Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-18 / 65. szám

SZBOBD Szeged, 1924 március 18 helve, mint egyéb osztályok. Belátja, hogy a kényszerkölcsön ntgyban megnehezíti az ipa­rosság helyzetét, azonban kivételes bánásmód­ban még sem részesülhetnek. Az iparosságot ez a válasz nem elégítette ki és hangoztatták, hogy mindannyian bezárják a műhelyeiket, mert a kényszerkölcsön fizetésnek a mai helyzetükben nem tudnak eleget tenni. Uj rendelet a kőlC8Önelőleg befizetéséről. Abból a célból, hogy >z államkölcsönelóleg befizetését továbbra is megkönnyítse, a pénz­ügyminiszter hétfőn kiadott rendeletével ismét intézkedett, hogy a március 24-ig bezárólag történő befizetéseknél 100 takarékkorona szin* tén 110 papirkoronával számittassék. A fiflacdonald-koraiány helyzete. London, március 17. Politikai körökben tul­aottnak mondják azon híreset, amelyek a kor­mányválságról keringenek. Macdonald ma két határozati javaslatot nyújtott be: Az egyikben javasolja, hogy az alsóház legközelebbi ülésén sen. Gzen javaslatokat nemrég leszavaznák az alsóházban. Előreláthatóan kedden nehéz hely­zetbe kerül a kormány. A liberálisok elhatároz­ták, hogy az öt u] cirkáló építése miatt egysé­gesen állást foglalnak a kormány ellen. Ugy csakis a folyó ügyek tárgyslásával foglalkozzon, j tudják azonban, hogy a kormány állása még a másodikban pedig azt kivá ija, hogy az alsó- I sem ingott meg, mert a konzervatívak zárt sor­ház üléseit esti 11 óra után is folytatni lehes- • ban Macdonald mellett állnak. Tizenhat órás parlamenti ülések. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Az ellen­zék, különösen a szociáldemokrata párt állító­lagos nagy készülődéseivel szemben, amelyek­kel a felhatalmazási javaslat megszavazását akarják kormánypárti hirek szerint megakadá­lyozni, a kormánypárt is megteszi a maga elő­készületeit. Egy hir szerint Bethlen kisz arra is, hogy a nemzetgyűlésen 16 órás üléseket tart­son, reggel 8 órától éjfélig tartanának az ülések. Az uj igazságügymlnlszter eskütétele. Pesthy Pál igazságügyminiszter hétfőn dél­előtt 10 órakor tette le a hivatalos esküt Horthy Miklós kormányzó kezébe. Az eskütételnél jelen volt Bethlen István gróf miniszterelnök, mint zászlósur-helyettes Szterényi József báró. Az eskümintát bárciházi Bárczy helyettes államtitkár olvasta-fel. A kormányzó az eskütétel u'án ma­gánkihallgatáson fogadta az uj igazságügymi­nisztert. Pesthy Pál igmágyügyi miniszter az esküje tetélete után megjelent sz igazságyi minisz­térium épületében és átvette az igazságügy­minisztérium vezetését. Az igazságügyminiszié­rium tisztviselő kara nevében Sászy Béla állam­titkár üdvözölte az uj igazságügyminisztert. MMMMMMMNM^^ A közalkalmazottak fizetésrendezése. Pesthy Pál válaszában kitért a birói karra és kijelentette, hogy teljes erejével oda fog hatni, hogy ne esték folt a birói piláston. Az utóbbi időben mind gyakrabban megtörtént, hogy a birák eljárását illetőleg kifogások hangzottak el; ez a forradalomnak és a forradalom utáni időkkel kapciolatos egyes rendelkezéseknek tudhatók be. Kijelenti, hogy kétféle igazság van: a per­rendi és alaki igazság és a valódi igazság. Azzal a kéréssel fordul a birói karhoz, hogy igyekez­zék nemcsak a perrendi igazságot szemelőtt tartani, hanem igyekezzék a valódi igazságnak is érvényt szerezni; azonban szükséges az is, hogy az igazság megítélésénél a szivek mun­káját se hagyjuk érintetlenül. Arra kéri a magyar birói kart, hogy vigyék bele a mun­kájukkba a szivüket is. Az ügyészi kar számára az a kérése, bogy a vádemelésnél legyen elsö birája azon ügy­nek, de nem kellően megalapozott vádakat ne emeljen. Ezután áttér a magyar ügyvédi karra ét messzemenő Ígéretet tett a magyar ügyvédi kar helyzetének a megjavítására. Az igazságügyminiszter szavait percig k tartó éljenzés követte. (A Szeged tudósitójától.) A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének szegedi csoportja va­sárnap rendkivüli választmányi ülést tartott a tisztviselők fizetésrendezése ügyében. A választ­mány egy, a kormányhoz fölterjesztendő hatá­rozati javaslatot fog dott el, amelyben kifejti, ho«y a tisztviselők jelenlegi fizetése nem áll arányban a megélhetés lehetőségeivel. A tiszt­viselők létminimuma már a háború előtt sem volt kielégítő. Az államháztartás költségvetésének keretében a tisztviselői fizetések kérdését tehát ugy kell megoldani, bogy a legalacsonyabb fizetési osztály legkisebb fizetése 1100 arany­koronánál ne legyen alacsonyabb évente. A választmány reméli, hogy a kormány nem zár­kózik el az elöl a kívánság elöl, hogy ennek az 1100 aranykoronás létminimumnak nyolcvan százalékát már 1924 julius elsejétől kezdve folyósítsa a közalkalmazottak számára arany­vaiuiában és minden költségvetési félévben öt százalékkal emelje ezt az alapot, mig a teljes száz százalékot el nem érik a fizetések. Az aranykorona átszámításának alapja pedig a mindenkori index legyen. A KANSz központi választmányának szerdai ülésén a helyi csoport kiküldötte elö fogja ter­jeszteni ezt a határozati javaslatot. A tisztviselők márciusi fizetéspóttéka. Budapest, március 17. Közöltük, hogy a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége memo­randumot terjesztett a kormány elé és Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszterrel tárgyalt a márciusi fizetespóUék ügyében. A tárgyaláson az elnökség előadta, hogy az időközben be­következett drágaság miatt a márciusi illetmé­nyek teljesen elégtelenné váltak. A KANSz elnöke ez ügybsn a következőket mondotta: — A miniszterelnök ur megértéssel és jó­akarattal fogadta előterjesztésünket, hiszen annak idején már a fizetések megállapításakor is Ígéretet kaptunk arra nézve a miniszter­í elnöktől, hogyha a drágulás tovább (art, az illetményeket utólag revizió alá veszi. Mi ezen reményünkben a juliusl fizetésnek kétszeresét kértük pótlék gyanánt; ez a mai fizetéshez viszonyítva a márciusi illetmények 25 százalékát teszi ki. M nden remény megvan arra nézve, hogy a kormány méltányolja kérésünket. Meg­lehet, bogy a kormány teljes összegben nem fogadja el a 25 százalékot, de a fizetési pótlék kiutalása elől nem jog elzárkózni, ugy tudjuk, hogy a legutóbbi minisztertanácson szóbakerült már ez az ügy, azonban a minisztertanácson végleges határozatot erre nézve még nem hoztak, a kormány ugyanis* a saját statisztikai adatait össze akarja hasonlítani a mi előterjesztett adatainkkal. Valószinü, hogy a Icgnözelebbl napokban már megjelenhet egy ujabb ilzetési pótlékról szóló rendelet. Megszűnik « tisztviselők természetbeni ellátása. A kormány körében — mint ismeretes —, a köztisztviselők t>rmészetbení járandóságainak pénzben való megváltására törekedtek. Értesü­lésünk szerint április 1tői kezdve megszűnik a köztisztviselők természetbeni lisztelldtása és ahelyett megfelelő pénzbeli pótlékot kapnak. A kormánynak ugyanis «z a felfogása, hogy a stabilkorona mellett mindegy, bogy természet ben, vagy pénzben kapják meg a tisztviselők a természetbeni járandóságaikat. Márciusi ünnep Vásárhelyen. A hód­mezővásárhelyi nőiparegyesület vasárnap este tartotta március 15 i ünnepét a város társadal­mának óriási érdeklődése mellett. Az ünnepen Móra Ferenc tartott szatirikus szabadelőadást, amelynek tárgya volt a demokrácia fejlődése Magyarországon 1848-tól 1924-ig. A közigazgatási bizottság ülése. (A Szeged tudósitójától) A közigazgatási bizott­ság hétfőn délután négy órakor tartotta meg dr. Aigner Károly főispán elnökletével márciusi ülését. A polgármesteri jelentés szerint a város házipénz­tárának februárban 5,114,000.000 korona készpénz bevétele és 4,174,000.000 korona kiadása volt, az adóhivatal pénztáránál 1,120,000.000 korona folyt be, a javadalmi hivatal pénztáránál pedig 141,000.000 korona. A polgármesteri hivatal az elmúlt hónap­| ban 41 dispenzációt adott ki. Bejelentette a polgármester, hogy utólagos jóvá­hagyás reményében 500 vagon terméskövet vásárolt a külterületi utak javítására 210,000.000 koronáért — a törvényesen előirt nyilvános árlejtés mellőzé­sével, mert a mai gazdasági viszonyok mellett nyilvános árlejtés nem tartható. A közigazgatási | bizottság tudomásul vette a polgármester be­jelentését. Dr. Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök jelentése keretében felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a létszámcsökkentés és az alkalmazottak elégtelen száma miatt a hivatal nem győzi a munkát, a restancia állandóan szaporodik. Ezután a tiszti főorvos olvasta fel jelentését, amely szerint februárban az egészségi viszonyok a ragályos betegségeket illetőleg kedvezőek voltak. A megbetegedések száma jelentékenyen csökkent. Bárányhimlőben 1, kanyaróban 1, vörhenyben 10, hasihagymázban 3, szamárhurutban 1, roncsoló toroklobban 9, orbáncban 5, fültőmirigylobban 8 megbetegedés fordult elő. A népességi szaporulat képe szintén kedvező. Élve született 135 fiu és 127 leány, összesen 262: meghalt 106 férfi és 104 nő, összesen 210, a szaporulat tehát 52. Az elmúlt hónapban 26 volt. Dr. Bottka Sándor rendőrfőtanácsos, az állam­rendőrség szegedi kapitányságának vezetője olvasta fel ezután jelentését, amely szerint február elején a közúti közlekedést az egyetemi klinikák, kórházak mellett és a piacokon korlátozta. Ez a rendelkezés eleinte zugolódást és panaszt keltett a kocsisok körében, azonban a hónap végével már megszok­ták az uj rendet. A közigazgatási ügyosztály az elmúlt hónapban 88, túlnyomóan Romániába és Csehszlovákiába szóló útlevelet adott ki, azonkívül 208 határátlépési igazolványt. A közbiztonsági állapot kielégítő volt. Egyes bűncselekmények azAmszerU adataiban az elmúlt hónapokhoz képest .emelkedés mutatkozik. Ezt az emelkedést a változott gazdasági élet magyarázza. A kapitányságnál tett 353 feljelentés közül ered­ményesen nyomoztatott 179, a 482 hatósági meg­keresésből 458. Az elkövetett bűncselekmények számszerű adatai a következők: Az ember élete és testi épsége ellen irányult 41 bűncselekmény. Ezek közül halállal egy sem végződött. Vagyon elleni bűncselekmények száma' 262, ezek közül lopás 165. Eltűntek száma 10, baleset 9, tüzeset 8, egyéb bűncselekmények száma 23. A feljelentett tettesek száma 188. A kinyomozott tettesek száma 149. A folyton emelkedő drágaság miatt az elmúlt hónapban három nagyüzem, a Sylvánia göz­fürészgyár, a Szegedi Közúti Vasút RT. és a Keresztény-nyomda r.-t. munkásai indítottak sztrájk­ban végződő bérmozgalmat. Az első két üzem munkásainak sztrájkja még a hónap végén is tar­tott, mig az utóbb emiitett üzem munkásaival rövid időn belül megállapodásra jutott és a munka­beszüntetés csak két óra hosszáig tartott. A pénzügyigazgató és az ügyészségi elnök je­lentése után az ülés véget ért. h koron*csempészés bünügye. Buda­pestről jelentik: Koritsánszky vizsgálóbíró a koronacsempészés bűnügyében folytatta vasár­nap a letartóztatott kereskedők kihallgatását, végül Oampel József detektív kihallgatására ke­rült a sor. A detektív megváltoztatta a rendőr­ségen tett vallomását, ugy vallott, hogy egyetlen budapesti kereskedőt sem világosított fel arról, hogy ó detektív, hanem mindenütt a bécsi Fe­litzer és Filtz cég megbízottjaként szerepelt és ennek a cégnek a nevében vette fel a követe­léseket. Zsufa Istvánt a letartóztatottak közül szabadlábra helyezték, Birsch Jenővel szemben pedig feloldották a házi örizetet azzal az indo­kolással, hogy mindketten előrehaladott beteg­ségben szenvednek. A többi foglyot megvesz­tegetés vétségében való bünrészesség cimén, illetve Qampelt, mint tettest tartják tovább is fogva. A szombaton letartóztatott három keres­kedőt és öt belügyi nyomozót hétfőn délután az ügyészségre szállították. Vasárnap délelőtt ebben az ügyben előállították Hegedűs Péter és Kratzer Qyula vámtiszteket, akik Weiss Miksa ékszerkereskedő megbízásából többizben voltak Bécsben. A vámtisztek beismerték, hogy a csempészésben résztvettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom