Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-16 / 89. szám

SZEGED 1924 április 15, zék. Meg kell szüntetni a rendeletekkel való kormányzást és a törvény uralmát ke'l biztosítani az egész vonalon. A javaslatot nem taktikából fogadja el, hanem azért, mert életet és uj lehetőséget Iát benne. Elfogadna 150 milliós kölcsönt is, mert az a fő, hogy az ország fejlődését biztosítsák. Elfogadja azért is, mert tudja, hogy az országban sok a gazdasági erő. Huszonhárom éve tagja a Háznak, de még sohasem látott itt olyat, ami most történt, midőn a képviselők a legsértőbb szavakkal illetik egymást. A parlament nívóját fel kell emelni. Az újságok is csak szenzációnak közlik a parlamenti tudósítást, holott ez külföldön nagyon rossz hatást szül. Visszatérve a kfltföldi kölcsönre, azt állítja, bogy a háborút 1920 ban vesztettük el, mert akkor még Franciaország hajlandó volt visszacsatolni az egységes magyar területeket, ha Magyarország biztositékot nyújt abban az irányban, bogy szomszédaival jó viszonyban él. A béketárgyalások idevonatkozó részleteiről egy cikksorozatban számolt be nem rég a Magyarság hasábjain egy Halmos nevű újságíró, aki becfentes volt a francia hivatalos köröknél annakidején. Az államvasutak és hajózás ellenőrzését követelték tőlünk, hogy ne mozgósíthassunk, a nehéz ipar ellenőrzését, hogy ágyukat ne gyárthassunk és a nemzetközi kikötők átengedését. Ezek ellenében felajánlottak egymilliárd frank kölcsönt és százmillió frank kölcsönt a nemzetközi kikötök kiépítésére. Ekkor azonban azt mondották, hogy nim engedjük a vasút ellenőrzését még akkor sem, ha egész Magyarország területét visszaadják. Friedrich István közbeszól: Ezt itt tárgyaltuk a Házban, ön beszélt lesjobban ellene. Sándor Pál: Mert nem ismertem a dolog hátterét. Franciaországnak vitális érdeke az, hogy a dun&i monarchiát visszaállítsák, akár föderációs alapon, akár a Habsburg restaurácó u*ján. Csak abban habozott Franciaország, hogy ezt a tervet Csehországon,-vagy Magyarországon valósítsa meg. Most természetesen l Csehország felé híjlik, de nem dolgozott volna ) Magyarország ellen, ha Magyarországon nem • titkos kormány rendezkedik. Ezulán áttér a javaslatok bírálatára. Kérdi, bogy mit ér majd a kölcsön-kötvény. Az osztrák kölcsönt a külföldi államok garantálták, mégis a kötvény értéke csak a 60 svájci frank. Mi évente ötvenmillió aranykorona kamatot fizetünk, de amikor már megkapjuk a kölcsönt, levonnak belőle huszonötmilliót amortizációs kamat cimén. Igen sok bizonytalanság van már magában a kezelésben is. Tudomása van arról, hogy egy miniszteri tisziviselö negyvenmillió* nvugtát tízmillióra javitott ki. (Vass József: Ki j volt az, nevezze meg!) Nem hajlandó meg- f nevezni, meri egyszer már konkrét adatot hozott fel és akkor nem történt intézkedés, mert nálunk a panamákat nem fedik fel és nem > büntetik meg. (Vo&> József népjóléti miniszter > feláll a helyéről és ingerüllen ezeket mondja: \ Rágalom, tessék nevedet említeni 1) Sándor Pál: Kifogásolja, hogy Kállay nem j bankárokat vitt magával. Ezek sokkal közelebb , tudtak volna férkőzni az ottani tőkésekhez. Nem bizalomból szavazza meg a javaslatot, ] mert bizalmatlan a kormány politikája iránt fö'eg azért, hogy mellőzte a zárszámadás be- { terjesztését. (Hoyos: Mindaddig, amíg az ér- \ tékmérő nem állandó, nem lehet ilyenekről beszélni. Szavazzák meg a javaslatot, akkor . lesz zárszámadás.) Ausztriában sem volt ál- ; landó értékmérő és tudták e ott a költségvetést előállítani ? (Hoyos: Nem.) Tudták I (Ho- { Tagadom 1) Ezután a lakbérek és a bolí- j bérek felszabadításával foglalkozik. Állítja, hogy sok kereskedő fog tönkremenni, mert nem bírja majd a nagy boltbéreket, a kereskedőknek egy másik része pedig áthárítja ezeket, ami j nagy drágaságot idéz majd elő. Egészséges j helyzetet keli teremteni a közélet minden terén. Meg kell szüntetni a fölösleges hivatalokat, csökkentem kell a tisztviselők létszámát, át kell térni a szabadforgalomra. A javaslatot el- : fogadja. Dénes István a kővetkező szónok: A javaslatok tévedéseken ! épültek, mert a Népszövetség abból indult ki, hogy Magyarországon a mezőgazdasági munkásság nincsen nyomorban. Kívánja, hogy a N pszöve'séget világosítsák fe. abban az irányban, hogy a javaslatok nyom ín felfordulás fog keletkezni. (Nagy zaj és tiltakozás.) Huszár Károly elnök a szónokot rendreutasítja, mert kijelentései igen nagy károkat okozhatnak az országnak. Dénes István: Ezután a részle'es költségvetést és a zárszámadást sürgeti. Állítja, hogy a külkereskedelmi merlegünk a mult évben aktív volt. Állítja, hogy a mult évben kétszer annyi volt a kivitelünk, mint azelőtt, mégsem stabilizálódott a korona. A külföldi kölcsönre nincsen szükség, mert az ország a ssját erejéből is talpra állhat. Ezután az adórendszert bírálja, azt mondja, hogy ő jövedelmi, vagyon- és forgalmiadót i% fizet. Hároa bőrt húznak le róla. (Derültség.) Adórendszerünk a két legigazságtalanabb adón: a forgalmi és fogyasztási adón épül fel a szanálási tervben. Ha a jövedelmi és vagyonadót becsületesen hajtották volna végre, nem kellene külföldi kölcsön. Az elnök az ülést 2 órakor félbeszakítja 3 óráig. A délutáni ülés. A délutáni ülést fél 4 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Dénes folytatja beszédét: A külföldi kölcsönt a trianoni szerződésben vállalt köielezetlségeink teljesítésének a biztosítása céljából adták. A kölcsönhöz a magyar kormány hozzá sem nyulha*, ez csak a főbiztosnak áll a jogában. A javaslatot nem fogadja el, Friedrich beazóde. Friedrich István: Véleménye szerint a trianoni békeszerződés olyan kényszerhelyzetből született meg, mint a kormány szanálási javaslatai. A nagyántánt eddig Magyarországgal szemben egyetlenegy ígéretének sem tett eleget. A nagyántánt nem békét akar, hanem Németország és Magyarország rabszolgaságát készíti elő. Majd a kisebbségekről beszél, amelyek a kisántánt kényuralma alatt nyögnek. Ezután a nacionalizmus programját fejtegeti, uj KözépEurópa csak akkor épülhet fel, ha megértjük egymást. A Népszövetségnek az lenne a kötelessége, hogy igazságosan őrködjön a nemzetek sorsa felelt. Kifogásolja, hogy a javaslatok 5 kizárólag az államháztartás merlegével foglalkoznak. Véleménye szerint a stabilizáció csak látszólagos lesz, mert gazdasági életünk nem fogja alátámasztani az államháztartásunk egyensúlyát, csak a belső gazdasági rend segítségé- : vei lehet a koronát stabilizálni. Ezután az államvasutak helyzetével foglalkozik. Az a véleménye, hogy a Máv-ot bérbe kell ad^i. A javaslatot nem fogadja el. A következő felszólaló Bogya János. Bogya János beszél ezután: A szanálási javaslatot Magyarország nemzetközi helyzetét mutatták meg és annak a küzdelemnek eredményei, amelyet a miniszterelnök ellenségeinkkel folytaiott. Az ország fejlődését keresi és Magyarország diplomáciai értékelését akarj* biztosítani, amikor a javaslatot nem fogadja el. Ezt nemcsak a javaslat céljára va'ó tekintettel, de azokra a hatalmi faktorokra tekintettel is teazi, akiknek a javsslat iéúejöttét köszönhetjük. Bogyát beszéde végeztével a szélső jobboldalon és a kormánypárton is megtapsolják és többen üdvözlik. Rassay nem gördit akadályt a javaslat megszavazása eló. Rassay Károly: Meggyőződése szerint másként, mint parlameníárizmussaJ, kormányozni nem lebef. A technikai obstrulidó ellentétben áll a parlamentarizmus elvéve!. Nem helyesli a javaslatok törvényerőre emelésének megakadályozásá. Az ország számára ne a lát más kivezető utat, mint a kölcsönt. A magyar kérdés nem európ.i kérdés, huiem a német jóvátétel függvénye. A Javaslatnak alkotmányjogi részei aggályt keltenek, mert a kormány íoghöre időben és terjedelemben nincs szabályozva. Legfontosabb az. lesz e pozi iv célja a kölcsönakciónak. Helyteleníti a kormány eddigi pénzügyi és közgazdasági politikáját. A kormány nem tudta megakadályozni a korona esésé). A szanálási javaslatokban foglaltak bizonyítják, hogy a pénzügyi pjliiikája nem volt helyes. Nem fogadja el a szanálási javaslatokat, mert a kormány bizalmi kérdést csinál a javaslatokból. Még sem gördit akadályt annak megszavazása elé, hogy a kormány pénzügyi programját keresztülvihesse. (Helyeslés a jobboldalon.J A következő szónok Propper Sándor. Helyteleníti, hogy a kormány néhány nap alatt akarja megszavaztatni a szanálási javaslatokat. Az ellenzék kötelességét teljesiti, amikor a javaslatok ellen állást foglal. Nincs szükség a külföldi kölcsönre. Ha a földbirtokállományt, a kereskedelmi és ipari vagyonokat, továbbá a banktőkéket megadóztatnák, a 250 millió aranykoronánál nsgyobb összeget lehetett volna összehozni. A földadó megállapítása nem igazságos. Kifogásolja a lakások felszabadítását. Ezt megelőzőleg kellő mennyiségű lakásról kellett volna gondoskodni. UJ választások kiírását kivánja az általános titkos választójog alapján. A kormány iránt bizalmatlan. A Javaslatokat nem fogadja el. Szeder Ferenc az idő előrehaladottságára való tekintettel kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. A Híz hozzájárul. Ezután Rubinek István ás Vargha Sándor, a mentelmi bizottság előadói beterjesztik a mentelmi bizottság jelentését, mely szerint Njgy Ernőt és Propper Sándort, akik többszöri elnöki rendreutasitás dacára is tovább zajongtak, továbbá Kiss Menyértet, aki az elnöki felszólításnak nem engedelmeskedett, utasítsák a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére. A Ház igy határoz. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés holnap reggel 7 órakor. Az ülés háromnegyed 12 óra után ért véget. Befejeződtek a magyar-román tárgyalások. Bukarest, április 15. A magyar-romín tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások folyamán tizenkét szerződést és jegyzőkönyvet ittak alá. Etek a megállapodások az elintézetlen pénzügyi kérdísek és egyéb ügyes likvidálására, illetve szabályozására vonatkoznak. Ezen tárgyalásokon a két állam kereskedelmi egyezményt is kötőit egymással, amely nor.r.ális állapotokat fog teremteni a magyar-román érintkezésben. , Nincs garancia arra, hogy sohasem lesz háború." Moszkva, április 15. Trockij me,gyógyulása után beszédet mondott a külpolitikai helyzetről. Hangoztatta a vörös hadsereg anyagi és erkölcsi erejét, szervezettségét éi harci készségét főleg a bessxarábiai kérdéssel kapcsotban. Nincsen garancia arra — mondotta Trockij —, hogy sohasem lesz háború. Romániának is van hadserege, nekünk is van, tehát ezek kell, hogy valamire szolgáljanak. » A német birodalmi bank elnöke a szakértők javaslatáról. Páris, április 15. Az Echo de Paris beszélgetést közöl, amelyet berlini munkatársa Schachttal, a német birodalmi bank elnökével folytatott. A beszélgetés főként akörül forgott, hogy Németország milyen magatartást tanusit a szakértői bizottság állásfoglalása ügyében. Arra a kérdésre, hogy miként vélekedik a pénzügyi kötelezettségről, igy válaszolt: • — Én fölöttébb csodálkozom, hogy a szakértők nem jivasoitak Németország számára telje?, vagy legalább is néhány évre szóló moratóriumot. A szakértők nyilvánvalóan túlbecsülték a német birodalom teljesitőkép jsségét. Arra a kérdésre, vájjon Németország nagyjában és egészében elfogadja-e a szakértők javaslatát, Schacht a következő kérdésekkel válaszolt: l. Egyenjogúsítják Németországot gazdasági téren a többi nemzettel? 2. Kiürítik a Ruhrvidéket az utolsó emberig? 3. Leszállítják a Józan ész követelményei szerint a rajnai megszálló csapatok létszámát? — Mi azt'kívánjuk, — fejezte be szavait Schacht — hogy térjenek vissza ahhoz az állapothoz, amelyet a versaillesi békeszerződés megállapít. E feltétel teljesítése nélkül a birodalmi kormány vélleményem szerint nem fogadhatja el a szakértőt javaslat végső követgeztetéseit.