Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-25 / 120. szám

SZEGED 1924 május 350 Az egyesület elnöksége felkéri a gyorsírás iránt érdeklődőket, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor az állami felsőkereskedelmi iskola tanári termében megjelenni szíveskedjenek s ilyenképen a versenyfelügyeletet és bírálatot ellássák. Az egyesület Szeged városa és városunk áldozatkész társadalma nagylelkűségéből igen szép jutalmakat (20 és 10 koronás arany, nagyobb pénzjutalmak, diszes oklevelek, könyvjutalmak) oszt ki a nyerteseknek. A kultuszmiuisztérium vándordijáért vezetet készit a kérdés végleges megoldására. A három közül az egyik tervnek az lesz a lényege, hogy a szerződés meghosszabbítása esetén a város a részvények egy bizonyos részét megkapja. A másik két tervezget még nem ismerem. Ezután ismét Turóczy Mihály főügyész szólalt föl és elmondotta, hogy Barcsay Oszkárral, aki a döntőbizottsági tárgyalásokon a várost képviselte, nemrégen tárgyalt arról, amiről a polgármester beszélt. Barcsay ki is dolgozott néhány tervezetet és azt elküld ie neki. A szerződés meghosszabbítását ő is helyesnek tartja olyan föltétel mellett, hogy a légszeszgyár részvényeiből a város megfelelő részt kapjon. Barcsay Oszkár tervezetei bizalmas jellegűek és igy azokról részletesebben nem nyilatkozhalik a főügyész. Dr. Széli Gyula szólalt föl ezután. Fölöslegesnek és célszerűtlennek tartja a pör szüneteltetését, mert a váltságdíj szakértői díjmegállapítása úgyis eíztend'jkig tartó munkát jelent és el következhető az idő, amikor kívánatos lenne, hogy a pör előrehaladt stádiumban legyen. Hí a biróság jogerős ítélettel megállapítja a gázgyár váltságdiját, abból a városra semmi kötelezettség nem hárul, mert az itélet nem kötelezheti a várost arra, hogy éljen a megváltás jogával. Ha a város gazdasági helyzete megengedi, az itélet kihirdetáse ulán bárbikor élhet ezzd a joggal. Ezután ismét a polgármester ve'te át a tárgyalás fonalát. Kérdéseket intézett a bizottsághoz és kérdéseinek az volt a célja, hogy meggyőzze a jelenlévőket a pör továbbvitelének célszerütlenségéről. A bizottság többsége el is fogadia a polgármester érveit és kimondotta, hogy a pör szüneteltetését tartja kívánatosnak, mert a pör továbbvitelének a város jelenlegi gazdasági helyzetére való tekintettel sok értelme ugy sem volna. A gázgyárügy letárgyalása után dr. Csonka Miklós a vizdijszabályrendelet módosításáról szóló javaslatát terjesztette elő, amely hosszú vitákra adott ajkaimat a városatya házjuraknak. A szegedi országos gyorsiróverseny. Szeged, május 24. Két nevezetes dátum a magyar gyorsírók számára a május 25. és 29. Május 25-én tartja a Szegedi Gyorsírók Egyesülete kerületi versenyirását az állami felsőkereskedelmi iskola épü*£&arRRyPnSnatl0^na!tnvai£ ím MM ' ** áÜam nyujtja"a Wztositásnrmié7tleirakkó; szófagos SSSÜSt M KkéK I mellette a Lgánv^.alkozás? Mint fentebb ki pedig szabatos levelező- és vitairási versenyek, j mutattuk, a MAV jövedelmezőségének gazdaügy a szegedi, mint a körleti iskolák részéről már ; sági viszonyaink rendezésével helyre kell állni eddig is számos jelentkezés történt erre a ver- > a jelenlegi kezelésben is, feltéve.^hogy a MAV senyre " " ' -•--«— " különösen három iskola fog küzdeni: a makói állami főgimnázium, mely a vándordijat első izben nyerte, a budapesti kereskedelmi akadémia, amely a vándordíj mult évi győztese és a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola, amelynek növendékei lázas készültséggel indulnak a versenyre. A versenyirás hatása máris észlelhető, a tanulóifjúság hónapokon át állandóan gyakorolt, aminek hatása a gyakorlatban elhelyezést kereső jó gyorsíró munkaerőkbenfog a gazdasági élet javára mutatkozni. A szigorú Tóth XXX. József rendőr. Letartóztatott az utcán egy királyi ügyészt. Budapest, május 24. Dr. Karácsonyi Bálint kir. Ügyészt, a budapeí'i kir. ügé3z*é* e*vik tagját folyó hó 21 én virradó éjjel Tóth XXX. József államrendör bántalmazta és megkötözve, a kerületi kapitányságra, majd onnan ugyancsak megkötözve a főkapitányságra elöálWotta. Az ügyész magát u*y utköibm, mint a kerüieti kapitányságon arcképei igazolványával igazolta, de a*.ért nem bocsátották szanado*?. A főkapitányságról csak három óra lefolyása uián engedték et. A kir. ü?yés«zég a nyomoiáit folya matba tette Dr. Strasszr Gusztáv, a kir. ügyészség elnöke az ügy állásáról oővabben nyilatkozni nem kíván, de annyit szükségesnek tart megemlíteni, hogy az eljírő rendőrkezetek é; alkalmazottak eljárása súlyos szabálytalanságok jellegét tünteti fel. Tóth XXX. József rendőrt az államrendőrség létartóztatta és a kir. törvénys/ék fogházába átkísértette. Dr. Marinovich Jenő főkapitány szómba^ déle'őtt megjelent a kir. ügyészség elnökénél s ugy a maga, mint az egész rendőrség nevében a megtörtént példátlan esei felett a legnagyobb sajnálatának adott kifejezést. Ugyancsak szombat délelőtt folyamán a kir. ügyészség vezetője megjelent dr. Pesthy Pál igazságügyminiszternél és az esetről jelentést tett. Pesthy Pál igyazságügyminiszter az ügyészséggel való együttérzésének adott kifejezést, annak elnökét meghatalmazta arra, hogy a bűnvádi eljárást mindazok ellen, akiket az ügyben bűncselekmény gyanúja terhel, a legnagyobb erélylyel szorgalmazza. Állatni üzemek s köztük különösen a MÁV. Irta: Urai Uray Zoltán ny. MÁV üzletvezető. VI. Hátra van még a társasági vezelés alíernativája és pedig különös formában a magánvállalkozás állami részvétellel. A program teljes tájékozatlanságban hagyja a nyilvánosságot —• még e különös vegyesházasság — vezető gondolatára nézve is. A MÁV kezelésének részben, vagy egészen magánvállalkozásba va'ó adás tervének vizsgálatánál természetesen abból kell kiindulnunk, amiből a program kiindul, t. i. a MÁV hasznosítása vagyis köznyelven, jövedelmezőségének biztosításából. Ki fogná ezt a jövedelmezőséget biztositani; az állam vagy társa; a magánvállalkozás ? Ha A szegedi gyorsíró-ünnepségeknek fénypontja a május 29-i országos versenyirás lesz, amelyet a Szegedi Gyorsírók Egyesülete az Országos Gyorsíró Tanács megbízásából a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vándordijáért rendez, amely versenyen eldöntésre kerül a középiskolai gyorsiróbajnokság és a legjobb magyar gyoriróiskola kérdése is. 220—300 szótagos lesz az ifjúsági bajnoki fok, ezenkívül 140—160 szótagos csoportverseny lesz a legjobb gyorsíróiskola eldöntésére, továbbá 220, 180, 150 szótagos egyéni, 120 és 100 szótagos házi fokok. A versenyirást dr. Hencz Károly volt országgyűlési képviselő, az Országos Gyorsíró Tanács elnöke vezeti, akinek kíséretében Szegedre érkeznek dr. Schack Béla felsőkereskedelmi iskolai kir. főigazgató, a Tanács másodelnöke, dr. Dengl etemi tanár, a Tanács eloa öadóia, űr. legias ueza, a Gyakorló Gyorsírók Társaságának elnöke, dr. Nosz Gyula, a Gyorsirástudományi Társulat főtitkára, dr. Szőke Sándor és mások. Mujus 29-én délután 5 órakor a kereskedelmi és iparkamara dísztermében dr. Fabro Henrik emlékezetére díszközgyűlés lesz, amelyen Fabro Henrik fölött az emlékbeszédet dr. Tóth Imre egyesületi alelnök mondja. Kívüle dr. DenglJános, dr. Schack Béla, dr. Téglás Géza, dr. Szőke Sándor tartanak előadásokat. A gyűlés végén a versenyeredményeket hirdetik ki. A kultuszminisztérium képviseletével dr. Aigner Károly főispánt, Szeged város tanácsa dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, az egyetemi tanács dr. Szentpétery Zsigmond egyetemi rendes tanárt bizta ; MMMMMMAMNMÍMWIÍM^^ nének részvényekbe, hanem annak csak töredékét, mig az azonfelüli államvasuti értékekkel felérő részvény mennyiséget az államnak kellene megtartania. Az állami vasutak az idegen kézbe kerülő részvények értékéig, magánvagyonná válnék. Ha a beruházások annyira sürgősek, hogy azoskal a MÁV üzemének aktívvá válását bevárni nem lehet: inkább célszerűnek látszik egy vasúti kölcsön, mint közgazdasági és állami életünk oly fontos tényezőjének, mint a MÁV nak ebben vagy abban a formában magánvállalkozás keiébe adása. Magánvállalkozás bevonása, a bérbeadás formájában is lehelséges. Az állam részvétele itt ugyanis meglehetne a vállalat igazgatásában való bennülés, sőt az állami ellenőrzés és felügyelet révén is. De az ily részvétel csak formának tetszetős s értékileg nem számitana. A bérbevevő társaság ugyanis magát a szerződésben eléggé biztosítaná arra nézve, hogy az államvasutakból nemcsak a fizetendő évi béreket kihozza, de még saját hasznát is megtalálja. A magánvállalkozás a MÁV terheinek jórészét nem venné át, hanem megmaradnának azok továbbra is az állam nyakában. Ilyenek a háborús vismajor károk, a h. é. vasúti terhek, a menekült vasutasság illetményei vagy nyugdijai, a bérbeadásig történt rendes nyugdíjazás utáni nyujdiiille'ékek és a magánkezelés által fölöslegesnek talált személyzet végkielégítése és nyugdíjjárulékai. A magánvállalkozás ezen terheket ha el is vállalná, az csak bér magasságának rovására történnék s végeredményben mégis az állam terhe maradna. A magánvállalkozói kezelésnél, mindezeken kivül még fontosabbnak tartjuk azt, hogy kiadnák kezünkből, leghasználhatóbb védeszközünket, amellyel támogathatjuk iparunkat, kereskedelmünket stb. , , A magánvállalkozás: üzlet, melynek alapja nem hazafias érzület s nincs benne altruisztikus elem, hanem kihasználja a helyzetet, a másik fél szorult helyzetét. A magánvállalkozásra nézve ( igazgatására nézve minden megtétetik, amit a viszonyok követelnek. A magánvállalkozásra ebből a célból nincs szükség. A magánvállalkozásnak társulvétele pedig — kivehetőleg a jövedelmezőség elérése céljából szándékoztatik, — mert ezt a célt akarja a kormány elérni. Ezen alternatívában tehát a kormány nem lát elég garanciát a MÁV mostani kezelésében. Lehetséges még, hogy a magánvállalkozás társulvétele a befektetések miatt történnék, vagyis az erre szükséges tőkét a magánvállalkozás adná s a magánvállalkozás maga kívánná befektetésének garanciájául, a vezetésben való részvételét. Ez azonban annyit tesz, hogy az állam éppen ugy kiadja kezéből vasutait, mintha bérbe adná azt. A magánvállalkozás a vezetésben való részvétel utján befektetett tőkéjének jövedelmezőségét akarván biztositani: döntő szót biztositana magának a díjszabási s a kiadásokkal járó ügyekre nézve. Azonban kinek lenne a vegyes kezelés f-Ielös? A vezetésben való állami részvétel folyamányamig a magánvállalkozást csupán szerződésszerű felelőssége terhelné. Ha pedig a MÁV állami és magánvállalkozási alapon való kezelése részvénytársaság alakjában hajtatnék végre, ez a magánvasuti rendszerre való áttérést jelentené. De jelentené tulajdonképp államvasuti vagyonának részbeni eladását. Habár nem igen gondolható, meg. -A kereskedelmi mTriisztériurn" a"veí"senvirásra i h°gy alakítandó részvénytársaságban a utazóknak féláru vasuT g^Tál^HogS magánosok, az államvasutak értékével - mondgazolványt engedélyezett. * J K 1 juk kereken egy milliárd aranykoronát fektet„ maíánvállalkozást csupán szerzMésszerü ^"mAv é.M^Tl^ alacsonyabban, áll. Ezért is fenn kell tartani az állami kezelést, a mostani vezetőséggel, ha jó. Elfogadható elv a jót jobbal felcserélni (ha nem is méltányos), mert állami közérdeknél egyesek nem számítanak, de biztos jobb nélkül cserélni nem szabad, valamint dologiakban sem szabad kísérletezni. Vége. A „PROFETA" árnyas, lombos kertje a SORIVOK ELDORÁDÓ) AI Szent IilvAn tctény-Or o PoloArl »erfö»débölt