Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-17 / 90. szám

1924 április 17. SZEGED felelős. Az egyetlen mód arra, hogy bajunk gyökerét gyógyilsuk, sz, hogy külfö'di tökét hozzunk be. Eit teljesen lehetetlen volt elérni másképen, mint ugy, hogy meggyőzzük azokat a fórumokat, amelyek azelőtt ellenszenvvel viseltetlek velünk szemben. 250 000 halottja volt Csonkamagysrországnak a világháborúban. Ebhez hozzájárul a megbénultak, rokkanlak nagy száma és a lüdővészpusztitás stb. A munkaerők csökkenése kétségtelen nagy hatással volt a mai helyzetre. A másik momentum, amely közbejátszott, a tőke pusztulása volt. Magyarország feldarabolása folytán a már befektetett tőke s a gazdasági élet egész organizációja nagyot szenvedett. A forradalmak alatt elmaradt a munka. Ez idő alatt az ország tőkéjének nagy részét is felélték. Az állam deficiijének eliminálására nincs más ut, mint az adók emelése vagy a kölcsön. Az előbbi csak az esetben vezet célra, ha a termelés is fokozható. A kölcsönt, ha belföldön akarjuk felvenni, csak kényszerkölcsön formájában vehetjük fel. Ha a 250 millió korona külföldi kölcsönt nem vennén fel, ez annyit jelentene, hogy még 4000 milliárd koronát kellene belföldi kölcsön cimén fizetni. Meggyőződése, hogy a pénz értékének romlását mással, mint külföldi kölcsönnel megakadályozni nem lehet. Megvan győződve és érzi, hogy az orszíg közvéleményének túlnyomó része azon a véleményen van, hogy a kormány helyes uton jár. A pénzügyminisztert szavai végeztével ovációban részesítette a kormánypárt. Az elnök e;után napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés csütörtök reg?el 7 órakor. Ezután áttérnek az Interpellációkra. Nagy Ernő a beregi közállapotokról interpellál. Kiadják a belügyminiszternek. Peyer Károly az oroszii szénbányából elbocsátott német állampolgár bányászok ügyében interpellál. Sürgős vizsgálat elrendelését kéri. Kiadják a belügyminiszternek. Esztergályos János kéri, hogy a hadirokkantak illetményeit vilorizálva fizessék ki ét a kérdést a jövőben a törvényhozás utján rendezzék. Az interpellációt kiadják a népjóléti miniszternek. A miniszterelnök pénteken fog válaszolni az elhangzott beszédekre. Ü-és vége egy óra után. Viharos közgyűlés szavazott bizalmat a kormánynak. egyhangú határozattal fogadják el. (Éljenzés, tops. Elfogadjuk, elfogadjuk t) Dr. Kormányos Benő jelentkezett ezután szólásra, de a városatyák nem igen akarják meghallgatni mondanivalóit. A nagy zajban nem is hallatszik a hangja, szavai csak akkor válnak ha lhatókká, amikor az elnöki csengő végre csendet teremt. Akkor kiderül, hogy Kormányos Benő, aki végigküzdötte a világháborút, mindig • harcolt a városi ingatlanok eladása ellen, most ] szintén nem fogadja el a javaslatol, mert a í külföldi kölcsöntől csak az ántántnak van haszna. Nemmel szavaz akkor is, ha egyedül marad szavazatával. De nem maradt egyedül. Társul szegődött hozzá Magyar József, akinek az volt az álláspontja, hogy a város birtoka nem vonható ugyanolyan elbírálás alá, mint az OMQE-ben tömörült nagybirtokosok magánbirtoka. A város birtoka nem nagybirtok, hiszen a közélet egyes tagjaira kevés jutna belőle, ha felosztanák. A javaslatot nem fogadja el. Több felszólaló nem jelentkezett és igy a főispán elrende'te a szavazást. A közgyűlés nagy többsége elfogadta a tanács javaslatát. Szeged, április 16. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottság tagjai szép számmal jelen'ek me'g a szerdai rendkívüli közgyűlésen, amelynek kezdetét négy órára igérték a meghivók, de félőt is elmúlt, amikor dr. Aigner Károly főispán elfoglalta az elnöki széket és megnyitotta a közgyűlést. A késedelem oka az volt, hogy előzőleg a főispán magához kérette megbeszélésre a közgyűlés két vezető tagját. A megbeszélésnek, amely egyébként napok óta folyt, az volt a célja, hogy a lapunkban már ismertetett s a tanács által is elfogadott indítványt lehetőleg minden felszólalás nélkül, egyhangúlag emelje határozattá a közgyűlés. Ibtmmer Fülöp tudomására hozti a főispánnak, hogy az ő pártja elhatározott két hozzászólást és hogy ami az ő személyét illeti, egészen tárgyilagosan, csak közgazdasági szempontból fog felszólalni, mig dr. Pap Róbert beszéde elmarad, hz? más oldalról nem történik felszólalás. A megállapodás elvben megtörtént, amiről a főispán értesítette a keresztény párt vezérét. A paktum azonban mégis felborult, látszólag Balogh Károly intranzigens magatartásán. A dolog ugy történt, hogy a tanácsi javaslat előterjesztése után felszólalt Wimmer Fülöp, aki megindokolta, hogy a liberálisok miért támogatják az indítványt, amely azonban nem akar bizalmi nyilatkozat lenni a kormány részére. Ellenzéki embertől a legvérmesebb kormánypárti koponya sem várhat mérsékeltebb és higgadtabb felszólalást, mint amilyen a Wimmeré volt. Ezt megállapította a kormánypárt vezérszónoka is és bizonyítja, hogy Wimmer beszéde után senkisem akart felszólalni, a főispán már-már szavazásra tette fel a kérdést, amikor egészen váratlanul, legalább a közgyűlés nagy többsége részére váratlanul, szólásra jelentkezett Balogh Károly és bizalmi indítványával felborította a politikaközi békét az előadói emelvényről. A bizalmi halározatot heves és sokszor zajos vita u'án, bár nem a Balogh Károly által jónak talált formában, sikerült leszállítani, de csak azon az áron, hogy egy városi tijtfcinok megszegte a politikai vezérek között létrejött megállapodást. Hiszen a liberális fnrikMsii városatyák l^nagyobbrésze épp paktumra való tekintetlel, el sem jött a közpülésre és sokan azok közül, akik eljöttek, korán eltávozlak számítva arra, hogy a paktumo be fogják ttr'ani. Nem tartották be. Egyéb baj nem történt. Az OMGE körlevele. Az ülés megnyitása után a tárgysorozat első pontját Balogh Károly terjesztette elő. Készletezi ismertette az OMGE körlevelét amely a százmillió aranykoronás külföldi kölcsönelőleg garanciáira vonatkozik és elő erjesztette a tanács javas'atát. Mondja ki a közgyűlés, hogy az előlegért a város földbirtoka arányában kezességet vállal, de ez a kezesség nem lehet egyetemleges garanciája az egész százmillió aranykoronának. A tanács javaslatához Balogn Károly néhány szubjektív reflexiót is fűzött és kérte a közgyűlést, hogy a javaslatot lehetőleg A szanálási javaslatok. Taschier Endre főjegyző olvasta fel ezután azt a beadványt, amelyben negyvennél több városatya a rendkisüli közgyűlés összehívását kérte a főispántól a szanálási törvényjavaslatok ügyében. Ismertette a beadványban foglalt két pontból á'IÓ indítványt, majd bejelentette, hogy a tanács az indítványt magáévá téve, annak efogadását javasolja a közgyűlésnek. A közgyűlés a főjegyző előterjesztését általános helyesléssel fogadta. Wimmer Fülöp felszólalása. Az indítványozók nevében Wimmer Fülöp szótalt fel, hogy megindokolja az indítványt. Elmondotta, hogy a javaslatot minden pártszemponttól függetlenül, közös megegyezés alapján nyújtották be, tehát itt nem lehet egyéni kultuszról, egyének iránti bizalom nyilvánításról beszélni,' mert a cél csupán az, hogy a kormány erkölcsi segítséget kapjon az ország gazdasági helyzetének szanálásához. Közismert tény az, hogy két évvel ezelőtt még a külföldtől koldult 250 millió aranykoronás kölcsön nélkül is meg lehetett volna ezt a kérdést oldani és az is bizonyos, hogy két év Matt nagyon sok kétszázötvenmillió aranykoronaérték ment veszendőbe a kormány balkezes pénzügyi és gazdasági politikája miatt, de az ország faipraáUiiásának ma már más módja nincs, mint az, hogy a tárgyalás alatt álló szanálási javaslatokból sürgősen törvény legyen. H< ez nem történik meg, az ország katasxtrófális helyzetbe kerül. Éppen ezért kéri az inditváry egjlnngu elfogadását. (Általános helyeslés. Elfogadjuk I Elfogadjuk 1) Balogh Károly bizalmi szavazatot kíván. A főispán már éppen ki akarta mondani a A Devizák özpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 116 papirkoronával. határozatot, de Balogh Károly az utolsó pilla* natban szót kért: — Nem akartam felszólalni — úgymond —, mivel azonban Wimmer Fülöp a tanács által is elfogadott indítvány indokolásába pártpolitikai szempontot vegyitett, indíttatva érzem magam, hogy megmutassam az érem másik oldaláL Ugylá om, hogy Wimmer Fülöpék indítványának indokolásában a kormány iránti b'zslmatlanság hangja csendült meg, ennek következtében most már ha'ározott nyil'sággal azt indítványozom, hogy a közgyűlés szavazzon bizalmat a kormánynak. Balogh Károly felszólalása álta'ános meglepetést kel'ett. Az egyezség felborult és megindult az a sokáig eltartó vita, amely nagyon soiszor a személyeskedésed területére csapott át. Dr. Pap Róbert a bizalomnyllvánitás ellen. Az indítványra elsőnek dr. Pap Róbert ref ektált. A város ellenzéki érzelmű polgárai nevében emel szót a bizalmi indítvány ellen. A szanálási javaslatok sürgős törvényerőre való. emelését szükségesnek és az ország érdekében valónak tartja, mert beteg ország megoperálásához csak ez az orvosi műszer lesiet alkalmas. De meggyőződése szerint a műszer rossz orvosok kezében van, olyan orvosok kezében, akik részesek az ország mai helyzetének előidézésében. Amikor a kormány annyira eltávolodott az egész világot átfogó liberális és demokratikus eszméktől és ma már a reakció vizein evez, akkor nem Iát garanciát arra, hogy Európa ugy oldja meg a magyar kérdést, hogy a megoldás az ország javára váljon. Sehol Európában nincs olyan szük körű választójog, mint itt. A legutóbbi választás egy oktrojált rendelettel indult meg és egy fegyveres szervezet közreműködésével folyt le. Akik bizalmatlanok vol ak a kormány iránt eddig, most sem lehetnek bizalomnál iránta, hiszen elitélt bűnösök járnak szabadon, áll az internálótábor, amely az orosz cári abszolutizmus Szibériájára emlékeztet, a kormány programjában felekezeti és oiztálypo i ikai szempontok érvényesülnek, a Bethlen-kormánytól tehát üdvös politikát nem lehet várni. Pap Róbert szavait részint helyesléssel, részint ellentmondással fogadták. A nagy zajból kihallatszott Balogh Károly közbeszólása: — Itt vagyunk m§rl — Minek szólalt fel, minek provokálta ezt a vitát tanácsnok ur? — kiáltotta feléje Hoffer Jenő. — Sajnálom, hogy ezeket el kell mondanom — folytatta ezután beszédét Pap Róbert — EemJ szólaltam volna fel, ha nem kívánják, hogy bizalmat szavazzunk a kormánynak. Szeged város ellenzéki polgárai nevében kijelentem, hogy Balogh Károly indítványát nem fogadom el. (Zajos helyeslés.; Magyar József a következő szónok, aki Hegedűs Lóránt egykori pénzügyi politikáját bírálja és kijelenti, hogy Németország gazdaságilag van olyan erős, mint Magyarország, mégis a márka előtt 9 nulla áll, a korona előtt pedig csak három, amiből az a tanulság, hogy sohasem a pénzügyminiszter követi el a hibát, hanem a liberális tanácsadók. Hoffer Jenő: Hát a felelős kormány felelőssége hol maradt. Magyar József: Wimmer Fülöpnek nincs joga, hogy a kormány politikáját bírálja. Ezután Pap Róbert beszédére válaszol. Néhány év előtt Pap Róbert pártelnök volt, akkor hivatkozhatott az ellenzéki polgárok megbízására, ne ma már változtak a dolgok — ma kötelessége az ellenzeknek is, hogy a kormányt támogassa törekvéseiben. Hoffer Jenő: A garanciát miért nem szavazta meg az előbb? Magyar József tiltakozik a következetlenség vádja ellen és kijelenti, hogy Pap Róbert már ner.i képviseli a'z ellenzéket. Dr. Tóth Imre beszélt ezután. Vitatkozott Wimmer Fülöppel és Pip RóbeMiel. Megállapította, bogy Wimmer Fülöp feüzó'sFíiával még nem szegte meg az egyezséget, da már