Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-31 / 124. szám

Egyes mMém éra 1500 korona* •WÍWKÍMI M ttaCttUMH Si: IMI fermc-uK* 1 (PöiM'MtoUtal nemben.) TeleI -m M-M.Au»s«ií«l* megjele/» jM» Mvéielével míndee «*. I«jw újra Éra 1900 ko:•<«•«. #saiue(*sl áxaki Egy *«t»ni Helyben 30000, H«<U'»« H vidéken 3600D kn rt.rűeieat trák i PelhasaDon 1 mm. 400, egy hasábon 800, másfél hasábon 12Ú0. Szöveg, közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 6001 kor. Szövegközti köziemínyek soronként 6000 korona. Csaladi értesítés 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 31, SZOMBAT. 124-ik szám. A párisi vereség. Tegnap este Szegeden is igen széles körben támadt lehangollság egy Párisbói jött hirre. Arról iiól a hir, mint ma már mindenki tudja, hogy a párisi olimpiai labdarugó-versenyen az egyip'omí csapat győzött a magyar csapat fölölt. Plakátozták is a világraszóló eseményt és nem volt érdektelen a csoportokat figyelnL amelyek ezt a néhány év múlva talán már Atckbázán is közértbetövé váló képletet olvasták : Egyiptom—Magyaromág 0:3. Öreg emberek, akikről egészen bizonyos, hogy vidéki iskolás korukban legföljebb nagymétát játszottak s deiengő rejtelmük sem volt meg róla, hogy ők labda után szaladva, sportot űznek, egészen elszontyolodtak az olvtsott hirre. Pedig a footballt ma is inkább csak ugy messziről, fiaik, unokáik szenvedélyes lelkesedéséből ismerik és inkább csupán a lényegéről van pontos fogalmuk. Őszinte megdöbbenés után szidták mégis a nagymultu Egyiptomot. Hát még a sportkedvelök, aprók és nagyoki Az aprók, akik csodálatos részletességgel ismerik az olimpiai magyar csapat minden egyes tagjának sportraultját, képességeit és gyöngéit, sokkal jobban, mint például iskoláskönyvükből Egyiptom történetének rövid vázlatát. Ezek a sportszakértők és sporttudósok hazafias elkeseredésükben nemcsak a mai Egyiptomot becsmérelték, de nagyon su'yos biráló megjegyzésekkel csipkedték a magyar csapat egyes tagjainak hirnevét is. Sőt azt is határozottan tudták, hogy azoknak a híreseknek hogyan kellett volna... Bizony sajnálatos ez a vereség, ez a parányi karcolás nemzeti önérzetünkön, de bőven találhatunk érte vigasztalódást. Nemcsak abban, hogy a pázsitos talaj a versenypályán még mindig szokitlan volt — a svájci még pázsifosabb után is — a mi bajnokainínak. Nemcsak abban, hogy a mieink sajnálatos tévedésből tudományos footballt" játszottak magyar temperamentumukkal ellentétesen. Nemcsak abban, jjogv rettentő volt a napsütés, amikor az ellencsapat kétméteres mubiai néger hátvédője, Salem, a másik két, szintén robusztus néger s az egyiptomi csapat nem kevésbé atlétatermetü arabjai megjelentek. S nemcsak azokban a különben nagyon vigasztaló tényekben, hogy az óriási ellenfelekkel szemben a magyarok közt töűben valósággal törpe alkatúak, hogy Ali Riad csellel élt s hogy Collina bíró érvénytelenítette a különben teljesen szabályos gólt, amely .Magyarország kiegyenlítő gólja lehetett volna". Nagyobb vigasztalás ezeknél, hogy a hatalmas Amerikai Uniót legyőzte a kis Uruguay s hogy az Unió, ha talán pirul is kúsé enyhe röslel- 5 kedésében, nem süllyed föld alá nemzeti1 szégyenletében. Mert a labdarugó játék nem kis úo'oí de vannak még ktvüie más nem kis dolgok ií; amelyekben az Unió épp ugy felülmnija a kicsiny Uruguaynas különben egyre bámulatosabban haladó népét, mint Magyarország Egyiptomét. . .. . Aztán a vereség után is vigasztaló, hogy résztvettünk a világ összes nemzeteinek ebben a footballversenyeben s a lengyel csapat fölötti győzelem után még itt sem egészen dicstelenül, vagy szerencsétlenül. De milyen megszámlálhatatlanok a föld nemzeteinek békés versenyterei, amelyek még a párisi olimpiád labdarugó pályáinál is szebbek I Sajnos, e versenypályáktól el vagyunk még zárva nemcsak mi, de velünk együtt azok is, akik szintén vesiíesei a háborúnak. Nem olyan régen történt, hogy belga tudósok heves tiltako. ása tartott távol német tudósokat egy egyiptomi expedícióban való részvételtől. S hány olyan pályája van a békés versenynek, amelyen nem is a még mindig akut rosszakarat, hanem lesújtott helyie ünk miatt nem szerepelhetünk. J Nagyon örvendetes, hogy legalább a sport világversenye hozza össze a nemzeteket. Az ember ht jlandó volna ugyan azt gondolni, hogy a nemzetközi sportbarátkozás a háború után azért könnyebb másféle baráikozásoknál, mert egyes harcias ágai, amelyek közé, mint i hogy a páiisi spanyol példa jól rcutattr, a football is számithaló, némikípen hadijelenségelhez hazonlithatók. De fogadjuk jószivvel kezdte a nemzetek bensőbb érintkezését az irtó vis:ály után a fport, a testi erő és ügyesség kultuszának ez az angol dicsősége, amely játékos versenyben hozott össze ime Párisban magyar fiukat egyiptomi négerekkel és arabokkal. Bárha ne lenne már nagyon távol az idő, mikor a nemzetek a kultura minden téréin épp oly közelálló emberi együttességeknek érzik majd magukat, mint most a párisi olimpiádon kis vereségünk mellett is ezt az átmenetet. Meg- | a sportban. A francia szocialisták Mttterand ellen. Páris, május 30. A Seire-megyei szociálisfák fcorgusEzu8», miután a párt kimondotta, hogy a párt ne vegyen részt a kormányalakításban, egyhangúlag határozatot fogadolt el, melyben kijelenti, hogy Milleraid, a köztársaság elnöke, . • • - rnrmitiiiiriiinnrrmn.iiMjii Katasztrofális a robbanás a bukaresti lőszerraktárban. aki a reakció érdekében nyiltan állást foglalt, ezzel csorbát ejtett hivatalával járó kötelezettségein, a párt kamarai frakciója tehát vonja meg támogatását mirden olyan miniszterelnöktől, akit Millerand nevez ki. jF Bukarest, irájus 31. Szerdán délután, mint közöltük, hafalmas robbanás történt Bukarest közvetlen közelében. A Skoda-lövegek raktára repült levegőbe és a robbanás nyomában támadt iüz rendkívül ncgy károkai okozott. Délután 4 érától 6 óráig állandóan dörögtek a detonációk. A városban leírhatatlan pánik tört ki. A robbanáshoz siető romén királyt majdnem agyoncsapta egy gránát. A pusztulás szerda óta máig tart. Általános feltevés szerint bolseviki merényletről van szó. Egy jelentés szerint a közeli királyi kastélynak egy szoba mennyezete beszakadt. A királyi család a kastélyból Bukarestbe költözött. Az áldozatok és sebesültek számnt még megközelítően sem lehet megállapítani. A robbanások még mindig tartanak. A szomszédos katonai épületek a tüz áldozatai. Az ekrazit- és dinamitraktdrak felrobbantását várják. A robbanás egy belgrádi jelentés szerint Románia védőerejének súlyos megingását jelenti. Azt hiszik, hogy a katasztrófa egy kommunista müve. Bíró Pál és Peyer Károly a vám ja vaslatról. A nemzetgyűlés ülése. Budapest, május 30. A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hegy a szanálási akciót végrehajtó bizottság megalakult és Ráday Gedeon grófot választotta meg elnökül. Azután következik a vámtarifajavaslat tárgyalása. Az első szónok Bíró Pál: Reflektál Sándor Pál beszédére és sajnálkozik afelett, hogy Chorin Ferencről olyan elítélően nyilatkozott. Chorin Ferenc nem dúsgazdag és nem is nyerészkedő, hanem közéletünk egyik kiváló egyénisége. Osztatlan az ! a véleménye, hogy a vámvédelemre szükség van. Nem jön korán ez a javaslat, úgymond, mert hiszen már világosan látható a világgazdaság vámpolitikájának körvonalai. Az egész világon a vámvédelmi rendszer érvényesül és igy teljesen időszerű, ha Magyarországon is ezt a politikát követik. A vámtarifát alkalmas alapnak tartja a kereskedelmi szerződések kötésére. Nem lát érdekellentéteket a tarifa védelmi rendelkezésein és a kereskedelem, valamint az agrárkereskedelem érdekei között. A javaslatot elfogadja. Peyer Károly: Az áruforgalomban és a vámkérdésben teljes szabadságot követel. Meg kell szüntetni az áruforgalomra vonatkozó korlátozásokat és meg kell nyerni ezen eszméknek a szomszédos államokat is. Be kell látni a védővámok szükségességét, mert hiszen a külföldön ugyanilyen MMMNMMMÍMMMMIMMMMM^ tárgyalásai. is a magyar kormány megbízottjának a kölcsön felvételére irányuló lépéseit. A fővárosi javaslat. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága Déntek délután a ** pen,es vámokkal védik az ipart. Határozati javaslatot nyújt be: A kormány helyezze hatályon kivül a behozatali tilalmakra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá, hogy a vámtarifa életbeléptetésével egyidejűleg külföldi áru után a vámtételeken kivül más illetményeket ne szedhessenek. A nyersanyagot vámmentesen kívánja behozatni az országba és ennek a vasúti szállításánál a díjtételek csökkentését kívánja. Hosszasan fejtegeti, hogy a magyar ipar kihasználja a munkásokat és nyomorúságosan fizeti őket. Ezen a téren nem látunk szociális érzéket, pedig ez az előfeltétele az ipar fejlesztésének. Elsősorban az agrár és pénzügyi vámokat kifogásolja, mert ezek igazságtalan adózást jelentenek. A javaslat különben is keretjavaslat és véleménye szerint a kereskedelmi szerződéseknél nem az itt szereplő vámtételeket fogják elfogadni. Attól fél, hogy olyan nagy engedményeket kell majd tenni, amelyek a komolyság rovására mennek majd. A javaslatot nem fogadja el. Végül Temesváry Imre felszólalásának elhalasztását kéri, amelyhez a Ház hozzájárul. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartják, napirenden a vámtarifa folytatólagos tárgyalásával és az interpellációkkal. Az ülés két órakor ért véget. Teleszky Teleszky János londoni tárgyalásai során a cily vezető pénzCgyi egyéniségeinél részletesen tájékozódott a magyar kölcsön kibocsátásáról. Ezek a megbsszéléeek a legkedvezőbb mederben folytak, annyira, hogy Teleszky János a kölcsön felvételére összefüggő kérdésekről fontos tzóbeli megállapodásokat is lélesifelt. A kormányhoz érkezett jelentések igen bizakodó hangon számolmk be a londoni pénzügyi körökkel folytatott tárgyalásokról. A msgyar kormánynak módjában lesz a köivények nagy többségét a londoni pénzpiacon elhelyezni. igen rokónszenves mádon fcged'ák Rómában i folytatják. — újjáalakítására vonatkozó javaslatot tárgyalta. Farkas Istvánnak elfogadták azt az indítványát, hogy a szavazás 10 kerületben történjék, elfogadták. Elfogadták ezt az előadói javaslatot, bogy a választás az arányos képviseleti rend| szer alapj&n történik. Az értekezést szombaton • bilatail&lr