Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-18 / 91. szám

130 SZBOBD polgári társadalmat saját összefogása, hogyha tudatára ébred ennek a veszélynek és félreteszi azt a kicsinyes pártpoiitikát, amely pártpolitikai akarnokoskodás Magyarországon mindig káros voit és az országot bajba vitte. A kormánynak csak az lehet a hivatása, hogy egyforma mértékkel mérjen és figyelmeztesse a társadalmat a saját érdekeire, amikor ez a veszélyek fennforognak. — Szó volt az interndió táborokról is. Azoknak fenntartása nem célja a kormánynak, hanem ellenkezőleg ezeket minit előbb jeloszlatni kivánja. Kérni fogja a Háztól, hogy a húsvéti szünet után lehetőleg gyorsan vigyék keresztül a büntetőjog reformját, mert a kormány annak keresztülvitelével egyidöben kivánja megszüntetni az internáló tábort. Az állampolgárok internálását nem mi, hanem a Károlyi-rezsim honosította meg. Nagy Vince belügyminiszter volt az, aki Mikes püspököt internálta. (Helyeslés jobbról.) Örülök annak, hogy azt az internáló tábort, amelyet a Károlyi-kormány illusztris belügyminisztere vezetett be, ez a reakciók kormány fogja megszüntetni. Nehezebb a helyzetem akkor, amikor az emigrációról akarok beszélni. Ez nem olyan egyszerű kérdés. Az emigráció nagy politikai kérdés, mert nem szűnt meg olyan propaganda, amelyet gaz módon Magyarország ellen, magyar polgárok által külföldön űznek. Ennél a kérdésnél nagyon ov^tosnak kell lenni. Elég, ha rámutatok arra, hogy az országban voltak merényletkísérletek, amelyek az emigrációval bizonyos összefüggésben álltak. A legutóbbi napokban a kormányzó személye elleni merényletkisérletről volt szó. Hogy ennek összefüggése van az emigrációval, az kétségtelen. Mikor látom, hogy vezető emigránsok, mint Kunfi Zsigmond, egyes külföldön m gjelenő cikkekben direkt biztatásokat irnak, akkor igszán ovatosnak kell lenni. Vannak e?yes jelentéktelen emberek, akik semmiféle szerepet sem játszottak, akik többé kevésbé ijedtségből mentek ki, ezekkel szemben különleges elbánási módról lehet szó, de attól, hogy az emigrációt likvidáljuk, messze állunk. (Helyeslés a kormánypárton.) Röviden foglalkozni kiván még a választójoggal. Nem áll, hogy itt milliókat fosztanak meg a választójogtól. Választójogi rendeletünkben a férfiak tekintetében csak négy-öt százalék differencia van a Friedrich-féle választójogi rendelettel szemben. Igaz, hogy a nők választójoga tekintetében felment a kormány a 30 éves korhatárig és hogy bizonyos kvalifikációt kiván, de Franciaországban és más nyugati államokban egyáltalán nincs választójoguk a nőknek, Angliában pedig szintén 30 év a női szavazati jog korhatára. Farkas István: S mi van a titkos választójoggal ? Bethlen István gróf: Körülbelül 27 százaléka a választóknak titkosan szavazott. Apponyi azt mondotta beszédében, hogy angol férfiaktól levelet kapott, amelyben kérik, cáfolja meg a magyar választójogról elterjedt rossz hireket. Apponyi, sajnos, nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő választ adhatott volna. Én azonban voltam, amikor Londonban jártam. Szó sincs róla, a fejlődés Európaszerte az általános választójog felé visz és Magyarország is el fog oda valamikor jutni. A nemzeteknek érdeke, hogy haladjon a korral. Azonban ex a nemzet nem feledkezhet meg azon tradíciókról sem, amelyekre Apponyi hivatkozott, amelyek azt parancsolták neki, hogy haladva a korral, össze tudta egyeztetni a nyugati eszméket a való élet szükségleteivel és annyit valósított meg és aszerint, amint azt az ország szükségletei lehetővé és szükségessé tették. Ez tartotta fenn a régi Magyarországot. — Arra kérem a nemzetgyűlést, hogy tegye lehetővé, hogy a javaslatok mentül előbb törvényerőre emelkedjenek, hiszen az ország nagy érdekei fűződnek hozzá. Azt biszem, voltak egyes képviselők, akik azt hitték, hogyha csütörtökig nem sravazzák meg a javaslatokat, akkor itt felfordul a politikai rend és nem tudható, hogy mi fog következ ű. Nekünk terminusunk nincs, a nemzetnek van terminusa, nem a kormánynak. Ez a terminus azt mondja, hogy tegyék lehetővé minél előbb, hogy a nemzet H külföldi segítséghez hozzájusson. Kírem a javaslatok elfogadásit. A kormánypárti képviselők felállnak a padokból és ugy üdvözlik a miniszterelnököt. 1924 április 20. A nemzetgyűlés nagy többsége megszavazta a bölcsönjavaslatokat. Bethlen miniszterelnök után a zárszó jogán Rupert Rezső, Nagy Vince, Baross János, Zsirkay János, Kabók Lajos, Lendvai István, Eckhardt Tibor és Horváth Zoltán szólaltak föl és benyújtott határozati javaslataikat indokolták meg. Farkas Is ván és Ulain Ferenc szintén határozati javaslataik e'fogedását kérik. Az államháztartás egyensúlyáról szóló javaslattal szemben a határozati javaslatokat a többség elveti és az eredeti javaslatot elfogadja. Ezután a Magyar Nemzeti Jegybank felállításáról szóló törvényjavaslatot fogadják el Bell Miklós indítványával szemben. A belső kölcsönről szóló törvényjavaslatot Nagy Emil javaslatával szemben szintén elfogadják. Ugyancsak elfogadják általánosságban a Franciaországgal kötött egyezményekről, a Csehszlovák köztársasággal kötött pénzügyi és hitelügyi béke becikkelyezéséről szóló és az olasz királysággal kötött pinzügyi egyezminyről szóló javaslatokat. A határozaü javaslatok fölött szavaznak ezután s legnagyobb részüket elvetik. Meskó Zoltán elítéli, bogy a törvényhatóságok a javaslat tárgyalásával egyidejűleg kritika tárgyává tették az ellenzék magatartását. Bethlen gróf azt válaszolja, hogy ez joguk a törvényhatóságoknak. Baross János határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, terjesszen be még a szanálási idő letelte előtt javaslatot az adórendszer reformjáról. A javas latot elfogadják. A 2. § t tizenkét felszólalás és módosító javaslat után eredeti szövegében fogadják el. A 3. és 4. §-okat vita nélkül fogadják el, mig az 5-öt uj szöveggel. A 6. § elfogsdása után a javaslatot részleteiben is letárgyalták• A fegy bank-javaslat részletes tárgyalása következett, majd a belső kölcsönről szóló törvényjavaslat, amelyeket egyhangúlag elfogad a Ház. Ezután a francia, csehszlovák és olasz egyezményekről szóló javaslatot fogadják el és igy az egész szanálási javaslatot is elfogadták. (Taps az egységespártban, ünneplik Beth'ent.) Az elnök az ülést bezárja, legközelebbi ülés ijjél után fii egykor. Az éjszakai Ölés. Scitovszky Béla elnök fél egy órakor nyitotta meg az uj ülést, amelyen a kormány pírt impozáns nagy számban volt jelen. Az ellenzéket a szociáldemokraták képviselik. A polgári ellenzék részéről csak Rassay Károly és Nigv Ernő jelentek meg. A kormányt báró Korányi Frigyes, Vm József és Walkó Lajos miniszterek képviselik. Miután az elnök az Ölést megnyitotta, Telefon : Pénztár 582. BelváPOSÍ MO*^ Szeged Telefon: Igazg. 258. Vasárnap, április 20-án Ezt megelőzi: Fatty mint vigéc. öt felvonásos amerikai burleszk, F A T T Y-val a főszerepben. az árvák lovagja.Kacag,ató "merikai burleszk 2 felv.-ban. Hétfőn, április 21-én A szezón legszebb drámája: Az ifjú Nledardus. Várkonyi Mihály parádés főszereplésével: Schnihler drámája 8 felvonásban. — Azonkívül: A káprázatos kisérő műsor. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. a nemzetgyülis többsige harmadszori olvasásban is elfogadta a javaslatot. Amikor a Jegybank-törvény elfogadására kerül a sor, Rassay Károly is Nagy Ernő is a javaslatok mellett szavazták. A francia hitelező, továbbá a Jugoszláviával, Romániával, Olaszországgal és Csehországgal kötött nemzelközi egyezmények megszavazásánál csak Rassay szavazott a javaslatok mellett az ellenzék részéről. Ezután az elnök azt a javaslatot teszi, hogy a nemzetgyülist bizonytalan időre halassza el a tárgyalásait és hatalmazzák fel az elnökséget, hogy a szünet után a miniszterélnökkel történt megállapodás után hivassa egybe, amikor is a további teendők megállapítása történik. A nemzetgyűlés többsége az elnök napirendi indítványát elfogadta. Ezután ?.z elnök boldog húsvéti ünnepeket kívánt a Háznak. A kormány tagjai a helyükről felállva, lelkes ovációval éljenezték a miniszterelnököt éjfél után egy órakor. Igy a szanálási javaslatok elfogadásával a 16 órás permanens ülések is véget értek. A halál, mint jövedelmi forrás. Makó, április 17. (Saját tudósítónktól.) Azok az üzemek, melyeket a városok magán kezelésben tartanak, ritkán jövedelmeznek, nem is szólva az állami üzemekről, amelyek nagyobbára deficittel dolgoznak. E csoportból hangosan kikívánkozik a makói temetkezési intézet, amely a város kezelésében olyan eredménnyel dolgozik, hogy akárme1 lyik magáncég is megirigyelhetné. | A temetkezési intézet vezetője, Szaloky Sándor • csütörtökön terjesztette be a mult esztendei mér• leget és ebből kiderül, hogy a vállalkozás 330,000 ' korona alaptőkével indult és 1923 juliusában egyi millióra emelték fel. „Ez a vállalat — mint a vezető jelentése mondja — altruisztikus célja mellett üzletnek sem megvetendő, mert az üzem hatmillió korona hasznot hozott és amellett ármérséklő hivatásának is megfelelt, amennyiben az árak kartellirozását lehetetlenné teszi". Ezután megtudjuk, hogy a tiszta haszon pontosan K 5.994,983-—, amelynek 33 százaléka az üzletvezetőt illeti. A tanács ezt a jelentést tudomásul vette. Mellékesen azonban megjegyzések hangzottak el, melyek alkalmasak a nagy üzleti haszon értékének leszállítására. Valaki megkérdezte ugyanis, hogy vájjon a feltüntetett haszon mellett a vállalat raktára nem csappant-e meg, mert ha igen, akkor a nyereség igazán *6ak látszólagos. Erre a kérdésre azonban senki sem tudott felvilágosítást adni. Mindebből pedig kiderül, hogy két lehetőséggel állunk szemben, melyeknek mindegyike kifogásolható. Feltéve ugyanis, hogy a feltüntetett nyereség reális, nem-e jogos az az óhaj, hogy a város a hatmilliót kitevő hasznot némileg redukálja. Ezzel a szegény embereknek legalább a halált megsegítené. Ha a magánvállalatok ilyen percentre dolgoznának, akkor tüzet kiáltana rögtön a tisztességes kereskedelem. A másik lehetőségre nem is akarunk sok szót vesztegetni. Ha ugyanis kiderülne, hogy a raktár rovására történt, .akkor olyan bűnös könnyelműséggel állunk szemben, amelyet a város vezetői sem nézhetnek tétlenül és amelynek elháríthatatlan következménye a vállalat összeomlása volna. A kérdést sürgősen ajánljuk a város vezetőinek fokozott figyelmébe. Ratifikálták a román-magyar egyezményt. Páris, április 17. A jóvátételi bizottság ma délelőtt ratifikálta a román-magyar egyezményt, amelyben a két állam kölcsönösen lemond kártérítési követeléseiről, amelyeket a békeszerződés létrejöttekor egymással szemben támasztottak. ' •VWMMMAffftrtArtAmAftAftmWMAMVMMWH — A főispánok egymásután szállítják a bizalmat Bethlennek. A szanálási javaslatokkal kapcsolatban egyre-másra tartanak rendkívüli közgyűlést a törvényhatóságok. Csütörtökön bizalmat szavazott Bethlennek —- a főispán elnökletével — Tolna vármegye, Debrecea város, Somogy vármegye és Hódmezővásárhely. Mind a négy közgyűlés táviratban biztosította a miniszterelnököt törhetetlen bizalmáról ezekben a nehéz napokban, amikor tető alá hozza a nemzet megmentését jelentő javaslatokat.