Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-31 / 124. szám

SZEQED A szegedi országos versenyirás eredménye. Szeged, május 30. Szokatlan érdeklődés előzte meg a magyar gyorsíróknak csütörtökön Szegeden rendezett országos gyorsíró versenyirását. A közép­iskolai gyorsiróbajnokság eldöntése, a kultusz­minisztérium vándordijának odaítélése, a legjobb gyorsírást tanító iskola megállapítása izgatta a tanulóifjúságot. ; Szerdán az esti gyorsvonattal érkeztek a gyors­irási ünnep vendégei. Itt volt: dr. Hencz Károly, ' az Országos Gyorsíró Tanács elnöke, dr. Schack • Béla főigazgató, dr. Dengl János közgazdasági ; egyetemi tanár, dr. Téglás Géza kir. törvényszéki » biró, dr. Nosz Gyula nemzetgyűlési gyorsirodai titkár, dr. Rónay Károly gyorsirodai tanácsos, Ko­vács Tódor, a Fiumei Gyorsíró Egylet volt elnöke, Lautenburg István kereskedelmi akadémiai, dr. Galamb Ödön makói állami főgimnáziumi taná­rok, Kovács Géza a Nagy Sándor-rendszer kép- j viseletében, több középfokú iskola gyorsírást ta- 5 nulóinak színe-java. A versenyirás csütörtökön reggel 8 órakor kez- ] dődött az állami felsőkereskedelmi iskola termei- j ben. f A legnagyobb figyelem a bajnoki fok iránt nyil- j vánult meg, amelynek 11 résztvevője volt. Már ez • maga is nagy esemény, mert eddig ilyen fokot még egyáltalán nem tarthattak, amennyiben az ifjúság legmagasabb foka a 220 szótag volt, itt pedig 220 szótaggal kezdődő, de fokozatosan 300 szótagig gyorsuló szöveg utánirása volt a köve-1 telmény. Az elért eredmény még magán viseli a kezdetet, de biztató jel arra, hogy az ifjak igye­kezete a Szegeden megkezdett uton haladva, rö­videsen elérik ezt a gyorsaságot is. A versenyen eldőlt, hogy a legszebb eredményt a Gabelsberg—Markovits-rendszert követő ifjúság érte el annak eredeti irása szerint, de szép sikerrel szerepeltek a Gabelsberg—Markovits-rendszer reformirását követő gyorsírók. A Radnai-rendszerrel egyáltalán nem írtak a résztvevők, mig a Nagy Sándor-rendszerrel pályázók csak elvétve, az ala­csonyabb fokokon adtak be, ott is hibás dolgoza­tokat, ami a Gabelsberg—Markovits-rendszer magas fölényét igazolja. Eddig három fok pályázatait bírálta meg a nagy f ondosságga! dolgozó bizottság, a verseny végleges s teljes eredménye csak a jövő hét folyamán lesz készen. A 220—300 szótagos verseny legjobb dolgozatát dr. Galamb Ödön makói áll. főgimn. tanár adta be 2 nagy, 7 közép és 8 kis hibával. Utána Harmat Dénes budapesti Kertész-utcai felsőkeresk. iskolai tanuló dolgozata következik a sorrendben 6, 10, 9 hibával, jutalomban részesül, de a közép- • iskolai bajnoki cimet a bíráló bizottság a hibák | nagy számára való tekintettel nem ítélte oda. A következő dolgozat Juhász Endre, a Magyar Kender- és Lenipar tisztviselőjének dolgozata 7, 5, ! 7 hibával, utána László János szegedi piarista fő- f gimn. tanuló következik 7, 8, 18 hibával, majd , Abaffy László makói áll. íőgimn. tanuló 8, 6, 5 ] hibával és Hajdú Endre budapesti keresk. akadémiai ; tanuló 11, 10, 16 hibával. A további öt pályázó { csak az öt percig tartó diktátum első három percét > tette át sikerrel. 19*4 májas 31. Gyula a nemzetgyűlési gyorsiroda üdvözletét tol­mácsolta. Ezután áttért a közgyűlés a titkári jelentés tár­gyalására, amelyhez dr. Rónay Károly szólott hozzá és bejelentette, hogy a szegedi egyesület agilitása folytán az Országos Gyorsíró Tanács fel­terjesztést intézett a kultuszminisztériumhoz a pol­gári és a középiskolák gyorsirástanitási helyzetének rendezése érdekében. Bízik benne, hogy a felter­jesztésnek lesz foganatja. Kovács Tódor javasla­tára pedig a közgyűlés üdvözli Greco Oszkár olasz ellentengernagyot, az egyesület disztagját, aki ismételve többször adott kifejezést magyar barátságáról és aki a magyar gyorsírás fejlesztése érdekében is tevékenyen munkálkodik. A zárószámadások elfogadása után megválasz­tották az uj tisztikart a következőképen: Elnök » dr. Széli Gyula, alelnökök: dr. Szász Hugó és dr. t Tóth Imre, ügyvezető-igazgató dr. Simkó Elemér, főtitkár dr. Katona Dávid, titkár Gönczi Elek, fő­jegyző Országh József, jegyzők Juhász Endre és dr. Schaffer János, könyvtárosok dr. Danner János és Eckert Elek, pénztáros Weisz Vilmosné, ellenőr Elek Márton, ügyész dr. Kornis Béla. Választottak 20 tagu választmányt. Dr. Hencz Károly, az Országos Gyorsíró Tanács elnöke meleg szavakkal szólott az ülés végén, éppúgy mint a versenyirás ünnepi megnyitásán arról a titáni munkáról, amellyel a Szegedi Gyors­író Egylet vezetősége úgyszólván a semmiből elő­teremtette Szeged város szép kulturünnepét. A ta­nács Szegedre jött tagjai magukkal viszik azt a lelkes ügyszeretetet és meleg érdeklődést, arnely­lyel ez a harmadik évtizede dolgozó egyesület műveli a gyorsírást. A világhíres spanyol Jobb beck kiestek a spanyolok az olimpiászról. Gyönyörű lelkes küzdelem Itália és Spanyolország között. A 220 szótagos fokon az eredmény a következő : ! dr. Galamb Ödön 0, 2, 2, Fried Sándor budapesti } Kertész-utcai felsőkeresk. isk. tanuló 2, 0, 8, László 1 János szegedi piarista főgimn. tanuló 2, 2, 6, í Harmat János 2, 2, 8, Ausch György budapesti ; keresk. akadémiai tanuló 2, 6, 16, Szebasztián . Béla makói főgimn. tanuló 3, 6, 4 hibával. A 180 szótagos fokon az első Pajzs Tibor ; szegedi áll. felsőkeresk. isk. tanuló 0, 0, 2. Abaffy 1 László Makó 0, 0, 2, Stern László Makó 0, 0, 2. Szépen dolgoztak Schwarz Izsó Makó 0, 1, 6, Leipnik Zoltán Makó 0, 3, 2, Pártos László szegedi 1 áll. felsőkeresk. 1, 5, 10, Trebitsch Andor szegedi » áll. felsőkeresk. 2, 3, 8, Popper László szegedi • áll. felsőkeresk. 3, 6, 9, Zuber Gyula Makó 4,5,0, ) Ábrahám Gyula szegedi áll. felsőkeresk. 4, 5, 4, { Singer Oszkár szegedi áll. felsőkeresk. 4, 5, 16, j Lusztig Sándor makói és Szukits Zoltán szegedi í áll. felsőkeresk. tanulók. j Délután 5 órakor tartotta az egyesület a keres­kedelmi és iparkamara nagytermében dr. Fabro Henrik emlékére rendelt díszközgyűlését dr. Széli Gyula vezetésével. Dr. Széli Gyula elnöki megnyitó beszéde után dr. Tóth Imre alelnök tartott emlék­beszédet Dr. Schack Béla főigazgató nagy érdek­lődéssel hallgatott előadásában rámutatott arra a gazdag és értékes tapasztalatra, amelyet 35 éves í működése alatt szerzett. A felsőkereskedelmi isko- , lai tanároknak a jövőben előzetesen a gyorsírásból , vizsgázniok kell, igy minden felsőkereskedelmi iskolai tanár tudni fogja a stenografiát. Dr. Dengl ' János közgazdasági egyetemi tanár feszült érdek­lődéssel hallgatott előadásában a • reformgyorsirás ! előnyeit fejtegette, rámutatott a NagySándor-rend- £ szer visszafejlődésére, mert vezetői nem haladnak a korral, követői a versenyeken egymásután hát­térbe szorulnak. Dr Téglás Géza Fabro Henrikről, | a legkiválóbb gyakorló gyorsíróról szolott. Dr. Nosz Páris, május 25. (A Szeged kiküldött munka­társától.) Az árbócon három zászló leng a szél­ben. Háromszínű, mint a magyar, — fehér soksiinü karikával — és piros, sárga. Három zászló: a széleken az olasz és a spanyol, kö­zépen az olimpiai lobogó. És a zászlók alatt egy tábla, csak ennyi: Espagne — Italie. Ma van a n»gy nap. Ma kezdődik a futball olimpiász. Az első mérkőzés, talán a legszebb mérkőzés: Iália és Spanyolország fiai között. Ezt a mérkőzést várja óriás tribünjeivel a kolosszális colombesi stadion. Az újságok fél négyre hirdeiték a nagy mér­kőzés kezdetét. Kettőkor már megindult vad rohanásban a menet. Autóbuszok, automobilok, biciklik, társaskocsik, külön villamosok. Colom­bes 16 kilométer Páristól. Neuillyn kell ke­resztülmenni, ahol a magyar békéről tárgyal­tak. A széles és keskeny, köves és aszfaltos utcákon óriási verseny, autók hagyják el a zöld hatalmas külön autóbuszokat és a bicik­lik külön versenyt futnak. Negyvenezer ember rohan ki a stadionba és gyalog is sokan mennek, drága a külön autóbusz, öt frank, huszonötezer korona. Fél óra robogás, elérjük az olimpiai falut. Egy külön város ez, házaival, parkjaival, kávéházaival, báraival és bazárawal. A stadion előtt szép francia kisasszony támad elébem, valamit mond és már a kabátomra tűzi a francia jelvényt. Hiába mondom, hogy magyar vagyok. A stadion félelmetes rettenetes tribüneivel. amint várják a nézők százezreit. Gyönyörű pálya, rövidre nyirt zöld, bársonyos füvei. Há­romkor már csupa fekete pont az egész tribün­kör — és még is elférne ide még ötvenezer em­ber. ötszázan ülünk a nagy trioün közepén a sajtópáholyban. Száz francia kis pipáikkal, japán, holland, angol, amerikai, magyar. Talán néger is van itt, néger ujságiró. Mindenkinek kis fölhajtható asztala van és rá van irva lapjá­nak neve. Zsong a stadion. Egyszerre hatalmas dörgés: a föld alól jönnek a spanyolok sárga ingben piros sfráffal. Ezer zászló lendül, ezer éljen hangzik Oit megy az élen Zamora, a kapus. Most az olaszok jönnek kék ingben, szivükön a kereszttel. Ezer apró zászló lendül, ezer éles vivát hangzik. Mosolyognak a fiuk, az egész világ szeme van rajtuk. Labdát hjznak, játsza­nak kicsit. A zenekar a pattogós olasz him­nuszra zendít, tizenegy olasz fiu áll mereven és haptákban a pályán, ugy ahogy álltak éppen, mint a Csipkerózsika mesében. Aztán jön a biró és két kapitány. Sorsolnak. Olaszok választanak kaput szél ellen. Egy per­cig csönd, a labdát a középre teszik. Egy síp­jel, indul a labda. A spanyolok rohannak esze­veszett iramban Prakapuja felé. Az olasz balbeck szerel és már a másik félen van a labda. Egy olasz támadás, aztán egész megfeketül az ég: rázendít a zápor. A spanyolok testük egész ere­jével dolgoznak, nem kiméinek semmit, senkit, Talán azt érzik, torreádorok ti viadalban vannak. Negyedik percben az olasz kapusnak ismét nehéz p:rcj[ vannak, de biztosan helyezkedik és Carnelo ötméteres lövését bizlosan fogja. A spanyolok rettenetes te 1 pót dikiá'nak, az olaszok egyetlen egyszer sem ke ülnek tul a félpályán. Emberre mennek, kézzel, fejjel, lábbal. Es még sincs egy egészséges akció, mintha csak ugy lövöldöznének hatalmasakat otthon. Nyolcadik percben az olasz balszél, Leoratto kiszökik, a visszakapott labdát megállítja előbb, mintha nem merne lőni Zamorának és már ott van a félelmetes Vallana, kornerre ment. Za­mora helyezkedik, a magas labdát messzire ki­üti. A spanyol zászlók lengenek. Vivát Zamora! Már az olaszo* előtt vannak a spanyol csa­tárok. Samitier éles lözését Pra biztosan fogja, ráhasal a labdára. Samitier rászalad iszonyú erővel, fejbe ragja, ő maga hatalmas ivben, mint egy libda, beesik a kapuba. Pra elájul, áll a játék. A biró figyelmezteti SamitierL Most kisüt a nap, az olaszok mintha frontba jönnének. Ragyogó technikájuk, átgondolt akció­juk csillog, csak lőni nem akarnak. Megálla­nak, várnak. Zamora pihen. Spanyolok támad­nak erővel és összjáték nélkül. A labda a cen­tertől kapu mögé kerül. Megint az olaszok támadnak, Contit szöktetik. Nem lő. Vallana elszedi a labdát. Kavarodás, a biró a spanyol kapu előtt földobja a labdát. Huszadik perc, 0:0. Olasz támadás. 21. perc olasz támadást oft seid miatt nem lehet befe­jezni A spanyolok „egy beck"-k:I játszanak, percenkint of-seid. Most kezdenek a spanyolok toreadoroskodni. Gáncs, szabadrúgás. Pasarim és Della Valla összeakadnak, Pasarim utána rug, szabadrúgás a 16 oson. Első lövést kapja Zamora, kiejti a labdát, Vallana ott van, fél pályára rúgja. Az olaszok egyre jobban frontba jönnek, Vallane mindent szerel. A tempó most már gyors. Végre a spanyolok is szóhoz jut­nak, de Pra fogja a 20 méterei gyönge labdát Négy spanyol csatár ugrik neki, Jildöntik, Pra fekve marad. A biró ismét figyelmeztet. Az olasz jobbszárny a 35. percben gyö­nyörű akcióba kezd, ötszörös fejessel kerül a labda Leorallohoz, aki kapu mellé fejel. 37. percben ujabb olasz sebesülés. Della Valla egy percre kiáll. Vérzik a feje. 40-ik perc. Carnelo szökteti a spanyol baloldalt, kétszer lőnek a kapura, Pra kétszer üti ki a labdát, öt percig erős olasz támadás, Zamorának öt labdát kell fognia, egyik sem veszélyes. Még egy olasz tá­madás, aztán félidő 0:0. Most a második félidő következik. Öldöklő tempó, nincs élet él halál, csak sziv és vér van ezekben a két déli ország fiaiban. Ötödik percben Magnozzi éles lövést küld a spanyol kapu mellé. 9. perc Leorattónak nagyszerű gól­helyzete van, driblizik. Vége. Egy perc, a labda az olasz kapu előtt van. A jobboldal keresztül megy árkon-bokron, mint a tank: szabadrúgás a spanyolok felé. Della Valla három méterről éles lövést küld a hapu fölé. Olaszok támad­nak, négyszer-ötszór, 4—5-ször akad meg a labdi, of-seid, egy bekkel játszanak a spanyo­lok. Most a jobbszélső Contit szöktetik, az előre adott labdát Conü eléri, de nem tud mit csinálni vele, a spanyol halfok utolérik és ő egyedül nem csinál semmit. 17-szer a spanyol baloldal kiszökik, Pracsak kornerre tud menteni. Most nehéz helyzete van Zamorának, egy perc alatt röpült hozzá a labda, kornerre ment, Leovattó kornerét nagyszerű helyezkedésével fogja. Középen összefutás. A spanyol Larazza buktatja Burlaadot, majd fe­léje rug. A biró kiállítja Larazzát. A spanyo­lok protestálni, a tribünön ezer zászló nemet int. a biró hajthatjtlan, öt perc múlva továbD folyik a játék: a spanyolok tiz emberrel. A spanyolok ismét háborúban vannak, ujaoa

Next

/
Oldalképek
Tartalom