Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-15 / 38. szám

4 SZEOED Ezután Nyerges Kálmánt hallgatják H. A pénz gyakran nem stimmelt a kasszában, ezért gyakran összekaptak. Alkalmazott a patikában és mint ilyen, kapukulcsa vsn. A kulcs azonban gyakran elveszett. Feketéné vette ki a zsebéből. Egyszer ezt mepfigyelte. Többször vitt csomagot, levelet Engelthallernek, ds erről Fekete sohasem tudott. Végül Tirök és Kamócsy defektiveket széliHa be juliász elnök. Azt vallják, hogy Fekete letartóztatása után elkísérték Feketét anyósáékhoz, amikor Kiss Líjosné ezeket mondta: — Gézt, vond vissza azokat, amiket Milikéről mondtál, akkor mi megmentünk téged! Ezt írásban követelte Kissné. Fekete ezt megtagadta. A szembesítésnél özv. Kiss Lijosné tagadja, hogy ez megtörtént volna. Háromnegyedhat órakor öt percnyi szünetet rendel el az elnök, majd dr. Szabó József egyetemi tanár elmeszakértő mondja el szakértői véleményét. Nagy tudással felépített beszédében elmondja, hogy annak ellenére, hogy Fekete apja megrögzött alkoholista vol', Fekete épelméjű. Határozottan izgatott ember, azonban ki kell emelni a két átvirasztott éjszakát, amely teljese* kimerítette a vádlottat. Felesége hűtlenségéről megvolt győződve Fekete, hiszen a naplát is olvasta. Nem hideg számítással lőtt ************************* se a fiúra, se a feleségére, ezt alivések irányai is bizonyítják. Vakul célzott. A tett elkövetésekor heves felindulásban volt, az megérthető a tettlegesség után. Rövid ideig tartó kivételes elmeállapot vett rajta erőt. Tettét nem tudta mérlegelni. Az a határozott véleménye, hogy Fekete lényegesen korlátozva volt szabad elhatározásában. Dr. Vante a kártérítéssel kapcsolatban kéréseket intéz a szakértőhöz, mire dr. Wilheim semmiségi okot jelent be, mert a sértett képviselőjének az elnök jogtalanul adott engedélyt a kérdésekre. Dr. Ács Géza orvosszakértő mondja el ezután véleményét, amely szerint Fekete a tett elkövetésekor lényegesen korlátozva volt elhatározásában. Dr. Vanle ezuián a bizonyítás kiegészítésére kihallgatni kéri Farkas Jánost, aki bizonyítani fudj«, bogy Fekete durva volt feleiégével. Néhány percnyi tanácskozás ulán az elnök kihirdeíi, hogy ezt mellőzi. Engelthaller Kálmánt nem esketik mgg vallomáiára. Igy a bizonyítási eljárás befejeződött, a pörbaszédekre pénteken délelőtt kerül a sor és a Szeged munkatársa ugy értesül, hogy délután valószínűleg ki fogják hirdetni az Ítéletet. Szegeti, 1924 február II. Szegedi ügy a Büntetőjogi Döntvénytárban. (A Szeged tudósítójától.) A legelőkelőbb jogi folyóirat, a Jogtudományi Közlöny, mellékleteként jelenik meg a különféle döntvénytár, amely a feltűnőbb, vagy az érdekesebb ítéleteket köz i. A jagászvilágnak nagy szolgálatot tesz ez a gyűjtemény, amelyből kitűnik a Kúria gyakerlata és az alkalmak adtán felhasználható sok precedens. A február elsejei melléklet büntető* jogi mellékleteket közöl s ezek sorában a 4. számú szegedi vonatkozású, Szokás szerint nem közlik a szereplők nevét, — nem bántjuk hát mi sem. Valamikor elég szó esett róluk s hogy most, tul mindenen, mégis közöljük, tesszük ezt azért, hogy tanulságot merítsenek a legmagasabb igazságügyi fórum döntéséből egyaránt elfogultak, viharkeverők, betegesen fanatikusak s az igazságot nem egyéni szempontok szerint keresők. A 4. számú döntvény igy szól: „Az állított tény valódisága akkor nyert bizonyítást, ha a vádlott suly, erő, jelentőség és lényeg tekintetében oly bizonyítékokat nyújtott, amelyek a vádbeli tényállításokkal teljesen egyenértékűek és nem hagynak fönn beigazolatlanul semmit abból, ami sértőnek minősíttetett. Oly esetben, mikor az állított tények bizonyított valósága kétségtelen, a cselekvésre inditó és a való tényeket előidézett okoknak különben is nehezen megmérhető jelentősége, vagy súlytalansága közömbös. (Kúria 1923. nov. 6. BI. 396711923. sz.) Indokok: ... A semmiségi panasznak a Bp. 385. § 1. a) pontjára vonatkozó részét a kir. Kúria alaposnak találta, ennélfogva a vádlottat a vád alól felmentette, mert a vádlott tényállításai lényegének valóságát bebizonyította. Az alsóbiróságok ugyanis a vádlott bűnösségét azért állapították meg, mert felfogásuk szerint a valóság bizonyítása nem sikerült a következő tényállításokra nézve: „A sértett maga nem operált; nagyon veszélyes beteget föl sem vett az intézetbe ; dr. M.-t nem engedte operálni; a sértett képtelen a bábaképző vezetésére; az intézetben hiányzanak a legprimitívebb műszerek; két beteg is fekszik egyetlen piszkos alsószoknyán, annyira hiányzik a fehérnemű; az intézet legutóbb oly züllésnek indult, mintha csak tervszerű munkálkodás akarta volna idejuttatni." E tényállításokkal szemben az alsóbiróságok által valónak vett és ehelyütt irányadó tényállás szerint bizonyított tény, hogy bár a sértett a háború előtt és annak első éveiben nagyszerű műtéteket végző, kiváló irodalmi munkát teljesített, intézetében rendet, tisztaságot tartó igazgató-orvos volt, igazgatói működésének utolsó idejében s igy a vádbeli cikk megírásának idején is a bábaképző-intézet egyik épületszárnya nem volt használható; a tetőről az eső becsurgott, a vakolat a mennyezetről lehullott. A sértett nem állított föl a lázasok részére külön szobát, hanem az ily betegeket a közkórházba szállította. A sterilizátorok nem működtek. Nagy hiány volt megfelelő, modern műszerekben és fehérneműben. Voltak esetek, midőn a sértett oly betegeket, akiken műtét volt végzendő, az intézetbe nem vett föl: sőt a magát műtétnek alávetni hajlandó beteget egyizben a műtétről lebeszélte, dr. M. tanársegédet orvosi működésében korlátozta és modernizáló törekvéseinek ellentállott. Dr. M. és a többi keze alatt volt orvosokat az ápolószemélyzet és a betegek előtt lekicsinyelte, intézkedéseiket kritizálta. Maga pedig sok esetben nem tartotta meg a műtét előtti mosakodásra, fehérköpeny-viselésre, szóval a steril állapotra vonatkozó előírásokat. Szembeállítva, most már az alsóbiróságok által a megállapított bűnösség alapjául vett tényállításokat a valónak elfogadott tényekkel, a kir. Kúria arra « jogi meggyőződésre jutott, hogy a vádlott suly, erő, jelentőség és lényeg tekintetében oly bizonyítékokat nyújtott, amelyek a vádbeli tényállításokkal teljesen egyenértékűek, s nem hagynak fönn beigazolatlanul semmit abból, ami a sértettre nézve sértőnek minősíttetett. A vádlott cikke tagadhatatlanul közérdeket szolgált, a bizonyított tények pedig a közegészség legérzékenyebb érdekeit érintik, nem lehet tehát helyes a vádlottnak a fenti bizonyítékok ellenére is bünösül kimondása azért, mert a sértett nem önös érdekből hanyagolta el intézetét. Mi volt az elhanyagolás oka, az ezúttal másodrendű kérdés, az elsőrendű az, hogy az állított tény lényegileg való, tehát a vádlott nem rágalmazott. Az sem vezethet a vádlott bűnösségének a valónak vett tényállás ellenére történt megállapítására, hogy a bajok egy részét a háború és folyományai okozták, mert az állított tények bizonyított valóságán ez mit sem változtat; de azonfölül ez az álláspont téves is, mert például az épület jókarban tartása, a lázasok, a fertőzők szobájának gondozása, a tisztaság szigorú követelése, a sterilizátorok rendes üzembentartása, a tanársegédek kellő munká tatása és megbecsülése, az operációknak idején való és gondos végzése stb. a háború után is teljesíthető volt és pedig minden különös anyagi fedezet nélkül, de persze erélyes, körültekintő és a javítást már kis bajokon kezdő, céltudatos, gondos vezetés mellett. Ennek hiánya okozta az intézet régi hírnevének csökkentését és a vádbeli közleményben a valónak megfelelően leirt állapotokat Mindezeknél fogva, minthogy az állított tények bizonyított valósága kétségtelen, a cselekvésre inditó és a való tényeket előidézett okoknak — különben is nehezen megmérhető. — jelentősége vagy súlytalansága pedig közömbös, a Bv. 16. §-ának rendelkezésével szemben nincs jogos alap arra, „hogy a valót bizonyított vádlott bűnösnek mondassék ki " Ugyancsak ebben a számban, függelék gyanánt, közöl a Döntvénytár két régebbi döntvényt, ami szintén érdekli a jogászvilágot s az újságírói kart egyaránt. Az első szerint valamely tény valósága akkor van bebizonyítva, ha a tényállítás lényege beigazalást nyert. Nem az a kellék, hogy az állitásnak minden legkisebb részlete, árnyalata beigazoltassék, elég, ha az állított és bebizonyított tény között egyensúly, vagy legalább jelentőségbeli arány mutatkozik. A másik döntvény azt mondja, hogy oly esetben, mikor az állított tény valónak bizonyult, az egyes meggyalázó kifejezések pedig csupán színező és jellemző részei ama tényállításnak, ugy, hogy ezzel bensőleg összefüggenek és jogi egységet alkotnak, — a kifejezések osztják a tényállítás Ítéleti sorsát. Telefon: tfA..X UA.| Telefon: Igazg. 455. gtOFZU IWPEI Pénztár 1185. Pénteken, szombaton, vasárnap, február 15, 16, 17-én Elvarázsolt lélek. Egy bfinfts éjszaka története 6 felvonásban. Főszereplők: Eugin Ktöpfer, Lucle Höfllch, Edlge Nlseen és Anton Ethofer. Azonkívül: Teddu kalandjai. Amerikai burleszk 2 felvonásban. Előadások kezdete: Hétköznapés'í,9órakor Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Aki házat vagy ingatlant vásárol. sajit érdekében vétele előtt keresse fel DJ%VID OTDCH ingatlanforgalmi irodáját, Kossuth Lajossugárut 9, telefon 10 -42, mert ugy vételét, mint eladásit ezen cégnél minden kívánalmat kielégitfjn. a legelőnyösebben bonyolíthatja le. * ' Varga Mihály Xta Szeged Telefon 469. 727 Rradl-utca #. MKÍ2W' köléláru> zsineg, zsák, ponyva, szőlőkötöző fonalak és háló gufirl >ren kaphalé. Telefon: Pénztár fS2. BELVÁROSI MOZI Telefon: Igazg. 258. PÉNTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP, FEBRUÁR 15, 16, 17-ÉN Az idény legnagyobb 4 éTk'ű >É Az amerikai Super Jewel attrakciója!!! sorezatbol!!! MERRY GÓ ROUND. A . M 2 RÉSZ, 12 FELVONÁS, MINDKÉT RÉSZ EGYSZERRE, EGY ELOADAS3AN. 1. A beldeg béke, 2-3. I. Feieac józief, 4. Az 1914-ea Bécs, 5. Az nirar, «. F5«rl szerelem, 7. A béeel práter, 8. A vilá|faáborN meglMaése, 9. Csataképek. 10-11-12. A práter lilioma. EREDETI KISÉRO ZENE. m ^crF 4 ftiv: j>«Ieszk Harrold Azonkívül: A. KOCdVaClaSZ Lloyd-dal a főszerepben. Előadások kezdete: Héttözaap fél 5, fél 7, fél 9 órakor, vasárnap 3, 7 9 órakor. é Olcsó vásár! Óra, ékszer, gramofonlemez, öngyújtó, ? zseblámpa stb. olcsó áron! TÓTH Órás, Kölcsey-utca 7. Tört arany, ezüst, brilliáns, (L régi pénz beváltása. Nagy javitó műhely! Telefon 13—£2. OÉCVIDCK CGTEDUm KCPVI8BC.ÖJC. Használt Írógépek nagy választékban 1,000000 kor.-tói kezdve kaphatók, írógép szallagok, carbon és átitó papírok olcsón beszerezhetők. Speclál lróg«pi»vltó műhely!