Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-14 / 37. szám

SZBQBD Vita a járadékbirtokról. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés szerdai ülését 7,12 órakor nyitotta meg Scltovszky Béla elnök. Napirendre van tűzve a földreformnovella részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 14. § 2. bekezdése. Elsőnek Farkas Tibor pótlást terjesztett be, de a bekezdést eredeti szövegében fogadják el. A harmadik bekezdésnél Gaál Qaszton szólal fel. Kifogásolja, hogy az állam a szénjogokat le akarj t foglalni. A szén a mindenkori földtulajdonosé, semmi körülmények között sem teheti rá az állam a kezét. A bekezdés törlését javasolja. A nemzetgyűlés Oaál Qaszton módosítását elfogadja. A 11. § 4. bekezdésénél az előadó stiláris módosítást ajánlj. A Ház az előadó módosítását Oaál módosító indítványának el vetésével elfogadja. Az előadó uj utolsó bekezdést javasol, amely szerint a megváltandó területek könnyebb megközelítésére szükséges utak céljaira is sajátíthasson ki az OFB földterületeket. Ezt a nemzetgyűlés elfogadja. A 15. § 1. bekezdése ellen, amely az ártéri birtokosok kártalanításáról szól, Szakács József módosítást nyújt be, hogy a kincstár lizesse vissza nekik az összegeket, amelyeket a vagyonválíságföldek tényleges birtokba vé eléig a kincstárnak befizettek. Mdndt Samu csatlakozik Szakács József indítványához. A szakaszt a Ház eredeti szövegében fogadja el. A 16. § 1. bekezdése a járadék-telek intézményét szabályozza. Nagyatádi Szabó István földmivelésűgyi miniszter reflektálva több felszólalásra, ezeket mondja: A jiradékbirtokfogalma volt az,amely ellen a novella megalkotásánál a legnagyobb küzdelmek fejlődtek ki. A nagybirtokosok ezt a rendszert sérelmesnek tekintették. Gaál Qaszton külföldi példákra hivatkozott, ahol a járadékrendszer nem vált be. Ezzel szemben hivatkozom arra, hogy a Qaál Qaszton által emiitett járadék-birtokok egészen másformájuak voltak, mint amilyeneket mi akarunk alakitani. Azok olyan természetűek voltak, hogy a birtokosok sohasem fizették a vételárát, hanem csak a járadékot. Nekünk eszünkbe sem jut ilyen rendszer megalkotása. Az intézménnyel összefügg a járadékbank felállítása. Kéri a bekezdésnek az eredeti szövegében való elfogadását. A Ház igy határoz. A 2. bekezdés a járadékbank felállításáról szól. Czettler Jenő indítványozza, hogy az ingatlanok megállapított ellenértékének teljes összegéig az állam szavatoljon az előző tulajdonosnak. A délutáni ülést 5 óra előtt nyitotta meg Pesíhy Pál alelnök. Dénes István feleslegesnek tartja a járadékbirtok létesítésénél külön pénzintézet felállítását. A Ház Dénes István indítványát elveti s az előadó módosítását fogadja el. A 3. bekezdéshez Dénes István olyan értelmű indítványt nyújt be, hogy a járadékteleHulajdonos ingatlanát bármikor megválthassa. A Ház Dénes litván indítványát elveti. A 4. bekezdésnél Farkas Tibor javasolja a bekezdés törlését. Czettler Jenő indítványozza, hogy a kormány minden évben tegyen jelentést a vagyonváltság földek állapotáról és arról, hogy mennyi terület maradt a volt tulajdonosoknál, mennyit vettek igénybe földbirtokpolitikai célokra és hogy kik kaptak 15 katasztrális holdnál többet. Szeder Ferenc a bekezdést Czettler módosításával fogadja el. Szakács Andor: A vagyonváltság-földekről az ország azt hiszi, hogy azokból a földigénylöket lehet kielégíteni. A magyar kormány a kölcsön fejében pedig biztosítékul ajánlotta fel ezeket a vagyonváltságjőldeket. Nagyatádi: Ez nem áll. Szakács felolvassa a Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentését, amelyben az áll, hogy a magyar kormány zálogba lekötötte a vagyonváltságfcldeket. Indítványozza, hogy mondják ki, hogy a vagyon váltságföldek a földreform céljait szolgálják. Schandl Károly: A Népszövetség pénzügyi bizottsága nem tartotta zálogra alkalmasaknak a vagyonváltságföldeket. Nagyatádi Szabó István: A földreformot minden körülmények közt végre akarjuk hajtani. Kétszázötvenmillió aranykorona nem olyan nagy összeg, melyre nem volna elég biztosíték a dohány- és sójövedék. Amikor a trianoni szerződés következtében Magyarország minden jövedelme le van kötve, akkor igazán túlzott aggodalom félteni a vagyonváltságosok érdekeit. A földreformot nem félti a kölcaöntől és annak kihatásaitól. A többség Farkas Tibor, Czettler Jenő és Szakács Andor inditványát elveti. Az elnök ezután az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után a 4. bekezdés tárgyalására térnek át. Szeder Ferenc felszólalásában csatlakozik Dénes István javaslatához. A Ház a 4. bekezdést az előadó stiláris módosításával fogadja el. Ezután az elnök felolvastatja a tegnapi ülésről távol volt képviselők névsorát. Felszólítja a hiányzottakat, hogy 24 órán belül igazolják távolmaradásukat. A Ház az elnök indítványát elfogadja. Kiss Menyhért és Drózdy Qyőző személyes kérdésben történt felszólalása — utóbbi elismerte, hogy Hir János bíró és Révész kanonok nem tudtak a kecskeméti gyilkosságokról s hogy Habner ezredes nem volt az Alföldi Brigád tagja — áttérnek az interpellációkra. ' Hegymegi Kiss Pál a debreceni lakásvisszaélések tárgyában interpellál. Vass József minisz'er kijelenti, hogy a vizsgálatot Megindítja. Shakespeare modernizálása. üt* Tonelli Sándor. Legyünk egészen őszinték és mondjuk meg, hogy a színigazgatók Shakespearet nem túlságosan szeretik. Nagy tisztelettel viseltetnek ugyan néhai kollégájuk irányában, de a darabjait financiális okoknál fogva legszívesebben elmellőznék. Shakespeare nagyon sokat követel a színigazgatóktól és színészektől, de — kevéssé fizet. Ha Shakespeare van a szinlapon, még a szegedi szinügyi bizottság tagjai is rendszerint távolmaradásukkal tüntetnek. Igaz viszont, hogy Shakespeare sohasem vitte annyira, hogy politikai nexusok, vagy megbukott darabok révén tagja lett volna akármiféle sziniigyi bizottságnak. A közönségnek pedig Shakespeare nagyon is klasszikus és akkor se nagyon keresi fel, ha bevezetés gyanánt félóráig tartó unalmat konferálnak előtte. Szégyenkezni azonban e leleplezésszerü megállapítás miatt nincs okunk. Shakespeare darabjaival igy vannak világszerte, sőt Aagliában talán még inkább, mint a kontinensen. A drámai színpadok egy-egy darabjával áldoznak a klasszikus hagyományok oltárán, de Shakespearet rendszeresen nem adják. Pedig Londonban még külön társaság is van Shakespeare hagyományainak az ébrentartására. A rossznyelvű Bernhard Shaw szerint legfőbb célja ennek a társaságnak az, hogy olyan aggszüzek, akik a macskák és kanári madarak dédelgetésével magasabb színvonalra emelkedtek, időről-időre megveregessék a stratford-on-avoni elfelejtett poéta képzeletbeli vállait. De ahogy Shakespeare nevével kapcsolatban előszedem a háború előtti londoni emlékeimet, eszembe jut egy nagyon érdekes kivétel és még érdekesebb kísérlet, amely a legnagyobb angol drámai színésznek, Beerbroom Tree-nek a nevéhez fűződik, aki el tudta érni, hogy a His Majestys Theatre-ben heteken át estéről-estére zsúfolt ház előtt adták a Velencei kalmárt. Igaz, hogy ebben része volt annak a sajtóháborunak is, amely a Beerbroom Tree ötlete mellett és ellen megindult. A hagyományok hivatalos őrei vehemensen támadták, de a közönség igazat adott neki. Nemcsak a játékát tapsolta meg, hanem elfogadta magát Shakespearet is az újszerű és modern beállításban. Beerbroom Tree, aki nemcsak színész volt, hanem színigazgató és iró is, abból az egyszerű igazságból indult ki, hogy Shakespeare nem a modern, diszletes színpad számára irta a darabjait. A felvonások, jelenések, változások Shakespeare számára nem voltak nehézség. A majdnem üres színpadhoz a közönségnek kellett hozzáképzelni a díszleteket. Legfeljebb még a kikiáltó jelentette be, hogy a következő képnek mi volna a háttere, ha volna. Ha igazán eredeti mivoltában akarnánk előadni Shakespearet, ma is igy kellene cselekednünk. A publikumnak azonban háttér kell és dékoráció. A szavak művészete szolgálatába állítja a technikát. Ha pedig eddig elmentünk, — már pedig eddig elmentek a legkonzervatívabb színpadok is — akkor jogunk van levonni teljesen a konzekvenciákat és ugy adni Shakespearet, hogy az a modern színpad igényeinek teljesen megfeleljen. Mindezeket Tree kifejtette egy igen szépen illusztrált kis füzetben, amelyet tizenkét esztendőSzeged, 1924 február 14 Az interpelláló képviselő és a Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Hébelt Ede interpe lációjának elhalasztását kéri. Saly Endre a má'yásfMdi-cinkotai rendőrség állítólagos atrocitásai ügyében interpellál. Az interpellációt kiadják a belügyminisz ernek. Batlcz Gyula szóvá teszi interpellációjában, hogy egyes szocialista munkásotthonok helyiségeit a rendőrség részére veszik igénybe. Vass József miniszter tiltakozik az ellen a beálliiás ellen, hogy bitorlók kapják ezeket a helyiségeket kommunista alapon. Megvizsgálja a konkrét eseteket és ha azt látja, hogy tényleg törvénytelenül történt az igénybevétel, a helyiségeket visszaadják tulajdonosaiknak. Attól fél azonban, hogy itt is az derül ki, hogy nem a vádlón ik van igaza, hanem a hatóságoknak. A Ház a választ tudomásul veszi. Szakács József interpellációjában kérle a földmivelésűgyi minisztert, hogy a közalapítványi 2500 hold ingatlanhaszonbérletekrt elsősorban az igénylöknek adják. Az interpelleciót kiadják a földmivelésügvi miniszternek. Az ülés fél 10 órakor ért véget. SMMM^MMMMMMMMMWMMMMWI A bombamerénylők az ügyészségen, (A Szöged budapesti tudósítójától.) Sxrubidn rendőrkapitány csütörtökön kihirdette a bombamerénylők előzetes letartóztatásáról szóló végzést. Eszerint Márffyt, Marossyt és Radót holnap átkísérik az ügyészség fogházába. A nyomozás során megállapították, hogy az CME központja a nemzetvédelmi osztályt propiganda célokra akarta kihasználni és erről a tervéről Adorján Gézát Írásban értesitette. Ezután az értesítés után néhány napra következett be az Erzsébetvárosi bombamerénylet. Ezt a rendőrség fontos nyomnak tartja, mert ebből összefüggést lát az EME és a merénylet közt. A vizsgálóbíró már el is rendelte Adorján Gézának — aki most a zalaegerszegi internáló táberban van — kihallgatását. Külföldi hirek. Pius pápa koronázó napjának évforduló ünnepén a Sixtus-kápolnában Ott volt számos bíboros, Róma egész főpapsága, valamint a diplomáciai kar. — A román királynő hétfőn inkognitóban meglátogatta az olasz királyi párt. Tegnap résztvett a Sixtus-kápolnában a pápa koronázó napjának ünnepén, majd kihallgatáson jelent meg a pápa előtt. Házat, földbirtokot, nyaralót, gyümölcsöst, szölöbirtokot, telket, üzletet elismerten legelőnyösebben közvetít mindenkor (minden szakmából) GAÁL országos ingatlanok adás-vételi irodája SZEGED, Kigyó-utca 7. szám. a Telefon 18-04. I

vei ezelőtt a Velencei kalmár minden nézőiének a szinlappal együtt a kezébe adtak. A technikai nehézségeket ugy győzte le, hogy az öt felvonásból és husz képből csinált három felvonást és hét képet, a darabot Shakespeare eredeti szövegének megtartása mellett tömörebbé tette, zeneszámokat toldott bele s az egyes részeket melodramatikusan aláfestette. Számítása teljesen bevált Kevesebb képe lévén, szinpadilag tökéletesebbet alkothatott, a közönséget jobban megtudta kapni s a zenével azokat is becsalogatta színházába, akik máskülönben Shakespeare helyett valamelyik divatos revűnek áldozták volna az estéjüket. Akiket sikerült meggyőzni, nem minden ok nélkül mondották, hogy Tree, ha szakított is a hagyományokkal, több szolgálatott tett Shakespeare kultuszának, mint a hagyomány-smokkok és unalomcsőszök, akiknek a klasszikusok érinthetetlen tabu, melyet vagy változatlanul kell adni, vagy sehogy. Rendszerint azonban sehogy. Angol színházakban azelőtt is szokásos volt egyes darabok zenei aláfestése. Még modern daraboknál is, szebb jelenetek alatt teljesen halk zene szól. A cselekvést nem zavarja, de belopja magát a nézők fülébe. Az érzékek számára rendelt összes hatások: cselekvés, díszlet, hang, egyesülnek. Tree azonban a zenét belevitte magába a darabba és annak szerves részévé tette. Az első felvonásnak két képe van, a Rialto hídja, Shylock boltjával és Portia palotája. A zene az első képben kezdődik és szakadatlanul folyik az egész darabon át. A második felvonás teljesen egységes és kizárólag a ghettoban játszik. Éppen álarco* mulatság van és bolondozó, lármás csoportok ke<"