Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-22 / 117. szám

1924 május 22 SZ BQB 0 MŰVÉSZEK SZEGEDEN forgács rózsi. Annyit már minden újságolvasó ember tudott róla, hogy van Pesten egy színháza, ahol irodalmi értékű darabokat játszik a társulatával és egymás után mutatja be a fiatal magyar tehetségek alko­tásait. Néhány nappal ezelőtt jelentek meg az első közlemények, hogy Szegedre jön a társulatával, aztán megérkeztek, két estén keresztül bemutattak három darabot és most itt ül a Tisza-kávéház terraszán velem szemben Forgács Rózsi és beszél halkan, lágyan és néha mosolyodik csak el, mikor a helyi szerző kifejezésre bukkanunk a szavak tengerében. Valahogy fél ezektől, mert kitartóak, szívósak, szemben a tehetségekkel, akik nem tud­nak könyökölni és akik beleérzik müveikbe az isteni szikrát, amelyet homlokukra csókolt a Múzsa. Megkérdezem, mi a véleménye a szegedi publi­kumról, mint irodalompártoló közönségről, mire mosolyogva jegyzi meg: — Szegeden nem tiztet az irodalom. Forgács Rózsinak csak két napra kellett lejönni, hogy megállapítsa ezt a — sajnos — kétségtelen igazságot, amelyet mi már tudunk, de amelyről szeretünk mindig megfeledkezni, hogy ujabb és ujabb reményeket támasszunk az irodalomért, amely hevít minket — fiatalokat —, akik szent meggyőződéssel várjuk a jövőt, mikor az irodalom üzlet is lesz. Forgács Rózsi pedig beszél lelkesen, fanatikusan az ő kis színházáról és boldog, hogy otthagyhatta a Nemzetit, csak azt sajnálja, hogy nem három évvel hamarább történt, mert akkor még volt színházi konjuktura és bizony az irodalmi színház­nak is szüksége van a konjukturára. — Ne gondolja — mondotta Forgács Rózsi, Jiogy Budapesten elnéző velünk velünk szemben a sajtó. Öh, dehogy, éppen ellenkezőleg! A legap­róbb technikai kiállításokra is vigyázni kell és ter­mészetes, hogy fokozott gondot fordítunk az elő­adásokra, szereposztásokra, színészekre és a fő­városi sajtó nem talál kifogást az előadásainkon. Annál meglepőbb a szegedi sajtó állásfoglalása. Mert vidéken, ahol fokozottabban kellene dédel­getni minden szent akaratot, amely művészetet je­lent, támogatás helyett lekicsinylést kapunk. Megígértem Forgács Rózsinak, hogy megírom a sajtóról való véleményét, hátha okulnak a kritiku­sok, bár csökönyös emberek vagyunk, akik nem igen engedünk meggyőződésünkből, de hátha, hátha. Aztán megint a Kamaraszínházra terelődött a beszélgetés és Forgács Rózsi nagyon boldog, mert kis színháza megél a saját lábán is és ma már minden két-három hét alatt be tudunk mutatni egy uj darabot. A toronyóra elütötte a tizenegy órát és sietve megérkezett Juhász Gyula, akitől Forgács Rózsi nagy „drámát" is akar Budapestre vinni. Juhász megígérte, hogy ír egyet és majd elküldi. Forgács Rózsi pedig megígérte, ha nem küldi el, szemé­lyesen jön érte. Miután pedig Juhász Gyula elő­zékeny és udvarias a nőkkel szemben, bizonyos, hogy elküldi a darabot. így aztán Forgács Rózsié lesz az érdem, ha Juhász Gyula csakugyan meg­írja majd azt a nagy drámát. -IUgy­mvmmwmmwmmvmammmwmmmmmaa Magyar és osztrák kérdések a jóvátételi bizottság előtt. Páris, május 21. A jóvátételi bizottság a leg­utóbbi ülését bizonyos olyan kérdéseknek szen­telte, amelyek elsősorban részben Ausztriát, részben Migyarországot érdeklik. A Magyarországot érdeklő kérdések közül tárgyalta a bizottság a trianoni