Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

1924 április 179. 8 ZRORD Horváth Zoltán a függetlenségi politikáról, Bethlen reakciós rendszeréről és a külföldi kölcsönről. Szeged, április 25. (Saját tudósítónktól.) Fél napig volt Szegeden a függetlenségi és 48-as képviselők hagyományainak letéteményese Horváth Zoltán, Félegyháza kuruc követe. Magas, nyakas, vállas alakja a tavaszi délelőttön föltűnt a törvényszék szürke folyosóin és délben az arany napon, tavaszt ünneplő korzón is. Fél napra jött át félegyházi kúriájából és fél nap alatt mindenki tudta, hogy Szegeden v<m. Itt van az a kuruc követ, aki az ellenforradalmi terrorral választott második parlamentben a szélsőbal soraiból a meggyőződés teljes, tüzes hevével küzd az igazi magyar demokráciáért, azokért az eszmékért, amelyek Magyarország boldogulását jelentik és amelyeknek ma még csak mártírjai vannak, holnap azonban glóriás hősei lesznek. Ebédközben találtam meg, félórával elindulása előtt. Néhány szó, üdvözlés, aztán az interjú. — A függetlenségi pártnak, képviselő uram — kezdtem — mi az álláspontja, felfogása Bethlen mai kormányzati rendszerével szemben? — Párfőm, — mondotta Horváth Zoltán — az Országos Függetlenségi Kossuth-Párt, az igazi liberális és demokratikus eszmékért küzdött eddig is és ezután is ezért fog küzdeni. Egyedül ezek az eszmék azok, amelyek diadalától várható, hogy az országnak kétségbeejtő helyzetén valami javulás álljon elő. Az úgynevezett szanálási törvényjavaslatok — melyek ma már törvények — a liberáliséit demokratikus eszmék gyözelemrejutása útjába súlyos és nehéz akadályokat gördítettek. Ugyanis Bethlen István reakciós rezsimje ezen törvény folytán bizonyos mértékig konzerválódott. Ezért természetes, hogy az ekként konzervált reakció ellen nehezebb és erősebb küzdelmet kell jolytatnunk. — Páriom és én abban a meggyőződésben élünk, hogy Bethlen István és a népszövetségi kiküldöttek — akik az ugynezezett szanálási költségvetést összetákolták — elszámították magukat, mert a legfontosabbat, az adófizető alanyok teherviselő képességével elfelejtettek számolni — Félő — folytatta Horváth Zoltán —, hogy amig 1918 őszén helytelen politika következtében területi összeomlásunk következett be ... — Miben látja képviselő uram — vetettem közbe — ezt a helytelen politikát? — Elsősorban a munkapárti politikának a következménye az, amely az utolsó emberig föláldozott mindent magyar érdekek ellen, kizárólag osztrák nagyhatalmi törekvésekért, innak az önző munkapárti politikának, amely a megengedett jogos önzést egyszerűen — hazaárulásnak bélyegezte. — Félő — lofytatta tovább —, hogy akkor elvesztettük területi integritásunkat, ezúttal Bethlen István kudarcos gazdasági és pénzügyi politikája miatt, most gazdasági összeomlásunk fog bekövetkezni. Természetes, hogy mi ezt nem kívánjuk, de emiatt aggódunk és pedig jogosan, mert mint mondottam, Bsthlennek eddig minden pénzügyi vállalkozása, amely végig ment a legszigorúbb deilációtót a legliberálisabb inflációig, — kudarccal végződött. — Mi az 1918 októberi függetlenségi párttól eltéröleg, akik elég naivak voltak öt esztendei helytelen politika likvidálását magukra vállalni és a rettenetes háború minden ódiumát ártatlanul elviselni, nem vagyunk hajlandók intakt multunkat ezen katasztrófa-politika segítségére föláldozni és a felelősségekben osztozkodni. Hajtsa végre Bethlen, amit tervezett és amire a terrorral összehozott többség neki a törvényjavaslat megszavazásával felhatalmazást adolt, mi majd — amitől az Isten óvja Magyarorsiágot — a felelősségrevonásnál óhajtunk Men lenni. kérdésem ez volt: Milyen messzehaló kö^Keményei lesznek a külföldi kölcsönnek ? ás ouTulL*. Wlcsönt magát illeti, azt politikai SJffnnlw 81 8ze«Jpontból azért tartom szerentartaE,; ?etl Politikailag azt a kijelentést tétS nSliS*? «triaMnl békeszerződést fölnímrS I ííí,*^ elismerjük, holott eddig dL hPvPÍP.fRnréleKménybe". de a békeszerzöa ténSÍ5 Í « foglaltatott, hogy rf^iíJEK?rJetnek engedve fogadtuk el és cikkelyeztük be Q trianoni békeszerződést. — Pénzügyileg is igen súlyos a kölcsön, mert ez valóságos uzsora-szerződés. 250 millió nettó aranykoronához van jussunk, ennyit vehetünk fel a piacokon a föloldott zálogokra, de az természetes, hogy az állampapírok még normális időben sem helyezhetők el névértékükön, hanem rendesen alacsonyabb árfolyamon. Ha a nemzetközi pénzpiacot és az általános pénzszűkét nézzük, akkor valószínű, hogy a névérték és a kibocsátási árfolyam között — amelyet a főbiztos állapit meg —, negyvenötven percentes különbség is lehet. így megeshet az, hogy 500 aranykorona adósságot kell vállalnunk, azért, hogy 250 aranykoronát kapjunk. — Természetesen ehhez jönnek még a kölcsön plasszirozásával járó ügynöki dijak, címletek költségei és a főbiztos által megállapítandó kamatláb. Egyszóval ez olyan szerződés, ha ezt magdnfelek kötötték volna, akkor a bíróság ezen okirat alapján, miután az a jó erkölcsikbe ütközik, jogsegélyt nem adna. — Egyetlen előnye van a külföldi kölcsönnek és ez nem az ország népéé, nem is gondolnám, hogy az iparé, kereskedelemé, mezőgazdaságé, hanem a kormányé, amelynek most már minden tagja — „nagyatddositva" lesz. Ennyit mondott Félegyháza kuruc-követe. Vér György. vr>vrir>vifuw>nnnn.miiviJWi 11 "" Vasárnap jelenik meg az uj lakbévrendelet. A Lakók Szövetsége a lakbéremelés augusztusig való elhalasztását kéri. Budapest, április 25. Bethlen István gróf miniszterelnök pénleken délelőtt egy óra hoszszJt tárgyalt Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel, majd Petricsevics Horváth báró államtitkárt fogadia, aki a tegnapi minisztertanács állal elfogadott lakbérrendelet szövegéi mutatta be a minisz!erelnöknek. A rendeletet a Budapesti Közlöny vasárnap megjelenő száma fogja közölni. A Lakók Szövelsége elhatározta, hogy sürgős lépéseket tesz ugy Bethlen István gróf minisz terelnöknél, mint Vass népjóléli miniszternél, hogy a lakbérrendeletnek a bérrendeletre vonatkozó szakaszain valamilyen módon enyhítsenek, A Lakók Szövetségének sza főiivánsága, hogy a most tervbe vett és a május l én életbelépő aranyparitásos bérek kötelező voltát halasszák el augusztusra, amikor is jobban remélhető, hogy a gazdasági viszonyokban javulás következik be. Péniefc délbei a kereskedelmi érdekeltségek si OMKE hivatalos helyiségeiben értekezletet tartottak, amelyen Barczen Gábor, a Barossszövetség elnöke elnökölt. Az értekezleten megvitatták a lakbéreknek az üzlethelyiségekre és az irodákra vonatkozó szakaszait. Az értekezleten elhatározták, hogy a mozgalmukkal hozzákapcsolódnak a Lakók Szövetségének akciójához és együtt fognak odahatni az illetékes tényezőknél, hogy a lakbéi rendeletnek súlyos szakaszait módosítsák. Későbbi jelentés szerint a Lakók Szövetsége részéről ma délután fél 5 órakor nyújtották át Bethlen István gróf miniszterelnöknek a szövetség memorandumát, amelyben tiltakoznak a lakbérrendelet tervbe vett intézkedései ellen. A memorandumban kéri a szövetség, hogy a májusi lakbérnegyedre tervbe vett lakbéremelést csuk az augusztusi lakbárnegyed kezdetén léptessék éleibe. A gazdasági helyzet ugyanis ilyen nagyméretű lakbéremelést nem indokol. A memorandumban a szövetség vezetősége gátló okul hozza fel azt is, hogy a kereseti viszonyok ezidő szerint rendkívül kedvezőtlenek és a különböző közterhek már teljesen kimerítették a lakók teherbíró képességét. A memorandumot átadták Vass népjóléti miniszternek is. —iviyrrinjmmmaqwLJWimmíi Színügyi hozzászólások az R. U. R.-hez.j A szinügyi bizottság áprilisi ülése. Szeged, április 25. (Saját tudósttónktól) A szinügyi bizottság pénteken délután 5 órakor tartotta áprilisi ülését a városháza tanácstermében dr. Gaál Endre kulturtanácsnok elnökletével. Az ülésen szokatlanul nagy számban jelentek meg a bizottság tagjai, pedig a tárgysorozatnak eredetileg semmi különösebb pontja nem volt. Ez azonban sohasem jelenti azt, hogy hébe-hóba fel ne bukkanjon egy-egy müsoronkivüli szám. Most is felbukkant. A bizottság ugyanis, helyesebben a kulturszenátor összetévesztette önmagát és a bizotlságot a cenzúrával, amely a kivételes hatalom szülöttje volt és vele együtt mult ki. Az ülés megnyitása után Andor Zsigmond színigazgató bemutatta a színház legközelebbi müsortervezetét, amely szerint 28 án és 29-én Kari Capek világhírű darabját, az R. U. R.-t. mutatja be a szinház, 30-án és 1-én Puccini operája, a Pillangó kisasszony, 2-án, 3-án, 4 én és 5-én a Rózsalány, 6 án és 7-én a Süt a nap, 8 án, 9 én és l0 én Varsányi Irén vendégfelléptével a Pygmalion, a Liliom és a Szerelem vására, 14-től 17-ig Mascagni operája, a Kis Marat és 20-tól kezdve a Pompadour kerül szinre. Wimmer Fülöp jobban szeretné, ha a .Szerelem vására" helyett az „Ivanov"-ot mutatná be a szinház. A színigazgató kijelentette, hogy — ha 1 lehetséges — fölcseréli a két darabot. A müsortervezethez Gaál tanácsnok fűzött ezután igen éidekes észrevételt. Aggodalmai vannak az R. U. R. miatt, mert tudomása szerint ennek a darabnak (amely mellesleg idejegyezve a világ minden színpadának nagysikerű és állandó müsordarabja s amelyet ezenkívül a budapesti Vígszínház ötvenszer adott már elő) kommunista tendenciája van és ezért nagyon szeretné, ha a szinügyi bizottság valamelyik tagja figyelmesen átolvasná a darabot még a bemutató előtt. A cenzori tisztségre természetesen akadt vállalkozó. Dr. Dobay Gyula, a Nikoláj cimü d* a Tavasz ébredésének bizottsági bírálója vállalkozott az R ü. R. áttanulmányozására is, noha Andor Zsigmond ismertette az inkriminált darab tartalmát és megnyugtatta a bizottságot, hogy abban egyetlen kommunista izü szó sincs.' Dr. Ujj József szólalt fel még a kérdéshez és erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a szinügyi bizottság hivatásával ellentétben cenzúrát gyakoroljon a műsorra tűzött darabok fölött, így az R. U. R. fölött is, mert hiszen mindenki tudja, hogy ezt a darabot a világ minden színpadán páratlan irpdalmi sikerrel adták elő és soha senkinek sem jutott eszébe, hogy kommunista propagandával vádolja meg a szerzőt. (Az elnöklő kulturszenátor félreértése valószínűleg onnan származott — és ezt szintén mellesleg jegyezzük ide —, hogy nem jól emlékszik vissza az R. U. R. budapesti bemutatóján megkísérelt éretlen tüntetésre. Néhány fölheccelt ifjú ugyanis az R. U. R. bemutatóját akarta felhasználni arra, hogy a csehek ellen tüntessen, tekintettel arra, hogy az R. U. R. szerzője, Kari Capek cseh nemzetiségű. A tüntetést azonban a budapesti rendőrség, amely előzőleg értesült róla, megakadályozta ) Az ülés további során Wimmer Fülöp szólalt fel és kifogásolta, hogy az utóbbi időben az előadások pontatlanul, vagy késéssel kezdődnek, sőt a felvonásközi szünetek is tul hosszúak A színigazgató válaszában elmondotta hoiv a késések oka a színházi felszerelések botrányos elhanyagoltságában keresendő. A diszletezésnél szükséges 8inek közül tizenkettőről hiányuk a kötél és így órákig is eltarthat egyegy uj díszlet beállítása. Használhatatlan a színpad emelőszerkezete ig, amelynek segítségével annak ideién a színpad minden részét fel lehetett emelni £s így az emelmények készítés: alig tartott néhány percig. Elmondotta még Andor Zsigmond, hogy a szinbái tetőzete annyira rossz, hogy az eső beömlik rajta, . . tw J . *zt«tia a mennyezetet és attól lehet tartani, rab szerzője és Frank Wedekind darabjának, hogy a mennyezet freskói egyszer leválnak és