Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-25 / 120. szám
348 SZEOBD 1924 május 18sváici frenkbar. á'számitva magyar koronára 1.126.048 34 aranykorona, a Skandináviai Credit- Aciie Bclogetnél Stockholmban svédkoronában átszámítva aranykoronára 3,468 68 aranykorona. Az elnök ezután felhívja a közgyűlés figyelmét ma, bogy a törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank tagjai csak nyernek azzal, bogy az 1924. V.t. c. melléklete gyanánt becikkelyexett alapszabálytervezetet változatlanul elfogadják. Indítványát erre vonatkozólag a közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi és igy sz alapszabályok elfogadását az elnök határozatként hirdeti ki. A napirend szerint ezután a bank 13 főtanácsosának és négy póttagnak a megválasztása következik. Elischer Viktor indítványozza, hogy a közgyűlés a választásokat közfelkiáltással intézze el, egyúttal beterjeszii a megválasztandó 13 főtanácsosnak és a négy póttagnsk a névsorát és kéri indiiványának megfelelően ezeknek a megválasztását. A közgyűlés egyhangú felkiáltással az inditvány értelmében a kővetkezőket választotta meg fötanácsnokul: Bernáth István, idősb Chorin Ferenc, gróf Hadik János, Heinrich Akdár, báró Kcrafeld Móric, oáró Madarassy-Beck Marcell, Meskó Pál, Walder Gyula, Weiss Fülöp, Végh Károly, gróf Somssich László, Mutsenbacber Emil és Papp Elek. Póttagok: Koós Elemér, Rausch " Aladár, Szurday Róbert és Koós Mihály. A pénzügyminiszter bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormányzótól leirat érkezett, "melyben Popovics Sándort, a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezi ki. A közgyűlés Popovics Sándort hosszasan és lelkesen ünnepelte. Bejelentene még a pénzügyminiszter, hogy a Magyar Nemzeti Bank kormánybiztosává Szabóky Aiajos pénzügyi államtitkárt nevezték ki. Bejelentését a közgyűlés éljenzéssel tudomásul vette.] Tekintettel arra, hogy ezzel a közgyűlés napirendjét kiderítették, a közgyűlést Popovics Sándor bizáría. A Nemzeti Bank hátfőn tartja első ülését. Papp Elek, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a feöretkeiket mondott: — A Nemzeti Bünk megalakulása uíán a program első pontja az lesz, hogy Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke hétfőn délelőtt tiz órakor a kormányzó kezébe leteszi az esküt és azután a főtanacs tagjai teszik le a fcgadr'mukat. Előreláthatóan nétfón délután megtartjuk az első ülést. A főtanács már levelet intézeti az állami Jegybank tisztviselökarához, atreiyben megkérdi, hogy a megállapított illetmények mellett hajlandók-e átlépni a Nemzeti Bank szolgálatába. Három napi időt adunk a válaszra és akik ezen idő alatt ugy nyilatbizonyos, hogy Schober Béla lesz a vezérigazgató. Még három igazgatója lesz a Jegybanknak, akiknek a személyére vonatkozólag a főtanács fog határozni. — A Dsvizaközpont megszűnéséről csak annyit mondhatok — mondotta Papp Elek —, hogy tekintettel arra, hogy a Devizaközpontot . az áltem rendeleiben hivta életbe, rendeletben i fogja megszűntetni. A Jegybank olyan devizaj politikát fog folytatni, amilyenben a kormány i meg foe állapodni. Ez a rendelet előreláthatóan ' junius 6 án és 7-én fog megjelenni. koznak, hogy átlépnek, azokat kinevezzük a bank tisztviselőivé. A Jegybank működésének kezdő időpontját a pénzügyminiszter hirdetményben fogja közzétenni. — A Jegybank működésének a megkezdése után csak egyféle koronát fogunk ismerni, a magyxr koronát, amelynek az árfolyama most már rövidesen állandósulni fog. A beróna előreláthatóan szon az árfolyamon fog állandósulni, amelyen most áll. lényeges eltérés azonban semmikép sem várható. — Ami a Jegybank vezetőségét illeti, annyi W. H. Drummond díszdoktorrá avatása. désének, hogy a kitüntetés nem csupán személyének szól, hanem szimbóluma annak az újraéledt s remélhetőleg soha többé meg nem rendülő barátságnak, amely Magyarországot és Angliát egymáshoz kapcsolja. Továbbá a legutóbbi évek harcai és versengései miatt oly fájdalmasan feldúlt tudományos nemzetközi közösség helyreállásának jeléül is üdvözli ezt az alkalmst. Ezután a prorektor az egyetem tanácsának és tanári karának szeréncsekivánatait tolmácsolta a felavatott doktornak. Beszédét a következőképen fejezte be : „Bucsuzóul síivemből kívánom még önnek, mindannyiunk nevében, hogy