Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-09 / 83. szám

8 SZEGE D 1924 április 1. Csehek Magyarországon. Irta: dr. Czimer Károly (Befejező közlemény.)! Nem a népből, hanem a betürágő és minden rosszul értesült adatra esküvő történetírók köny­viből szivárgott az a hagyomány, amely Tren­cséni Csák Mátét mgy kényurnak, sötét vér ti, fekete lelkű, népnyuzó oligarhának rajzolja, aki a püspököket, apátokat, vármegyék nemeseit, határőrséget s a magyar és tót jobbágyokat szolgálatra vetette, de ha a dolog mélyére nézünk, ugy találjuk, hogy szomszédai, a gyön­gék, tüzhelyük és birtokuk védelmezéae céljá­ból maguk állottak Máté ur, az erős mellé. Megtették fejüknek, határvédő fővajdának és kényszerítés nélkül szolgálták mindaddig, amig közös érdekük kívánta. E szempontból Csák Máté egyike volt a leg­nagyobb magyaroknak, mert nála nélkül a gyönge, ifjú I. Káro'y királytól, aki azon idő­b:n még csak délen, Temesvárt, vert gyökeret, menthetlenü! elveszett volna a kies Vág vö'gye. A mai magyarság sokat tanulhatna Csák Máté korának szelleméből. Mindenfk felett megtanulhatná azt, hogy akkor a fajfenlartás ösztöne sokkal erősebb volt bennük, mint ma. Akkor csak egy vidék elvesztésének veszedelme fenyegete't, de ez is elég volt arra, hogy fél­ország minden rendü-rangu lakóját —, még a nem magyarokat is — egyesítse a közös vé­delemre Ma az egész ország földje és népe fel van darabolva s a végső romlás, a „nagy sir" ki­kerülhetetlen ör/énye fenyeget. A jövő az örö­kös kinszenvedés képét rajzolja és még ez a katasztrófa se bírta egyesíteni, ső! ellenkezőleg még jobban felbontotta nemzetünk megmaradt töredékét. A trianoni győztes h;ába vágott mélyen a hasunkban, a felnégyelés nem téri ett észre ben­nünket, hanem még jobban széttagolta Árpád népét. A faji öntudat és vérségi kapcsolat érzete többé nem füu együvé bennünket. A sokféle vallási, politikai, társadalmi és gaz­dasági párt vak gyűlölettel támad egymásra. A szétdarabolt Magyarországot kevésbé szeretik, mint amennyire gyűlölik egymást. Ha a megcsonkított magyarság fenn akar maradni, akkor elsősorban meg kell becsülnie önai igát Európának egyetlen árva népe vagyunk, jó bará unk nincsen, az egész világ ellensé­günk, azért önmagunk viseltessünk megér éssel egymás iránt. Csak ezzel lehetne ismét egységes nemzetet kovácso'ni a pártokból, ebből még létre jöhet a magyar renaissance, a magyar újjászületés, de ha a pártok tovább is ragaszkodnak a nemzet­bontó elveikhez, ha hitre és származásra való tekintet né'kü közös érzésben nem ta'álkozunk, akkor bizonyos a — magyar Nirvána! Helyzetünk kétségbeej ő, dá nem reménytelen. Zrínyi a költő és hadvezér szerint nincsen oíyan szomorú helyzet, amelyből egy életrevaló nrmzet erős akarattal és összetar ássál talpra nem álihatna. Nincs különb kompozícióból fel­építve a mi ellenségünk — mondá a nagy magyar — csak mi ne huzzunk százfelé s „akkor kevés néppel számtalan pogányokat el­kergethetünk!" A főváros és a szanálási javaslatok. Budapest, április 8. (Tudósítónk telefonjelen­tése) A féváros tanácsa kedden délelőtt tartott ü'ésébin foglalkozott a nemzetgyűlés előtt tár­gyalás alatt lévő szanálási javaslatokkal, illető­leg ezeknek a főváros lakosságát érintő részei­vel, elsősorban a javaslatokban tervezett ujabb adóterheknek, az adminisztráció leegyszerűsíté­sének és általában az adó kezelésének kérdé­seivel. A főváros tanácsa ugy határozott, hogy a főváros adózó polgárságát érintő kérdésekben a maga észrevételeit az összkormányhoz inté­zendő felterjesztésben ismerteti, hogy ezek a most folyó nemzetgyűlési tárgyalások alkalmá­val f gyelembe vehetők Ifgyenek s esetleg a végrehajtási rendeletek kibocsátása alkalmával az illetékes szakminisztériumok tárgyalhassák. Andrássy beszédének hatása. A politikai közvélemény szerint a mai nap kiemelkedő mozzanata Andrássy Gyula gróf beszéde, amelyben kemény szavakkal bírálta a kormány elmúlt gazdasági és politikai tetteit és rámutatott mindazokra a hibákra, amelyek főleg a szanálási javaslatban találha'ók. Kimu­tatta azt, hogy néhány évvel ezelőtt a kor­mánynak a legkönyebben módjában lett volna a szanálást egy országon belüli akcióval, az ország erőinek felhasználásával végrehajtani. Nem kellett volna most a külföldre szorulnunk. Különösen kifogásolja, hogy a kormány a kisántántnak is könyörgött a kölcsön érdeké­ben. Ez a nemzet presztízsének rovására megy. Politikai körökben a kormánypírton, de fő­leg az ellenzéken nagy hatása volt a beszéd­nek. A kormánypárton is hangsúlyozták azt, hogy Andrássy Gyula gróf beszédének nagy befolyása lesz a szanálási javaslatok további tárgyalására. Ax ellenzék azt tartja, hogy ez a beszéd ismét biztatás a kíméletlen harcra. A szerdai nemzetgyűlés szónokai. A szerdai nap is szenzációsnak Ígérkezik, amennyiben a szanálási javaslatok ellen első­sorban Rupert Rezső fog beszédet mondani, ezután Peyer Károly fogjs a javaslatot kriti­zálni, majd Nagy Vince, a Károlyi-kormány volt belügyminisztere mondja el szüzbeszédét, amely elé ugy politikai körökben, mint álta­lában nagy érdeklődéssel néznek, mert bizo­nyodra veazik, hogy Nagy Vincének a felszó­lalása erőteljes vitát fog kiváltani a parla­mentben. A kormánypárt vacsorája. A keresztény kisgazda, földműves és polgári párt kedden este fél 9 órakor Esiterházy-utcai klubhelyiségében pártvacsorát tartott, amelyen megjelent Bsthlen litván gróf miniszterelnök, Pesthy Pál igazságQgyminiszter, gróf Klebeh­ber Kunó kultuizminiuter, Daruváry Giza kül­ügyminiszter, Szabó István földművelésügyi • miniszter, továbbá Scitovszky Béla háielnök, I Mayer János pártelnök, Almássy László a párt ügyvezető alelnöke s a párt tagjai igen sokan. A vacsorán felszólalás nem történt. rriiwvYwwvwwujtLinAnjTj agyonlőtte a felesége csábitóját. Makó, április 8 (Saját tudósítónktól.) A szegedi tőrvényszék a minap megkereste Makó város polgármesieri hivatalát, hogy május 14 re egy nagyobb termet bocsásson rendelkezésére, mert az emberöléssel vádolt Neumann Miklós bűnügyében a főtárgyalás! itt akarja megtartani a tanuk tegyy számára vató tekintettel. A polgár­mester ma értesítette a törvényszékit, hogy a kívánt napon a kfagyüléui termet rendelkezésére bo­csátja s igy a tárgyalást május 14-én bizonyára megtartják. A Nsuniann-file ügy annak idején soka! fog­lalkoztatta Makó város közönségét. Még a mult év juliusában történt hogy Neumann Miklós, a makói Népgondozó Hivatal nyilvántartója egy este nyolc óra után hazamtnl s miután az udvarban megleste, hogy felesége s ott tartóz­kodó barátja: Csertus Andor fakereskedö hogyan viselkednek, behatolt a szobába és szóváltás után Ctertus! meil belőtte. A fiatal féifi néhány perc múlva kiszenvedett, mig Neumann azonnal önként jelentkezett a rendörségen. Látszólag tehát teltenérés esete forog fenn, a szomorú tragédia hátterének ismerői azonban arról is tudni vélnek, hogy a férjet az otthon tapasztaltak egyáltalán nem lephették meg, mert nem ujkeletü dologról van szó és anyagi diffe­renciákat szerep illetnek a cselekmény inditója­képen. Szó es;tt arról is, hogy Csertus nyúlt először a hátsó zsebéhez és a férj ezt látva, használta a revolvert. A helyzet a május 14-1 tárgyaláson tisztázó­dik majd, amennyire ez egyáltalán tisztázható, tekintve, hogy a tragikus jelenet tanúja csak az asszony volt. Még három napig tart a Tisza áradása. Szeged, áptilis 8. (Saját tudósítónktól ) Sze- keid Mólt az apadá?, amely már Tiszafüred és Pénteken, szombaton és vasárnap a szegedi Korzó Moziban Várkonyi Mihály lyal a főszerepben» A kuruzsló MESS ALINA (A csókok királynője) cselekménye vonzó, lüktető, fordulatos! geden rna az érdeklődés központjában kétség teleiül a megduzzadt Tisza áll. A Stefánia mellvédjei mögül százan meg százan szemlélik a vágtató, piszkos víztömeget, amint morogva örvénylik a kiszélesedett partok között és vad erővel ostronolja az ellentálló kőgátakat A két hid iveinek alsó része már vizbe merült, a par'ck melleit ficánkodó halászbárkák ped;g clyan magasra emelkedtek, mintha minden pil­lanatban át skarnák ugrani a töltés falát. Legtöbb bátfu'óji annak a gáiré«lelnek ak*d, ahol a Tisza nagy alattomosan belül ke ült már a töltésen és színi? megtöltötte azt a mély gödröl, amely ott éktelenkedik már évek óta akár a város, akár az állam szégye­nére a Stefánia végében, az állami kereske­delmi iskola épüiete előtt. A (ölté; megrokkant fala á bocsátja magán a növekedő vizet, amely már-már kilépeti a gödörből. Most néhány görnyedihítu kubikosmunkás taücskázza az agyagos földet a gödör száiátor, ahol formáU védőtöltést készítenek, hogy visszatartsák i gödörben a vizet. Csendae pipaszó mellett, konótosan dolgoznak erek a kubikosok, de az emberek ugy nézik őket, mintha rajluk múlna n árvizveszedelem elhárítása. A nyugtalankodó Tisza áradása egyébként továob tart. Hétfőn a viz magassága elérte a nyolcsTáz centimétert, kedden reggel klenc órakor már 824, délben pedig 832 centimé­ter volt. A tolyammérnökségi hivataltól nyert értesü­lésünk s'érint a Tiza felső srákászán meg­Szolnok közötíi vonalon tart. Sjolnoktól leMé azonban tovább tart az áradás. Szegeden "az áradás minden valószínűség szerint tizenegyedi­kén éri el maximumát. A veszedelem már el­vonult, a mellékfolyókon, a Körösön is, a Maroson is megkezdődött az aptdá*, ha tehát valami váratlan változás neu történik, az ár­vizve8zedelem minden komolyabb baj nélkül múlik el. A Tis?a tehát aránylag jól viseli magát Szeged melíe't, kárt nem igen tett eddig, de anna! neveletlanebb a FehVtó, amelynek tu'ij­donképen nincs medre, mégis nagyon kilépett belőle. Annyira kilépett, hogy egyesült a kis­teleki tóval é\ a közbeeső termőföldeket tel e­sen elborította. Hogy hány ez.?r ho'd került viz alá, sí* nem lehet még pontossn meg­állapítani, da a kár eddig is fölbecsülhetetlen. Szerdán egyéb'rént — minden valószínűség szerint — sor kerül a Stefániái mellvéd nyílá­sainak befalazására, mert a Tisza vlrálláaa minden b'zonnyal eléri a nyolcazázöiven centi­métert, amikor már aktuálissá válik ez az óv­intézkedés. Páris grófnője mind a nógij rósz egyszerre vasárnap i Belvárosi Moziban, Szeged.

Next

/
Oldalképek
Tartalom