Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-06 / 81. szám

1924 április 6. Bonviván-nézöben — Kisteleken. Az elmúlt hét valamelyik napján, mikor Sugár Gyula távozását a fővárosi lapok is megírták, magas, nyúlánk fiatalember kopogtatott be Andor Zsigmond színigazgató irodájába. Jobb szemén monokli, selyem sálja, keresztül vetve a nyakán, Pedig Andorné is prímaÉneklést gyík végével a háta közepét ütögette, mig könnyű elöltőjének két szárnya ugy lebegett utána, mint a sötét gond. — Van szerencsém, direktor uri köszöntött rá Andor Zsigmondra. Beregi Aladár énekes-bonviván vagyok. Hallottam, hogy a szegedi társulatnak nincsen operett-szerelmese, eljöttem, hogy felajánljam szolgálataimat. Andor Zsigmond hátradűlt kényelmes karosszékében és ránézett a mosolygó színészre: — Melyik színháznál működik? — A kisteleki Nemzeti Színháznál — hangzott a bátor felelet. Andor Zsigmond egy pillanatig elgondolkozott, azt hiszem, irigyelte a kisteleki kollégái, aki Nemzeti Színházat igazgathat, mig neki be kell érnie a városi előnévvel szerénykedő szegedi színházzal. — Kedves barátom, válaszolt azután rezignáltán, nekem tényleg bonvivánra van szükségem, de a sajtó Argus-szemekkel figyeli minden ténykedésemet és a szerződtetésről csak akkor lehet beszélni, ha játszani láttam. — Oh, kérem, előzékenykedett Beregi Oszkár névrokona, ha parancsolja, már ma este is felléphetek a szegedi színházban. — Majd inkább én megyek ki Kistelekre, válaszolt Andor és miután nagy kegyesen elbocsátotta az ambiciózus fiatalembert, már-már meg is feledkezett Ígéretéről, mikor felesége figyelmeztette arra a régi magyar közmondásra, hogy: az ígéret szép szó... A direktor leemelte a telefonkagylót és kitelefonált Kistelekre Aczél Bélához, az aranyifjúság vezetőiéhez: — Estére kimegyünk, megnézzük Beregit. Kilencen leszünk, vacsoráról és virrasztótársakról gondoskodj. Andor utazásának hire egyszerre két társulatnál terjedt el. Szegeden egymásután jelentkeztek a tagok, akik utazni akarnak, Kisteleken pedig a percek is óráknak tűntek fel azok előtt, akik vártak. Viola, Gábor Mara, Bihari, Baán Klári, Lengyel Gizi mind utazni akart és cirógatni kezdték a direktort, hogy a Vörös malmot vegye le a műsorról, mert ők is látni akarják Beregit. A direktor kijelentette, hogy a közönségre bizza a döntést. — Ha nem lesz négymillió korona elővétel Öt óráig, akkor ma este nem forog a Vörös malom — nyugtatta meg a direktor Molnár darabjának SZÉsPcsoda történt Szegeden. Ötmillió lett az elővétel. Ennek kivételesen az egyszer nem örültek a Kistelekre jelentkezők. El is maradtak még azok is, akik mehettek volna. Mindössze a direktor-pár és egy még kíváncsibb, szenzációéhes újságíró kapaszkodott fel a tavaszi alkonyatban induló vonatra. A kisteleki állomást arról vette észre a mozdonyvezető, hogy a szél elfújta az egyetlen petroleumlámpását. Koromsötétben botlottunk ki az épületből és a falu legelső házába kopogtattunk be. Ez a ház történetesen a gőzmalom, ahol a magyar vendégszeretetről híres emberek laknak. Már terítve is volt és a bájos háziasszony csupán azt sajnálta, hogy kilenc személyre készítetlek vacsorát és csak hároman érkeztünk. — Ne busulion ezen nagyságos asszonyom — vigasztalta Andor Zsigmond — a feleségem meg én négy személynek számítunk, kilencedik pedig a szerkesztő. Es Andorék a vacsoránál is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A kitűnő vacsora után egy kalauz-lámpa viláf

itása mellett elindultunk a kisteleki Nemzeti zinházba. A kisteleki pocsolya-tengeren jóval nehezebben jutottunk át, mint a Vörös-tengeren a zsidók, akik pláne száraz lábbal jutottak a túlsó partra. A kisteleki Nemzeti Szinház bejárata fölött ez ? felírás ékeskedik: Bor, sör és pálinka korlátlan kimérése. Az előadást már egy órával előbb meg kellett volna kezdeni, de a vendég Andorék tiszteletére türelemmel várakozott a közönség is. Amikor betéptünk, megszólalt a zenekar, amelyet a kisteleki Nemzetiben most csak egy zongora képvisel. Egy érdekes zongora, amelyet a rekvirálás korszakában buzaládának használtak. Most a takarékkorona korában újra kinevezték zongorának. Mikor a primadonna, mint Kondzsa Gül belépett a színpadra, a közönség óriási tapssal fogadta. Kisteleken is van sikere a primadonnának! Kellemes hangján leénekelte a belépőjét, ügyesen meghajtotta magát, mosolygott és megköszönte az ujabb tapsvihart. A mellettem ülő ismeretlen férfi fülembe súgta lelkesen: — A legjobb primadonna Magyarországon. (Mit szól ehhez Viola?) Medgyesi Rózsinak hívják. A kistelekiek imádiák. Ebben igaza is volt. Medgyesi Rózsi még Andornénak is tetszett, donna volt. Azután jött Midilli. Éneklést utánzott, táncot markírozott és kiment. A zenekar, illetve a zongora megszólalt, lassan, szélesen fogta meg a valcertempót, minden szem Andorra nézett és egymásnak mondogatták az emberek: — Beregi jön. Beregi jön! Alighogy belépett a színpadra Achmed bej megszemélyesítője, a szegedi bonviván-jelölt, zugó taps hangzott fel. A közönség csinálta mellette a hangulatot. Nyúlánk alakján jól festett az orosz gárdatiszti egyenruha, mig fején, a piros huszársapka elején egy félhold tündökölt. Ez jelképezte azt, hogy ő török. Ugy látszik, a kisteleki Nemzeti Színháznak nincsen ruhatára. S ennek megint Palágyi az oka, mert utóvégre hét percentért Kisteleknek is adhatott volna kölcsön felszerelést. Az a direktor hálásabb lett volna. Nem mondott volna le a szinház vezetéséről. Beregi énekét olyan hosszan tartó taps honorálta, hogy nem győzött hajlongani. Mikor a tetszésnyilvánítás elcsöndesült, folytatódott a közismert szerelmi történet. Beregi játszott, tele tűzzel, tele lelkesedéssel és tele — lámpalázzal. Mindig botlott a nyelve, látszott rajta, hogy ideges és idegességében feldöntötte a vacsorával teritett asztalt, ami annyira kihozta sodrából, hogy a fináléban egy hatalmas gikszer boldog tulajdonosának vallotta magát. Az első felvonás után kijöttünk a büffébe. Ez a korcsma söntése, ahol két berúgott magyar iszonyúan szidta az ébredőket. Hogy miért, azt nem tudom. Azt mondták, nekik köszönhetik Eckhardtot. Hát meg is köszönték amúgy magyarosan. A közönség nagyrésze Andor köré csoportosult és érdeklődött, hogy tetszik Beregi. Andor diplomata volt és nagyon dicsérte. — Pedig milyen pechje van szegénynek — mondották a kistelekiek. — Ma olyan indiszponált! Egy kis inasgyerek a fülembe súgta: — Beregi művész ur ma sokat költött. Vett egy pár uj kézelőt. Kint az utcán mint a dézsából dőlt az eső, bent a teremben pedig fulasztó volt a meleg. Mindenki Beregiről beszél. — Milyen kár, hogy ma indiszponált, — sóhajtották a hölgyek és bársonyos tekintetükből még nekem is bőven kijutott, csak azért, hogy protezsáljam Andornál. Megígértem és ismét egy csomó hálás pillantást könyvelhettem el. Előadás után már Beregi is velünk tornászott vissza a malomba. Felöltőjének lebegő két szárnya sötéten úszott utána az esőben. Izzó kályha barátságos melege mellett visszaültünk a teritett asztalhoz. Tizenkettőt kakukkolt valahol egy ódon óra és hajnalban három órakor még mindig ettünk. Csak Beregi ült némán az asztal végén és néha sóhajtotta bele a levegőbe : — Milyen peches vagyok! U. Gy. Makó város ügyész nélkül. Mokő, március 5. (Saját tudósítónktól.) Még három héttel ezelőtt történt. Zúgott, zajlott Makó váios közgyűlése s szemmellátható vol?, hogy a képviselőtestület nagy dologra készül. Vajda János Ferenc gazda indítványa volt a szőnyegen, aki a városi főügyész ft jét kCvetelte, mert hi'e 87erint elmulasztotta meghirdetni a legeltető társulat megalakulását. Az indítvány fegyelmit és felfüggesztést kért s a képviselőtestület nem fukarkodott: megszavazta mind a kettőt. Régi hajszának az eredménye dr. Bán Zsigmond tiszti főügyész felfüggesztése. A markáns, egyenesvonalu ember már évek óta a képviselőtestület gyomrában feküdi, mert — mint az egyik magyar a vita hevében megjegyezte — borzasztó is az, hogy mindig a törvényre hivatkozik. Aztán meg dr. Bán Zsigmond nem a türelmes tisztviselők közül való. A közgyűlési kiszólásokért nem egy képviselit a biróság elé állított s igy szerzett magának elégtételt. Most is öten várják a biréság igazmondását rágalmazásért s valamennyit Bán Zsigmond jelentette föl. A felfüggesztési indítvány szerzője is a vádlottak padjára kerül, bár már komolyan szánja elhamarkodott lépését. Ilyen előzmények után megérthető, ha az o'yan szerencsétlen összetételű képviselöteitület, mint a makói, minden ok nélkül ilyen határozatot hoz. Hipzen a vila nagyágyú ja, Papp József építőmester is elismerte, hogy az ügy jelentéktelen, de „a főügyész régen a bögyünkben van, hát függesszük föl." Makó pedig három hete ügyész nélkül áll. Az akták szaporodtak, a tanács számos kérdésben alig tud megmozdulni, az árvaszék íreg valósággal lehetetlen, hiszen az árvák ügyeinek intézésénél mindig a főügyészi vélemény a döntő. A helyzet maholnap kritikussá les* a városnál, s ezért munkatársunk fölkereste a fölfüggesztett főügyészi, hogy az ügyről s annak várható fejleményeiről a véleménvét e mondja. Dr. Bán Zsigmond készséggel adta meg a kiván' fölvilágosítást. — A határozatot — mondotta — azért nem fellebbeztem meg, mert ezzel csak e'nyujtom az űevet Felebbezés esetén a közigazgatási bizoHság ' döntö t vo'na a kérdésben s ha ez megválti zla'ja a képviselőtestület határozatát, a közgyűlés megtehette volna, hogy a polgármesteri utasiija a közigazgatási bizottság határozatának hivatalból való megfelebbezésére. Igy a felfüggesztés jogerőssé vált s most az alispán dönt a kérdésben, aki, miután az ügy akráit bekérte a várostól, a fegyelmi vizsgálatot szombat déli tél tizenkét órára tűzte ki s erre engem is megidézett. Arra a kérdésre, hogy az alispán által foganatosított fegyelmi vizsgálat milyen lefolyású lehet, dr. Bán Zsigmond igy válaszolt: — Az alispán ki fog hallgatni s azHn kiadja az ügyet a vármegyei főügyésznek indítványtétel végett s egyúttal intézkedik a felfüggesztésről. Miután fegyelmi vétség egyáltalán nem forog fenn, kihallgatásom után az alispán azonnal is felfüggesztheti a felfüggesztői végzés hatályát s ezt közli a polgármesterrel. Ez esetben az á lásomat természetesen azonnal el kellene foglalnom. ítéletet az alispán a vármegyei főügyész véleményének meghallgatáía után hoz. A felfüggesztett főügyész mindezeket nyugod, tan, szárazon mondja el, mintha másvalaki 1 űgyé> őt beszélne. Minden szavából kicsendül, hogy biztos a dolgában, mert a törvény alapján áll. Nyugodt határozottan Jegyzi meg, hogy Vajda János Ferenc, aki a felfüggesztő indítványt lette, bűnhődni, fog. Tudja, hogy már megbánta lettét, sőt a közgyűlésen Vajda is a saját indítványa elten szavazott, de könnyelműen meggondolatlanul vádaskodott, tehát a rágalmazásért helyt kell állania. Azzal bucsuzunk a pihenő főügyésztől, hogy a viszonlátásra — a hivatalában. S ugylehet kétszer huszonnégy óra múlva ő már tényleg ott görnyed a poros ak'ák fölött. Njgy vásári újdonságok u mai nap raeg, étkeztek Dánhoz M kora. El ne mulassza ! megtekinteni raktárát, ahol a legfinomabb uri és női S'.öve'ek, covercoatok, burberryk és mosó kelmék a legnagyobb választékban kaphatók. Olt készülnek mérték szerint a legelegánsabb argol divai szerinti férfituhák, a legrövidebb | idö alatt és a I gkedvezőbb fizetési föltételek mellett. Kész ru ákban is nagy választék Cimre 1 ügyelni tessék: Dán, Mckó, Főtér Telefon 118 a2 Teleion: Pénztár 582. 0e§¥arOSS Szegeti Teleion: Igazg. 258. Vasárnap, április hó 6-án Az jdény legnagyobb sikerű attrakciós műsora! MADAME oubarry. Pola Necjri és Harry Liedtke káprázatos filmje. amerikai bUrfeSZkekElőadások kezdete: Vasárnap 3, 5, 7 es 9 órakor.