Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-15 / 88. szám

sagáwft ára 1200 kopona j is hüuMWw•1) Ontk Peracc-utca l (F6HíliikoUval izemben.) Teleitm 1J-I3.A .ízesed" megjele•K NM» UlTételiTCl minden Sere* *ra 1200 ,-MM. CUftieU*! Irak: EgJ inapr* helyben 15000, BndsVtsign M vUíken 30000 kai, ¥. Muíym. Hirdetési Imki PélhMálNwi mm. 300, eiy hasábon 006, mástél hasábon 800 K.Sz4rtf kSit ű százalékkal drágábS. Apróhirdetés 10 fzöig 400« kar. Szflvegkflzö kOxleaények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. Szeged, 1924 április 15, KEDD. 88-ik szám. Szanálás és bizalomnyilvánitás. Szeged város szerdai rendkívüli kCzgyölése nagy po'itikával foglalkozik. A szanálási törvényjavaslatok vannak napirenden. A közgyűlés tagjai azokról a javaslatokról mondhatják el véleményüket, melyeknek célluk az ország gazdasági tslpraállitása, költségvetési egyensúlyának helyreállítása és a normális gazdasági élet megindulásának lehetővé létele. A közgyűlés állásfoglalását táviratilag fogják közölni a miniszterelnökkel és a nemzetgyűléssel. Az állátfoglalás mindenesetre az lesz, hogy a közgyűlés a javaslatoknak gyors tető alá hozatalát kivonja, mert ma már nincsen más kivezető ut abból a gazdasági, pénzügyi és politikai hínárból, amelybe jutottunk. Nincs más választásunk; el kell fogadnunk a szanálási javaslatokat, akár tetszik, akár nem. Pedig nagyen súlyos és jogosult aggodalmak merülhetnek fel velük szemben. Súlyos csorbát ejtenek állami szuverenitásunkon. Nemzetközi etlenőrjés alá helyeznek bennünket, melyben a kisántánt is résztves*. Idegenek fogják megállapítani, hogy milyen intézményeket szabad létesítenünk, milyen adókat kell szednünk és milyen kiadásukat kell teljesítenünk. Három esztendőre a parlament befolyása a pénzügyekre megszűnik. Mindezt pedig vállalnunk kell egy kis öszszegü kölcsön és túlságosan rövid időre szabott szanálási program ellenében. Szinte még a sikere is kétes annak, amibe belemegyünk és még vem cselekedhetünk másként. Ma már önerőnkből nem tudunk talpraállani; szükségűnk van a külföldi segítségre, még ha a szanáiási javatlatok intézkedéseinek formájában adjuk is meg az árát. Ilyen kényszerhelyzetek esetében az ellenzéki politikus kűlönbSzőképen ját hat ei. Ha nincsen felelősségérzete, bírálhatja, támadhatja, szétszedheti, visszautasíthatja a javaslatokat, anélkül, hogy bárminemű kötelezettség fennforgását látná magára nézve. Saját feladatát befejezettnek tekintheti abban, hogy elmondja, bogy a kormány hol és miben hibázott, hol éa miben követett el bűnöket. De annak az ellenzéki politikusnak, aki az ország érdekét fölébe helyezi a pártszempontnak, arra is kell gondolni, hogy állásfoglalásának milyenek a kö;e!kezményei, tudnia kell, hogy ő mit cselekednék a kormány helyében s csak abban az esetben vállalhatja egy javaslatnak merev visszautasítását, ka van keresztülvihető terve, vagy programja, amelyet a helyéhe tudna állítani. Cz a felelősséggel dolgozó ellenzéki politikának az esete a jelen alkatommal. Megbírálja a szanálási javaslatokat, de sem ő maga félre nem vonul, sem p?dig egyszerűen vissza nem utasítja őket. Nem osztozik a kormány felelősségében, hogy idáig jutoStunk, de viszont nem vállalhatja a felelősséget az esetleg még kínálkozó egyetlen segítségnek a lehetetlenné tételéért. Ez a magyarázata egész sor olyan ellenzéki politikus állásfoglalásának, akinek van politikai és gazdasági súlya, áttekintése a dolgok fölött s akit nem lehet azzal • meggyanúsítani, hogy bárminő elCnyök kedvéért eMdta volna magát a hatalomnak. Ez a magyarázata annak ii, hogy a szegedi közgyűlés liberális tagjai az ország érdekében szükségesnek vélik a szanálási javallatok törvényerőre emelését és a rekonstrukciós politika megkezdését. Minthogy látják, hogy ebben az esetben, az adott köiülmények közölt másként nem lehet eljárni, egyenesen kívánják a törvény mielőbbi életbeléptetését, bogy az ország gazdaság élete végrevalahára uj utskra terelődjék. Ez azonban nem a politikai bizalomnak a szállítása. Sőt amikor eddig egy ellenzéki csoport elmegy, akkor nogyon is nyomatékosan rá kell muiatnia, hogy naiy és súlyos kifogásai vannak a jflrniegi kormányzati rendszerrel szemben, kezdve >z alkotmányjogi kérdésektől a gazdasági ügyek intézéséig. Nem helyeselheti, hogy az úgynevezett alkotmányos éiet helyreálltától számított ötödik esztendőben az államfő jogállása véglegesen rendezve nincs. Nem helyeselheti, hogy az egyenlő, általános és titkos választás helyett Magyarországon a képviselőket efcy torz választójogi rendelet alapján választják. Nem helyeselheti, hogy a kormány türi féíignyilt és titkos alakulások tevékenységét és lehetővé telte kcimánylámogatással a jcbboldali ultrák elhatalmasodását, akik mosta szanálási javaslatokat is el akarják gáncsolni. Nem helyeselheti a bitói itélet nélküli internálásokat, a teherviselés mértékének különböző megállapítását, az állampolgárok különböző módon való kezelését, az elszámolás nélküli pénzügyi politikát és a gszdasági élet megkötöttségét. Mindez nem lehet ok a bizalomra. £s ha valaki ilyen előzmények után a javaslatok gyors teli atá hozatalt kívánja, annak nem az a jelentősége, mintha vele a kormánynak eddig 1 követeit politikáját akarná honorálni, hanem ellenkezőleg a keserű kúrának a sürgetése, amely talán lehetetlenné fogja tenni bizonyos kóros tüneteknek az ismétlődését. Négyhetes parlamenti szünetet tervez a kormány. Budapest, április 14. A szanálási javaslatok vitájához feliratkozott szónokok közüi a mai ülésen nyoíc mondotta el beszédét. A még ezután következő ellenzéki szónokek közt olyan, aki hosszabb beszédet késiül tartani, kormánypárti hírek szerint alig akad és igy a kormánypárt biztosra veszi, hogy legalább ia az általános vitát e hét csütörtökéig befejezi. Ennek következtében a húsvéti szünetet a legrövidebbre vonják, ugy hogy az ünnepek után kedden a psrlair.ent 16 órás üléseken megkezdené a javaslatok részletes tárgyalását. A javaslatok elfogadása után, amint ma a kormánypárt ügyvezető alelnöke kijelentette, négyhetes parlamenti szünetet tervez a kormány. Baranya közgyűlése a szanálási Javaslatok mellett. Pécs, április 14. Baranya vármegye a mai napon tar otta közgyűlését dr Fischer főispán elnöklete alatt. A közgyűlés a parlamentbe most folyó szanálási vitákkal kapcsolatban felirattal fordult a nemzetgyűléshez és a miniszterelnökhöz. A r eimet gyűléshez intézett fe'írat tartalma a következő: A közgyűlés aggodalomrral látja az egyes nemzetgyűlési képviselők részéről pártpolitikai okokból és az ország egyetemes érdekeinek figyelmen kivül hagyásával megindított és a tárgyilagos bírálat keretein messze túlhaladó ama vitákat, amelyeknek elhúzódása a nemzet jövőjének sorsát teszi kockára. Pedig a javaslatok törvényerőre emelkedése döntő .. fontosságú és a nemzet érdekeire nézve rend- I adónak stiláris módosításai kivül sürgős. Ezért megkéri a közgyűlés a | bizottság. nemzetgyűlést arra, hogy szíveskedjék minden rendelkezésre álló eszközzel odahatni, hogy a javaslatok a legrövidebb időn belül törvényerőre emeltessenek.. A második felirat a miniszterelnökhöz intézve üdvözli öt azon alkalomból, hogy az ország újjáépítésinek alapjait megteremtő szanálási törvényjavaslatot benyújtotta. Biztosítja a miniszterelnököt egész Baranyavármegye közgyűlésének teljes bizalmáról és szerencsét kiván neki ily irányú továbbmunkálkodásához; egyben közli vele a nemzetgyűléshez intézett feliratot azzal a kéréssel, hogy a kormány a maga részéről is kövessen el mindent a javaslatoknak gyors törvényerőre emelkedése érdekében. A vagyonváltsigjavasiat az együttes bizottságban. A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottsága ma délután Ráday Gedeon elnöklésével együttes ülést tartott. A bizottság a javaslatnak az áruraktárak és ipari üzemek vagyonváltságára vonatkozó részét változat'anul elfogadta. A részvénytársaságok vagyonváltságára vonatkozó rendelkezéseknél Nembauer Ferenc javaslatára a bizottság kimondta, hogy a pénzügyi kormányzat jogosult a százszorosnál kisebb összegben is megállapítani a vagyonváltságot olyan részvénytársaságoknál, amelyeknek részvényeit a tőzsdén nem jegyzik, abban az esetben, ha ez két százalékot meghaladó terhet róna az illető részvénytársaságra. A javaslatok többi részét Kállay Tibor előután fogadta el a A szanálási javaslatok vitája. Budapest, április 14. A nemzetgyűlés hétfői ülését reggel 7 órakor nyilotta meg Scitovszky Béla elnök. Nap'renden van a szanálási törvényjavaslat fo'ytatólagos tárgyaláss. EUő szónok Saly Endre szociáldemokrata. Beszéde elején a kormány pénzügyi és gazdasági politikáját bírálja. A mai helyzetért a kormány felelős. Helyes pénzügyi politika mellett a javaslatok nélkül is szanálni lehetett volna az ország pénzügyi viszonyait. Bírálja a javaslat egyes rendelkezéseit. Nem elég egyszerűen végrehajtani a létszámcsökkentést, hanem a termelés fokozáséval gondoskodni kell arról, hogy az elbocsátott állami alkalmazottak megfelelő elhelyezkedést találjanak. Nem hiszi, hogy a kormány 250 millió aranykoronával szanálni tudja az ország pénzügyi viszonyait. A javaslatot nem fogadja el az abban kontemplált £ dóiéi htkre vtló hivatkozással és határozati javaslatot nyújt be, amelyben a munkavéde mi hivatalok, a vasúti karhatalom, a belügyi nycmozó, az országos főkapitányság, az uavarnagji bíróság, a palotaőrség, a vitézi rendtartószéketk,akorcnaőrség és a tanfelűgyelőségek rendszeres megszüntetését kívánja. Másik határozati javaslatában az üres laktanyák • és egyéb állami épületek lakásokká való átalakítását kívánja. Kéthly Anna beszéde. Kéthly Anna beszéde elején a létszámcsökkentésről beszél. Kifogáso'ja, hogy megszüntetik az ipari főfelügyelőséget. Kitajka: Azokat inkább ki kellene építeni. Walkő miniszter: Meg is történik, a kerüieti iparfelügyelőségeket ki fogjuk építeni. Kéthly Anna az állami autók csökkentését kívánja. Az állami üzemek létszámcsökkentésénél nem a tisztviselőket bocsátják el, hanem a munkásokat. Kívánja, hogy az elbocsátott munkások és tisztviselők elhelyezkedéséről gondoskodás történjék és követeli, hogy a magántisztviselők jogviszonyait sürgősen rendezzék. Majd az egyesülési és gyülekezési jogról beszél. A javaslatot nem fogadja el. Egy kormánypárti szánok. Biró Pál (kormánypárti): reflektál az egves felszólalásokra. Megállapítja, hogy a felszólalók nagyrésze a mult kritikájával foglalkozott, ahelyett, hogy a jövőbe tekintettek volns. A múltban azért volt hiábavaló minden erőfeszítés,