szerződés 194. cikkének ügyét, továbbá az Araerika részéről Magyarországnak nyújtott segélyhitel kérdését. Az Ausztriát érdeklő kérdések közül a bizott­ság foglalkozott az oiztrák kormány tulajdoná­ban levő négy állami bánya eladásával, továbbá bizonyos műtárgyak kicserélésére ugyancsak az osztrák kormánynak adandó felhatalmazással. Havai-sziget pusztulása. London, május 21. A Havai-szigetén levő Kilauea vulkán néhány nappal ezelőtt kitört. A vulkán kitöréséről a következő érdekes részleteket közlik: A vulkán kitörése oly hatalmas volt, amilyenre nincs példa a történelemben. A benszülöttek leg­nagyobbrésze elhagyta falvait és a tengerparti városokba menekült. A vulkán óriási robaj kísére­tében folyton ontja a lávát. A szigetet állandó hamufelhő takarja, amelyből alig látszik ki az ég. Időnkint villámlás és rövid ideig tartó felhő­szakadás következik be. A láva pusztítása" és a földrengés következtében számos falu romokban hever. Az emberéletben okozott kárt még nem lehetett megállapítani; mert a sziget belsejével minden távirati összeköttetés megszűnt. |Uf /nn Csütörtök. Rám. kai. és protestáns « Juliasz. vt. Gör. kat. Baziliszk. Nap kel 4 óra 17 perckor, nyugszik 7 óra 37 perckor. Meteorologiai intézet idöprognózisa: A hőmérséklet sülyedése várható, átmeneti kisebb esőkkel. (Zivatarral.) Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeum nyitva d. e. 10—l-ig. Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva délelőtt 8-tól l-ig és délután 3-tól 8 óráig. A színházi előadás 8 órakor, a mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Frankó Andor Kálvária-utca 17 (telefon 225), Leinzinger Gyula Széchenyi-tér (telefon 352), Mocsáry S. Kállay Albert-utca (Hid-utca) (telefon 391), Nindl János Petőfi Sándor-sugárut 41 (telefon 777), M.oldvány Lajos Új­szeged (telefon 846), Török Márton Csongrádi-sugárut (telefon 364). Makón ezen a héten Sándor Zsigmond Szegedi-utcai gyógyszertára tart éjjeli szolgálatot. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 130 papirkoronával. A fővárosi sajtó tiltakozása az uj sajtótörvény ellen. Budapest, május 21. A Budapesti Napilapok Sziadikdlusa a nemzetgyűlés igazságügyi bizott­sága tagjainsk ma körlevelet küldött, melyben az összes fővárosi napilapok pártkülönbség nél­kül állást foglalnak a büntetőnovella sajtósza­kvsiai ellen s összefoglalták és hangsúlyozzák mindazokat a szempontokat, melyeknél fogva ezeket a szakaszokat tarthatatlanoknak kell minősíteni. A szindikátus körlevele a követkeíő: Mélyen tisztelt Képviselő Ur! A Budapesti Napilapok Szindikátusa, amely pártkü­lönbség nélkül egyesíti magában a budapesti napi­lapokat, bizalommal fordul Képviselő úrhoz, mint a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának tagjához, a büntetőnovella sajtószakaszai által létében veszélyezte­tett sajtószabadság védelméért. Ugy érezzük, nemcsak hivatásunkból, de nemzeti érdekből is, kötelességünk Képviselő ur hazafias fi­gyelmét felhívni arra a veszedelemre, amellyel a bün­tetőnovella sajtószakas? ai fenyegetnek. A gondolat sza­bad közléséneit Kossuth által megalapozott és a nem­zeti hagyományok által szentesitett elvei válnának sem­mivé, ha a büntetőnovella-tervezet sajtószakaszai tör­vényerőre emelkedhetnének. Megszűnnék a közérdek legvitáltsabb szempontjából való kritika lehetősége, mert — hogy csak a legsályosabbat említsük — öt, esetleg egészen jelentéktelen sajtódeliktum alapján, egyenesen kötelezve volna a bíróság arra, hogy az illető lapot hirom hónapig terjedő időre betiltsa. Nem a sajtó­szabadsággal való visszaélést óhajtjuk védelmünkbe venni. De a sajtószabadsággal való visszaélésről elég gondoskodás az, ha a törvény büntetéssel sújtja azt a felelős személyt, aki azt elköveti. Semmiféle bün üldö­zése nem fajul odáig, hogy büntetvén a bün elkövetőjét, halálbüntetéssel sújtaná az intézményt, amely a bün elkövetésének színhelye volt. A büntetőnovella sajtó­szakaszaival történik az első kísérlet ilyen irányban. Ennek a kísérletnek mej kell hiusulnia, megvalósulása a sajtó kritikájának halálos ítéletét jelentené. De nem is óhajtunk a tervbevett uj sajtószakaszok részletes kritikájába belemenni. Ezek a szakaszok annyira hijján vannak az élettel és gyakorlati lehetőséggel való kap­csolatnak, hogy céltalan volna velük szemben a kritika, amelynek elvégre a hibák korrigálása a hivatása. Itt a javítás nem segít. Ha a sajtószabadsággal való vissza­élés ellen az eddigitől eltérő büntetőjogi védelemre van szükség, akkor még csak alapnak sem lehet el­fogadni azokat a szakaszokat, amelyeket ezirányban a büntetőnovella tervez. Éppen ezért mi a Képviselő úrhoz azzal a kéréssel fordulunk: hisson oda, hogy a büntetőnovella javas­latából a sajtószakaszok teljesen kikapcsoltassanak. Hogy a felhívásnak lejz-e hatása, azt persze nem lehet tudni. A Bethlen-kormány nagyon szigorú a maga .középutján". — Szeged garanciavállalása & külföldi kölcsönért. A közgyűlés, mint ismeretes, el­határozta, hogy a város tulajdon földjeinek megterhelésével részt vállal a külföldi kölcsön­elöleg garanciájából. Ma érkezeit meg a kor­mány értesítése, amely szerint a nagybirtokok közötti felosztás alapján Szegednek 39.000font sterling erejéig kell garanciát vállalni. E szerint a város földjeit körülbelül tizenhat milliárd ko­i rónával kell megterhelni. A garanciavállalást \ tartalmazó okirat a mai napon szintén beérke­I zett és ezt a közgyűlés határozata értelmében l a polgármester irja alá. f — Teleki Pál gróf tanulmányúton. Teleki { Pál gróf, nemzetgyűlési képviselő a jövő héten { Kogutowitz Károly egyetemi tanár társaságában f Finnországba utazik. Teleki Pálék tanulmányutju­J kat körülbelül két hónapra tervezik. ív — Dr. Lukáts Adolf meghalt. A szegedi Ferenc József-Tudományegyetem ismét elvesz­tette egyik régi, értékes tanárát. Dr. Lukits Adolf, a jogi fakultás legidősebb professzora kedden délután hat órakor hetvenhatéves korá­ban meghalt. Felsőolsván született 1848 május 16-án. Középiskolai tanulmányait a premontreiek kassai intézetében, Jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte. 1878-ban a buda­pesti egyetem magántanárrá képesítette. 1875 februárjában a pécsi püspök a pécsi püspöki jogakadémia tanárává, 1891-ben pedig a királyi Ítélőtábla birájává nevezték ki. 1894-ben a Ferenc József-Tudományegyetem jog- és állam­tudományi karának meghívása alapján Kolozs­váron a büntetőjogi tanszéket foglalja el. Nagy­szabású tudományos munkásságot f:]tett ki. Csaknem másfél emberöltőre terjedő tanári mű­ködése alatt egész nemzedéket nevelt puritán, jóságos modorával ügyvéddé, bíróvá és hiva­talnokká. Szellemi ereje teljében ragadta el a halál. — Tisza István arcképének leleplezése Bihamegye közgyűlésén. Berettyóújfaluról je­lentik: Biharvármegye törvényhatósága meg­festette gróf Tisza István arcképét a vármegye számára és azt szerdán ünnepélyes díszköz­gyűlés keretében leleplezte. A megjelentek közt jelen volt Scitovszky Béla házelnök is. — Megalakult a Stella. A svábhegyi csillag­vizsgáló intézet fenntartására létesült „Stella" csilla­gászati egyesület szerdán tartotta alakuló gyűlését, amelyet Tóth Lajos államtitkár nyitott meg. A szervező bizottság beterjesztett jelentése szerint az egyesületnek már 870 tagja van, köztük 145 vidéki. Az egyesület elnökévé Klebelsberg Kunó gróf minisztert választották meg. — Békéli Rémig meghalt Egerből jelentik, hogy Bikefl Rémig zirci apát ott szerdán este 8 órakor meghalt. Békefi apátban nemcsak a kiváló főpapot, hanem a jeles magyar tudóst is gyászolják. A magyar művelődéstörténetnek volt méltán tisztelt nevű művelője, hosszú időn át nagybuzgalmu tanár a budapesti egyetemen. Békefi Rémig 1858-ban szaietett Hajmískéren. Középiskoláit Veszprémben végezte. Azután a ciszterci reidbe lépstt, melynek 1881-ben fel­szentelt tagja lett. Tanári működését Pécsen kezdte meg, 1893-ban a budapesti egyemen a művelődéstörténet magántanárává képesittetett, 1899-ben ugyanezen egyetemhez nyilvános ren­des tanárrá neveztetett ki. Mint rendjének történetirója számos nagy munkát irt, ezekben a müveiben gazdag forrásanyagot nyitott meg a magyar művelődéstörténet terén, ugy hogy munkái e szempontból alapvetők és a magyar történetírás számára nélkülözhetetlen klasszikus értékek maradnak. Békefi Rémig Egerben a rendház és a rendi gimnázium vizsgálata cél­jából időzött. 0;t érte őt a súlyos betegsíg és a talál. — Tanúvallomások a rákosszentmihályi bün­pörben. Budapestről jelentik : A rákosszentmihályi tömeggyilkosság bünpörében a budapesti törvény­szék szerdán folytatta a tanuk kihallgatását. Először dr. Mikes Gábor rendőrtanácsost hallgatták ki, aki a nyomozásról tett részletes vallomást. Simonyi Ignác kereskedő vallomásában elmondja, hogy Molnár-Tóth a diktatúra alatt mint terrorista a Vadászkürt-szállóban lakott. Szántó Aladár doboz­gyáros következett ezután, aki Molnár-Tóthtól és Kanozsayéktól a rákosszentmihályi villát meg­vásárolta. A villa vétele után Kanozsayék künn nagy uzsonnát adtak, nagy társaság volt jelen, közöttük Nagy Izabella, a Nemzeti Színház tagja is. Kanozsay nagyon idegesen viselkedett, amikor megtudta, hogy Molnár-Tóth a zöld ládát elszállí­totta. Egy világért sem volt hajlandó a grupp újra felásását megengedni. Vörös Vilmosné távbeszélő ellenőr Puskásnét nagyon tisztességes, rendes, szorgalmas asszonynak ismeri. Wangold Mihályné szülésznő vallomásában elmondja, hogy Molnár­Tóth nála ismerkedett meg Bócczal, akivel több­ször félrehúzódtak és suttogva beszélgettek. Weiler József detektivfelügyelő vallomása szerint Kanozsay három gyilkosságot ismert be. Nem igaz, hogy Kanozsayt bántalmazták. Czigler Henrik, a Meinl­cég cégvezetője Kanozsayt gyenge alkalmazottnak festi vallomásában. Löwensohn Gyula földbirtokos a Lachmann-familiáról tesz vallomást. Grünfeld Jenő kereskedő és Fröhlich Antal, a Vadászkürt­szálló alkalmazottjának lényegtelen vallomása után az elnök szünetet rendel el. Szünet után folytatták a tanúkihallgatásokat és a tárgyalást péntekre ha­lasztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom