Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

SZEOED Mayer Gyulánét szólítja be az elnök Feketéné — mondja — maga a tisztesség és az erkölcsösség. Kitalált dolognak mondja Fekete csabai utazását. — Tessék kérem azt a törvényszékre bizni, — mondja az elnök, majd lényegtelen vallomását félbeszakítja Hallási Antalné a köve'kező lanu. Unokanövére Fekelénének. Vallani aksr. Fekete durvaságait adja elő hosszasan. Feketédének az egyik cseléd gyanús volt, valami viszonyról beszélt neki. El akarta küldeni, de Fikete nem engedte. Fekete Géza emelt hangon mondja: Valótlan a vallomás! — Micsoda ? — feleli a tanu. — Valótlant — mondja mégegyszer a vádlott. D;. Nyikos D:zsőné. Sógornője Feketének. Vallomását így kezdi: Három nappal Feketéék esküvője után meglátogattam őket és ekkor már Fekete arról beszélt, hogy neki törvénytelen gyermeke van. A cselédlány tuhája bent volt Feketéné szekrényében és Milike sokszor panaszkodott férje viszonyáról, de nem tudta elküldeni a cselédet. Engelthaller viszonyáról nem tul semmit. Majd határozott, szinte betanu't hangon mondja: — Meggyőződésem, hogy Fekete megfontolt szándékkal tett mindent... (Derültség) A kérdésekre kijelenti, bogy amióta Fekete szabadon var, egymást érik a pezsgős vacforák. Azt hallotta, hogy a kis fiu nevelőnöje Feketéné ágyáb in alszik ... A védő, az ügyész és Fekete kérdé ei után dr. Wilheim Lajos ellenzi a megesketést, mert klasszikus példája volt ez a vallomás a legnagyobb dühvel tett vallomásoknak. A bíróság megesketi a tanút. Kiss Rozál kihallgatása köve kezik. Sógora Fekete Géza. A vád ott a vallomás ulán ezeket mondja: — Tudom, hogy miéit nem kedveltek Kissék engem ... mert egy jó partit kellett volna szereznem anyósom leányának ... özv. Kiss Lajosné indu'atossn közbeszól: Nem igazi Kiss Rozál pedig e:t mondja: Hazudik l Kiss Albert, msjd Erdei Sándor és Tóth Imre detektív lényegtelen vallomisa következik. Este hétkor az elnlk bezárja a irai tárgyalást. Csütör ökön reggel folytatódnak a kihallgatások. Mindenki elmegy a söté* folyosókon. Engelthaller Kálmán Kissékkel. Éa az összes rokonok együtt vannak. Hangosan beszélnek. Fekete Géza egyedül megy. Nincs itt senkije. Hallgatózás a templomién cselédkaszinóban. (A Szeged tudósítójától.) Szerdán délelőtt meglátogattuk a város egyik legforgalmasabb hatósági üzemé5, a munkaközvetítő hvatalt, mért ugy hiliottuk, hogy soha nem volt még olyan nagy kínálat a ^háztartási alkalmazott" nevü munkakeres5 hölgyekben, mint manapság. Az ipirteslü'e! templomtéri székházának emeletén valébm nyüzsgő életet találtunk. Kalapos naccságák és tenyeres talpas konyhatündérek lépkedtek ÉÜIÜ rajokban föl és le a meredek lépcsőkön, az arcokat összegyűrte a | vátosra tapidt nedves köd, a szernek sarkában novemberi álmosság küzködött kényszeredetfen a kötele.s'gfizeiü kíváncsisággal. A nöi osztály várakozó terméből kiszűrődött a folyosóra az egybesereglett asszony-népség jellegzetes zsibongáss. A várakozó ferem elég tágas helyiség, de annyian voltak benne, hogy aiig lehetett keresztül furakodni a tömegen, amely f)lött ködszeiüen lebegett a légmentesített tanyai lakájok és a mosogatáse'őíti, de ebédutáni városi konyhák különös illatkeveréke. Pöttömnyi pesztonkák, megviselt arcú mindé aesek, termetes szakácsné* és várost először láló fa!u?i ártatlanságok álldogáiltak összekeveredve és csevegtek rendületienü1. A tarka töroegbSl csak iit-ott vált ki egy-egy kalap, mert most fíbruár van és februárban oly sok a helyet kereső cseléd, de olyan kevés a cselédet kereső gazdasszony. Ez a várakozó szoba egyébként egészen kaszinójeliegü. Törzsvendégei vannak, a mindig heiynélküliek, akik ismernek már minden gazdasszonyt és bSics magyarázatokkal világosítják fii a tapasztalatlan újoncokat. — Annak a nacctágának — súgja félhangosan az egyik — nem cseléd köll, hanem rabsíolg?. Még a vasárnapi kimönöt se adja mög ÍZÓ néikü1. Aztán három szobájuk van éa mind a báromat v kszölni köll. Én nem szegődnék el hozzá még egyszer. — Amannak o't legyes az ura, hogy az ördög bújna bele. Mindig baj vót, mikor részögön támolygott baza. Ezek a megjegyzések pedig sao.ongó érzésekkel töltik el a tapasztalatlanok lelkét. Elhisznek mindent, amit a tapasztaltaktól hallanak. Hogy ís kételkedhetnének benne, amikor nem tudják, hogy a lebeszélésnek egészen önző célja van. A régiek ilyen csalafinta eszközzel akarják biztosítani rra_u'j száméra a cselédp;ac uralmát. A ka'apos naccságák pedig bátortalanok és udvariasak a végletekig. Szelíd hangon tájékoztatják a kiszemelt hajadon! házi körülményeikről, de nagyon vigyáznak srra is, hogy túlságos sok jót ne Ígérjenek. — Tudja szivecském — rebegi az egyik — nálunk odahaza jó dolga van ám a cselédnek. Ugy bánunk vele, mintha a családhoz tartozna. Majd, bogy az asztalhoz nem ültetjük. Azt eszik, amit mi eszünk. Pástétomra ugyan nem telik ebben a borzasztó drágaságban, de azért éhen nem halt nálunk még senki Dolga nem lesz tu s^gosan sok, de hí elvégezte, mehet akár moziba is. Csak a négy ízobát kell kitakarítani, igen igen, parkett van, vikszelni is kell, aztán a szőnyegeket kiporolni, a gyerekeket — nagyon aranyos teremtés mírd a három — rendbe kell hozni. A reggelivel nincs sok baj. A főzésnél is segit majd, ha ráér, aztán fiihozza a kamrából azt a kis fát meg szenet. A mosogatás meg a konyha föitakaritása már semmi... Persze mosni is kell néha, meg, ami más dolog akad még a ház körül. — Aztán mondja szivecském, mit kérne. A sok tájékoztatástól szédülő leányzó megilletődje rebegi: — Százezer koronát. — Hova gondol már szivem? Százezer korona I Ki hallott már ilyet. Aztán megkezdőd k szapora beszéddel az alku. A leány nem enged - meri hát olyan drága a cipő, meg a mozi —, a naccsága apró tételekkel közeledik a rideg állásponthoz, de a hangj » minden ötezer koronás ugrás után vészit valamit kedvességéből A hosszú alku végén egészen nyersen mondja már: — Hát megadom a kilencvenesei, meg látom msjd, megéri-e. Mehetünk. Itt a szatyor, hoszal A kalapos naccságák közölt is van néhány törzsvendég. Minden hetipiacos napon megjelennek a kaszinóban, alkudoznak a cselédekkel, valamennyit ismerik már ás valamennyit kipróbálták. Vannak olyanok t?, »kik passzióból járnak fel, kalauzolják ismerőseike1, szomszédaikat és segítenek az alkudozásoknál. Az eleven portékák nem valami nyájas tekintettel si nógatják ezeket az önzetlen segédeket, mert Szeged, 1924 február 14. emberi vonás, hogy nem szeretjük azokat, akik már kiismerték minden tu'ajdonságuokat. A híiósági munkaközvetítő hivatal főnöke Lung Mihály kolléga ur, mert hát ő is ujságiró sorból lépett be a köztisztviselői méltóságba, a várakozó terem melletti szobában intézi az ügyeket. Érdeklődésünkre készségesen ad felvilágosítást és felvilágosításain megérzik, hogy ujságiró adja, tudja, bogy mi ke l és mi nem kell a népnek. Elmondja, hogy a cselédpific január óta rendkívül élénk. A környékbeli falvak és tanyák csak ugy ontják az anyagot. A közvetítést csupán az neheri i meg, hogy a cselédek horribilis béreket kérnek — a mindenes ára állag 70-80.000, a főíő-mindertesé pedig 100.000 koronánál is több. Legnagyobb kereslet a főzőmindenesek iránt muta kozik, a háztartásokban ugyanis szintén megtörtént már a létszámcsökkentés; ott, ahol ezelőtt szakácsnőt, szobai ínyt és mindenest is tartottak, ma már a fózőmindenes személyében központosítanak minden házi munkát. Nagy hiba az, hogy a cselédek legnagyobbrészének nincs szabályszerű fényképes cselédkönyve, az ideiglenes igazolványoktól pedig idegenkednek a gazdasszonyok, mert azokból nem igen táiákozídhaínak a cseléd előbbi működéséről. Nem ártana, ha a cselédkönyvek kiállítására illetékes főszolgabírói hivatalok és a rendőrség bö: rendész ti osztálya meggyorsítaná a cselédkönyvek kiadását. A gazdasszonyok szempontjából Szegeden van a legkedvezőbb cse'édp'ac, Miskolc és Debrecen ugyanis állandóan cselédhiánnyal küzd. A szegedi pite feleslegét azonban nem lehet exportálni az „Ínséges" területekre, mert a gazdasszonyok nem igen fizetik meg a drága vasúi jegyeket, a szegedi leányokat is ideköti a család. A ir.unksközveliiő hivatal az elmúlt évben 4500 cselédet közvetüelt el. A közvetítés ingyenes, csupán nyomtatványköltség-megtéritéi cimén kell a gazdasszonyoknak 1000 koronát fizetni. A nagy kínálatnak cssk időszaki jellege van. A tavaszi földmunkák kezdetéig tari csak a szűre', mert a föld visszahívja a tanyai lányok javarészét. Fölcserélik a mosogató tálat és a vik?zel5 kefét a kapával és a gereblyével. Számukra a cselédi tor csak arra jó, bogy agyonüssék vele a té!i bó.iapok munkátlan unalmát és ne pusziiisik odahaza a füstöli oldalast, a szalonnát, meg a kenyeret. Érdekes tünet, hogy a nsgy kínálat ellenére sem szállnak alább az alaposan f ölhajtott bérek. Valami titkos szolidaritás fejlődött ki a templomtéri kaszinó váró'ermében éz nem igen a^ad , leányzó, aki vétene a szolidaritás ellen. Telefon: KQWVA M0«l Telefon: Igazg. 455. r%UfXP HlOtl Pénztár 1185. Február 14-én, csütörtökön fl pokol giiünuörei (HASSIS) Napkeleti történet 5 felvonásban. Főszereplők: Friedrich Kflhne, Paul Hartmann, Eva Seeberg, Frltae Kortner, Tllla Durleux, Azonkívül: SZÍNÉSZVÉR. Dráma 6 felvonásban. — Azonkívül: PATHÉ REYŰ Riportfilm 1 felvonásban. Előadások: Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. EUSrendQ fehérnemfiek, kalapok, nyakkendők legolcsóbb árban Szende Mihálynál, Kelemeü-u. 12. 665 TELEFON: PÉNZTÁR 582. BEE. VÁ R O SI M OZI TELEFON: IGAZG. 238. Az idény legnagyobb attrakciója!!! CSÜTÖRTÖKTŐL VASÁRNAPIG 1914 Az amerikai Super Jewel sorozatból: MERRY GÓ BOUND. 2 RÉSZ, 12 FELVONÁS, MINDKÉT RÉSZ EGYSZERRE, EGY ELŐADÁSBAN. I. K boldog bék», 2—3.1. Perenc Jóxael, 4. As l<M4-e« Béc», 5. Az udrar, 6. FőnrI •terelem. 7. A prátor, 8. A »Il«háboru m^iené.e, 9. CiMaképek. 10-11-12. A práter lilioma. EREDETI KlaEKO ZCHE, Azonkívül: 4 felv. burleszk Harrold Lloyd-dal a főszerepben. .x .. , Hétköznap fél 5, fél 7, fél 9 órakor Előadások kezdete. Va$án,ap 3| 5, 7 és 9 órakor.