Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

4 SZEGED 1924 április 13, Megkezdődött az angol-orosz konferencia. London, áptilis 14. Az angol-orosz értekezlet hétfőn délelőtt fél 12 órakor kezdődött meg a külügyminisztériumban. Rakovszky Macdonald miniszterelnök Jobboldalán és Ponsonby baloldalán ült. Macdonald felolvasta az angolul megszövegezett beszédét, amelyet később lefordítottak orosz nyelvre. A bét szöveget este hozták nyilvánosságra. Macdonald üdvözölte beszédébsn az orosz delegáció tagjait s elmondotta, hogy az értekezlet annak a jegyzéknek eredménye, amelyet Csicserinhez intéztek s amelyben kimondották Otoizország de jure elismerését. Az értekezlet ennek a cselekedetnek betetőzése. Semmilyen tekintetben sem módosítja ez azt a tényt, hogy az elismerés feltétel nélkül történt. Macdonald azt mondta még a továbbiakban, hogy fontolóra kell venni a mult likvidálását és a jövő békés viszonyokat. Beszéde során Macdonald a propagandáról is szólott. Makó város parlamentjéből. Makó, április 14. (Saját tudósítónktól.) Makó város hétfőn közgyülésezett. Már elöljáróban szomorúan kell megállapítani, hogy a törvényhatósági várossá való előléptetésre ezúttal is könnyűnek bizonyult. A városi főügyész ellen folytatott gyerekes hajszát — annak dacára, hogy időközben állásába visszahelyezték — ismét felújították és nemcsak visszahelyezését felebbezte meg a közgyűlés, hanem Papp József jóvoltából azt is megkérdezte a polgármestertől, hogy mi van a főügyész másik fegyelmi ügyével, amelyet a kommün alatti magatartásáért indított a szegedi ügyvédi kamara. Dr. Nikelszky Jenő polgármester kijelentette, hogy tudomása szerint a vizsgálatot már lefolytatták, csak az itélet van hátra. Papp József erre megkérte a polgármestert, fenyegesse meg a szegedi ügyvédi kamarát, hogy feljelentik a miniszter bácsiknál, ha hamarosan nem ítélkezik. Legtöbb szó esett a városi közgyűlésen a talicskáról Az ACsEV ugyanis felemelte a marosi hídvám dijakat és a talicskára is kirótt vagy száz koronát. A tanács szerint a kétezerszeres emelés rendeletre történt s ebbe bele is nyugodtak, végül is aztán kiderült, hogy a talicska 40 évig nem fizetett s ennek igy is kell maradnia, mert ez jogszokás. Ugy határoztak, hogy a szabályról a polgármester felvilágosítja az alispánt azzal, hogy utasítsa az ACsEV-ot, hogy ne merjen a talicskáért vámot szedni. • A Püspök-kertből csodálatoskép még nem lett piac. Soós Antal azt indítványozza, hogy elégedjenek meg azzal, hogy a gyerekek délután játszanak, délelőtt azonban legyen piac. Dr. KönyvesKolonics nem járul hozzá Soós indítványához, hanem a hagymapiac áthelyezését javasolja és szóvátette, hogy a piaci intézkedés tervét a tanács nem hozta be a közgyűlésre. Bizonyosan arra az időre halasztják a kérdést, amikor a képviselőtestület más összetételű lesz. A polgármester erélyesen tiltakozott a tanács ilyen beállítása ellen. A vége aztán az lett, hogy Soós indítványát kiadják a piacrendező bizottságnak, hogy ez az uj parkot is vegye figyelembe munkájánál. A kenderáztatónak régen mutatkozik, de annak létesítését ma sem sikerült elhatározni. A mérnöki hivatal kiszámította, hogy 96 millióba kerülne. A főorvos azt bizonyította, hogy a város közelében a közegészséget veszélyeztetné. Hát utasították a gazdasági tanácsnokot, hogy a inargitai gödrök helyett keressen megfelelő helyet. Igy a 96 millió kiadást legalább megúszta a város. Szívesen vették tudomásul, hogy a várostól árverésen megvett földet Henz Ferenc nem hajlandó visszavenni, mert-tönkre menne bele, inkább veszni hagyja a kétmillió bánatpénzt. Most majd uj árverést tűznek ki. A Maros-partot a rokkantak bérlik. Kérik, hogy még három évre adja nekik a város. Nem adták. Évente árverés uiján értékesitik. Valaki említette ugyan, hogy a rokkantaknak mintha adósa volna a társadalom. Ezt el is hitték, de a rakpartot nem adták. A hatósági orvosi dijakat a tanács által javasolt módon állapították meg. Aztán határoztak még a szülésznői dijakról és a délelőtti közgyűlés véget ért. Délután 3 órakor nyitotta meg dr. Nikelszky Jenő . polgármester a közgyűlését, amely 3 órától fél 8 | óráig úgyszólván jelentéktelennél jelentéktelenebb • ügyekről tárgyalt. Szeged, április 14. (Saját tudósitónkiól.) } Néhány nét elölt — mint úrne e'e3 — har- ; mincöt csengelei földbérlő nevében iü döt.flpg }őit dr. Somogyi Szilveszter pj'gármesíernél, h igy tíilzkozzon a földbérek békepjrlíáira való fele melése ellen. Ez a köldöttségmenesztés tulajdonképcn már csak formalitás volt, befejező része annik sz akci -nf>k, pmelyet a harmlncöi csenge'ei gazdálkodó indított a város elien. ki őszi fíldblrfi etés alkalmával ugyani. Szeged város közel halezer föidbárlője közül egycdai ez s harmincöt c.enge'ei gszdt tagadta raeg » fcékepsrüásra em.lt föí<jbárck fize £sét és mivel a réj, alacsonyabb béreket nem fogadta el tőlük a föpénz ár, a pérzt bírói leélbe helyezték. A kiiUöttséiimenssz'é'nek a tavaszi íö dbé;f ze.es terminusának közeledéze adott eklualitá-.t és a kü döttség fiskális szónoka közölte fc polgármes'errtl, hogy a csengeleiek tavatiztl sem hajlandók többet f.zetni bu?8érlékben, mint amennyi, bírói letétbe helyeztek ősszel. Hiába hivatkozott a polgármester arra a kormányrendeletre, amely felhrtalmszia a váro3t, hogy afö!d*nszonbériketa békebeli bérek buzaértésében állapítsa meg, hiába utalt a város szorult pénzügyi helyzetére, hiábí bizonyította be, hogy a bérlök a fDlemelt bérekkel sem fizetnek annjii, mint amennyit a háború előtt fizettek; a harmincöt csengelei bérlőgazda nem engedett a negyvennyo'cbói, . ~ Akk*r. független magyar biróság eli keru a kérdés — mondotta végül a polgármnitTÁ&g 8 város nem "eíCl e*0" A küldöttség eltávozott és a csengelei deputáció'ól nem is beszélt senki azóta a vámházán. Most azonban ismét szőnyegre került a kérdés. A könyvvivői hivatal ugyanis belelentette a polgármesterek, hjjy azok a csengelei bérlők, akik az elmalt Ősszel birói letétbe Szeged város pört indit a renitens földbérlők ellen. helyezték a föidbéreket, most sem akarják megfizetni a békeparitásos búzabért, csupán annyit, amennyit buzaértékben legutóbb fizettek és azzal fenyegetőznek, hogyha a váres nem fogadja r! azt tő ük, a pénzt ismét birói letétbe helyezik. A fcönyvvivói hivatal a renitens bérlökkel szemben tanúsítandó mi gítartáíára vonstkozól:g ?» tanácstól kért u'asitást, meri az érvénybei lévő rendelkezéíek ért-lmében csak a ieljes béreket fjg:;dhttja el. A polgármester a hétfői tanácsülésen tárgy altatja ?e ezt a kényesnek látszó, de valójában Igen egyszerű ügyet. Amikor néhány rövid moi ditfal ismertette a tényállást, elmondo'.ta, hoffy néhány csengelei bérlő, legtöbbje olyen mással dolgoztató uri bérlő, megtagadja a bérfizetést, Balogh Károly röviden azt jaywsolia, hogy a város ezektől azonnal vegye vissza a főidet és hasznosítsa másképen. A polgármesternek azonban az volt az álláspontja, hogy a város birói itélet nélkül nem bonthatja tel a bérlőkkel kötölt ízerzídist, ha a bérlók nem akarják felbontsm'. A csengeleiek pedig nem akarják, ragaszkodnak a földhöz, csupán fizetni nem akarnak érte. Hosszas vita után a tanács végre is ugy határozott, hogy a régi béreket részletfizetésként elfogadja a cseigeleiektő', dá jogfenntartással és a dijjerenciáért pört indit ellenük vegyes bíróságra bízva a döntést. A vita során megkérdezte a polgármester dr. Turóczy Mihály liuti főügyészt, v?jjon a csengeleiek birói letétben lévő 6s<i haszonbére birói leiétben van-e még mindig és beadta e ellenük már a keresetet. Kiderült, hogy Ősz óta ebben az üg>b;n semmi sem történt. A pénz még most is birói letétben ftn, értékének javát természetesen elvesztette, mert hiszen nem buzáoan, hanem paprbankóban deponálták a bérlök. A keresetre vonatkozólag pedig esik ennyil mondott a főügyész: — Be lesz adva ... Mindenki csodálkozva nézett rá, mert hát ősz óta egy fél esztendő mult már el, ennyi idő alatt pedig már kutiai döntést is lehetett volna provokálni. — Azért nem adtam be eddig — egészítette ki az általános elcsodálkozás hatása alatt kurta mondatát a főügyész —. mert reményem van rá, hogy valami herce hurca lesz és esetleg békésen ki lehet egyezni majd a csengeleiekkel. Azt szonban nem árulta el Szeged város tiszti főügyésze, hogy miféle herce-hurcától reméli a pörös eljárás fölöslegessé való válását: Valami uj forradalomtól-e, vagy talán a Tisza kiöntésétől ? Készt éggel elismerjük, hogy nem kellemes dolog a pörösködés és dr. Tu.óczy Mihálynak is joga van ahhoz, hogy lehetőleg kerülje a pört, de — mint Szeged város jogi képviselőjének bizonyos esetekben mégis csak le kell küzdenie idegenkedését és ha másként nem lesz, hát bizony birói uton sell érvényesítenie a város fogait. A csengeleiek ügye pedig ilyen eset. Hat hónap alatt nem jött el az az ismeretlen herce-hurc*, de mindenki meggyőződhetett róla, hogy a csengelei uri-bériők a maguk jószántából egy fillérrel <?em toldják meg azt az összeget, amelyet birói letétbe helyeztek. Ha nem csalódunk, a polgármester is ehhez hasonlóan vélekedik erről a kérdésről, mert a tanácsülésen erősen biztatta a főügyészt, hogy adja csak be a karesetet, a biróiágnil a soronkívüliséget ő fo^fa majd kieszközölni. Amihez pedig soronkívüliség kell, az bizonyára sürgős is egy kissé. •MMMMMMMMMMMMMMMMI Csanádvármegye közigazgatási bizottsága bezáratta a makói államrendőrség fogdáját Makó, április 14 (Sóját tudósítónktól.) A maga nemében csakn:m páratlan, de emberi szempontból közbecsütésre méitó határozatot hozott ma Csanádvármegye közigazgatási bizottsága. A bizottság .ugyanis elrendelte a makói államrendőrség fogdájának bezárását, mert az alispán jelentése alapján megállapított*, hogy az olt uralkodó állaput a humanizmus arculcsapása. Tarnay Ivor alispán a Makó városi közegészségügyi adminisztrációja hiányának ügyében bejelentette a közigazgatási bzottságnak, hogy személyesen tartott vizsgálata alapján a kifogásokat helytállóknak kellett minŐ3itenie. A bizottság utasította az alispánt, hogy szigorúan ellenőrizze az elrendelt intézkedések] végrehajtását. Az alispán je'entésével kapcsolatban szóba ke ült a makói államrendőrség fogdájának állapota. Az alispán erre vonatkozóan súlyos megállapítást közöl, amely szerint a fogdát nyomorúságosabb állapo'b:n nem is lehet elképzelni. Nincs benne egyetlen egy pad, vagy más alkalmatosság, a helységek tetvesek, a paJló rohadt,'; a női fogda állapota olysn hogy egy sertésól is különb. Dr. Istók Birnabá?, csanádvármegyei tiszti fCorvoi u'al srra, hogy ez a leheteti;n állapot évek óta húzód k, ami nem csak az egészségügy, de a hunumzmui szempontjából is tűrhetetlen, mert kegyetlen büntetés, hogy a fogdába zárt emberek le &em ülhetnek, le sem fekhetne!;, ha csak a rohidt padlóra nem. Emellett még fertőző betegségeket is szereznek. A bizottság tagjai felháborodtak e jelentésre és felhangzott a Idvánsáp, hogy zárják be a fogdát. Miután megállapították, hogy erre a bizottságnak joga van és viszont az államrendörsé^nck módjában áll a járásbíróság fogdáját használni, kimondotta a bizottság a fogda bezárásit és utasította az alispánt, hogy a határozatot azonnal hajtsa végre. Varga Mihály „t Szeged Teldfon 469. S77 flndl-utca 4. Mindennemű kötéláru, zsineg, zsák ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló suan iro'n kapnait. EMKE-KÁVÉHÁZBAN tT BOLDIZSÁR KÁLMÁN T£$&