Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-18 / 91. szám

130 SZBOBD polgári társadalmat saját összefogása, hogyha tudatára ébred ennek a veszélynek és félreteszi azt a kicsinyes pártpoiitikát, amely pártpoli­tikai akarnokoskodás Magyarországon mindig káros voit és az országot bajba vitte. A kor­mánynak csak az lehet a hivatása, hogy egy­forma mértékkel mérjen és figyelmeztesse a társadalmat a saját érdekeire, amikor ez a veszélyek fennforognak. — Szó volt az interndió táborokról is. Azoknak fenntartása nem célja a kormánynak, hanem ellenkezőleg ezeket minit előbb jelosz­latni kivánja. Kérni fogja a Háztól, hogy a húsvéti szünet után lehetőleg gyorsan vigyék keresztül a büntetőjog reformját, mert a kormány annak keresztülvitelé­vel egyidöben kivánja megszüntetni az internáló tábort. Az állampolgárok internálását nem mi, hanem a Károlyi-rezsim honosította meg. Nagy Vince belügyminiszter volt az, aki Mikes püspököt internálta. (Helyeslés jobbról.) Örülök annak, hogy azt az internáló tábort, amelyet a Károlyi-kormány illusztris belügyminisztere ve­zetett be, ez a reakciók kormány fogja meg­szüntetni. Nehezebb a helyzetem akkor, amikor az emigrációról akarok beszélni. Ez nem olyan egyszerű kér­dés. Az emigráció nagy politikai kérdés, mert nem szűnt meg olyan propaganda, amelyet gaz módon Magyarország ellen, magyar pol­gárok által külföldön űznek. Ennél a kérdésnél nagyon ov^tosnak kell lenni. Elég, ha rámuta­tok arra, hogy az országban voltak merénylet­kísérletek, amelyek az emigrációval bizonyos összefüggésben álltak. A legutóbbi napokban a kormányzó személye elleni merényletkisérlet­ről volt szó. Hogy ennek összefüggése van az emigrációval, az kétségtelen. Mikor látom, hogy vezető emigránsok, mint Kunfi Zsigmond, egyes külföldön m gjelenő cikkekben direkt biztatásokat irnak, akkor igszán ovatosnak kell lenni. Vannak e?yes jelentéktelen emberek, akik semmiféle szerepet sem játszottak, akik többé kevésbé ijedtségből mentek ki, ezekkel szemben különleges elbánási módról lehet szó, de attól, hogy az emigrációt likvidáljuk, messze állunk. (Helyeslés a kormánypárton.) Röviden foglalkozni kiván még a választójoggal. Nem áll, hogy itt milliókat fosztanak meg a választójogtól. Választójogi rendeletünkben a férfiak tekintetében csak négy-öt százalék differencia van a Friedrich-féle választójogi rendelettel szemben. Igaz, hogy a nők választó­joga tekintetében felment a kormány a 30 éves korhatárig és hogy bizonyos kvalifikációt kiván, de Franciaországban és más nyugati államok­ban egyáltalán nincs választójoguk a nőknek, Angliában pedig szintén 30 év a női szavazati jog korhatára. Farkas István: S mi van a titkos választó­joggal ? Bethlen István gróf: Körülbelül 27 százaléka a választóknak titkosan szavazott. Apponyi azt mondotta beszédében, hogy angol férfiaktól levelet kapott, amelyben kérik, cáfolja meg a magyar választójogról elterjedt rossz hireket. Apponyi, sajnos, nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő választ adhatott volna. Én azonban voltam, amikor Londonban jártam. Szó sincs róla, a fejlődés Európaszerte az általános választójog felé visz és Magyarország is el fog oda valamikor jutni. A nemzeteknek érdeke, hogy haladjon a korral. Azonban ex a nemzet nem feledkezhet meg azon tradíciókról sem, amelyekre Apponyi hivatkozott, amelyek azt parancsolták neki, hogy haladva a korral, össze tudta egyeztetni a nyugati eszméket a való élet szükségleteivel és annyit valósított meg és aszerint, amint azt az ország szük­ségletei lehetővé és szükségessé tették. Ez tartotta fenn a régi Magyarországot. — Arra kérem a nemzetgyűlést, hogy tegye lehetővé, hogy a javaslatok mentül előbb tör­vényerőre emelkedjenek, hiszen az ország nagy érdekei fűződnek hozzá. Azt biszem, voltak egyes képviselők, akik azt hitték, hogyha csü­törtökig nem sravazzák meg a javaslatokat, akkor itt felfordul a politikai rend és nem tud­ható, hogy mi fog következ ű. Nekünk termi­nusunk nincs, a nemzetnek van terminusa, nem a kormánynak. Ez a terminus azt mondja, hogy tegyék lehetővé minél előbb, hogy a nemzet H külföldi segítséghez hozzájusson. Kírem a javaslatok elfogadásit. A kormánypárti képviselők felállnak a pa­dokból és ugy üdvözlik a miniszterelnököt. 1924 április 20. A nemzetgyűlés nagy többsége megszavazta a bölcsönjavaslatokat. Bethlen miniszterelnök után a zárszó jogán Rupert Rezső, Nagy Vince, Baross János, Zsirkay János, Kabók Lajos, Lendvai István, Eckhardt Tibor és Horváth Zoltán szólaltak föl és be­nyújtott határozati javaslataikat indokolták meg. Farkas Is ván és Ulain Ferenc szintén ha­tározati javaslataik e'fogedását kérik. Az államháztartás egyensúlyáról szóló javas­lattal szemben a határozati javaslatokat a több­ség elveti és az eredeti javaslatot elfogadja. Ezután a Magyar Nemzeti Jegybank felállítá­sáról szóló törvényjavaslatot fogadják el Bell Miklós indítványával szemben. A belső kölcsönről szóló törvényjavaslatot Nagy Emil javaslatával szemben szintén elfo­gadják. Ugyancsak elfogadják általánosságban a Fran­ciaországgal kötött egyezményekről, a Cseh­szlovák köztársasággal kötött pénzügyi és hitel­ügyi béke becikkelyezéséről szóló és az olasz királysággal kötött pinzügyi egyezminyről szóló javaslatokat. A határozaü javaslatok fölött szavaznak ez­után s legnagyobb részüket elvetik. Meskó Zoltán elítéli, bogy a törvényhatóságok a javaslat tárgyalásával egyidejűleg kritika tár­gyává tették az ellenzék magatartását. Bethlen gróf azt válaszolja, hogy ez joguk a törvényhatóságoknak. Baross János határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, ter­jesszen be még a szanálási idő letelte előtt javaslatot az adórendszer reformjáról. A javas latot elfogadják. A 2. § t tizenkét felszólalás és módosító javaslat után eredeti szövegében fogadják el. A 3. és 4. §-okat vita nélkül fogadják el, mig az 5-öt uj szöveggel. A 6. § elfogsdása után a javaslatot részleteiben is letárgyalták• A fegy bank-javaslat részletes tárgyalása kö­vetkezett, majd a belső kölcsönről szóló törvény­javaslat, amelyeket egyhangúlag elfogad a Ház. Ezután a francia, csehszlovák és olasz egyez­ményekről szóló javaslatot fogadják el és igy az egész szanálási javaslatot is elfogadták. (Taps az egységespártban, ünneplik Beth'ent.) Az elnök az ülést bezárja, legközelebbi ülés ijjél után fii egykor. Az éjszakai Ölés. Scitovszky Béla elnök fél egy órakor nyitotta meg az uj ülést, amelyen a kormány pírt impo­záns nagy számban volt jelen. Az ellenzéket a szociáldemokraták képviselik. A polgári ellenzék részéről csak Rassay Károly és Nigv Ernő jelentek meg. A kormányt báró Korányi Frigyes, Vm József és Walkó Lajos miniszterek kép­viselik. Miután az elnök az Ölést megnyitotta, Telefon : Pénztár 582. BelváPOSÍ MO*^ Szeged Telefon: Igazg. 258. Vasárnap, április 20-án Ezt megelőzi: Fatty mint vigéc. öt felvonásos amerikai burleszk, F A T T Y-val a főszerepben. az árvák lovagja.Kacag,ató "merikai burleszk 2 felv.-ban. Hétfőn, április 21-én A szezón legszebb drámája: Az ifjú Nledardus. Várkonyi Mihály parádés főszereplésével: Schnihler drámája 8 felvonásban. — Azonkívül: A káprázatos kisérő műsor. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. a nemzetgyülis többsige harmadszori olvasásban is elfogadta a javaslatot. Amikor a Jegybank-törvény elfogadására ke­rül a sor, Rassay Károly is Nagy Ernő is a javaslatok mellett szavazták. A francia hitelező, továbbá a Jugoszláviával, Romániával, Olaszországgal és Csehországgal kötött nemzelközi egyezmények megszavazásá­nál csak Rassay szavazott a javaslatok mellett az ellenzék részéről. Ezután az elnök azt a javaslatot teszi, hogy a nemzetgyülist bizonytalan időre halassza el a tárgyalásait és hatalmazzák fel az elnöksé­get, hogy a szünet után a miniszterélnökkel történt megállapodás után hivassa egybe, ami­kor is a további teendők megállapítása történik. A nemzetgyűlés többsége az elnök napirendi indítványát elfogadta. Ezután ?.z elnök boldog húsvéti ünnepeket kívánt a Háznak. A kormány tagjai a helyükről felállva, lelkes ovációval éljenezték a miniszterelnököt éjfél után egy órakor. Igy a szanálási javaslatok el­fogadásával a 16 órás permanens ülések is vé­get értek. A halál, mint jövedelmi forrás. Makó, április 17. (Saját tudósítónktól.) Azok az üzemek, melyeket a városok magán kezelésben tartanak, ritkán jövedelmeznek, nem is szólva az állami üzemekről, amelyek nagyobbára deficittel dolgoznak. E csoportból hangosan kikívánkozik a makói temetkezési intézet, amely a város kezelé­sében olyan eredménnyel dolgozik, hogy akárme­1 lyik magáncég is megirigyelhetné. | A temetkezési intézet vezetője, Szaloky Sándor • csütörtökön terjesztette be a mult esztendei mér­• leget és ebből kiderül, hogy a vállalkozás 330,000 ' korona alaptőkével indult és 1923 juliusában egy­i millióra emelték fel. „Ez a vállalat — mint a ve­zető jelentése mondja — altruisztikus célja mellett üzletnek sem megvetendő, mert az üzem hatmillió korona hasznot hozott és amellett ármérséklő hi­vatásának is megfelelt, amennyiben az árak kar­tellirozását lehetetlenné teszi". Ezután megtudjuk, hogy a tiszta haszon ponto­san K 5.994,983-—, amelynek 33 százaléka az üzletvezetőt illeti. A tanács ezt a jelentést tudomásul vette. Mel­lékesen azonban megjegyzések hangzottak el, me­lyek alkalmasak a nagy üzleti haszon értékének leszállítására. Valaki megkérdezte ugyanis, hogy vájjon a feltüntetett haszon mellett a vállalat rak­tára nem csappant-e meg, mert ha igen, akkor a nyereség igazán *6ak látszólagos. Erre a kérdésre azonban senki sem tudott felvilágosítást adni. Mindebből pedig kiderül, hogy két lehetőséggel állunk szemben, melyeknek mindegyike kifogásol­ható. Feltéve ugyanis, hogy a feltüntetett nyereség reális, nem-e jogos az az óhaj, hogy a város a hatmilliót kitevő hasznot némileg redukálja. Ezzel a szegény embereknek legalább a halált megsegí­tené. Ha a magánvállalatok ilyen percentre dol­goznának, akkor tüzet kiáltana rögtön a tisztessé­ges kereskedelem. A másik lehetőségre nem is akarunk sok szót vesztegetni. Ha ugyanis kiderülne, hogy a raktár rovására történt, .akkor olyan bűnös könnyelmű­séggel állunk szemben, amelyet a város vezetői sem nézhetnek tétlenül és amelynek elháríthatat­lan következménye a vállalat összeomlása volna. A kérdést sürgősen ajánljuk a város vezetőinek fokozott figyelmébe. Ratifikálták a román-magyar egyezményt. Páris, április 17. A jóvátételi bizottság ma délelőtt ratifikálta a román-magyar egyezményt, amelyben a két állam kölcsönösen lemond kár­térítési követeléseiről, amelyeket a békeszerző­dés létrejöttekor egymással szemben támasz­tottak. ' •VWMMMAffftrtArtAmAftAftmWMAMVMMWH — A főispánok egymásután szállítják a bizalmat Bethlennek. A szanálási javaslatok­kal kapcsolatban egyre-másra tartanak rend­kívüli közgyűlést a törvényhatóságok. Csütörtö­kön bizalmat szavazott Bethlennek —- a főispán elnökletével — Tolna vármegye, Debrecea város, Somogy vármegye és Hódmezővásár­hely. Mind a négy közgyűlés táviratban biztosította a miniszterelnököt törhetetlen bizal­máról ezekben a nehéz napokban, amikor tető alá hozza a nemzet megmentését jelentő javas­latokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom