Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-14 / 62. szám

SZEGED Szeged, 1424 mírdas 14 Mi vigad, az fizessen is. (A Szeged tudósítójától.) A csütörtöki tanács­ülésen Balogh Károly javaslatot terjesztett elő a fixösszegben megállapított vigalmi adók buza­paritásra való felemelése ügyében. A javaslat nosszu és bizonyos szempontból érdekes vitát provokált. A tanács ellenvetés nélkül hozzájárult a javas­latnak ahhoz a részéhez, amely a belépődíj nélkül rendezett nyilvános vigalmak vigalmi adóját az eredeti szabályrendeletben megállapított dijtételek tizenkétezerszeresére emeli. A dijskála alapja a vigalom helyiségének nagysága: 100 négyzetméterig öt korona volt, most 60.000, 200-ig 10 korona volt, most 120.000 és minden további megkezdett 100 négyzetméterig ujabb 60.000 korona. A vita akkor kezdődött, amikor Balogh Károly a társasjátékok, a kártya, a sakk, a billiárd vi­galmi adójának is hasonló arányú felemelését javasolta. A vigalmi adóról szóló eredeti szabály­rendelet értelmében a kártyaparti minden tagjának ötven fillér vigalmi adót kellett fizetni. A buza­paritásos kulcs szerint ennek az ötven fillérnek hatezer korona felelne meg, ezt azonban Balogh Károly is.soknak találta és azt javasolta, hogy ezentúl ne személyenkint, hanem kompániánkint adóztass meg a város a kártyázókat — hatezer koronával. — Ezt én nem helyeslem, indította meg a . tanács min­közbeszólását. - fogjátok helye­selni, mondta Balog Károly. — Nem hát, mert olyan nagy ez az adó, hogy a társadalmi érintkezés egyik kedves lehetőségót szüntetnénk meg vele, ha elfogadnánk, vélekedett Bokor Pál. — Már pedig akár hogy is nézzük a kérdést — replikázott Balogh Károly —, a kártyázás még is csak vigalom, aki pedig vigad, az fizessen érte adót. — Adóztasd meg akkor a suszterinast is — szólt a főügyész —, mert az is vigad, amikor fütyürész az utcán. A polgármester sokáig nem avatkozott be az egyre zajosabbá váló vitába, de amikor már na­gyon szélesre tágult az előadó és a tanácsnokok között a szakadék, megkísérelte az aranyközéput alkalmazását, mondván: — Hát nera emeljük fel hatezerre kártyakompá­niánkint, hanem legyen személyenkint ezer korona. Ezt is sokallották. Bokor Pál volt a javaslat leg­hevesebb ellenzéke. Kijelentette, hogy az ilyen súlyos adóemelés megszüntetné a Kaszinó egyik ' íőbevételi forrását, mert a kaszinótagok inkább beszüntetnék az ártatlan kártyajátékot. A főügyész szintén kaszinópárti volt. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a kártyázás főmotívuma a nyerés vágya lenne. Vannak öreg urak — mon­dotta —, akik szórakozásból, időtöltésből játsza­nak, úgyszólván — babra. Az ellen nincs kifogása, ha a hazárdabb kártyajátékokat súlyosabban meg­adóztatja a város. Balogh Károly keményen harcolt javaslatáért A helyzet ismét kiélezödött és ismét a polgármester kísérelte meg a békítési — Legyen személyenkint ezer korona a kártya vigalom adója. — Az sok, az sok, feleltek rá a kaszinó- — pardon' — tanácstagok. — Hát legyen kilencszáz. — Az is sok. — Nyolcszáz. ' - Sok! — Hétszáz. — Sokl — Hatszáz. — Sokl — Hát legyen ötszáz, de tovább nem engedek. — Alig vehettek ötszáz koronáért egy skatulya gyufát, mondta Balogh Károly. A tanács többsége végre is elfogadta az ötszáz koronát. A kártyaadó vitájában pedig az a legérdekesebb, hogy a tanács egyik tagja sem gondolt a vita he­vében arra az aránytalanságra, ami a belépődíj nélküli vigalmak — ide tartoznak a tudományos jellegű nyilvános felolvasások is — és a kártyázás vigalmi adója között van. Véleményünk szerint sokkal, de sokkal indokoltabb lett volna, ha valaki a tudományos felolvasások tlzenkétezerszeres vi­galmi adója ellen száll sikra fél olyan lelkesedéssel, mint amilyen lelkesedéssel a kártyaadó mérséklését vívta ki a tanács többsége. Éa sokkal indokoltabb a hatezerkoronás kártyaadó, a szinházi operaelő­adások tekintélyes összegre rugó vigalmi adójánál is. — JUlezfgudasftgt középiskola. Budapestről Jelentik: A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett Buday Barnához, az OMQE igazgatójá­hoz, amelyben megbízta, hogy a mezőgazda­ságt középiskolának a földmivelésügyi minisz­térium hatásága keretében való feláUHásáról készítsen tervezetet. Buday Barna ezt a meg­bízást elfogadta és a tervezetet néhány napon bctttl betcíjcsxti Nagyatádi Szabó miniszterhez. lll ItA. Péntek. Róm. kat. és protestáns Matild • ll/ll-a kir. ff Gör. kat. Benedek. Nap kel 6 óra 17 perckor, nyugszik 6 óra 2 perckor. Somogyi-könyvtár nyitva d. e. 10—l-ig, d. u. 4—7-ig. Muzeurn ryitva d. e. 10—l-ig. A szinházi előadás fél 8 kor, a mozi előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. A gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak Franki Antal Szentgyörgy-tér (telefon 118), Zakár Sándor Va­léria-tér (telefon 695), Temesváry józsef Dugonics-tér (telefon 793), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 296), Moldvány Lajos Újszeged (telefon 846). — Temetéa. Pártos Sándort, a Kübekházai Takarékpénztár alapító igazgatóját, aki munkás életének 53. évében hunyt el, március 14-én, péneken délután fél 2 órakor temetik a zsidó temető cinterméből. — Közvetlen vonatösszeköttetés Budapest— Fiume között. Az összeomlás óta Budapest és Fiume között csak a Délivasut, prágerhofi és laibachi vonalán lehetett közlekedni. A jugoszláv államvasutak igazgatósága és a Máv. között most tárgyalások folynak, hogy Gyékényesen át vihes­sék a magyar vonatot Zágrábon, Károlyvároson és Karszton keresztül Fiume felé. Jugoszláviában az átutazók csak 10 dollárt fizetnének az átme­neti vizumért^XUrgyálSsok már hónapok óta tar­tanak és remény van a megegyezéshez. A buda­pesti keleti pályaudvarról délután 6 órakor induló fiumei gyorsvonatnak egy ellenvonatát is tervbe vették, amely Fiúméból este 7 órakor indulna és másnap 9 órakor érkezne meg a budapesti keleti pályaudvarra. A budapest—fiumei vonaton a leg­rövidebb uton lehet majd Velencébe és Rómába eljutni. Az olaszok hajójáratot akarnak a buda­pest—fiumei uj vonathoz beállítani és pedig Ve­lencébe és Anconába. E vonat díjszabása sokkal olcsóbba kerülne, mint a mostani délivasuti utazás. — Az adófölszólamlási tárgyalások. Pénte­ken, 14-én az I. számú bizottság a kamarában a következők felebbezéseit tárgyalja: Csente Kristóf Boldogasszony-sugárut 21. Lehotáy József Bécsi­körut 23. Dr. Wilheim Lajos Londoni-körut 13. Biró János Királyhalom 924. Koreck Péter Szent­háromság-utca 28. Magyar József Babér-utca 3. Bernáth Marcit Kussuth Lajos-sugárut 31. Engel Gyula Polgár-utca 19. Baranyai Gyuláné Tisza Lajos-körut 77. Neuhold Dezső Boldogasszony­sugárut 16. Máthé György Báró Jósika-utca 22. Szende Mihály Petőfi Sándor-sugárut 31. Angyal Gáspár Nap-utca 8. Török Gyula Hullám-utca 8. Boros Miklós Löw Lipót-utca 20. Vámoscher Béla Bokor-utca 4. Özv. Bodó Kálmánné Szenthárom­ság-utca 11. Pici György Polgár-utca 16. Noel 1 Antal Délibáb-utca 36. Meskó Zoltán Szenthárom- ' ság-utca 2. Pollák Nándor Polgár-utca 1. Szivák Albert Petőfi Sándor-sugárut 40. Tengerics János Petőfi Sándor-sugárut 9. Mannheim Mór Dugo­nics-tér 12. Izsó Miklósné Báró Jósika-utca 32. Vőneki Sándorné Berlini-körut 6. Stroll Margit Tisza Lajos-körut 33. Gáspár Gyula Horváth Mihály-utca 9. Deutsch Matild Szent Mihály-utca 5. Suhajda József Szilágyi-utca 1. Szántó Ármin Kossuth-utca 3. Dr. Vermes Jenő Teleki-utca 8. Szabó István Zrinyi-utca 10. Foeor Marcell Va­dász-utca 1. özv. Jánoschik Antalné Polgár-utca 5. Neumann Bernát Dugonics-utca 28. Király Fe­renc Szentháromság-utca 39. Bokor Dénes Fodor­utca 4. Töröcsik János Szentháromság-utca 43. Friedmann Simon Dugonics-tér 10. Tornai Mihály Tisza Lajos-körut. Fenyvesi Józsefné Római-körut 20. Kovács Sándor Püspök-utca 1. Lendáczky Sándor Margit-utca 19. Arcalian Miklós Széchenyi­tér 3. Krausz József Boldogasszony-sugárut 30. Dékány András Bercsényi-utca 16. A II. és III. számú bizottság a meg nem felebbezett adókive­téseket vizsgálja felül. — KÜLFÖLD. Jeruzsálemből jelentik, hogy Husszein király elfogadta a kalifátust. — Minta párisi lapoknak Pekingből jelentik, Kina kijelentette, hogy hajlandó az orosz szovjetkormányt de jure elismerni, ha az Mongol­országot kiüriti. — Londonból jeunttk, hogy az alsóház csütörtöki ülésén 234 szavazattal 209 ellen elutasították a kormánynak azt a javaslatát, hogy a hadügyi költség­vetést II órás ülésben tárgyalják. — A budapesti banktisztviselők sztrájk­mozgülma. Budapestről jelentik: A banktiszt­viselők mozgalma " forduló ponthoz érkezeti. Ctütöttökön egy-két budapesti nagy bankban az egész' tisztviselői 'kart megszavaztatták a sztrájk kérdésében: meglepités erejével hatott, hogy az intézetekben a szavazó tisztviselők 95 százaléka a sztrájk mellett foglalt állást. A csütörtök esti bankveze'óségi ülésen szintén kizárólag csak a sztrájk kérdésével foglalkoztak. A péntek esti bizalmi ülés minden valószinüség szerint magáévá teszi, hogy a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének vezetősége az egyes pénzintézetek tisztviselőinek a kérdés megoldása tekintetében szabadkezet biztosit. — Fegyelmi viisgálat a makói városi fő­ügyész ellen. Makóról jelentik: A város kép­viselőtestülete hétfői közgyűlésén fegyelmi vizs­gálatot rendelt el dr. Bán Zsigmond városi fő­ügyész elen, akit ezzel kapcsolatban az áliásá tói is felfüggesztettek. A fegyelmit azért rendel­ték el ellene, mert a tehénjárási gazdaságnak legeltető társulattá való átalakítását nem tette közzé a kellő módon. — Szünőben van az influen*a-]árváay. A főorvosi hivataltól származó értesülésünk szerint az influenza járvány szünőfélben van Szegeden. Egyetlen súlyosabb megbetegedés sem fordult elő eddig, amit leginkább az bizo­nyít, hogy a tüdőbetegségben történt elhalálo­zások száma most sem lépte tul a normális átlagot. — A M. kir. Ferenc József Tudomány­egyetem zsidó hallgatói március 29-én tartják műsorral egybekötött táncestélyüket a Tisza-szálló nagytermében. «5 — Föloszlatják a belügyi nyomozóosztályc. Az ismeretes korona- és ékszercsempészés ügyé­ben a budapesti rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást. A letartóztatott nagy­kereskedőket és ékszerészeket már átkísérték az ügvészség fogházába. A nyomozás súlypontja jeienleg a belügyi nyomozóosztály egyes detek­tivjei és tisztviselői ellen elhangzott vádakon nyugszik. Gampel István ugyanis, akit tettenért a rendőrség, a belügyi nyomozóosztály számos alkalmazottját rendszeres csempészéssel vádolta meg vallomásában. Vallomása alapján huszon­nyolc detektivet, rendőrfelügyelőt és főjelügyelőt állítottak elö a főkapitányságon és szerdán dél­után kezdték meg kihallgatásukat. A kihallga­tások eredményeként csütörtökön délelőtt hét embert szabadonboceátott a rendőrség. A fő­kapitányság detektívcsoportja tulajdonképen már évek óta figyeli a vonatkísérő detek'ivek mű­ködését, de eredménytelenül, mert sen»it sem sikerűit csempészésen érnie. Gampel István az elsö, akit tetten értek. A komplikált CSempéSZ­ügy részleteinek tisztázása után minden vaw szinüség szerint a kormány feloszlatja a belügyi nyomozóosztály egész szervezetét, amely a trianoni szerződés értelmében amúgy is felosz­latás előtt áll. Rakovszky belügyminiszter kije­lentette, hogy a bűnös de'eklivek és rendőr­tisztviselők bűnének birói megtorlása elé a leg­kisebb akadályt sem gördíti. — Bérmozgalmak. Budapestről jelentik: A legutóbbi napokban ismét nagyobbszibásu bér­mozgilmak indultak meg. amelyek meginditói különösen a vasipari és női szabómunkáiok. A szakszervezetek titkára azt mondotta, hogy hiába van indexrendszer, mert maga az alap­fizetés sem érte el a létminimumot és ba most az index szerint emelkedik is a fizetés, a lét­minimum még mindig nincs megadva. Értesü­lésünk szeiint a szakszervezetek most a kor­mányhoz fognak fordulni és kérni fogják a munkások helyzetének javítását. — Ami a vas­gyári munkások mozgalmát illeti, amelyről már tegnap adtunk jelentést, a vasgyárak 25 szdzs­lékos béremelést ajánlottak föl a sztrájkolóknak. Ujabb eset, hogy a Magyar Általános Oépgyár kizárt 350 munkást. — Halállal fenyegette meg a 101-es bizottság Alá.ffy vizsgálóbíróját Az erzsébet­városi bombamerénylet vizsgálatával megbízott Bubits Jenő vizsgálóbíró csütörtökön a 101-es bizottságtól egy levelet kapott, amelyben a 101-es bizottság halállal fenyegeti meg a vizs­gálóbírót. A levél a következőkép szól: Voltunk, vagyunk, leszünk. Te mersz ellenünk eljárni? Vigyázz, mert ugy jársz, mint a rendőr pribékek; halál, százszoros halál vár arra, aki Márffy ellen cselekszik. Aláírás: A 101-es bizottság ÉME tagjai. — A törik asszonyok a többnejűség el­törlését követelik. Konstantinápolyból jelentik: A törők fővárosban az asszonyok népgyttléit tartottak és követelték, hogy a kormány szün­tesse meg nonnal a többnejüséget s törvény­ben mondja ki a monogámiát. WIGNER GYULA angol és francia nöi divattenne 244 SZEOED, Kárász-utca 6. szám, 1. emclefL

Next

/
Oldalképek
Tartalom