érdeklődés, amely a tártadalom széles mékeny talajra talált, ami érthető, hiszen est « kézenfekvő gondolatot már régtől fogva üztékfűzték a csendben dolgozó mübarátolr. Csak a vsrázsigére váltak, amely lepattantja a sokéves után Sebestyén Károly tart majd előadást "a S f,tmestá.8ra »«»és talán az embert várszegedi vár történetéről a muzeum Kában 5L" ke'dés. Jendűletét adja és a meka közönséget a kiszemelt osztályban és séta közben előadást tartunk. Az elfcö" sétát én vezetem és Szeged régészeti viszonyairól, a város határában falált leletekről tartok előadást. Azlévö metszetek és alaprajzok alapján. A har- ' «8yöfzödé8 erelévei h®íó buzdítással magához madik séta-előadáson Szeged hires köveit mu- t fo°^f V0n"m "í„érzö ét8 me*éítö elemeket. Ez latjuk be a közönségnek Ezek a kövek - a 5 íf'^és mihdenesetre örvendetes jelenség muzeum pincéjében hevernek jelenleg - ké* é* 'aSadha,a,lan bizonyság amellett, hogy az okból is jogosultak a ,híre,'-jelzőre fElősJr | fftSSSS SSSítA^A reagálni művészeti kérdésekre. Nem a közö..Nekem nem is az, mert én az egész drámát végigbóbiskoltam. . — Hát hogy lehetne ezen segíteni, könyörgöm? Éppen azért fordultam önhöz bizalommal. Talán jobb volna, ha Klára nem itt idézné föl a bosszú szellemét, hanem már a harmadik felvonásban? — Hát igy hirtelen nem tudok hozzászólni, — mondom szomorúan, meri látom, hogy ebből még egy látogatás lesz, most már szerzett jog alapján. — Ha szakithatna rá egy kis időt, talán tessék rajta gondolkozni és egy pár sorban tudatni velem, mikor nem leszek alkalmatlan. Inkább ott hagyom a névjegyem. Ja, hiszen itt is van, csak ráirom a lakásomat, igy ni. En pedig ráirom, hogy homály s aláhúzom kétszer is. Hadd lássa, mennyire szivemen viselem ,az ügyét. Melegen megrázzuk egymás kezét és biztosítjuk róla egymást hogy nagyon örültünk, s már akkor megint itt van a Cerberus és jelenti, hogy valakinek már megint nem harapta le a fejet. ' — Küldje pokolba! Megálljon csak. Kiféle az az ur? — Nem ur az, csak olyan nevendék. Szóval valami szegény nagyhajú deákgyerek. Hát persze hogy azt nem lehet elkergetni. — Küldje be I ^éIénk, k0P0gás. Félretaposott cipő, kitérdesedett nadrág fekete bozont, ragyogó szem. A kezeivel ?5/YudJa' mit csináljon. Mintha csak magamat látnám huszonöt esztendővel ezelőtt. De hát engem se szabadított a nyakára senki, ennélfogva erőt veszek magamon és izoláló hangon kérdem, nvuitom a kezemet: Ballada? — I-igen, — mondja elcsodálkozva. — Hát csak hamar, fiam, mert nem érek rá. __ így nem adhatom oda. Valami még hiányzik belőle. Talán a tartalmi kivonatát, ha megtetszenék ?égen mu i4*. ,chá,> ho?y ez a lelkesedés ne engedni ... megtetszenék Jegyen pusztán a tavaszi hangulatból született Ez derék fiu. Megenyhülve mondom neki, hogv intermezzo. Éppen ezért jóvá nem tehető mucsak rajta! ** lasxtás terhelné a kiválasztott képességű és Éj van. , vezető szerepre hivatott egyéneket." ha ennek — Rémes éj persze. Es vad vihar vonyít az az élő és szunnyadó értelmiségnek nem nyitéjben. nák meg a fejlődés forrásait. — De kérem ... hebegi - szóról szóra igy van. I Hogy írásunk, amelyet — szerénytelenség Hát honnan tetszik tudni ? nélkül akarjuk mondani - erős hit, szeretet g — Régi prakszisból. — Akkor talán azt is tetszik tudni, mi jön tovább. A vad éjszakában vadul vágtat a ló és rajta kivont karddal a lovag. — És leszúrja? — Igen. Leszúrja Kelemért. — Nagyon okosan teszi. És ezzel kész? — Kész, csak a balladai homály hiányzik. — Homály? Homály? — tűnődöm el az önlelkesedés sugallt, ne maradjon üresen puffogó hírlapi konvenció, kérdést intéztünk a tétlenkedő Képzőművészeti Társaság alelnökéhez, igazgatójához és számos agilis tagjához, akik többé-kevésbé örömmel, bár némelyek a peszszimisztikus lemondás gesztusával fogadták a Szeged riadóját. Megtudtunk részleteket a szo- Lerí ezt az urat, fiam? - kérdem felsőbb ^fí^Stt IZ'r - Nem, kérem. polgármester, Csernovlcs Ag«o^t - Hát majd megismeri, ha elmegy hozzá. Igen egyik, a,le*,?ö5 és_, m£g sokan mások, tíack Berkiváló esztétikus. Mondja meg neki, hogy én küld- nál alelnök és dr. Gyuritza Sándor a7 p«vptem a homály-ügyben. sülét igazgatója, az egyesület anS Azóta egyik se járt náam tehát azt hiszem, tárták fel a működés sXt'léS rendbejöttek egymással. A drámaíró átengedett a ! denben elfogadható mapvará,S,iA ?f fölösleges homályból a balladairónak és ig? mind- körülbelül 20 OOOknVrSuif.0!", A ketten jól jártak De rosszul jártam én, mert most S tették és a' táruL™ ' 1ad*ö!csönbe ekezek mindketten aztahirt fogják terjeszteni rólam, M L In Jf « 804 a CS€ké,y ^gsági dijakmilyen derék jó ember vagyok én és be fognak „'u * ;'iam.1. ^mogatásból tartották fenn, de ajánlani az összes homály-kereskedőknek. "jövedelmi források mind megszűntek, Éppen ezért hozom nyilvánosságra a dolgot j10^ * társaság vagyona semmivé idejekorán. Tiltakozom az ellen, hogy én jó ember "ugordott össze és jövedelme nincs. Hiányvagyok és egyben bejelentem, hogy papirvágónak fO« tehát az anyagi bázis a költséges kiálmost már kaukázusi cserkesz-pengét vezettem be, htások rendezésére Dr Gyuritza Sándor ezzel a papirnehezékeim pedig a Keopsz piramisából szemben a Kénzőmüvészeti Társaság telvaló gránitkockák. . jes átalakítását helyezte előttünk kilátásba és