azt a nemes és önzetlen életmunkásságot, amelyet ön az egyetemes és keresztényi emberszeretet nagy eszméjének s benne a nemzetek vallási és kulturális szabadságának szolgálatában eddig kifejtett, még igen soká s mind szebb és szebb eredményekre visszatekinthetve folytathassa az egész emberiségnek, saját nemzetének, valamint a mi szegény hazánknak, Magyarországnak is javára és egyetemünk dicsőségére." A prorektor szavait Csengery János latinul tolmácsolta. Ezután a prorektor az ünnepélyes tanácsülést berekesztette. Szeged, máju« 29. (Saját tudósítónktól.) A Ferenc József-Tudományegyetem aulájában szombaton délelőtt avatták fel ünnepélyes keretek között William Hamilton Drummond angol lelkészt, „a szenvedő erdélyi magyarság ősi vallásszabadságának és nemzeti kultúrájának elfogulatlan és önzetlen védelme által szerzett érdemeiért", a jog-, és államtudományok honoris causa doktorává. Az ünnepélyes avatáson, amely a hagyományos módon folyt le, szép számú, előkelő közönség vett részt. Tizenegy órakor dr. Pfeiffer Péter prorektor vezetésével bevonult az egyetemi tanács és megkezdődött az ünnepély. Az ülést a prorektor nyitotta meg és felkérte a jogkari dékánt, hogy ismertesse W. H. Drummond díszdoktorrá avatásának előzményeit. Ennek megtörténte után ismét a prorektor emelkedett szólásra. Bejelentette, hogy mivel W. H. Drummond az egyetem belső, hivatalos nyelvet, a magyar nyelvet nem birja, a felavatás az egyetem nemzetközi hivatalos nyelvén, latinul fog megtörténni, majd elmondja,, hogy W. H. Drummondot az egyetem jog- és államtudományi kara már 1923 április 19-én tartott rendes ülésén tiszteletbeli doktorrá választotta. Most, hogy elérkezett felavatására is az alkalom, örömmel üdvözli és felkéri az előirt fogadalom letételére. A prorektor szavait dr. Csengery János tolmácsolta latinul. W. H Drummond erre latin nyelven letelte a fogadalma', azután a jogkari dékán doktorrá avatta és a tanácsjegyző átnyújtotta neki a doktori diplomát a következő szavakkal: „Accipe dip'oma doetorum honoris causa dátum." W. H. Drummond angol nyelvű beszédben köszönte meg az egyetem ki üntetését, amelyben ezeket mondotta : Különös megtiszteltetést érez abban, hogy az az egyetem fogadba öt diszdoktorai sorába, amely oly hősiességgel szállott szembe a balsors legsúlyosabb csapásaival és amely oly nehézségek közt, melyek más, kevésbbé bátor lelkű férfiakat földre sújtottak volna, még csak meginogni sem engedte az igaz tudomány lobogóját. Kifejezést adott annak a meggyőzőDrummond angol lelkész pénteken tisztelgő látogatást tett a polgármesternél. A látogatás alkalmával Drummond igen dicsérő módon emlékezett meg a város elrendezéséről. A polgármester tolmács utján tudomására hozta Drummondnak, hogy a város most kezd csak kiépülni az árviz és ? a háború szenvedései után. Megemlítette, hogy az • árviz alkalmával London város nevére utcát is í kereszteltek el, a Londoni-körutat. Drummond a | tolmács szavai után megilletődve hallgatta a Í * podeszta szavait és távozásikor magyarul a következőket mondotta: Isten áldjon meg mindnyájatokat ! ' Szombat délu'án 6 órakor tartotta meg dr. I Drummond angol unitárius lelkész a már előre • nagy érdeklődéssel várt előadását földkörüli i útjáról. A szegedi unitárius Ltányegyház adott Miskolc. Mi nem ismerjük a magyar városokat és a magyar városok nem ismerik egymást. Budapesttel még némi, vékonyka szálak fűzik össze a vidéki városokat, de azontúl megszűnik minden. Egyegy vidéki városba elvetődünk néha rokonlátogatásra, törvényszéki tárgyalásra, vagy üzleti ügyben, de azt hiszem, az ujján meg tudná számolni mindenki azokat az eseteket, mikor ellátogatott egy másik magyar városba, csak azért, hogy megismerje, szívja a levegőjét és érezze életének a lüktetését. Pedig ha ezekről a magyar városokról nagyrészt hiányzik is a multak patinája, ha nincsenek is világhíres értékeik és érdekességeik, azért van megismerni és összehasonlítani valójuk elég. 'l ermészetesen egy-másfélnapos tartózkodás alapján tökéletes képet rajzolni egy városról nem lehet, de igenis csoportosítani lehet a pillanatfelvételeket, amint egy ideális fényképező gépnek a lencséje előtt elvonulnak. Szegedi embernek a szemével nézve, aki hozzá van szokva a Széchenyi-tér szabályos formájához, a körzővel kitervezett utcahálózathoz, Miskolc bizonyára nem szép város. Ugy épült, ahogy a begyekből kijövő két pataknak a kanyarulatai főutcájának az irányát megszabták. Határozott központja éppen azért a városnak nincs. Az egész Miskolc, ^ kezdettől végig egy nagy külváros benyomását kelti; ami várossá teszi, az az elevensége, élénksége, mely messze fölötte áll a mi nehézvérü alföldi városainknak. Igaz, hogy az összehasonlítási alap is más. Az altöldi városok kimutatott lélekszáma tulajdonképen önámitás; Szegeden, Hódmezővásárhely vagy Kecskemét lakosságának jó egyharmada kint lakik a tanyán és a bentlakók nagy részenek is alig van köze a városhoz. Városban megtelepedett falusiak, falusi ' gondolatokkal, életideálokkal és a falusi embernek 1 a város iránti ősi ellenszenvével. Miskolcon ez hiányzik tökéletesen. A lakossága iparos, kereskedő és értelmiségi, őstermelő, aki a falut képviselné, jóformán nincs. A pillanatnyi helyzetet illetőleg Szegeddel szemben kétségtelenül szerencséje Miskolcnak, hogy a trianoni béke után is nem egy csonka vasútvonalnak lett a végállomása, hanem központja maradt egy szép és gazdag megyének. Aki Szegedről beszél, az csak Szegedet érti alatta, Miskolc gazdaságilag egyúttal Borsodmegyét is jelenti. És ha a miskolci polgármester irigykedve nézhet szegedi kollegájára, akinek a városi bérföldekben még egy korántsem kihasznált jövedelmi forrás áll a rendelkezésire, a két város összehasonlításánál azt sem szabad figyelmen kivül hagynunk, hogy a feleakkora Miskolcnak forgalmi adóból mégegyszerannyi bevétele van, mint Szegednek. A „városi" és környékkel biró Miskolcnak szól javára Szegeddel szemben az is, hogy a megmaradt Magyarországnak legkülönb vidéki sajtóját ma Mislcolc mondhatja magának. Terjedelem és nivó tekintetében a miskolci újságok a békebeli magyar lapokra emlékeztetnek. A külsőségeiben kevésbbé városi jellegű és centrum nélküli Miskolc igy az életét, gazdasági természetét és helyzetét illetőleg inkább város, mint Szeged. Hogy ezt irigyelni kell-e manapság, az természetesen más kérdés. Az agrárius jellegnek vannak, vagyis inkább lehetnének bizonyos előnyei. De még «zek az előnyök is problematikusakká válnak, ha azt látjuk, hogy a tejtől kezdve végesvégig minden szükségleti cikk Miskolcon jelentékenyen olcsóbb, mint Szegeden. Még a Kass ós Schermann miskolci kollegái sem tartanak a szegedi áraknál. Ami azonban Miskolcot Szegedtől legjobban elválasztja, a hegy. Félkörben Miskolcot hegyek övezik és az embernek ki sem kell tenni a lábát a városból, hogy az Avas oldalán igazi hegyet kapjon. Kissé torz hasonlattal élve az Avas Mis kofenak olyan palládiuma, mint Rómának a kapitolium. Szerpentin utjai mentén egymásután sorakoznak a régi református temető kriptái, apró kis villák, korcsmák és a hegy oldalába belevájt családi pincék. Mind megférnek békességesen egymás mellett. Szép meleg napokon nyáron és szép hideg napokon télen, valóságos népvándorlás indul meg az avasi pincék felé. Miskolci ember, akinek az Avason pincéje van, odahaza nem izlik, hanem ott fogyasztja az italt, ahol télen-nyáron kellő hőmérsékletre hűtve kapja. Nincs az a rövid miskolci kirándulás, melynek ne az Avas volna a teteje. Alföldi embernek büszkén mutogatják a benszülött miskolciak, hogy az Avas oldalán felülről is be lehet nézni a vendéglőbe. Másik büszkeségük a miskolciaknak, hogy az Avas tetejéről nagyon szép időben látni lehet a Tátrát. Ami azt illeti, a távolság nincs akkora, hogy látni ne lehetne, ehhez azonban előbb fel kell jutni a hegy tetejére és nem elég ha megállopodunk a hegyoldal valamelyik korcsmaszerü pincéjénél, melynek kispolgári gyönyörűségei nem nyújtanak kárpótlást a gyönyörű kilátásért, akár északnak, Gömör és Szepes, akár délnek a Tisza síksága felé. Lent, az Avas alján, egy régi iskolában van elhelyezve Miskolc városának egy nagy kincse, a borsod-miskolci muzeum. Sajnos, a m«i elhelyezésében inkább raktár, mint igazi muzeum. Pedig az anyagában nagyon sok olyan érték van, amelyet méltán irigyelhetnének tőle más tudományos gyűjtemények. Miskolc mögött a Hámor, Magyarországnak egyik legrégibb őseinbcrtelepe, melynek rendszeres kutatása kétségtelenül igen nagy értékeket fog még napfényre hozni. A Felvidéken a török uralom sem mosott el olyan nyomtalanul minden
