Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

SZEGED Állami üzemek s köztük különösen a MÁV. Irta: Urai Uray Zoltán ny. MÁV üzletvezető. A kereskedelmi alapon való szervezés szószerint azt jelentené, hogy a MÁV igazgatása és kezelése olyan legyen, mint egy kereskedelmi vállalaté. Ez azonban nem állhat meg, mert a MÁV, illetőleg mint minden vasúti üzeménél hiányzik a kereskedelmi lényeg : az adás-vétel. Ennélfogva nem szószerinti értelenben csak azt jelentheti, hogy ugy kezeltessék, mint egy kereskedelmi vállalat. Ennek értelme nem lehet más, mint az, hogy ne bürokratikus, hanem lehetőleg hivatali nehézkesség és formaságoktól mentes legyén. Ez kétségtelenül helyes. Azonban a vasutak üzeme sajátos természetük szerint alakul ki. Ugy a hazai, mint a külföldi vasutak üzemvitele, a sajátos jelleg miatt, hasonlatosak. A vasúti üzem végrehajtása meglehetősen egyöntetű, amire különben általánosan törekedtek is. Az üzemvezetés akkor helyes, ha az az üzem saját természetének megfelelően van szervezve. Ettől eltérően más, mondjuk akár „kereskedelmi alapon" nem lehet okszerűen felépíteni. Az igazgatás szervezetének az üzem sajátos természetén kell alapulnia. Á kereskedelmi alapot tehát szűkebb értelemben kell vennünk s ez az volna, hogy az igazgatásban érvényesüljön a kereskedelmi szellem. Nézzük meg, hogy álltunk a MÁV-nál a kereskedelmi szellem, vagyis a kereskedelmi érdekek kielégítésével a múltban ? Ami először is a magánkereskedelmi érdekeket illeti, amely szempont a nyilvánosság előtt leginkább volt fontos, erre nézve megállapítható, hogy ezeket az igényeket a MÁV általában kielégítette. Olcsó volt az áruszállítás, olcsó volt az utazás. Eltekintve .az időszakos forgalmi zavaroktól, amelyek többször ismétlődtek és amelyek néha-néha hosszasan is tartottak: a*z áruszállítás, a személyközlekedés rendes és általában kielégítő volt. A kereskedők biztosan számolhattak a szállítási költség és idővel, amin} ezt a legmesszebbmenő kereskedelmi szellemben hozott vasúti üzletszabályzat is megkövetelte. A kereskedelmi érdekek azonban sokszor szenvedlek a vissz- és kártérítési igények elintézésénél és pedig az ügyek hosszadalmas, sőt késedelmes bureaukratikus tárgyalása miait. E tekintetben a panaszok elég sürüek és megokoltak voltak. Tévedne azonban bárki, ha eme bajok okát az állami kezelésben látná. Az elfajult bureaukratizmus nem az állami kezelés szükségszerű következménye, habár hiba,' hogy az igazgatási ügyrend annak útját nem állta. A baj oka jó részt személyi természetűek voltak. Amihez járult a kereskedő közönség részéről elfajult szokás is, hogy minden kicsi sérülést alkalomnak látott nagy kártérítés követelés támasztására úgyannyira, hogy ezekkel szemben általános bizalmatlanság keletkezett s ez pedig aprólékos vizsgálatokra vezetett. Különben más nagy vasulaknái is többé-kevésbé hasonló volt a helyzet. A magán kereskedelmi érdekek kielégítésének további vizsgálásánál találjuk, hogy a szállítási díjkedvezmények (és visszatérítések) tekintetében sem panaszkodhatott a kereskedő világ. Ezek a kedvezmények általában nem voltak kizárólagos természetűek, tehát a protekció bélyegével nem jellegezhetők. Ezek a kedvezmények a vasút részéről inkább túlhajtottak voltak s nem lettek volna szükségesek sok esetben. Mert például igen sokszor csupán mennyiséghez voltak kötve: amelyek alapot adtak a kereskedelmi szállítási vállalkozásoknak, amely egyszerűen csak abból állott, hogy ügynökeik arra bírták a feleket, hogy küldeményeiket a vállalati cég fuvarleveleivel szállítsák. Az igy összehozott nagy mennyiség után a vállalati cég élvezte a visszateritett szállítási dijakat. A MÁV vagy a minisztérium ezen kedvezmények adósánál nem esek hogy nem volt szűkmarkú, hanem ellenkezőleg: a „versenyforgalom", „uj forgalom", „forgalom fejlődés" indokából lulonful is adta azokat. A kifogás, ami itt méltán felmerül, nem a kereskedelmi szellem hiányának szempontjából emelhetők. Ha még továbbmenőleg vizsgáljuk a vasútkereskedelmi dolgokat, sorra kerülnek a kereskedelrai-vasuti vállalatok, mint pld. a gyűjtött áruforgalom. Az ezen fajtájú vállalatok szállítmányai sokszor a megengedhetőség határán is túlmenő kedvezményes kezelésben részesültek, pld. azzal, hogy teherszállítmányként szereplő gyűjtött áruk, a gyorsaruk módjára szállíttattak, akkor, amidőn a vasút az olcsó teherszállítási dijat kapta s a vállalatok pedig busásan többet szedtek be a szállító közönségtől szállítási illeték és egyéb címeken. Se szeri, se száma azon egyéb természetű vasut-kereskedelmi vállalatnak, amelyeket figyelmen kivül nem hagyhatunk, ha az államvasuti üzemnek kereskedelmi alapon való 1924 április 24 szervezését kell vizsgálnunk. Ilyen magán vállalkozás volt például a fiumei raktárvállafat, amelynek raktára nem is volt és amint igy nem is lehetett raktári személyzete sem. Á vállalatnak csupán egy irodája volt. A tengeri szállításra szánt áruk Fiumében, ha jól emlékezünk, 21 napi fekbér-mentességet élveztek. Ennek elteltével az áruk átmentek az emiitett iroda részére szerkesztett kimutatással a raktárvállalat birtokába, de az áru tovább is ott maradt a MÁV raktárában érintetlenül az elhajózásig. A raktárvállalat fizetett a MÁV-nak a raktározáSért, a fekbér töredék-részével egyenlő dijat és mintegy 20 raklárosi fél fizetést. (Folytatjuk.) Dienes György ismét rémületben tartotta Alsóvárost. Szeged, április 23. (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az olvasó előtt az a nagy port fölvert alsóvárosi garázdálkodás, amely alkalommal néhány hónappal ezelőtt Dienes György Kormányos-utcai papucsosmeeter karabéllyal kirohant lakásából az utcára, a raenekü'ő járókelők közé vetette magát hadonászva karabélyával, majd amikor a menekülőket nem tudta üldözni, közéjük lőtt. A garázdálkodásnak súlyos következménye lett: a járó-kelők közül egy életét vesztette, többen pedig könnyebben megsebesültek. A rendőrök ezután azonnal bevitték, Dieneat a rendőrségre, ahol kihallgatták, majd letartóztatták. A nyomozás lefolytatása után pedig átkísérték az ügyészségre, ahol szándékos emberölés bűntette miatt indult ellene bűnvádi eljárás. A rendőrségen Dienes egészen nyugodtan viselkedett, a hozzáintézett kérdésekre higgadtan és világosan válaszolt, azonban az ügyészségen egyre nyugtalanabb lett, ugy hogy a fogházgondnok jelentést is tett az ügyésznek, valamint a vizsgálóbírónak. \ Néhi formális dühöngés vett eröt Dienessn, ugy hogy már ekkor el mijének el borulásáról beszéltek. Szakértő orvos figyelte és vizsgálta meg ezután a garázdálkodó papucsosmestert, ; akiről meg is állapította, hogy nem épelméjű. A magyar bflntetöfőrvénykönyv szerint őrülteket nem lehet felelősségre vonni tetteikért és a szakértői jelentés után az ügyészségen meg is szüntették Dienes ellen az eljárást, azonban azonnal ŰÍ. egyetem elmekórtani osztályába utalták be. Alig vették itt kezelésbe azonban az elborult elméjű embert, amikor — mint ismeretes — megszökött az elmegyógyintézetből. Néhány óráig a város utcám őgyelgett, nem kis izgalmat keltve, nemsokára azonban a rendőrség elfogta és természetesen ismét bavitiék az elmegyógyintézetbe, ahol ezután már fokozott gonddal ügyeltek reá. Dienes György nemsokára kissé megnyugodott az elmegyógyintézet szakavatott kezelése alatt, ugy hogy néhány nappal ezelőtt a javulás tünetei mutatkoztak. Teljesen nyugodtan viselkedett, értelmesen beszélt, ugy hogy most már semmitől sem kellett tartani. Az a vélemény alakult ki, hogy betegségéből kigyógyult. Igy húsvét előtt feltételesen kiengedték az elmegyógyintézetből. Az első napokon teljesen nyugodtan viselkedett, az utcán is csak alig mutatkozott. Alsóvároson is már azt hitték, hogy sikerült meggyógyítani Dienest. Két nappal ezelőtt azonban a Korraányos- u'cában ismét igen hangosan viselkedett, majd később — az első formulára — botrányt okozott, szavalni kezdett, sőt fenyegetőieg lépett fel, ugy hogy az alsóvdrosiak ismét garázdáikadásra gondoltak, ismét elmenekültek közeléből. Többek feljelentésére a rendőrség is utána nézett a dolognak, megállapították, hogy Dienes elméje még mindig beteg. Ezután kc» rendőr ment érte és nagynehezen, sőt erőszakkal ismét bevitték a klinikára. Rsmélhető, hogy ezek után most már, nem engedik ki az elborult elméjű embert és igy nem tarthalja ismét izgalomban napokig%& szerencsétlen, erobsr a megriadt pol• gárokat. Telefon 11-85. Itorzó S9oziif Szeges! Telefon 11-85. Április Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Rodolpho Valtentimo és Hüan iazimovával a főszerepben: Kaméliás hölgy. Dráma 8 felvonásban. A cenzúrabizottság határozata szerint a filmet, tekintettel roppant erős témájára, kizárólag csak felnőttek látogathatják. — Azonkívül : A Sí o r z é iozi speciális zeifeujdonságas Szerelem a hátsó lépcsőn. I Amerikái zeneburlcszk 2 felvonásban. Ezt megelőzi: Kyítí. Eredeti Jazz-Band és vegyes kóras kísérettel. Legsikerültebb amerikai burleszk 2 felvonásban. STINGL WALFRÉD és CSOMAFAY karmesterek vezetése alatt a Belvárosi, Korzó és Széchenyi Mozik együttes zenekara a következő zenedarabokat játsza: Waldteufel: „Ange (f amour", keringő- Lehár: „Cigányszerelem", egyveleg. Rossini: „Teli Vilmos", nyitány. Mozart: „Varázsfuvola", ábránd. Bizet: „Carmen", fantázia. Tschaikowseky: „Chanson Triaste . Delbes: „Le Roi 1' a dit", nyitány. Schubert: „A tengeren". Előadások kezdate: Hétköznap 5, 7, 9 óraker, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. V