Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-13 / 61. szám

Ejytg mxám ára 800 korona. ÜMrtmxKMg és hMóhhm. HU Deák Perenc-utca 2. (F&­nálMcoUval szamban.) Tete­tni lS-8iA.Sieged" megjaie­Mk Mtffi kivételével minden Up. Bires síim ára 800 ko­HM, Előfizetési árak i Egy MMtpr* helyben 15000, BucU­•Mton i* vidéken 20000 kor. Hirdetési arak: Félhasábon 1 mm. 250, egy hasábos m, másfél hasábon 750 K.Si<ve#i kOit 21 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. SzOvegkOzti közlemé­nyek soronként 4000 korom. Családi értesités 30000 kor. V. Ivfolyam. Szeged, 1924 március 13, CSÜTÖRTÖK. 61-ik szám. A frank vonaglásai. Tiz nappal a kommün kitörése ulán, 1919 március 3l-én 20 centime volt a msgyar korona árfolyama Zürichben. Magyarország akkor ke­resztülment egy veszteit háborún, területének két harmadrésze idegen megszállás alatt síny­lődött, az ántánt fővárosaiban tudták, hogy vég­leges hódítás lesz a megszállásból, a megma­radt területen pedig a vörösök kezdtek beren­dezkedni, akiknél ez orosz tapasztalatok után Ítélve, sok jóra nem lehetett számítani. Mégis a magyar korona ekkor még megtar otfa ériéké­nek egy ötödrészét. A külföld nem hitte, hegy a kommün állandó lehet és bízott a msgyar korona feljavulásában. _ Öl és félesztendővel a győzelmes háború után, j amely Franciaországnak megszerezte Elzász- i Lotharingiát, úrrá tette őt az európai kontinen- j takarításaikat az állam rendelkezésére, abban a hiszemben, hogy a német hadisarcból mindent busásan visszakapnak. Ma negyedértékü papi­ros van a kezükben, a kormány ellenben husz százalék adópőtlékot követel mindenkitől már befizetett adójára, hogy fedezni tudja az állami kiadásokat. Egy hónap alatt ötvenszázalékos drágulás mellett a pó! ék nem elegendő és fekete felhő formájában közeledik a növekvő deficit­nek és a levábbi frankromlásnak a veszedelme. Pámban a pénzügyminisztérium, a képviselő­ház gszdasági szakbizottságai permanenciában vannak, hogy a pénzügyi veszedelemmel szem­ben a szükséges óvóintézkedéseket nyomban foganatosítsák. Az eredmény éppen olyan sze­gényes. mint a legyőzőiteknél: semmitmondó nyilatkozatok, nagyhangú proklaméciók, a devizaforgalom korlátozása és bCnleiő rendel­kezések, amelyek csak ijesztgetésre jói?, de nem gyeránt ezekhez hozzájárul még a vádaskodás, hogy az egész pénzügyi pánik esek némát „ögynőkök" munkája. A topok hasábjain pedig I sen, a francia politikusokban és közgazdákban az árfolyamok nsecjavitósára. Francia specialitás pedig a Jegszárnyalúbbreménykedéseketébresz- - - - •-«-- - — tette fel, 20 cenlime a francia frank árfolyama Züiichten, A francia frank ott fart, ahol fi im koronánk tartolt a legyőzelés ú& abolsevizmus kitörése után. Elveszítette értékének négy ötöd­részét és még további hanyatlásra van ki átás. Hanyatlásában magául rántotta hü szövetsége­sét a befg* frankot is. Mellette a dollár ét? fent elérhetetlen magasságokba emelkedtek. A harctéren győztes Franciaország pénzügyi téren a legyőzőitek sorába került. Francaországban ma ugyanazok a jelenségek vannak napirenden, amelyekre az első nagy koronatomlás idejéből n ég nagyon jó' visrsza t; üléseim. Kezdtünk 8 luciaiára ébredni, hogy koldutsok teltünk, akik számiira tlérhelet­lenül megdrágultak a? ídepen országok nyers­terményei és iparcikkei. Emlegetni kezdtük n kul<urgátat, amely lehetetlenné teszi az idegen , országokban való utazást, idegrn könyvek vá- ! sárfását és friss, megtermékenyítő impulzusok gyűjtését. A szegedi vendéglőkben és kávéhá- ; lakbcn irigykedve néztük a francia tiszteket, ] akik potom pénzen nagyszetüen élhetnek é - j vezhetik a jó valuta előnyeit és összevásárolhat­nak mindent, amit szemük-szájuk megkíván Van azonban egy lényeges különbség akkpri magyar ás a^MgfP^ történik egy-egy oldaltámadás Anglia irányában, ahol kezd a józanabb belátás felülkerekedni és nem hajlandók a francia politikusokat a meg­torlásnak, de egyúttal a romlásnak az utján követni. Ami ma Franciaországban történik, a francia kormány ruhrvidéki politikájának húsba és vérbe vágó bírálata. Mikor a megszállás meg­kezdődött, a francia parlamentben büszkén hir­deíték, hogy gazdaságilag össze fogják zúzni Németországot. A terv részben sikerűit is. A németek passzív ellenállása összeomlott és a német feormány másodszor is kénytelen volt m^gsdni magát. De fizetni nem tudott. A franciákat a vélt diadal nián érte a legnagyobb és legkeserűbb csalódás: saját pénzük lemor­zsolódása. Ma kezdik látni, hogy elhibázták az egész Ruhr akciót. Holnap be fogják látni, hogy magát a békét hibázták el. Es eljön az ideje annak i?, hosy meg nem történtté kell tenni mindent, ami 1918 vége óta történt Európában. A francia frank sorsának ez lesz a tanulsága. A Poincaré-kormány válsága. Páris, március 12. A szenátus csütörök díj­előtti Ülésén dől el Roincari sorsi. ÁHalános véleméry szerint csütörtök déblő't Miilerand elnökletével tartandó minisztertanácsén fogják tisztázni a helyietet. E.en a tanácskozáson fog eídClni, bogy a rainiszt rek többsége, épp ugy, rrsint Mikerind, szükségeseik tsitjs-e a kamara m?rdáíUi áiidte syf évvel való aitgiiosu b^i­lázár, vagy pzá g Poincaré lertil felül, aki ellenzi a mandátum m~gho zabbitAsdt. Csütörtökön délu'án, legkésőbb pénteken ke­rül szavazásra a szenátusban a kormányjavaslat első fzakasza. Némelyek ugy számítanak, hogy Poincaiénsk tiz szótöbbsége lesz, má«?ok ugyan­annyi kisebbséget jósolnak. Poincaré a kamara fo ycsóján ingerülten jelentette ki, hogy haliarii sem akar a m ndátum rreghosszabiiásáról. So-an vannak, akik azt hiszik, hogy már április 5 én megleszm k a vál sztások. A kamara el­nökségének fóti kára azt mondta a Malin poli­tikai munkatársának, hegy nem hisz a képviselői mandátumok meghosszabbításában, ez csak egyszer löríénf meg, nevezeteden 1917-ben. a A jegybankról szóló javaslat a népszövetségi delegáció előtt. (A Szegfdbudapesti tudósítójának te lefonjelen- j is fizetni. Erről a javas!*tróí mértékadó helyeken lése) Szerdán délelőtt Bethlen István miniszter- « az a vélemény, hogy súlyos megterheltetés a vállalatokra akkor, amikor a földbirtokot sokkal az elnök Kállay kíséretében megjelent a Hungária­szállóbeli delegációs tárgyaló teremben a nép­szövetségi delegáció második p'enáris ülésén. Az ülésen a pénzügyi reformok, illetve a felha A magy ar közönségnek sohase volt valami*» ySS"^SST^a«áT A pénzügyi Í8kolázo«sága^é8{haj szerepiö kérdésekJf^aPfjS* ajJitamj_köJJs^­fogla t. Ső talán nem Tövelünk él tu'íágos' igazságtalanság | bén, hogy » duzzadó p.pirmennyiség iu.uuun | ^sreevensuíyának helyreállítására szükséges arányban áll a vásarlóképességge1, nem /ogla és ezek a kérdécek állottak £ Stttf SS! • iSs-sr-i, ­még a keserű humornak a megnyüatko sem hiányzottak, mikor a feöéröasu DanKjtgyc«s forgelomba kerültek, a pénzt lebélyegezték ésj az első kényszerkölcsönt visszatartották Az est könnyelműség minálunk sohasem tsgüdla meg mapát. Frarciaországnak az esete más. Olt a pénz a középosztály széles rétegeiben nagyon kon oly dolog, komolyabb, mint bárhol a vilá­gon Ezrek és milliók éveken keresztül kupor­gatják a garast, hogy befektessék úgynevezett biztos papírokba, állami járadékokba és nyu­fiodt öievkort b.ztositsanak maguknak. A francia polgárnak nem a kockázattal járó gyors meg gazdagodás, a merész vállalkozás hsnem a jó «s izgalom nélküü befektetés;a gazdasági ideáljs Könnyen el lehet képzelni, hogy egy ilyen országban mit jelent, ha a píni elveszti érté­kének négy ötödrészét és ha a még nagyobb­mérvü drágulás folytán u, yanazon névértékű oénzösízegért valamely árumennyiségnek körül­belül egy tizedrészét lehet megszerezni. A fix kamatozásu kötvények hozama, mely azelőlí nyugodt megélhetést biztosított, összezsugorodik. Az C'tt megnehezedik, a közterhek pedig hat­ványozott mértékben emelkednek. A versaíllesi béke után a francia kormány „győzelmi kői­c«fn' néven sokmilliárdos bp SÖ kölcsönt vett lel poigartitól, akin késaséfcgelboöá'ottákmeg­vala­ménnyT szakaszát' megvitatták a népszövetségi delegátusok ugy hogy az erre vonatkozó tör­vényjavaslat Sic már teljesen készen áll. Ami a iKnk alaps^ály-tervezetét illeti, szintén let&lták az aUg écv-két értekezlet szüksétes ahhoz, hogy ezek a tárovHások befejeződhessenek. E munkálatok be eiezésfután s jegybankra vonatkozc tőr vérviavaslat nyombsn a parlament elé kerül. Ez lesz az első, ^ yet követni fognak a kül­földi kölcsönnel kspcsolatos többi javaslatok is. A részvénytária8ágok a kénytzerköl­Cíön fiébena részvények árfolyamé­nak négy százalékát fizetik. A fcíns'zerkőlcsőn petfekluálására a kormány r-ifnt hírlik - törvényjavaslatot fogadott el, 7wSi a részvénytársaságok kénys.erkölcsönérőJ Si Az erről s/óló tervezet is elkészült mér, sőt nemso ára már a fem.e'gyülés elé fog ^''ji törvényjavaslat szerint a részvény ^gíftmaíícerrber 31 i árfolyamok r/gy százaiékát kell fizetni. Ez a hir feltűnést kelteit, nvvel elí »0r fc^ vol. a hir, hegy csupán egy szá'alékicl lesz rzó. A részvénytársaságoknak kü ötben jo^uk van a kölcsönt részvényekkel kisebb megterheléssel sújtják. A felhatalmazási javaslat elfogadásának eiienzéki föltételei. A liberális ellenzék és a szociáldemokraták eddigi megbeszé éseik szerint csak abban az eseiben hajlandók a felhatalmazási javaslatot keresztülbocsátani, ha ezzel szemben a kormány garantálja az általános titkos egyenlő választójog törvénybe iktatását. Amennyiben az ellenzék ragaszkodik ehhez a felfogásához és más fel­tételt nem szab, akkor a megegyezés beavatott forrás szerint teljesen kizárt dolognak tekinthető. A választójog kérdésében ugyanis magában az egységes pártban sincs meg az egységes fel­fogás é< igy a kormány még a maga pártjában sem garantálhatná, h ugyan garantálni akarná, ami maga is valós inütlen, már csak azért is, mert Bethlen István miniszterelnöknek a választó­joggal szemben elfoglalt ismeretes felfogása ezt töké etesen kizárja. Egyébként az erre vonat­kozó tapogatódzások még a legkezdetlegesebb stádiumban vannak. A középiskolákról szóló javaslat A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottsága Pékár Qyula, majd Lukács György elnök ésével szeidán délu án ülést (artolt, ameyen befejezte a középiskolai törvényjavaslat áltaános lár­gya'ását. A bizottság ezuián á"ért a javaslat részletes tárgyalására. Ennek során kéi fonto­sabb változtatás töriént a javaslaton. A bizott­ság Hmcndota, hegy két tárgyból is lehet indokolt ese ben javitóvizsgálatot tenni. Továbbá a tanárok mellékfoglalkozására nézve, amit ere­detileg a javaslat minden oly esetben eltil ott, amikor állandó fizetése jár, kimondotta a bízott­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom