Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-29 / 123. szám

siáwi ái»a 1500 ki Műi M ufcw «• P0c alttMával mabenj TetoI *a 11-llA.fseced' wegjde. 001 MIM khrttaltvel minden ap, lo«» náM ára 1500 ke, Kófisetési árak i EfO i helyben 30000, R«ds> i «• itat** atom kin, Hirdetési árak • Fél hasábon I mm. 400, egy hasábon 860, máslél hasábon ímSiöreg. kOzt zs százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 600C kor. SzOvegkOzű közlem*, nyek soronként 0000 korona. Családi értesítés <5000 kot. V. évfolyam. Szeged, 1924 május 29, CSÜTÖRTÖK. 123~ik szám. Hajnali harangszó. Érdeklődéssel veltflk kezünkbe, de a meghatottságnak az érzésével tettük le átolvasás után egy csehországi német lapnak, az Ausstger Tageszeitung-nak néhány napja megjelent számát, amely az elnyomott kisebbségek egymás iránti rokonszenvén ir vezércikket a Csehszlovákiába bekebelezett magyarságnak uj életutjalról. Olyan problémákat vet fel az a csehországi német újság, melyek kezdenek talán már belecsengeni az itthon maradt, de egymásra fenekedő magyarok lelkébe és a hajnali harangszónak szavával hirdetik, hogy el kell következni a megértés idejének, amint elkövetkezett már a szlovákiai magyarság körében. Ott az idegen nyomás váltotta ki az egymás keresésének a szükségességél, idehaza talán a jövötől való aggodalom fogja kiközösíteni a gyűlölet hivatásos ullóit. Az elszakítás, az uralkodó helyzetről való letaszítás, az idegen uralom első pillanatban elkábította a Felvidék magyarságát. A Budapestre centralizált közélet megszűnése után nem martdtak a nemzeti életnek tűzhelyei. Magyarok százezrei számára hiányzott a művészetnek és az irodalomnak nemzeti lehellete. De ha egy népnek van ereje és bátorsága, hogy beletekintsen a saját lelkébe, magát megismerje, álmokat és vágyakat termeljen, akkor élés lélekzik minden elnyomás mellett is, mert megnyilvánul benne az életnek akarása és az élethez való joga. Ezt bizonyította be a felvidéki magyarság rövid néhány esztendő alatt egy önálló, magyar lélekben erős irodaiamnak a megteremtésével és ennek az irodalomnak a megteremtése elölt hajtja meg lobogóját az Aussiger Tageszettang. j Az elszakított területek magyar irodalmáról | alig esik szó nálunk, pedig többé-kevésbé } bizonyos, hogy ott az irodalomba vonult vissza a nemzeti élet, akárcsak a régi Magyarországon az abszolutizmus idején. Es bogy értékesnek kell lenni ennek az irodalomnak, arról tanúságot tesznek a csehországi német újságnak a szemelvényei és az a törekvés, hogy példának állítsa őket oda a németek eié. Egészen uj jelenségek tárulnak fel előttünk, egészen uj hangok ütik meg a fülünket, amelyek visszatükrözik a nemzeti katasztrófa nagyságát, megszólaltatják a kétségbeesés szavát, de egyúttal a bizakodásnak nagy akkordját sem nélkülözik. Olvasunk egy tizenötesztendős pozsonyi diákrél, aki az apák, a meglett emberek hallgatásának idején mert vállalkozni egy szépirodalmi folyóiratnak a megindítására. Olvasunk egy Sziklay Ferenc nevü írónak a regényéről, amely Hangzatka cimet visel és a felvidéki magyarok érzése szerint az egész magyarság tragédiáját szólaltatja meg. Csak egy zenész sorsa a regény, akiben hatalmas szimfóniák élnek és amit.lkot, csak e*v kis szonett, a hangzatka. A büszke, sokat igérő regényírás mint lesajnált vidéki muzsikus végzi életét. De a mélabús hangok mellett megszólal tgy vidéki papnak, Mécs Lajosnak a verskötete, a Hajnali harangszó, amely zúgva hirdeti az újjászületést és mutatja az utat az egyszerűségükben nagy magasságok, az erős bit és bízó reménység felé. Egy harmadik nagy sikert aratott könyv, ölvedl László kCnyve, a Bányász éneke, a néphez való tartozásnak es a népből való regenerálódásnak a hirdetője. Felesleges további példákra hivatkoznunk. Talán elég arra utalnunk, hogy Pozsonyban most a harmadik kötete jelent meg az Uj Aurora irodalmi almanachnak, mely egy uj, tőlünk elszakított, de magyar irodalmi nemzedék munkáinak legjavát egyesili a régi magyar irodalom legnagyobbjainak égisze alatt. Az Uj Aurora első kötete Kisfaludy Károly emlékének, a második Petőfinek, a harmadik pedig Arany Jánosnak volt szentelve. Olvasván ezeket a sorokat, ládára ezeknek a magyarságért való küzdelmeknek, ugy érezzük, hogy itt valami kötelessége volna akár az akadémiának, akár a régi nagy írók nevét viselő irodalmi társaságoknak. Nem valami irodaimi irredentára, zártkörben való fenegyerekeikedésekre gondolunk, amely odaát éppen anyit árt, mint amennyit nekünk nem túsznál, hanem szellemi csitornáknak a megteremtésére, amelyeket! elszakított véreink lelkének lüktetése, szivének dobbshása hozzánk is eljuthat és a politikai határokon tul is összekapcsol bennünket a megtört és megtépázott magyarság kulturális életének a közösségében. Ezt kell elérnünk és megvalósítanunk, hogy valóra váljék a Hajnali harangszó hite, bizakodása, örök reménysége. Wallraff nacionalista a német birodalmi gyűlés elnöke. Marxot újból kormányalakítással bizták meg. Berlin, május 28. A birodalmi gyűlés elnökének választásánál Wallraff német nemzeti 202 szavazatot kapott, Loebe szociáldemokrata 107, Fehrenbcch centrum-párti 63-at és Thoxelmann kommunista 47-et. Miután egyik jelölt sem kapta meg az abszolút többséget, Wallraff és Loebe közt pótválasztás lesz. Berlin, május 28. Az elnöki pótválasztásban a német nemzeti Wallraff 227, Loebe szociáldemokrata eddigi birodalmi gyűlési elnök pedig 151 szavazatot kapott. Összesen 430 szavazatot adtak le- A fennmaradó szavazatok érvénytelenek voltak. Wallraff képviselő azonnal átvette az elnökséget. Berlin, május 28. Ébert elnök ma délelőtt újra megbízta Marx eddigi kancellárt a kormány megalakítására. Marx megbízatását elfogadta. 0 nemcsak a középpáitokkal, hanem a német nemzetiekkel is .tárgyalt. Amennyiben Maix és Hergth tárgyalásai eredményre vezetnek, ugy valószínűleg két tárcát kapnak a német nemzetiek: a belügyminiszteri és az igazságügyi tárcát. London, május 28. lasper volt belga külügyminiszter az angol nemzetközi intézetben beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a német jóvátételek kérdése Belgiumra nézve a legnagyobb jelentőséggel bír, mert ez elsőrangú pénzügyi probléma. Belgium kész arra és abban az irányban is dolgozik, hogy a Ruhr-vidék megszállása megszűnjék és h gy a szakértők részéről ajánlott zálogok helyettesítsék a megszállást, de csak azzal a feltétellel, ba a zálogokat komolyan garantálják. Belgium a Ruhrvidéket semmiféle más köiülmények közt sem ürítheti ki. ra ÍMMMVMMMM^^ Japán-amerikai konfliktus a bevándorlási törvény miatt Tokio, május 28. A japán kormány elhaiá- j ződés megsértésének tekinti. A kormány ezenrozta, hogy az amerikai bevándorlási törvény \ kivfll elhatározta, hogy az amerikai fapdn kürtien tiltakozik, mert azt az amerikai*japán szer- J vétségét felhatalmazza a visszatérésre. A 33-as ellenőrző bizottság első ülése. Budapest, május 28. A nemzetgyűlés 33-as ellenőrző bizottsága ma tartotta alakuló ülését A kormány részért 1 Bethlen István gróf miniszterelnök és Korányi Frigyes pénzügyminiszter voltak jelen. Az értekezletet Korányi Frigyes nyitotta meg. Ezután az előadó ismertette a törvényjavaslatot, melynek lényege az. hogy az államidósság jövőben való szolgálatának ellátására közös pénztár létesül, amely a négyszázalékos arany* járadék, valamint az 1913. évi 4 5 százalékos törlesztéses kölcsön külföldön elhelyezett címleteinek szolgáltatását látja el. A javaslathoz Apponyi Albert gróf, Rupert Rezső, Eörffy Imre, Peyer Károly, Bethlen István gróf és Korányi Frigyes szóltak hozzá. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter felvilágosító felszólalásai után a bizottság a javaslatokat egyhangúlag elfogadta. Kimondta ezután a bizottság, hogy legközelebbi ülését a szükségnek megfelelően fogja megtartani. Módosítják a aajtónovellát. A büntetőnovella, elsősorban pedig a novella sajtószakaszának bizottsági tárgyalása meglehetősen lassan halad előre. Az igazságügyi bizottság tegnap délutáni tanácskozásán Pesthy Pál igazságügyi miniszter bejelentett néhány változtatást, elsősorban azon szakaszra vonatYozólag, amelyek szerint olyan lapot, amelynek a munkatársait egy éven belül ötször elitélte a bíróság, be kell tiltani. A szakasznál heves vita indult meg. A képviselők körülfogták az igazságügyminisztert és igyekeztek kimutatni a rendelkezések tarthatatlanságát. Elsősorban Lingauer Albin hozott fel súlyos kifogásokat a szakasz ellen. Pesthy Pál igaz3ágügyminiszter kijelentette, hogy hajlandó a szakasz módositágára. Ma reggel újból több képviselő kereste fel EZ igazságügy minisztert és újtól tanácsko-'ak vele a büntetőnovellának a sajtóra vonatkozó intézkedéseitől. Lingauer Albin felhívta az igazságügyminiszter figyelmét arra, hogy a novella egyes intézkedései nem hajthatók végre az ujságirói kamara felállítása nélkül. Pesthy Pál erre kifejtette, hogy 6 maga is helyesnek tartja az ujságiró-kamara felállításának gondolatát. Különben is az egész büntetönovellát átmeneti jellegűnek tekinti, mert minél hamarabb szeretne törvényt készíteni az egész sajtótörvény reformfáról és ebben a javaslatban szándékozik az ujságirói kamara felállításáról is intézkedni. Az igazságügyi miniszternél lefolyt tanácskozásén résztvett képviselők ugy tapasztalták, hogy az igazságügyminiszter még további módosításokra is hajlandó a sajtószakaszokban és igy alighanem elejtik azon szakaszt, amely szerint akkor, ha bármilyen hirlapi közlemény szerzője a törvényhozás tagja és a bűnvádi eljárás esetén a képviselő mentelmi jogát a nemzetgyűlés három hónapon belül nem füg. geszti fel, ugy a sorban következő felelős személynek kell az egész felelősséget vállalnia. Az igazságügyminiszter hajlandó módosítani az együttes felelősség kérdését illető szakaszokat is. A fővárosi Javaslat. A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága Putnoky Móric elnökletével szerdán délben folytatta a székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakulásáról szóló törvényjavaslat tárgyslását A kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök és Rakovszky Iván beiügyminiszter vettek részt. A fővárosi üzemek vezetőire vonatkozólag akként döntött a bizoftság, hogy ezekre a kizáró okot a választhatóság tekintetében megállapította, F. Szab* Qéza a javaslat uj pontjaként vetette fel, bojy a kizáró okok ne vona'k~zz*.