Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-15 / 38. szám

SZEGED Szeged, 1924 február 15 előadójává pedig Oberhammer Antalt választották meg. A bizottság egyhangú határozattal kimondotta, hogy Huszár Károly ügyében összeférhetetlenséget nem lát fennforogni. A kormánypárt elfogadott két igazságügyi javaslatot. A keresztény kisgazda, földmives és polgári párt jogügyi bizottsága csütörtökön délután ülést tartott és letárgyalta a polgári eljárás és az A földreformnovella tárgyalása. — Györki Imre a belügyminiszter részvényügyéről. — igazságügyi szervezet módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ülésén Mikovényl Jenő elnökölt. A javaslatot dr. Héjj Imre ismertette. Az előadói ismertetés és Nagy Emil igazságügyminiszter tájékoztató felszólalása után a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. A törvényjavaslat a fogadós fele ősségéről szóló tör.ényjavaslattal együtt pétiteken kerül a parlament igazságügyi bizottsága elé. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülését 7,12 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Folytatják a földreform-növeli a részletes vitáját. A 16. § 5. bekezdéséhez, amely az uj középbirtokokat szabályozza, az előadó stiláris módosításokat ajánl. Farkas Tibor a bekezdés törlését kéri és helyébe a következő szöveg beiktatását kívánja: A középbirtokok magánosoknak csak akkor juttathatók, ha a többi földbirtokpolitikai célok az egész ország területén kielégítést nyertek. Magánegyén középbirtokot csak akkor kaphat, ba a birtok egész vételárát készpénzben lefizeti. Utána Gaál Qaszton szólalt fel. Noha nem tartja a törvény szellemével összeegyeztethetőnek, sem a politikai erkölcs szempontjából meg* engedhetőnek, hogy akkor, mikor a középbirtokokat ki lehet sajátítani, ugyanakkor uj középbirtokokat alakítanak. Csatlakozik Farkas Tibor inditványáboz. Nagyatádi Szabó István: A felszólalók aggodalmai túlzottak, mert középbirtokot csakis a belyi földbirtokpolitikai igények kielégítése után lehet alapítani. Nem járul hozzá Farkas Tibor indítványához. Az 5. bekezdést az előadó szövegezésével elfogadják. Szakács Andor uj 6. bekezdést javasol, amely szerint a nagy- és középbirtokokból, amelyek legalább hat év óti hivatásos kishaszonbérlök kezén vannak, megváltás során középbirtokot ne lehessen alakitani. A Ház a módosítást elfogadja. A 17. § a végrehajtásról szól. Az első bekezdést Perlaki Qyörgy módosításával, a 2-at változatlanul elfogadják. A bekezdések szerint az OFB állapítja meg az eljárási költségeket, utólag. A 18. szakasz első bekezdésénél az elősdó stiláris módosítást ajánl. A meghozott birói Ítéletek egy éven belül megfelebbezhetök. Farkas Tibor ezt ellenzi, Szakács Andor szükségesnek tartja, mert sokhelyütt nem a törvény szellemében hajtják végre a földreformot. Fölemlíti, hogy az Esterházy-uradalom 400.000 bold földjéből csak 1800 holdat adtak le vagyonváltság cimén. Csík József és Eört Szabó Dezső is a póteljárás lehetőségét kívánják ott, ahol a végrehajtás hibás volt. A nemzetgyűlés az előadó módosilását fogadja el. Szakács Andornak az elnök nem engedi meg, bogy a zárszó jogával éljen. O nem módosítást, hanem határozati javaslatot nyújtott be. Az elnök szerint az módosítás volt s az ülést délután négy óráig felfüggeszti. A délutáni ülést öt órakor nyitotta meg Seiiovszky Béla elnök. A 18. $ 2. bekezdését tárgyalják. Ex arról szól, hogy kitől lehet visszavenni a földet. Cserty József bive annak, hogy elvegyék a földet olyanoktól, akik azt nem müvelik, vagy akik a részleteket nem fizetik. A bekezdés egyes kifejezéseinek törlését indítványozza. Szakács Andor azt a módosítást ajánlja, hogy a földhöz juttatottaktól a földet csak az esetben lehessen elvenni, ha elfogadható ok néhül nem fizetik a részleteket. Több hozzászólás után est az indítványt elfogadják. A 20. bekezdés elöirja, hogy a kiküldött bírák ne vehessék Igénybe a nagybirtokosok szállásadását, vagy fuvarozását. Számos felszólalás után nagyatádi Szabó azt válaszolja, hogy a bíróságot senkisem akarja megbélyegezni, de a szakasz az igénylők megnyugtatására szolgál. Hozzájáru' Petrovácz Qyula indítványához, hogy a bérlőkhöz se szánhasson be a bíró. A Ház igy határoz. A 21, szakasz öt első bekezdését elfogadják. Fél 8 órakor az elnök megszakította a vitát és kisorsolta a zsűrit Huszár Károly ügyében. Ezután Györki Imre szólalt fel személyes kérdésben: Azt mondottá* a nemze'gyülése.i, hogy én szocialista léte nre részvénytársasági igazgató vagyok. Ezt visszautasítom mindaddig, mig be nem bizonyítják. Nem tudom azt sem, mire vonatkozik a balügyminiszter urnák az a minapi kijelentése, hogy nem tudok elégtételt adni. Én hajlandó vagyok megismételni, hogy a belügyminiszter ur kedvezményes áru részvényeket fogadott el. Hajlandó vagyok a biróság elé is állani. (Zaj.) Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy maradjon a személyes kérdésnél. Györki Imre: Szigorúan ragaszkodom az elnöki engedélyhez. Ha az ügy a biróság elé tartozik, ezt magamra vállalom. A másik megállapítása a miniszter urnák az volt, hogy mi szocialisták nem vagyunk hajlandók párbajozni. Ez igaz. Ez a mi elvi álláspontunk. Meskó Zoltán: Keresztény ember nem párbajozik. Kuna P. András: Hol vannak ők a kereszténységtől? (Derültség.) Györki Imre: Rá.érek arra is, hogy megfelel-e a valóságnak az, amit a belügyminiszter ur tett. Azt mondta, hogy testvéröccse, mint a Kereskedelmi Bank kommittense intézte az egész dolgot, de az ő tudta nélkül. A banktól beszerzett információk szerint azonban sem ő, sem pedig öccse nem volt kommittense a banknak és évek óta nem is voltak összeköttetésben a bankkal. A miniszter ur állítása tehát valótlan (Nagy ?aj.) Györki Imre: Leteszem a Ház aszalára a bank által a belügyminiszter úrhoz intézett levélnek fényképét, amelyből kitűnik, hogy a miniszter ur.iak tudomása van arról, hogy jutattak neki kedvezményes részvényeket. Peyer Károly: Potya üzlet. Györki Imre: Azért hoztam ide ezt a kérdést, hogy tisztán lássuk: az én állításon felel-e meg a valóságnak, vagy pedig a belügyminiszter uré? (Felkiáltások a baloldalon; Mondjon le a belügyminiszter /) Györki Imre: Felolvasom a bank levelét: Budapest, 1923 junius 21. Rakovszky Iván őexcellenciájának. Van szerencsénk értesíteni, hogy a budapesti tőzsdén junius-25-én bevezetésre kerülő Dorogi részvényből loo darabot á 6000 K áron reze-váltunk és ellenérték fejében 600.000 K-val kérjük a számla kiegyenlítését. Aláírások. — Ebből látható, hogy nem állítottam valótlant. Mondjon le a be ügy miniszter I Györki beszéde után felszólaltak még többen is személyes kérdésben. Az ülés fél 9 órakor ért véget. Önzetlen polgárok kerestetnek. (A Szeged tudósttójától.) Az uj központi választmány csütörtökön délben tartotta első ülését a városháza tanácstermében a polgármester elnökletével. Az uj tagok, akiknek tavaly nem volt még mandátumuk, az elnök felszólítására letették a hivatalos esküt, amelynek szövege a következő: m£n X. Y. esküszöm, hogy a központi választmányra ruházott tennivalókban minden részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Isten engem ugy segéljen.* Az esküiétel után Taschler Endre főjegyző, a választmány előadója bejelentette, hogy az ülés tárgysorozatán az összeiró küldöttségek megalakításának kérdése szerepel. Elmondotta, hogy a kérdés megoldása rendkívül súlyos akadályokba ütközik. Azok a polgárok ugyanis, akik a mult évben elnökei voltak az összeiró küldöttségnek, csak ugy vállalhatnák ebben az évben is a megbízatást, ha fáradozásaikért megfelelő honoráriumot kapnának. Felmerült az a terv is, hogy a város hatósága városi alkalmazottakat rendel ki a választók összeírására, mivel azonban hat összeiró küldöttséget kellene alakitani, minden küldöttségnek pedig négy tagja van és igy huszonnégy városi alkalmazott kirendelésére lenne szükség, ami veszélyeztetné a közigazgatás zavartalanságát, — a tanács lemondott erről a megoldásról. Felierjesztést intézett a belügyminiszterhez és utalva a speciális viszonyokra, azt kérte, hogy az összeiró küldöttségek honoráriumát fizesse meg az államkincstár. A belügyminiszter sokáig nem is válaszolt a felterjesztésre, végül többrendbeli sürgetés után értesítette a város hatóságát, hogy megadja a kért engedélyt, de tiszteletdíjat csak azok kaphatnak, akik legalábbí/Wte/néte'nyitóvaiságralaknak az összeíró küldöttség működési helyétől. A belügyminiszter megfeledkezett arról, hogy Szeged város három választókerületében ilyen nagy távolságok nincsenek is, vagy talán éppen ezt tartotta szem előtt, amikor megadta azt az „engedélyt'. Nem sokkal a belügyminiszteri engedély megérkezése után országos kormányrendelet jelent meg, amely az összeíró küldöttségek elnökeinek tiszteletdiját a VI. fizetési osztályban levő közalkalmazott mindenkori napidíjában, a tagokét pedig a IX fizetési osztály napidijában állapítja meg. de kimondja, hogy csak azoknak van igényük a napidijakra, akik nem laknak a küldöttségek működési helyén. Ez a rendelet sem ad tehát módot arra, hogy Szegeden megoldhassák a kérdést. A főjegyző érdeklődö.t más városokban és megtudta, hogy sok helyen díjtalanul váihlkoznak erre a tisztségre a polgárok. Budapesten pedig a különböző pártszervezetek bocsáttották a hatóság rendel nézésére a szükséges munkaerőket. Ez a rendszer azonban Szegeden nem valósiiható meg a főjegyző véleménye szerint, mert itt nincsenek olyan tökéletesen kiépített pártszervezetek, mint Budapesten, de ha lennének is, nem volna ajánlatos et a megoldás, mert ha a pártokra biznák ezt a munkát, könnyen megismé lödhetnek azok a botrányok, amelyek a budapesti névjegyzékek mult évi összeállítása alkalmával olyan nagy port vertek fel az egész országban. A szomszédos Hódmezővásárhe yen a nyugdíjig városi alkalmazottak ingyen vállalták a küldöttségek elnöki és alelnöki tisztségeit, az irásbili munkák elvégzésére pedig a városi hivatalokból rendeltek ki alkalmazottakat mérsékelt honorárium ellenében. Taschler főjegyző azt javasolta, Ingy a hat körzet számát ötre csökkentse a választmány és — más megoldás nem lévén — városi alkalmazottakból alakítsa meg a küldöttségeket. A javadalmi hivatal és az ügyészség alkalmazottai között van néhány ideiglenesen nélkülözhető tisztviselő. — Hihetetlen — szólt közbe a polgármester — hogy ne leane Szegeden husz olyan polgár, aki polgári kötelességből ingyen vállalná ezt a munkát. Biztosan nem is tudja a publikum, hogy önzetlen polgárok kerestetnek. Meg vagyok győződve róla, hogyhi közhírré teszik a dolgot, háromszor annyian is jelentkeznek, mint amennyire szükség van. Dr. Dobay Oyuli, Korom Mihály és Körmendy Mátyás erre késznek nyilatkoztak arra, hofy ssját pártjuk kebeléből előteremtik az önzetlen polgárokat, akik ingyen vállalkoznak a választók összeírására. A központi választmány azonban ugy határozott, hogy közzététeti a polgármester által indítványozott hirdetést. Ha huszadikáig nem lesz megfelelő eredménye, akkor a vároii alkalmazottakból alakittatja meg a küldöttségeket. Taschler Endre ezután bejelentette, ho?y janu&r 31-ig 310 olyan polgár adta be összeiró lapját, akinek a neve nem szerepelt a mult évi névjegyzékben. vmmtmm/mmmiiimmmmmmam******** — KÜLFÖLD. Newyorkban a haladó pártok azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a legközelebbi elnökválasztáson külön jelöltet állítanak. Ilyen körülmények között két jelölt között három fog versenyezni egymással. — Párisban a nemzeti mozgósításról szóló törvényjavaslat, amelyet a francia kormány már több hónappal ezelőtt elkészített, kimondja, hogy háború esetén Franciaország egész lakosságát mozgósítani fogjak.