Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-22 / 69. szám

IM4 raároius ti. SZEGED Erélyesen keresi a rendőrség Klein Gyulát. (A Szeged tudósítójától.) Pénteken reggel az egész város sajtijában legelőször adott hirt ;; Szeged arról a nagyarányú bűnügyről, amelynek szereplője Klein Oyula bitoktató és amely azóta is izgalomban tartja Szeded társsdalmának legkülönbözőbb rétegét. Részletesen beszámolt a Szeged arról, hogy csütörtökön délután kettőszáz millióra volt tehető az az öszszeg, smelyei Klein Oyula klienseitől kosztoltatásra átvett. Csütörtökön még nem lehetett tisztán látni ebben az ügyben, mivel csupán a följelentésekre lehetett alapítani a föltevéseket, azonban pénteken némiképen mégis kezd már ez az flgy tisztázódni. A rendőrség a legnagyobb energiával és köiüllekintéssel dolgozik az ügyben, a nyomozást olyan széles mederbe terjesztették ki, hogy alig hihető, hogy az rövidesen ne vehetne eredményre. Csütörtökön még hihető volt, hogy Klein pénzügyeinek rendezésére távozott el Szegedről, azonban pénteken már inkább az ellenkező feltevés mutatkozott helytállónak, mivel Klein Gyula nem jelentkezett az államrendőrség egyetlen kapitányságánál sem é3 jóformán teljesen nyoma veszett. Még csütörtökön délben előállították a detektívek a rendőrségre Klein Oyula feleségét, mivel az volt a gyanú, hogy K ein Gyu*áné felvilágosításokkal tud szolgálni Klein üzleteiről, másrészt pedig tudnia kellett az üzletekről. Klein Gyuláné az éjszakát a rendőrség őrizetében töltötte el, míg pénteken délelőtt újra kihallgatták, majd a déli órákban szabadonbocsátották. Kleinné elmondotta vallomásában, hogy sejtelme sem volt, hogy férje miféle üzletekkel foglalkozik és 8rra sem tudott felvilágosítást adni, hogy mire használta fel a pénzt. Egészen szolidan éltek — mondotta —, az üzletek nem hoztak nyereséget, amelyből költekezhetett volna. Azt tudja, hogy férje üzleti ügybsn utazott el, de hogy most merre tartózkodik, arról nem iud felvilágosítást adni, mert utazásának részletéről sohasem beszéli nski férje. A rendőrségről vallomása után elbocsátották és ezt megindokolták azzal is, hogy Kteinnének kiskorú gyermekei is vannak, akik nern lehetnek minden felügyelet nélkül. A bűnügyi osztályon már csütörtökön éjszaka megállapították, hogy merre mehetett Kiéin Gyula és ezekbe a városokba — Debrecenbe, Nyíregyházára stb — már tegnap telefonértesítés ment, mivel ezekben a városokba Klemnek rokonai vannsk. A telefonkeresésekre azonnal megérkeztek a válaszok, amelyek arró! számoltak be, hogy Kfeii Gyula ott az utóbbi napokban tényleg megfordult és egyik híradás arról számol be, hogy Klein pénzt próbált szerezni, hogy ugy ahogy ki iudja elégíteni hitelezőit. A jelentések arról ís beszámolnak, hogy Klein ismeretlen helyre távozott a —többnyire — sikerfelen pénzszerzési k's'r'ej után. A rendőrségnek az a feltevése, hegy Klein Gyulának •kvetlenül még az ország határain belül kell tartózkodnia, mert útlevele sem v»lt és így alapos remény van arra, hogy rövidesen megtalálják Klein Gyulát. A detektívek Szegeden pénteken tovább folytatfák munkájukat és különböző részleteket állapítottak meg Klein üzle'eíről. Többen arról számoltak be, hogy Klein Gyula bútorait kötötte le, bútorára vette fel a milliókat azzal, ha a terminusra nem fizeti vissza a pénzt, ugy a fél elviheti minden bútorát. Ez a feltevés még nincsen teljesen beigazolva. Akadt ugyan egy Lendáczky nevű kádármester, aki pénzt adott át Kleinnek március 19 éig. Állítása szerint a határidőig Klein nem fizette vissza R pénzt és igy ő 19-én megjelent Klein lakása előtt butoikocsikkal, azonban csak K'einné volt otthon és ő nem adta ki a bútorokat, mivel az egész üzletről semmit sem tudóit. A deteklivjeientések szerint Klein már hetek óta folytatja üzleteit és már régebben küzdött bizonyos nehézségekkel, mire — egyesek állítása szerint — többeknek kötötte le bútorait hasonló módon. A teljes tisztázáshoz föltétlen szükséges Klein kihallgatása és igy most minden munka arra irányul, hogy Klein Oyuiát előkerítsék. Az ügyet csak igy lehet tisztázni, mert még mindig nem lehet látni egészen tisztán, hogy sikkasztásról van-e szó, vagy pedig csak napok kérdése a hitelezők kielégítése. Pénteken délelőtt tovább jeíentkez(ek a feljelentők — a Szeged cikkének olvasás? után —, akiknek az adott határidő ugyan még nem telt le, de már bejelentették esetüket. Az utolsó üzlet• kötés négy nappal ezelőtt volt, amikor Klein négymilliót vett át kosztoltgtásra, ez az ember is jelentkazsít a rendőrségen. A pénteki felI jelentésekkel együtt most már mintegy 300 millióra tehető az az összeg, amit Klein Gyula átvett kamatozásra. A város társadalmában egyönle'öen itéük e' Klein Gyula eljárását — még akkor ís, ha sikkasztásról nincs is szó —, hogy míkíp lehetséges az, hogy egy hitoktató nem mindig eredményes, sőt kétes üzletekkel foglalkozzon. Az a meggyőződés, hogy a tanító így nem igen nevelheti az ifjúságot becsületes munkára, kötelességtudásra és szorgalomra. Nem menti itt a hitoktatót sz sem, hogy a nehéz gazdasági viszonyokban — esetleg — sxükösen, nehezen tudott volna megélni családjával a szegényes, nem megfelelő tanítói fizetésből. Zentbauer János rágalmasási pore. (A Szeged tudósitójdlól.) Két neppal ezelőtt jelentette a Szeged, hogy a szegedi törvényszék Vítd-tánácsa péntek délelőttre tűzte ki a Zentbauer—Kecskéssy rágalmazásí pör főíárgyalását, amely iránt, kűiöriösen a város tisztviselői társadalmában élénk érdeklődés nyilvánult meg. Á pénteki főtárgyaláson azután jóformán teljesen megtelt, sőt szűknek bizonyult a tárgyalóterem, mivel a leszámolóhivatal tisztviselői és más tisztviselők igen nagyszámban jelentek meg ennek a nem minden érdekesség nélkül való pör főiárgyalásán. A pör ismeretéhez tartozik, hogy amikor a szegedi ébredők kitárták maguk közli Kecskéssy Tivadar pénzügyigazgatósági számvizsgálót, éles hírlapi polémia folyt több ngpon át a szegedi lapok Nyílttéri rovatában Kectkéssy és Zentbauer János főfelügyelő, a Szegedi Uj Nemzedék kiadója kösött. Kecskéssy Tivadar azután az elmúlt év február 7-én a Friss Hírekben „Nyílt levél* címmel, többek között a következőket irta: „Zentbauer János főtitkár urat pedig íovfigias elégtételadásra sz alábbi kir. közjegyzőileg hitelesített saját keze által irott sorainak az •lapján, képtelennek tartom: T. Bizalmi Tanács ! Tudomásomra jutván, hogy a T. Bizalmi Tanács óhsja az, hogy az osztály vezetéséről lemondjak, bejelentem, hogy az erre és átheiyeztetésemre vonatkozó kérelmemet holnap beadom, engedje meg egyúttal, hogy T. Bizalmi Tanács kijelentsem, hogy valamint a régi, álfslem már annakidején is mindenkor elitéit vádaláhelyezésig és felfüggesztésig meghurcolt rendszer alatt, sz általam vezetett legnehezebb osztályban a nyomások hatása alatt sokat szenvednünk kellett, ugy most készséggel dolgoztam volna a bizalmi tanács által képviselt szabad és minden fölsőbb nyomástól mentes uj rendszer szellemében régi munkatársaimmal és elvtársaimmal együtt mindaddig, míg Szegedről Budapestre a családommal váló átköltözés lehetősége be nem áll. A T. Bizalmi Testületnek elvtársi üdvözlettel Zentbauer János, főellenőr.* Ezután Kecskéssy a nyilatkozatot igy folytatta : .Kérdem tehát, volt- e nekem jogom az „ÉME" helyi csoporíjáasf; vezetősége megbúhatózágs iránt érdeklődnöm, mivel teljesen kizártnak tatom azt, hogy a főtitkár ur vörös uralom alatii viselkedéséről a vezetőségnek tudomása ne lett volna." Febiuár 11-én azután Kecskéssynek egy másik nyilatkozata jelent meg a Friss Hitekben. A nyilatkozat többek között kimondja, hogy Zentbauer nem válaszolt az első közleményre és igy Kecíkéssy joggal azt mondhatja, hogy Zentbauer vörösből vedlett át fehérré és hogy Zentbauer egy alkalommal azt mondotta, hogy ,ha tudtam volna, hogy mily szép és szabad eszméket hord magában a kommunizmus, ugy én is régen kommunista lettem volna". Az ügyészség kétrendbeli hivatalból üldözendő rágalmazás és becsületsértés címén emelt vádat Kecskéssy ellen. A főtárgyalás megnyitása után a személyi adatok felvétele következett, majd a vád ismertetése, mire Kecskéssy Tivadar kijelentette, hogy nem érzi magái bűnösnek, mert mindent közérdekből tett. A cikkeket azért irta, mert rendkívül fölháboritotta az, hogy kihallgatása nélkül, egyszerűen kizárták az ébredők, ö már * megszállás alatt küzdőit a msgyar ügyért Nagybecskereken, onnét a szerbek ki is utasították. Közérdeket látott abban, hogy egy olyan ember ne játszón vezetőszerepet az ÉME-ben, akt a kommunistákkal tartott fönt összeköttetést. Ezután az elnök több levelet és okmányt olvas fel, amelyekben az ébredők igazítják Zentbauert, hogy kommunista-izü kijelentést nem tett. Majd sor kerül arra az iratra, amely azt bizonyítja, hogy a fegyelmi eljárás igazolta és visszahelyezte álláfába Zentbauer főfelügyelőkig. Dr. Lévay Ferenc, Kecskéssy védője teszi meg ezután e'őterjesstését a valódiság bizonyítására. A vádlott becsülete is olyan, mondotta, mint a sértetté. Nem foj? beszélni Zentbauerröl mint magánszemélyről, hanem egy olyan típusról, amelybe Zentbauer is tar ozik. Ezek az emberek mindent konjunktúrából tesznek, minden rezsim alatt. Bizonyítani kívánja, hogy a kommün alatt — március 21-én — a direktóriun elnöke ajánlatára 50 korona külön fizetésért Zentbauer külön munkát vállalt. Ezzel igazolni lehet, hogy Zentbauer „vörösből vedlett át fehérré*. Jenőfi Sándort kéri kihallgatni. — Bizonyítani kívánom - folytatta Lévay —, hogy Zentbauer az 1904. évi vasutas sztrájk alatt sztrájkra izgatta a vasutasokat... Elnök: Ez nem tartozik idei Lévay: Zentbauer rokonai Szombathelyről Ausztriába mentek és innen a leggaládabb rágalmakat szórták Magyarországra. Ezután bejelenti, hogy amikor Zentbauer megtudta, hogy Benedikt leszámolóhivatali főnököt át fogják helyezni, elnökét szabálytalanságokkal vádolta meg, sőt Villaxhoz is elment a sértett. Kéri kihallgatni Jenőfi Sándort és Dékány Antalt. — Zentbauer nem járt el. mindig olyan önzetlenül — folytatta Lévay —, mint ahogyan az' beállítani igyekszik, hanem pénzbeli adományokat is elfogadott. Bizonyítani tudom ezt Rozsnyaí Henr;kkel. Zentbauer Ecsedi Ferenctől olcsón vett búzát, különböző malmokban protekciós u on őröltetett. Még most is liter tejeket visznek fel minden nap Zentbauernek irodájába. Bizonyítani fudom ezt Kiss Pál Lőrinccel. — A kitüntetéseket mindig Zentbauer tette zsebre — mondotta aztán —, de mások dolgoztak helyette. Olt van Nagyfalusi felügyelő, aki mindéit elvégzett Zentbauer helyett és Zentbauer ezután eltávolította őt a hivatalból. Amikor szó volt arról, hogy Jenőfit jegyzőkönyvvezető titkárnak fogják kinevezni, Zentbauer elment a főnökhöz és meggyalázta Jenőfit, így ő kapta meg ezt az állást. — Zentbauer két lánya külön akkordmunkát végzett, ami után több évi munkássággal bíró alkalmazottakat nem vettek fel, hanem Zentbauer lányait tényiegesitették. Bizonyítani kívánom ezt Gömbös Aranka és Bárányi Irén tanukkal. — Bizonyítani kívánom Gerlóczy Gyula államtitkárral és Pretsch Károly Máv. igazgatóval, hogy egyetlen tisztviselő ellen sem tettek annyi följelentést, mint Zentbauer ellen. Kerner Lajos főfelügydő is tud Zentbauer durvaságairól. Széli Jánost pedig reprodukálhatatlan szitkokkal illette egyszer, mert egy temetésre akart elmenni. Bizonyítják Jenőfi Sándor és Dikday Antal. — Zentbauer összes közéleti munkája arra irányul, hogy hasznot biztosítson magának. Köztudomásu, hogy csak havi hatezer korona fizetéssel vállalhat mellékfoglalkozást köztisztviselő. Zentbauer kiadója a Szegedi Uj Nemzedéknek és hogy ne legyen fizetése több hatezer koronánál, fiakker és vasúti költség cimin veszt föl a pénzeket, holott államvasull tisztviselő és szabadjegye van az államvasaton. Kérem még egyszer a megnevezett tanuk kihallgatását. Liszkay ügyész ellenzi a tanuk kihallgatását azonban, ha a bíróság még is elrendelné, ellenbizonyítást kér. Kihallgaíni kéri Hitler, Jeck,