Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-02 / 77. szám

82B08D 1924 április 2. az a következménye, hogy az export és a mezőgazdaság a devizáknál lényeges vesztesé­get szenved. — Elismerem azonban, hogy viszont a mező­gazdaság chanceai más tekintetben lényegesen romlottak. Van egy hátrány: a vámvédelem megszűnése. Ne feledjék el, hogy a régi mo­narchiában, legalább a rossz termésű években, a mezőgazdasági cikkek árai mindig érvénye­sülhettek. Ma azonban a legrosszabb években sem lesz képes a magyar mezőgazdaság cikkeit importparitás alapján eladni. Mi abban a meg­győződésben élűnk, hogy a földadónak 20 szá­zalékról 25 százalékra való felemelésé rel a mezőgazdaság eleget tett kötelességének. — Az iparnál is vannak árnyoldalak és előnyoldalak. Bizonyos, hogy a háború után a nagy kamatterhek, a nyersanyagbeszerzés ne­hézségei és a nyersanyag beszerzéséhez szük­séges devizák beszerzésével járó nehézségek az ipart igen nehéz helyzetbe hozták. Iparnak és mezőgazdaságnak — mondotta tovább — egy­képen meg kell hozniok az áldozatokat, saját érdekükben. Majd igy folytatta: — Nem tudok összehasonlítást tenni az osztrák és a magyar lakásviszonyok között, azonban ugy vagyok értesülve, hogy ott a há­zak reparációs költségeit a lakók fizetik és igy ott a lakók mindenesetre nagyobb terhet visel­nek, mint nálunk. Mikor mi a békebérek hét Tanácskozás William Gooddal a százmilliós külföldi kölcsönelölegröl. százalékát tervezzük 1924. év májusára, ezzel semmiesetre sem követtünk el olyan nagy lépést a lakbéremeléseknél, mint ahogy azt általában hirdetik. — A legtöbb társadalmi réteg meg fogja találni a módját annak, hogy a lakbérlöbbletet át fogja háritani. Igy a munkásság is a munka­béremelés révén a lakbértöbbletet a munka­adóra fogja háritani, a köztisztviselőiről és nyugdíjasokról pedig gondoskodik a költség­vetés. Reméli, hogy midőn 1926-ban a lakás­bérek elérik a békebeli lakbérek 50 százalékát, akkor a lakbérek nem fognak tovább emelkedni, mert igyekeznek mindazok, akik most Hagy lakásban laknak, kisebb lakást keresni és mind­azok, akik ma nem szükségkép laknak Buda­pesten, ellaknak majd vidéken. Már csak azért sem vehetik ki a lakáskérdés! a szanálási pro­gramból, mert a házadó a szanálási program integráns része és olyan adónem, amely foko­zatosan 0.7 millióról 20 millióra fog emelkedni. Erről a 20 millióról az állam nem mondhat le. A zárszámadásokra nézve megemlíti a mi­niszterelnök, (hogy azokat a számvevőség ál­lítja össze. Idáig a bolsevizmus és az utána következő idők számadásaival volt elfoglalva a számvevőség. Igy tehát nem a kormány ha­nyagsága, hanem a felgyülemlett anyag óriási tömege tette lehetetlenné a feldolgozást. Ezután az ülést félbeszakították. A bizottság legközelebbi ülését szerdán tartja meg. Kedden délután Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter és Kállay Tibjr felkeresték sir William Goodot, akivel a külföldi kölcsön vég­leges felvétele előtt folyósítandó 100 millió aranykoronás kölcsöne'öleg felvételéről tárgyal­tak. Ezt a kölcsönelőleget a kormány tudva­levőleg külföldről kívánja megszerezni az egész magyar gazdasági életnek megfelelő lekötések mellett. Ebben az ügyben sir Good megbeszé­léseket folytatott Hardinggal és a társaságában volt bankárokkal. A bankároknál, értesülés szerint, az eddig folyamatba tett lépések már bizonyos eredménnyel is jártak. A kölcsöneléleg folyósítására természetesen csak a szanálási ja­vaslat parlamenti letárgyalása után kerül a sor. A bankvezérek a részvényváltság ellen. A bankvezérek mai ülésén, amely déli egy Örskor kezdédött és amelyen Korányi Frigyes elnököli, sem miféle döntés nem történt. A bank­vezérek rámutattak arra, hogy a részvény va­gyonváltság diszkreditálná a magyar részvénye­ket a külföld előtt. Az ülésen eldangzoit egy olyan kijelentés, hogy a bankok megrövidítették az államot annak idején az által, hogy a rájuk kivetett vagyonváltságot későbben fizették be, mint a rendes határidő. A bankvezérei nagy meglepetéssel vették tudomásul ezt a kijelen­tést és előadták, hogy ők kötelességüknek min- i denkor idejében eleget tettek. Mini mondották, I A középiskolák reformja. sohasem a saját, hanem az ország érdekeit tar" tották szem előtt. A tárgyalások menete során az a vélemény jutóit kifejezésre, hogy helyesebb és méltányosabb a részvényvdltsdgot készpénz­ben fizetni, mint részvényekben. A konferencia kapcsán a bankvezérek memorandumot nyújta­nak át a kormánynak. A Pénzintézeti Központ igazgatójának londoni utazása. Az állam megbizásából Schober Béla állam­titkár, a Pénzintézeti Központ igazgatója a közel jövőben Londonba utazik. Már akkor, amikor a népszövetségi delegáció Budapesten befejezte munkáját és elutazott, felmerült az a terv, hogy a magyar kormány megbizásából egy olyan pénzügyi szakember utazzon ki Lon­donba, aki a delegáció budapesti tárgyalásai­ban résztvett és ennek minden részletét ismeri. A kormán/ választása Sctiober államtitkárra esett. A kormány ezért határozta el, hogy meg­bízottját Londonba küldi, mert a Népszövetség tagjainak londoni tárgyalásai alatt szüksége le­het egy pénzügyi szaktekintélyre, aki bizonyos kérdésekre felvilágosítást adhat és őket a ma­f irar kormány intenciói felöl tájékoztathatja, rtesülés szerint Schober a bét végén, csütör­tökön vagy pénteken már elutazik Budapestről. Schober a clearing-hivatallal összefüggő ügyekre vonatkozólag is tárgyalni fog a londoni clearing­hivatailal. Budapest, április 1. A nemzetgyűlés keddi ülését háromnegyed 11-kor nyitotta megScitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után áttér­•ek a középiskola reformjának folytatólagos tár­gyalására. Várnai Dániel az első felszólaló. Felemlili beszéde elején, hogy két évtizeddel ezelőtt a legkiválóbb pedagógusok sorozatos előadást "Népiskolák reformjáról és akkor egyetlen védelmezője sem akadt a humanisz­E5K SUMík' A mostani javaslat nem fjirgA e,tm a-, humanisztikus iskolák túlsúlyát. Őszinte nyilatkozatot kér a kultusz­tuszminuzter intézkedéseit hatályon kiutu he­lyezni és a felvételi vizsgákról és a numarís claususról szóló törvényt eltörölni. HatEti javaslatot nyújt be, utasítsa a nemzetgyűlés a közoktatásügyi minisztert, hogy a felvételi vizs ¥ áró! szóló rendeletet helyezze hatályon kivül egye lehetővé a tanárok, tanítónők és óvónők megfelelő díjazását, hogy munkájukat kellő gondossággal végezzék. Követeli a fegyelmi ügyek revízióját, a javaslatot n:m fogadja el. Illés József kormánypárti: Mini a f isi okta­tás 25 év óia működd ta^ia szóhl fel. Tehát rá nézve iit s-akk&dé&ről van szó. EiUmiri, hogy a népoktatás kiépítése épp olyan fontos, mini a középiskolák megreformálása. A közép­iskolák reformjára szükzég van, mert közép­iskolai oktatásunk hanyatlóban van. A javaslat alapelvét helyesli, de a reform kérdése nem a javaslatban foglalt rendelkezésekben fordul meg, hinem azon, hogy milyen módszerrel tanítanak a tanárok. Fel kell hivni a történelem komoly, reális erőire a gyermekek figyelmét. A javaslatot elfogadja. Ezután Máday Gyula beszél: A tanárképzés j elhanyagolt. Nálunk csak tudósokat nevelnek és pedagógusokat. Ezért fontos a tanárképzés reformja. Tanárképző intézeteket kell felállítani. A tanárok fizetését a birói státushoz hasonlóan külön kell rendezni. Maximálni kell a tanulók j létszámát az egyes osztályokban. A javaslatot elfogadja. Ezután Meskó Zoltán szólal fel. Magával a javaslattal nem kiván fjglalkozni. Mindaddig, amig a szegény tanyai gyermekek nélkülözik a népoktatást, n;m jirulhat hozzá egy ilyen java.lath z A gyerm »ek védelme szempont­jából szólal fel. Határozati javaslatot terjeszt l 4b,e'4 h°8y « elemi és középiskolákban a tani­tast a tth Időszakban 9 órakor kezdjék meg. Szilágyi Lajos pártonkívüli kép viselő: Nem tartja megengedhetőnek, hogy Petőfi müveit cenzúrázzák. A törvényjavaslattól nincs elra­gadtatva. Le kellett volna vonni a reformnál a forradalom tanulságait. A reáliskola nem uj típus. Lendval: Hermafrodita tipus. Gróf Klebelsberg: Ismételje meg a Ház előtt. Lendvai: Hermafrodita tipus. Az elnök Lendvait rendreutasítja. Gróf Klebelsberg: Ismételje meg a Házon kivül. Szilágyi Lajos: A gimnáziumokban sokkal kévesebo eredményt értek el, mint a katonai iskolákban. Ennek oka az, hogy nem képezik ki a tanárokat a nevelésben. Mindenesetre jól fizetett tanárokat kell alkalmazni. Nem a mód­szer és a tanterv a fontos, hanem a jó tanügyi személyzet. A tankönyveink is igen rosszak; alig van megfelelő tankönyvünk. Az élő nyel­veket sem oktatják helyes irányban. O.t, ahol két élő nyelvet tanítanak, az egyiket sem tanít­ják tökéletesen. Nagy súlyt kell fektetni a Franciaországban meghonosított mühelyneve­lésre; ez nem azonos a slöjddel, mert ez a szerszámok ismertetésére helyezi a fősúlyt és esztergályos, lakatos és más munkára oktatja az irjuságot. A javaslatot nem fogadja el. Kiss Menyhért megállapítja, hogy a közép­iskolák hibája az volt, hogy egyrészt sok olda­luak voltak, sokat tanítottak, de az élettől tá­vol állottak. Nálunk igen nagy súlyt fektetnek a latin nyelv tanítására, holott ez ilyen nagy mértékben sem Olaszországban, sem Francia­országban nem tapasztalható. Hosszasabban bí­rálja a javaslatot és azt nem fogadja el. Elnök ezután napirendi inditványt tesz. A legközelebbi ülés szerdán délelőtt 10 órakor a mai napirenddel. Ax ülés ezzel 2 órakor véset ért. MMMMMáeMMMM^^ A közalkalmazottak fizetésrendezése. Budapest, április 1. A hivatalos lap mai számában jelent meg a pénzügyminiszternek az a rendelete, amely az április havi készpénz­váltság összegét szabályozza és eszerint a ked­vezményes áru természetbeni élelmiszerellátás helyett járó készpénzváltságnak az összegét erre a hónapra az igényjogosultak részére min­den egyes ellátandó személy után 107.000 ko­ronában állapítja meg. Idevonatkozóig kérdést intéztünk Javorniczky Dezső főállamtanácsoshoz, a KANSz. vezértitkárához, aki a következőkben nyilatkozott: — A végzett számítások szerint a most meg­jelent rendeletben megállapított készpénzváltság összege elegendő arra, hogy ebből az elmaradt természetbeni cikkek megvásárolhatók tegye­nek. A lisztelláíás fejében kiutalt 50.000 ko­rona mindenesetre elegendőnek mutatkozik a havi lisztszükséglet beszerzésére. — A miniszterelnök ur megígérte, hogy |ó indulatu vizsgálat tárgyává fogja tenni a KANSz.-nak memorandumba foglalt kérését és azok minden valószínűség szerint nem ma­radnak teljesítetlenül. A memorandumban a békebeli fizetés 180 százalékát kértük 1924 január Hői számítva, amely összeg az öt és féléves szanálási időszak utolsó, 1926 január 1-én kezdődő félévében a békebeli fizetések 100 százalékára emelkedik. Ezenkívül kérjük a családi pótlék 1917. évi összegének arany­koronával számított megállapítását. — Az érdekeltek körébe nagy recenzust kel­tett ez a szándék, hogy a szanálási idő alatt a nyugdijasok fizetéséből 20 százalékot le akar­nak venni. Ami a szanálási javaslatokban ter­vezett felemelt munkaidőt illeti, a KANSz.-nak az az álláspontja, hogy minden közalkalmazott szireiei bocsátja teljez munkaerejét a köz szolgálatára, de viszont ennek fejében méltán elvárja azt, ho*y a kormány is feleljen meg a kötelességének. Bwwwwmmmwwwwwwwwwwwwwi — Zadravecz püapttk Amerikában. New­Yorkból jelentik: Zadravecz tábori püspöktől kábeltávirat érkezett Csernlczky bidgepori plé­bánoshoz a tábori püspök m gérkczéaéről. A püspök utjának kizárólag egyházi céljai vannak és előreláthatólag egy félévig marad Amerikában. a SZEGED a polgári jogok teljességéért harcol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom