Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-08 / 57. szám

SZBOBD Szeged, 1924 március 8 Zimmermann diktátor visszahívását követeli Seypel kancellár. Bécs, március 7. Diplomáciai körökben az a bir van elterjedve, hogy Seypel kancellár az ellenőrzés megszűntetésével egyidejűleg Zlmer• marin diktátor visszahívását is fogja követelni. A népszövetségi kiküldött működése ugyanis nagy költségeket okoz, másrészt sokszor tuleré­lyes, ugy hogy vörös posztó ma már ugy a la­kosság, mint a politikai párt szemében. SMMMMMMMMMMMMM^ Az ellenzék elutasítja a kormánnyal való békét. (A Szeged budapesti tudósitöjdlöl.) „Pihenés után édes a nyugalom", mondja a régi magyar közmondás. Ezt az elvet vallja a kormánypárti sajtó, mikor Treuga Deit emleget és lobogtatja a béke zászlaját a szociáldemokraták felé. Azt akarja, hogy a külföldi kölcsönjavasUt simán ússza meg a nemzetgyűlést. A Treuga Dei-re vonatkozólag kérdést intéztünk a szociáldemo­krata párthoz, ahol azt a választ kaptam, hogy semmi okuk nincs a felajánlott békejobbot megszorítani. — Nera vagyunk olyan jóba a kormánnyal — mondották. Bethlen István demokráciát hir­dető és igérő szónoklatát csak Qres szavaknak tartjuk. — A Kossuth-párt is állást foglal a Treuga D'ivel szemben. Állatában azonban az a vé­lemény, hogy a külföldi kölcsönt minden ellenzéki párt el fogja fogadni. Ennek az az oka, hogy a közönség nagyon is hisz abban, hogy ha megkapjuk a külföldi kölcsönt, minden megváltozik és jóra fordul. Ha tehát az ellen­zék minden erejével a kölcsön ellen fordulna s igy esetleg azt nem is kapnánk meg és a viszonyok sem változnának, ennek okát a kö­zönség az ellenzéknek tulajdonítaná és az ellen­zéknek kell az ódiumot viselni. Lakók a lakbéremelés ellen. A ne uze-'gyüiés drágasági bizottsága foglal­kozott a tervezett lakbéremelés kérdésével. A Lakók Szövetsége a nemzetgyűlés drágasági bizottságának tagjaihoz a lakbéremelés tárgyá­ban memorandumot intézett, amelyben rámutat arra, hogy a februárig visszamenő pötlék és a májusi alaphkbéremelés a lakók körében nagy elkeseredést váltott ki; rámutatott arra is, hogy a drágasági index februárig 13.920-ra emel­kedett. A memorandum válaszolt a népjólét1 miniszter azon érveire, hogy a szabidforgalomra való áttéréssel együtt a béreket is emelni kell. Hangsúlyozzák, hogy semmiféle közszükséglet nem forog fenn, hogy a lakások és az üzletek a mult évben kibocsátott rendelet értelmében tervezett időben felszabadittassanak. Ugyancsak memorandummal fordultak a drágasági bizott­sághoz az Országos Kereskedők és Ipirosok Szövetsége is. Hármas Interpelláció. Farkas Tibor pénteken sürgős interpellációt akart bejelenteni, de Walkó Lajos kijelentette, hogy ma nem válaszolhat. Igy Farkas Tibor interpellációja elmaradt. Az interpelláció tár­gyára vonatkozólag Farkas Tibor a követ­kezőket mondotta: Interpellációm három dologra terjed ki. Az egyik az a viszonylat, amely a jegyintézeti kamatláb és a pénzintézetek kamat­lábai között fennál', a másik a kényszerkölcsön­nel járó igazságtalanságok, a harmadik pedig a rokkantdijak valorizációja. Interpellációját egyébként a jövő hét elején fogja elmondani. Apponyi nyilatkozata. Amióta a kölcsöntárgyalások folynak, feltűnő Apponyi Albert gróf teljes távolmaradása a po­litikai élettől. Már hónapok óta nem avatkozik bele a politikába. Munkatársunknak Apponyi a következőket mondotta: A szanálási terve­zetre vonatkozóan nem nyilatkozhatott, mert nem nyertem betekintést az egyes kérdésekbe. A tárgyalásokra meghívást nem kaptam a kor­mánytól s igy teljesen távol állok azoktól. Ha majd megfelelőnek tarto.n az időt, a nem­zetgyűlésen ki fogom fejteni álláspontomat ugy a bel-, mint a ka'pümíi kérdésekben. ; 1 I A drágasági bizottság elfogadta a lakásbérpótlékot. Budapest, március 7. A nemzetgyűlés drága­sági bizottsága ma délután Heinrich Ferenc elnökletével ütést tartott, amelyen a lakásbér­pótlékot tárgyalták. Vass József népjóléti mi­niszter ismertette a pótrendcletet. A rendelet abból indul ki, hogy a korona leromlása következtében a háztulajdonosok igen nagy hátrányt szenvedtek és mivel a 7777. sz. rendelet kimondja, hogy a korona leromlása következtében előálló különbözetet a háztulaj­donosok javára később meg kell áliapitani, a közüzemi dijaktól eltekintve, ezt az emelést a februári bérek 50 százalékában kivánja meg­állapítani. A házmesterekre vonatkozólag a kulcs ugyanaz marad, de az 50 százalékos emelés után is részesülnek hat százaiékos díjszabásban. A miniszter felszólalása után hosszabb vita indult meg, melyben a bizottság legtöbb tagja résztvett. Felszólaltak Rassay Károly, Farkas István, Eckhardt Tibor, Rakovszky István, Platty Oyörgy, Szabó Imre és Ivddy Béla. A felszó'alók főkép az ellen foglaltak állást, bogy a rendeletnek visszaható ereje van. Farkas István azt indítványozta, hogy az egész kérdést utalják a parlament elé. Eckhardt Tibor azt javasolta, hogy az eme­lést a májusi negyedre halasszák el. A bizottság ezeket az indítványodat hosszabb vita után mellőzte. Rakovszky István olyan irányú indítványt tett, hogy az 50 százalékos emelés után a kincstári haszonrészesedést ne kelljen fiietni. A miniszter rokonszenvesen fogadta ugyan ezt az indítványt, azonban mint tisztán pénz­ügyi vonatkozású kérdést, a minisztertanács által megoldandónak jelezte és a maga részé­ről nem fogadhatta el. Végeredményben a bizottság a miniszter elő­terjesztését egész terjedelmében elfogadta, A lakbéremelés kérdése a nemzetgyűlésen. (Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet­gyűlés pénteki ülését fél 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelen­tések és előterjesztések után Nlkovényi Jenő, az igazolási állandó bizottság előadója beterjesz­tette a bizottság jelentését Kühne Loránd, Puky Endre és Nagy Vince képviselők ügyében. Rakovszky István napirend előtt szólalt fel. A lakbéremelést akarja szóvá tenni. Tudo­mása szerint a kormány visszamenőleg akarja a lakbéreket felemelni. A nemzetgyűlésnek van drágasági bizottsága, ahol a drágasággal össze­függő kérdéseket szokták megtárgyalni. A nép­jóléti miniszternek, még mielőtt intézkedését megtette, kellett volna közölnie a drágasági bizottság ezen lépését. A kormány azonban, ugy látszik, nem tartja ezt szükségesnek. Meg­lapetésszerüen drágítja nemcsak a posta és vasút tarifáit, hanem a lakásokat is. A lakbér 50 százaléka kincstári haszonrészesedésre esik. Szállitia le a kormány a kincstári haszon­részesedést és akkor nem lesz szűkség ujabb lakbéremelésre. A kormány különben, ugy lát­szik, az odiumot a háztulajdonosokra akarja áthárítani. Ugy tudja, hogy a népjóléti minisz­ter a hatszobás lakásokat felakarja szabidi­tani. Ezt is helyteleníti, az orvosok és általá­ban a szellemi foglalkozásúak kivételét kivánja. Felhozza, bogy ismer egy háztulajdonost, aki a mult évben 05 millióért vett egy házat és ma egy bolthelyiséget 180 millióért akar ki­adni. Arra kéri a népjóléti minisztert, hogy a drágasági bizottság délutáni ülésén jelenjék meg és ott adjon felvilágosításokat a drága­sági bizottság tagjainak. Vass József népjóléti miniszter: A drágasigi bizottság foglalkozott annakidején a lakásren­delettel, amely ma van érvényben és már akkor foglalkozott azzal, hogyha közben a ko­rona kurzusán változás áll be, az akár a lakók, akár a háztulajdonosok kárára vagy javára számításba vétessék. A mostani lakbér sokkal kevesebb ériéket jelent a háztulajdonosoknak, mint amennyit a drágasági bizottság meg­állapított annakidején. Nem lakbéremelésről van most szó, hanem csak arról, hogy a novembertől február elsejéig történt korona­értékcsökkenést vegyék figyelembe. Rakovszky képviselő ur felemlítette, hogy bizonyos kate­góriákra nézve megtörtént a felszabadítás; erről nincsen szó. A kormány nem kivánja ma a szabadforgalmat. Hozzájárul ahhoz, hogy a parlamenti drágasági bizottság foglalkozzék a lakbérkérdéseel. Azzal az indítvánnyal járult a kormány elé, hogy a törvényjavaslatba vegyen be egy paragrafust, amely a lakbérek successiv emelésére vonatkozik. Fábián Béla a házszabályokhoz kér szót, amely szerint minden bizottság előadó utján köteles a jelentését beterjeszteni. Kéri, hogy a drágasági bizottság is járuljon jelentéssel a nemzetgyűlés elé. Scitovszky Béla elnök rámutatott arra, hogy a házszabályok szerint a bizottságok csak a hozzájuk utalt ügyekben tehetnek jelentést. A lakáskérdés nincs a drágasági bizottsághoz utalva. Beck Lajos szintén a házszabályokhoz kér szót és kijelenti, bogy a házszabály imperative előírja, hogy a bizottságok előadói javaslatokat terjesszenek a nemzetgyűlés elé. Scitovszky Béla elnök ismét rámutat arra, hogy Fábián Béla és Beck Lajos rosszul értel­mezik a házszabályokat. Ezután áttérnek a valorizációs törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. A javaslathoz Czettler Jenő szól hozzá é3 kijelenti, hogy négy év óta követeli a gazdasági tanács felállítását. Panaszok hangzottak el, hogy az érdekelteket nem hallgatják meg, csupán egypár bankigazgatót és érdekképviseleti titkárt, ellenben nem kérdezik meg azokat, akiket *zért fizet az állam, hogy felülvizsgálják a gazdasági viszonyokat. Hibáztatja, hogy a valorizációs intézkedéssel csak mo3t jött a kormány, de ennek ellenére is elfogadja a javaslatot a ke­resztény nemzeti gazdasági párt nevében. ScOnet ulán Czettler Jenő ismét felajÓlalL Utolsónak Farkas István szólal fel. Csodál­kozik azon, hogy Czettler Jenő hosszasabban biráita a kormány pénzügyi politikáját, végül mégis elfogadta a javaslatot. Határozati javas­latot nyújt be, hogy adja vissza a kormány a valorizációs javaslatot a bizottságoknak; terjesszen be elszámolást a pénzügyi és a köz­gazdasági bizottsághoz a vagyon- és jövedelmi adó fejében befolyt összegektől, valamint a pénz lebélyegzéséből befolyt Jövedelmekről. Terjesszen be a kormány javaslatot a korona stabilizációjára, vagy pedig a német járadék• márka mintájára vezessék be a magyar járadék­korona rendszeri. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés március 11 -én, kedden délelőtt 11 órakor lesz, napirendjén a valorizációs törvényjavaslattal. Az ülés ezzel délután két órakor véget ért. MMMVVMMMflAAAAMMMMMMMMMMM A török kormány átalakítása. Angóra, március 7. Izmed pasa a kormány átalakítását végrehajtotta és a minissterelnöki, valamint a külügyminiszteri széket megtartotta. A volt belügyminiszter, pénzügyminiszter, hon­védelmi miniszter, közegészségi és közuiunka­ügyi miniszter megmaradt helyén, a közgazda­sági miniszter helyére kereskedelemügyi és föld­mivelésügyi minisztériumot szerveztek. Az igaz­ságügyi, közoktatásügyi és újjáépítési miniszteri tárcákat uj személyekkel töltötték be. Mac Kenna * jóvátételi kérdésről. London, március 7. A Times jelentése szerint Mac Kenna, a második szakértőbizottság elnöke tegnap beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a jóvátételi kérdésben, ugy látszik, végre kilátás van az észszerű szabályozásra. Azt hi­szem — mondotta Mac Kenna —, a világ meg­tanulta már azt az egyszerű, de fontos tételt, hogy politikánkat nem ahhoz kell szabnunk, am«t a kivezető utat azokooi a nagy amelyek a külügyi kérdésekben uralkodna*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom